Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

2 íS£*r ~é/?r yr xTunap 1982. JÜNIUS 4., PÉNTEK m£úuu JÓZAN JAVASLATOK I Mint állóvízbe dobott kS, ágy kavarta fel a kedélyeket a nyugati világban a Palme-bí- eottság nemrég nyilvánosságra került javaslatkötege. A tekintélyes politikusokból és szakértőkből álló „függet­len leszerelési és biztonsági bizottság" első helyen azt in­dítványozta, hogy Európában, & két szövetségi rendszer vá­lasztóvonala mentén, három­száz kilométeres szélességben hozzanak létre atomfegyver­mentes övezetet. A dolgok lé­nyegét tekintve, ez a lépés nem kevesebbet jelentene, mint olyan korszak kezdetét, amely­ben a NATO és a Varsói Szer­ződés a kölcsönös elrettentés stratégiáját fokozatosan fel­váltaná a kölcsönös biztonsá­géval. Politikai akaratot igénylő döntés lenne ez, mégpedig a Nyugat részéről, hiszen a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés már számtalanszor kész­ségét nyilvánította a megegye­zésre. Érdemes tehát meghall­gatni az első visszhangokat. Haig amerikai külügyminisz­ter legutóbb úgy fogalmazott, hogy Washingtonban „nem tartják vonzónak” az atom­fegyvermentes övezet gondola­tát, viszont Bonnban maga Egon Bahr, a tekintélyes szo­ciáldemokrata politikus ismer­tette a bizottság jelentését. Jürgen Möllemann, a nyugat­német szabaddemokraták biz­tonságpolitikai szóvivője pedig sürgette, hogy a NATO állít­son föl munkabizottságot a kérdés megvitatására. Meg­szólalt leszerelési ügyekben a francia baloldali kormánykoa­líció fő erejét adó szocialista párt első titkára, Lionel Jos­pin is. Pártja álláspontját is­mertetve, síkraszállt a mad­ridi találkozót követő európai leszerelési konferenciáért. Párizs azt sem zárja ki, hogy egy későbbi időpontban be­kapcsolódjék a hadászati nuk­leáris fegyverekről június vé­gén kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokba, és szükséges­nek tartja, hogy az öt atom­hatalom rendszeres konzultá­ciót folytasson stratégiai kér­désekről. Miközben Washingtonban elégedetten nyugtázták, hogy az amerikai nyomás eredmé­nyeként Spanyolország immár hivatalosan is az Atlanti Szö­vetség 16. tagállama, nem le­het nem felfigyelni a Nyugat- Európából mind sűrűbben hal­latszó, józan, megegyezést sür­gető állásfoglalásokra. Néhány nappal a bonni NATO-csúcs előtt, a Nyugat-Európában já­ró am,erikái elnöknek most személyesen kell tapasztalnia, hogy legtöbb atlanti partnere már nem elégszik meg a wa­shingtoni partitúra békeszóla­maival. K. G. A Biztonsági Tanács folytatja a konfliktus megvitatását Készülődés Port Stanley elfoglalására Űjabb 24 óra múlt el Nagy- Britanniában anélkül, hogy az illetékes katonai hatóságok in­formációkat közöltek volna falklandi erőik harci tevé­kenységéről. Annyi ismeretes csak, hogy folynak a Port Stanley-i (Puerto Argentino-i) csata előkészületei. Margaret Thatcher minisz­terelnök szerdán kora este te­levíziós nyilatkozatban adta az ellenfél értésére, hogy ez a csata elkerülhető, ha Argen­tína 10—14 napon belül kivon­ja erőit a szigetekről. Ellen­szolgáltatás nélkül, természe­tesen. Arra a kérdésre térve, mi lesz a harcok megszűnte után, reményét fejezte ki, hogy a béke fenntartásában Nagy- Britannián kívül, más orszá­gok is részt vesznek (ez a fel­hívás már régóta az Egyesült Államoknak szól), de erélye­sen kijelentette, hogy a Falk- land-lakók továbbra is szoros kapcsolatban maradnak Nagy- Britanniával. A miniszterelnök felkérte Lord Shackletont, aki hat év­vel ezelőtt jelentést készített az akkori (munkáspárti) kor­mánynak a Falkland- (Mal­vin-) szigetek jövőjéről, hogy „korszerűsítse” következteté­seit. A Shackleton-jelentés abból indult ki, hogy Nagy-Britan- niának társadalmi és gazdasá­gi értelemben egyaránt talpra kell állítania a Falklandokat — saját fennhatósága alatt. A hadügyminisztérium a nap folyamán szórványos bejelen­téseket tett az elmúlt napok eseményeiről. Így például — némi késéssel —, közölte két Harrier típusú vadászbombázó elveszítését, valamint egy több ember életét kioltó Goose Green-i lőszerrobbanás hírét. A Biztonsági Tanács csü­törtökön — közép-európai idő szerint —, a késő délutáni órákban folytatja a Falkland- (Malvin-) szigetek kapcsán ki­robbant argentin—brit viszály megvitatását. A testület szer­dán meghallgatta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár beszá­molóját eddigi, sikertelennek bizonyult közvetítési kísérle­teiről. Mint a TASZSZ jelenti, Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-nagykövete, az ENSZ-főtitkár megbízatásának Befejeződtek a szovjet-csehszlovák tárgyalások Hasik Uljanovszkba utazott Befejezte moszkvai látoga­tását és Uljanovszkba, Lenin szülővárosába utazott a Gus­tav Husák vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség. A delegációt Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők bú­csúztatták a moszkvai repü­lőtéren. A csehszlovák küldött­ség kedden tárgyalt a Szov­jetunió párt- és állami veze­tőivel. A CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke vezetésével a csehszlovák küldöttség rövid látogatást tesz Uljanovszkban, és pénteken tér vissza Prágá­ba. Gustáv Húsúknak elutazása előtt, csütörtökön nyújtották át a Szovjet Tudományos Aka­démia által adományozott Marx Károly aranyérmet, amelyet az idei közgyűlés a marxista—leninista tudomány fejlesztésében és a szocialista építés elméleti problémáinak kidolgozásában kifejtett kima­gasló tevékenységéért ítélt oda. Guátáv Husákot és a cseh­szlovák párt- és állami kül­döttséget ünnepélyesen, kato­nai tiszteletadással búcsúztat­ták Moszkvában. Megnyílt a DÍVSZ közgyűlése Csütörtökön délután ünnepé­lyes megnyitó üléssel megkezd­te munkáját a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XI. közgyűlése. A tanácskozáson részt vevő KISZ-küldöttséget Fejti György, a KB első titká­ra vezeti. Lengyelország Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára megnyitó beszédében köszöntötte a DÍVSZ tagszerve­zeteinek képviselőit, a világ- szövetséggel együttműködő nemzetközi, regionális és nem­zeti szervezetek képviselőit, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított szer­veit képviselő személyiségeket. A DÍVSZ XI. közgyűlését táviratban köszöntötte számos kudarcával kapcsolatban rá­mutatott: most már senkiben sem lehet kétség afelől, hogy Perez de Cuellar erőfeszítései­nek eredménytelenségéért a felelősség csakis az angol kor­mányt terheli, amely kizáró­lag a fegyveres erő alkalmazá­sára teszi a tétet és gyarmato­sító háborút folytat az Atlan­ti-óceán déli részén. A brit kormány soha sem mert volna ilyen kihívást intézni Argen­tína, s lényegében egész La- tin-Arrterika ellen, ha nem lenne biztos az Egyesült Álla­mok sokoldalú támogatásában — hangoztatta Trojanovszkij. Ma kezdődik a versailles-i konferencia Nem várható lényeges változás Pénteken este kezdődik meg a Versailles-i kastélyban az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Japán, Kanada, Olaszor­szág, Nagy-Britannia és az NSZK vezetőinek csúcstalálko­zója, amelyen a Közös Piac bi­zottságának elnöke, Gaston Thorn is részt vesz. A csúcstalálkozón Mitter­rand elnök hosszabb referá­tumban fogja elemezni a nem­zetközi gazdasági helyzetet és javaslatokat tesz, hogy kijut­hassanak az egyre súlyosbodó válságból. A konferencia másik fontos témája a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok kérdése lesz, Hsig-Giomiko találkozó Még nem tűztek ki időpontot Alexander Haig amerikai külügyminiszter találkozót tervez Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel New Yorkban az ENSZ júniusi rendkívüli leszerelési üléssza­ka alkalmából. Arra számít, hogy szót váltanak majd a jú­nius 29-én Genfben megkezdő­dő szovjet—amerikai stratégiai fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokról. Haig újságíróknak nyilatko­zott. Azt mondotta, hogy már folyik a szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó részle­teinek egyeztetése, de annak pontos időpontját még nem tűzték ki. Haig kijelentette, hogy a ter­vezett New York-i találkozó nem vezet szükségszerűen egy amerikai—szovjet csúcstalál­kozóhoz. A két külügyminisz­ternek számos kérdést kell megvitatnia, beleértve a (Wa­shingtonban START rövidítés­sel jelzett) genfi hadászati tár­gyalásokat — tette hozzá. Az amerikai diplomácia vezetője egv kérdésre vála­szolva közölte, hogy Washing­tonban nem tartják vonzónak a nemzetközi leszerelési és biztonsági (Palme-) bizottság indítványát az európai atom­fegyvermentes övezet létreho­zására. Helmut Schmidt nyilatkozata Az enyhülési politika mellett A tőkés országok „összetar­tásának és szolidaritásának” erősödését várja a versailles-i és bonni csúcstalálkozótól Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár. A hét vezető tőkés ország versailles-i, gazdasági csúcsa előtt Schmidt amerikai újság­írókkal folytatott szerda esti beszélgetése során kijelentet­te: a dollár magas kamatlábai rendkívül károsan hatnak a nyugat-európai országok gaz­dasági életére, ezért „nagyon kívánatos” lenne, ha az ame­rikai kormány tekintettel len­ne ezeknek az országoknak az érdekeire és elősegítené a ma­gas kamatszint csökkentését. A nyugatnémet kormányfő szavai szerint a NATO június 10-i. bonni csúcstalálkozója egyfelől meg fogja erősíteni az 1979-es „rakétatelepítési-tár- gyalási” határozatot, másfelől fenntartja majd a NATO-nak azt a korábbi politikáját, amelynek célja a kancellár szerint a katonai képességek növelése és az enyhülési poli­tika egyidejű folytatása. nald Reagan személyesen is találkozna egymással — mond­ta a kancellár. s az előzetes amerikai nyilat­kozatok alapján Párizsban ar­ra számítanak, hogy Reagan elnök erőteljesen sürgetni fog­ja kelet—nyugati kereskede­lem fejlesztését szolgáló hite­lek korlátozását, s annak meg­akadályozását, hogy szocialis­ta országok számára eladjanak Washington által „stratégiai fontosságúnak” minősített technológiákat. A konferencián szó lesz a fejlett tőkés országok és a fej­lődő országok kapcsolatairól — az „Észak—Dél viszony” prob­lémáiról —, is s francia rész­ről előzetesen azt hangoztat­ják, hogy Mitterrand elnök síkra fog szállni a fejlődő or­szágok érdekei mellett, mint azt legutóbbi afrikai kőrútján megígérte. Francois Mitterrand francia államelnök csütörtökön ebéden látta vendégül Ronald Reagan amerikai elnököt az Elysée- palotában. Az ebéden, majd az azt követő tanácskozáson részt vett Mauroy miniszterelnök, Cheysson külügyminiszter és Delors gazdasági és pénzügy- miniszter, amerikai részről pe­dig Haig külügyminiszter és Regan pénzügyminiszter is. Reagan elnök, az Elysée- palotából távozva kijelentette, hogy áttekintették Mitterrand elnökkel a „jelenlegi feszültsé- gi gócokat”, így a brit—argen­tin konfliktus, a Közel-Kelet és Közép-Amerika problémáit. Csütörtökön este Reagan el­nök vacsorát adgtt az amerikai nagykövetségen a francia el­nök tiszteletére. ★ Szuzuki Zenko japán kor­mányfő csütörtök délelőtt el­utazott több mint kéthetes külföldi kőrútjára, amelynek során először részt vesz a ve­zető tőkés országok versailles-i csúcsértekezletén, és pénteken már külön tanácskozik Ronald Reagan amerikai elnökkel. Megbeszélések Tokióban Japán—kínai tárgyalás. Csao Ce-jang kínai miniszterelnök (jobbra) Tokióban Szuzuki Zenko japán kormányfővel tárgyal (balra, középen). Vita a törvénytervezetről féletet hirdettek a lázadók ügyében Spanyol puc A tanácsok önállóságának fokozását, a lakosságnak a köz­ügyekben való részvételét, a szocialista demokrácia elmé­lyítését kívánja szolgálni a ta­nácsokról és a területi önkor­mányzatról szóló törvényterve­zet, amelyet csütörtökön tet­tek közzé a lengyel kormány lapjában, a Rzeczpospolitában. Egyben megnyitották a terve­zetről szóló egyhónapos vitát, amelynek során bárki eljuttat­hatja észrevételeit az államta­nácshoz, a Varsói Központi Tanácsi Hivatalhoz, vagy a kormány lapjának szerkesztő­ségéhez. A tizennégy fejezetből álló dokumentum a többi között kimondja, hogy a községi, vá­rosi, kerületi és vajdasági ta­nácsok valamint a társadalmi önkormányzati szervek közvet­lenül képviselik a dolgozók ér­dekeit és kívánságait, saját ha­táskörükben gondoskodnak a lakosság igényeinek kielégítő séről. tevőlegesen részt vesz­nek az állam politikájának ala­kításában és megvalósítású ban. ★ A lengyel katonai ügyészsé­gek májusban összesen 360 polgári személy ügyében foly­tattak vizsgálatot a hónap ele­jén lezajlott utcai rendbontá­sokkal kapcsolatban. A vádlottak között van a működésében felfüggesztett Szolidaritás egyik bialystoki üzemi szervezetének volt veze­tőségi tagja, akit négy társá­val együtt izgatással vádolnak. Ugyancsak alapos a gyanú hogy a május elejei utcai za­vargások idején más szemé­lyekkel együtt megkísérelték felgyújtani a bialystoki rend­őrparancsnokság épületét. A Krakkói Bányaipari és Kohászati Főiskola egyik hall­gatója azért került katonai bí­róság elé. mert május 3-án Krakkó főterén hangszórón ke­resztül tüntetésekre uszító fel­hívásokat olvasott fel. A sziléziai orvosi egyetem öt hallgatója szintén katonai bíróság előtt felel azért, hogy robbanóanyagokkal megkísé­relt megrongálni több középü­letet. A Szolidaritás illegalitásban működő plocki csoportjának vezetőjét azzal vádolják, hogv olyan propagandaanvaeoka* terjesztett, amelyek rágalmaz­ták a lengyel vezető szerveket és a szüksénállapot előírásai­nak megsértésére uszítottak. ország állam- és kormányfője, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, valamint Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, csehszlovák államfő. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, csütörtökön münkalá- togatásra Bécsbe érkezett. Kí­séretében van Petr Mladenov külügyminiszter, Hriszto Hrisz- tov külkereskedelmi minisz­ter és több más hivatalos sze­mélyiség is. A kétnapos látogatás során Zsivkov Rudolf Kirchschläger osztrák államfővel és Bruno Kreisky kancellárral találko­zik. A megbeszélések közép­pontjában a kétoldalú kapcso­latod felmérése áll majd, de szóba kerül néhány időszerű nemzetközi kérdés is. Todor Zsivkov osztrák ven­déglátóival a tervek szerint hosszú lejáratú programot ír alá, amely a kétoldalú gazda­sági, ipari és tudományos-mű­Schmidt nagyon pozitívan nyilatkozott azzal kapcsolat­ban, hogy a nyáron tárgyalá­sok kezdődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverek korláto­zásáról is. Ezzel összefüggés­ben „nagy jelentőségű” lenne, ha Leonyid Brezsnyev és Ro­szaki együttműködés kiszélesí­tését és elmélyítését irányoz­za elő. D jidingar Domo Ngardou miniszterelnök vezetésével új kormány alakult Csádban — jelentette be szerdán Gou- kouni Oueddei államelnök, aki korábban az ideiglenes nemze­ti egységkormány elnöke is volt. Djidingar Domo Ngardou, a kormányalakítás után mondott rádióbeszédében kijelentette: kabinetjének fő célja az, hogy Csütörtökön hirdetett ítéletet a Spanyol Legfelsőbb Katonai Bíróság az 1981. február 23-i szélsőjobboldali puccskísérlet­ben való részvétel miatt perbe fogott 33 vádlott bűnügyében. A két fővádlottat, Antonio Te- jero alezredest és Jaime Milans del Bosch altábornagyot — a katonai ügyész indítványának megfelelően — egyenként 30 minden lehetséges eszközzel békét teremtsen a polgárhábo­rú dúlta országban. „Ha pedig a békéről beszélünk, ez az el­lenséggel való tárgyalásokat jelenti” — tette hozzá a mi­niszterelnök. Kijelentése ellentétben áll Goukouni elnök szavaival, aki mindig is elutasította a His- séne Habréval való tárgyalá­sokat. évi szigorított fogságra ítélték „katonai lázadás halmazati bűntette” elkövetésének vádjá­val. A harmadik fővádlottat, Al­fonso Armada tábornokot vi­szont — akire az ügyész szin­tén 30 évi börtönbüntetés ki­szabását kérte — csak hatévi szabadságvesztésre ítélték. A viszonylag enyhe büntetésből ítélve Armada tábornokra nem tudták rábizonyítani, hogy mértékadó szerepe volt a csírá­jában elvetélt, vértelen puccs- ban. Ugyancsak 6 évi börtönre ítélték Luis Torres Rojas tá­bornokot. Jósé Ignacio San Martin ezredest háromévi, Ca- milo Menendez Vives tenge­részkapitányt szintén három­évi, a per egyetlen polgári vád­lottját, a szélsőjobboldali Juan Garda Carrest pedig kétévi börtönbüntetéssel sújtották. Több, alacsonyabb rendfokoza­tú vádlottat felmentettek. Kétnapos munkalátogatás Todor Zsivkov Bécsben A kabinet kompromisszum eredménye Új kormány akkuit Csádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom