Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. JÚNIUS 1., KEDD xMjav Ellenőrzés, intézkedés Mindig készenlétben a szolgálat A járvány szóra általában nyugtalanul kapjuk fel a fe­jünket, érthetően, hiszen év­százados félelmeket őriz ez a kifejezés. Manapság persze a nyugtalanságnak alig-alig van oka, hiszen a megelőzés nem­csak korszerű, hanem garantált is. A hajdani pestis vagy a fe­ketehimlő ma már csak tör­ténelmi emlék, s ha járványt emlegetünk, többnyire influen­záról beszélünk. Igaz: hébe- hóba újfajta járvány üti fel a fejét (tegyük gyorsan hozzá, hogy nem veszélyes), sőt olyan is akadt, amit elsőként Százhalombattán észleltek. A Camphylobuctcr jejuni lefolyá­sa például enyhe volt, minden­esetre a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat helybeli szakemberei idejében s gyorsan intézkedtek. Egyszeri gyógymód Ha a KÖJÁL-ról esik szó, többnyire ilyen vagy olyan ellenőrzésekre gondolunk. Ar­ra a szervezetre, esetenként hatóságra, amelyik úgymond mindenbe beleüti az orrát. E tréfás megfogalmazással a KÖJÁL helyi szolgálatának fő­orvosa, dr. Pátkai László élt, arra is utalva, hogy ellenőreik tevékenysége feltűenően sok­rétű. — Ha azt mondom, hogy te­lepülés- és környezetegész- ségügy, akkor már egy sor feladatunkra céloztam — ma­gyarázza. Emellett ott van | még a gyermek- és ifjúság-, valamint az élelmezés-egész­ségügy is igen szerteágazó munkával. Természetesen so­kat ellenőrzünk, a munkahe­lyektől kezdve a fagylaltáru­sokon át a bölcsődékig rende­let szabta szempontok alapján és gyakorisággal. — Ellenőriznek és bizo­nyára intézkednek is... — Ha olyat tapasztalunk; ami szabvány, rendelet, vagy törvény utasításainak nem megfelelő. Az intézkedés lehet szabálysértési eljárás, de lehet egy-egy helyiség, vagy üzem­rész, esetleg üzlet bezárásának elrendelése. Persze csak ideig­lenesen, míg a rendellenessé­get fel nem számolják. — Néhány példát erre. — Tavaly pédául a Vadka­csa bisztró nyitva tartását füg­gesztettük fel élelmezés-egész­ségügyi okok miatt. Környeze­ti ártalom miatt került sor a Dunai Kőolajipari Vállalat hulladékégető berendezésének ideiglenes leállítására is. Ugyancsak az elmúlt esztendő­ben a Százhalom étterem fagy­laltkimérését kellett néhány napra szüneteltetni. A fagylalt ugyanis mínusz 13 főik fölött már veszélyessé válhat; el­lenőrzésünkkor pedig már ép­pen nulla Celsius-fokon volt, Szerencsére az idén még nem került sor komolyabb hatósá­gi intézkedésre, nem volt szük­ség rá. SZÁZyAÜDMBATTAI ■Tollhegyen Szagfigyelés Siíüháii esték a fővárosban Százhalombattán, a Barátság Művelődési Ház hosszú évek óta szervezi a csoportos színházlátogatást Budapestre. Havonta mintegy négyszázan váltanak jegyet, s utaznak külön-autó- busszal a fővárosi színházak előadásaira. Képünkön: a Madách Színház bemutatójára érkezett százhalombattaiak csoportja. Ifjúsági napok Táncház, játékház, disco Az elmúlt esztendőben ren­dezték meg az első alkalom­mal százhalombattai ifjúsági napok címmel azt a program- sorozatot, mely eseményekben, vidám, zenés műsorokban, táncban és szórakozásban volt gazdag. A tavalyi siker nyo­mán a városi KISZ-bizottság és a két nagyvállalat műve­lődési háza az idén is meg­tartja a napokat. A most is gazdag program- sorozat június 5-én reggel 8 órakor kezdődik, zenés éb­resztővel: a városközpontban az etyeki fúvószenekar térze­néjével. Ugyancsak a város- központban 9 órai kezdettel nyitják meg a kirakodóvásárt: könyvekben, hanglemezekben, játékokban, különböző sport­szerekben válogathat a kö­zönség, miközben a lacikony­hák és a sörsátrak szolgáltatá­sait is igénybe vehetik. Délelőtt 10 órakor bábmű­sor kezdődik kicsinyeknek a Roily társulat képviseletében. Takács Roland bűvész és Mar­kos Zoltán bohóc szórakoztatja a kicsinyeket. Délután egy órai kezdettel, könnyűzenei vetélkedővel foly­tatódik az ifjúsági napok programsorozata: a Ki nyer ma? című versengést Szép István vezeti. Délután 2 órakor kezdődik a rocktalálkozó, ami amatőr együttesek felléptét és bemu­tatkozását jelenti; a műsoron a Konektor, a Stáb, a Steel, a Lobogó, a Lidérc és még szá­mos más együttes zenéjét hallgathatják meg az ideláto­gatók. Az első nap programja éj­szakai szabadtéri filmvetítés­sel zárül. Este 10 órakor, az Őrült nők ketrece című olasz filmet vetítik. Másnap, június 6-án dél­előtt 10 órakor Zsi-bi címmel csereberét rendeznek különbö­ző kacatok és holmik vételé­vel és eladásával. Ugyaneb­ben az időben a gyerekeknek játszóházat tartanak, melyben a szövés, a fonás, a rajzolás és az agyagolás műhelytitkai­val ismerkedhetnek meg. Dél­előtt 11 órakor karatebemuta­tó kezdődik, egy óra múlva pe­dig a zalaszentgróti művelő­dési ház műsorára kerül sor. Délután 4 órakor szerb tánc­ház fogadja az érdeklődőket, akiket a Kolo- együttes tagjai meg is tanítanak több nemze­tiségi táncra. Este 6 órakor Nagy Feró, plusz egy meglepetés címmel fórumot rendeznek. A műsor­vezető: Hajnal Gábor. A százhalombattai ifjúsági napok ’82 kétnapos rendez­vénysorozata szabadtéri discó- val zárul. Az este 8 órakor kezdődő táncmulatság szüne­teiben divatbemutatót is tar­tanak. Mondhatnánk rá: ne is le­gyen, főként, hogy a nyár még jószerint előttünk van. Arról nem is beszélve, hogy a KÖJÁL százhalombattai fel­ügyelőségnek szalmonella-, egyéb mérgezések kivizsgálá­sa nélkül is jócskán akad teen­dője. ., — Van egy sor olyan fel adatunk — tájékoztat dr. Pát­kai László —, amit bizonyos időközönként kampányszerűen kell megoldanunk. Ilyen pél­dául a különböző védőoltások megszervezése vagy a rágcsá­lók, rovarok időközi irtása. Hatáskörünkbe tartozik az úgynevezett tervbírálat is, ami ugyan nem látványos, ám elég sok munkát Igényel. — Jóváhagyásuk nélkül üze­mi vagy közlétesítmény nem épülhet? — Épülhet, hiszen a műsza­ki osztálynak joga van figye­lembe nem venni kikötésein­ket, de aztán nekünk is jo­gunk van munkaegészségügyi vagy egyéb szempontból — a hiányosságok felszámolásáig — a létesítmény üzemeltetését szüneteltetni. — Bizonyára lakossági pa­nasz is ad munkát a szolgálat­nak. — Legtöbben a tököli ATEV szagát kifogásolják; most már ott tartunk, hogy valóságos bűzfigyelő szolgálatot szervez­tünk, hogy havonta jelenthes­sük illetékes helyre ennek a kellemetlen szagnak az erős­ségét. Hasonlóan régi panasz — és nagyon sok embert érint — a bronchitises megbetegedé­sek gyakorisága. Most akarjuk kideríteni az okát; nemrégiben szereztünk be négy Aeromat- műszert, ami a levegőszennye­ződést igen precízen méri, s ezeket a város különböző pont­jain állítjuk fel. A mérések és az elemzések eredményei­nek birtokában pedig már hathatósan lehet intézkedni. Sokrétű feladat Az asztma, a hörghurut és egyéb légúti megbetegedés — feltehetően — könyezeti árta­lom (levegőszennyeződés) kö­vetkezménye. Akad azonban olyan baj is, ami emberi okok­ra vezethető vissza, pontosab­ban a higiénia alapvető köve­telményeinek be nem tartásá­ra. — Egészségőrünk elvégzi ugyan a fertőtlenítéseket az iskolákban, de ez önmagában kevés. Otthoni figyelem is szükséges hozzá — magyaráz­za a KÖJÁL-főorvos —, s ha a gyerek hajában felfedezik az élősdit, a szégyenkezés he­lyett — főként ha nem is te­hetnek róla — cselekedni kell. Van jó szerünk ellene, in­gyen. Emellett van egy má­sik probléma a városban: becs­lésünk szerint a gyerekek 50 százalékánál kimutatható a bélféreg. Ennek is nagyon egyszerű lenne a gyógymódja, ha a családikban több lenne a figyelem, a törődés. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gazdaságos szempontok? Kevesebb vénét jár Százhalombattát azok közé a települések közé sorolják, amelyek Budapest vonzáskör­zetébe tartoznak, ugyanakkor saját agglomerációval is ren­delkeznek. Gyakorlatilag több mint ötezer ember utazik naponta, részben autóbuszok­kal, mások vonaton. Ez utóbbiak a közelmúltban nem kis meglepetéssel tapasz­talták, hogy közlekedési lehetőségeik korlátozódtak, (sokak szerint lényegesen csökkentek), mivel a MÁV né­hány vonatot megszüntetett. Egészen pontosan, s főként hi­vatalosan: két vonat — mely korábban megállt Százhalom­battán — ezentúl csak átha­lad, kettő pedig többé nem közlekedik a megszokott vona­lon. Ennek a kétségtelenül népszerűtlen intézkedésnek az okait tudakoltuk a MÁV ve­zérigazgatóságának menet­rend- és forgalomszervezési osztályán. — Tekintve, hogy igen ne­héz a személykocsi-helyzetünk — tájékoztat Gittinger Tibor osztályvezető-helyettes — az országban mintegy száz olyan járatot szüntettünk meg, ami kihasználatlan, tehát gazda­ságtalan volt. — Ebből négy jutott Száz­halombattára. — Helyesebben két vonat­pár. Az egyik a Dombóvár— Budapest között» közlekedő vo­nat, ami korábban 6 óra 29 perckor állt meg -Százhalom­battán. Ezen gyakorlatilag Dombóvárról hurcoltuk azokat a helyeket üresen, amire Százhalombatta—Buda­pest között volt szükség. A másik vonatpár, a Báta- szék—Budapest között közle­kedő » kihasználtsága pedig igen alacsony volt, ezt tehát, teljesen megszüntettük. — Utasszámban mit jelent, hogy kihasználatlan? — Hétszázhúsz ülőhelyes szerelvényen rendszeresen csak 150—200-an utaztak. — Százhalombattán a reg­geli órákban 6.29-kor és 7.50- kor immár nem megy vonat Budapestre. Korábban igen sok bejáró ezekkel utazott munkahelyére. Ezután? — A 6 óra 33 perces indu- lású vonat megmaradt, ezzel változatlanul bejuthatnak munkahelyükre a dolgozók — jegyzi meg Per .ze László me­netrend tervező-szerkesztő mérnök. — A másikon, a 7 óra 59-esen korábban sem műszakba igyekvők utaztak. Ami pedig a délutáni vonat­érkezéseket illeti: a Pestről érkező 15 óra 03-as és a 17 óra 52 perces kiesett, de mindkettőt pótolhatja egy-egy fél órával később vagy előbb érkező vonat. Nos mindez igaz. Azonos vagy megközelítően hasonló időpontokban jönnek és men­nek vonatok. Egy kivétellel: a reggeli 7.59-est semmi sem pótolja, így aztán fél 7-től két és fél órán át Budapestre vonattal utazni lehetetlen. Persze hogy kell is? Nos, ezt feltehetően ugyancsak a MÁV dönti (dön­tötte) el. Voltaképpen mindent — ami a vasúti utazással kap­csolatos — a MÁV dönt el, majd az utazóközönségtől, adott esetben, megértést kér. Amit nem kér: az az utasok véleménye, netán javaslata. Most a legutóbbi változtatás­hoz legalábbis mellőzte a száíhalombattaiak esetleges ja­vaslatainak figyelembe véte­lét. Mindenesetre a város országgyűlési képviselője és tanácselnöke levélben fordult a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz, kérve, hogy a kedvezőtlen intézkedést né­mileg kedvezőbbre módosít­sák. Szervezni tudni kell, s ez nem is holmi nagyképű ki­jelentés, hiszen manapság a szervezésről, mint tudo­mányról beszélünk. S mint minden tudománynak, a szervezésnek is kell hogy legyenek szakemberei, fel­téve persze, ha nem vala­miféle műkedvelő akcióról s társaságról van szó. Nos, ez utóbbi szóba sem jöhet, hiszen a MAHART- ot és természetesen annak minden akcióját csakis hi­vatásosnak lehet, illik és szabad nevezni. Szervezni tehát — minden bizonnyal — profi módon tudnak. Ezt bizonyítja a legutóbbi eset is: Az elmúlt vasárnapon fiatalok százai (ha nem ez­rei) hajón utaztak a Viseg- rádon megrendezett ifjúsági találkozóra, melyről a 3. oldalon számolunk be. Százhalombattáról is majd másfél száz fiatal készülő­dött erre az útra; a városi KISZ-bizottság jó előre megrendelte számukra az IBUSZ-nál a jegyeket, kifi­zette a viteldíjat, majd kö­zölte az utazás ifjú részt­vevőivel: ekkor meg ekkor gyülekezzenek a dunafüredi hajóállomáson. Csakhogy... Feltehetően valamiféle gubanc keletke­zett az induló hajók és idő­pontjaik körül, mert a MAHART szinte az utolsó pillanatban villámgyors át­szervezéshez kezdett. Tele­fonon — s az IBUSZ-on keresztül — közölték a vá­rosi KISZ-bizottsággal, hogy nem ekkor meg ek­kor, hanem akkor érkezik az ígért hajó. Az utazó fia­talokat tehát nem a meg­adott, hanem az újonnan megadott időpontban cső- dítsék a kikötőkhöz. Sajnos az átszervezésnek — bármilyen ragyogó is volt — akadt egy kis szép­séghibája. A százötven százhalombattai fiatalt már lehetetlen volt több tucat­nyi munkahelyen utolérni és értesíteni idő híján. Kö­vetkezésképpen — bár a MAHART-nak csak egy telefonjába került — egy csomó fiatalt sikerült bebo- londítani, s a vidámnak ígérkező program előtt ala­posan felbosszantani. Hiá­ba: szervezni tudni kell! Városkalauz Földosztás és birtokbaadás A község felszabadulása utáni napokban Tóth Gyula, Tóth Mihály, Csupics Sztan- kó, Csupics Izsáki < Radován Károly és Németh János száz­halombattai lakosok csatla­koztak a szovjet csapatokhoz és Buda felszabadulásáig se­besülteket és lőszert szállítot­tak. Hamar megkezdődött az új politikai pártok szervezése is. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét Rózsa Sándor egykori vöröskatona és Tóth K. István, az 1928. évi pilisvörösvári bányászsztrájk egyik főszervezője alakította meg. Alapító tagok voltak még Udvari Károly, Körmö­Segítség egy kiállításhoz A város fotótörténete Nem kis vállalkozásba kezdett a Barátság Művelődé­si Ház Százhalombattán: sze­retné egy olyan fotótörténeti kiállítás anyagát összegyűjte­ni, mely a várost a kezdetek­től napjainkig mutatná meg. Ennek az .igen érdekes tár­latnak az érdekében a ház munkatársai azzal a kéréssel fordulnak a lakossághoz, hogy aki tud, járuljon hozzá az anyag összegyűjtéséhez. Min­den olyan fénykép, esetleg családi album, képeslap és újság, ami az elmúlt néhány évtizedben Százhalombattán készült s városbeli személyi­ségeket, vagy eseményeket áb­rázolj akár negatívban, akár pozitív másolatban, azt hoz­zák- el bemutatásra vagy az óvárosi könyvtárba vagy pe­dig a lakóklubba. Természete­sen csak kölcsönbe kérik, s a kiállításra átvett tárgyakat vagy képeket igen gondosan kezelik. Az óvárosi könyvtár­ban Marinov Jován, a lakó­klubban pedig Bányai Ildikó veszi át a képeket hétfőn, szerdán és csütörtökön dél­után fél 5-től este fél 8-ig, A Százhalombatta fotótör­ténete a kezdettől napjainkig című kiállítást szeptemberben szeretnék megrendezni az óvá­rosi szerb nemzetiségi klub­ban. ezt János, id. Ritter József, Heczkó Imréné és Gulyás Mi­hály. A Szociáldemokrata Párt alapítói Miákits József, Bori Ferenc, Hajdú György, a Nemzeti Parasztpárté pedig td. Izsó György, Bula Károly, id. Poós András és Vucsko- vics Gergely voltak. A Füg­getlen Kisgazdapárt alapító tagjai közül Csupics Miklós, Kővári István, Mikulecz Ká­roly, Csupics Mihály, Szegedi András és id. Tóth György nevei ismertek. A négy koalíciós párt kép­viselőiből rövidesen megala­kult a Nemzeti Bizottság is, melynek tevékenysége a tár­sadalmi és a gazdasági élet minden területére kiterjedt. Irányításával indult meg a romok eltakarítása, a gazdasá­gi élet újbóli beindítása, az általános iskolai oktatás. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. március 17-én elfogadott a nagybir­tokrendszer megszűnéséről és a földműves nép földhöz jut­tatásáról szóló rendelete alapján a községben is meg­alakult a Földigénylő Bizott­ság és már április elején megkezdődött a földosztás A Földigénylő Bizottság elnöke Tóth K. István volt, a műsza­ki szakértő pedig Sipos Béla mérnök. A földosztás során a földbirtokosok tulajdonában levő 1845 holdból 178 család­nak 1165 holdat osztottak ki. Ekkor parcellázták fel Hámo­ri Bíró Pál földbirtokos föld­jéből a mai Újtelep területét 169 házhellyel. A kiosztott fö'deket a Földigénylő Bizott­ság 1945. április 22-én ünne­pélyes keretek között adta birtokba. A Nemzeti és a Földigénylő Bizottság mellett más népi szervek is alakultak, amelyek rövidebb vagy hosszabb ideig tevékenykedtek. Ilyenek vol­tak például a Termelési Bi­zottság, amelynek Szegedi András, az Újonnan Földhöz Juttatottak Országos Szövet­sége (UFOSZ), amelynek Bá­rányos Ferenc, a Dolgozó Pa­rasztok és Földmunkások Or­szágos Szövetsége (DÉFOSZ), amelynek Csupics Miklós volt az elnöke. Az új demokratikus társadalmi szervezetek is megalakultak már a felszaba­dulást követő első hónapok­ban. A Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség (MADISZ) alapító tagjai és vezetői Jász­berényi István, Menyházi István, Tóth László, Horváth Mihály és Weimola Péter, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) alapító tagjai és vezetői pedig Ud­varát Károlyné, Tóth K. Ist- vánné, Pettier Lajosné és Vi- rds György né voltak. Az oldalt Irta: Tamási István Fotó: Győrik János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom