Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
2%rn ^jPr W 4 _______________________________1382. JÜNITÍS 30., SZERDA A pedagógusok nyara Kiállítótermekből Értékük nagyobb hírüknél Párizsi részlet (Szajna-hld) Sokszor irigyeljük a pedagógusokat, hogy jó-jó, igaz ugyan, hogy a tanítási év alatt nagyon leterheltek, de nyáron viszont senkinek sincs két, két és fél hónap szabadsága, mint nekik. Ezt azonban csak a kívülállók látják így. Túl azon, hogy általában minden tanár, tanító kiveszi a részét a nyári napközi és úttörőtáborokból, az ő számukra ilyenkor tartják a különféle továbbképzéseket. Pest megyében például már a hónap elején elkezdődött a pedagógusok nyári programja. Vácott tartották az általános iskolai gyakorlati foglalkozás és technika tárgyak szakfelügyelőinek felkészítő tanfolyamát, valamint a kisegítő iskolai nevelők új tantervi felkészítését. A megye számos városában foglalkoztak az ötödik-nyolcadik osztályos végleges matematikát tanító tanárokkal, Cegléden pedig a hónap végéig tart a Befejeződött az Óbuda— Solymár Zenei hetek rendezvénysorozata. A megnyitó kórushangversenyekről és a népzenei találkozóról korábban már beszámoltunk lapunkban. A gyermekkórusok fellépése, az ifjúsági hangszeres kamaraegyüttesek bemutatója, valamint a két oratóriumkoncert sok érdeklődőt vonzott Továbbképzés Az elmúlt héten négy napon keresztül a karvezetők és ének-zenetanárok továbbképzése szerepelt a programban. Bárdos Lajos: Prozódia; Mo- hayné Katanics Mária: A leírt hangzó, az énekelt betű és Szokolay Bálint: Zene a köz- művelődésben című előadása; Itzés Mihály: Tanterven kívüli zenei nevelés; Makiári József: Kórusmű elemzés; Tillai Aurél: Felkészülés a kóruspróbára (Kodály-művek) című bemutatója; Sinkovits Georgette kórusképzés gyakorlatai, valamint az azokat követő szakmai beszélgetések igen hasznosak lesznek az elkövetkező évek tanári gyakorlatában, a résztvevő pedagógusok munkájában. Jó hangulat A zárókoncertre a solymári Apáczai Csere János művelődési ház udvarán a fúvószene kedvelői gyűltek össze vasárnap. Ekkor került sor — immár hatodszor — az évenként megrendezett fúvószenekari találkozóra. Bár az időjárás délelőtt zivatarral fenyegetett, a délutáni hangverseny kezdetére kisütött a nap, a felhők elkerülték a több mint kétórás bemutató színhelyét. Kuthy Tamás találó, a műsorszámok stílusához Illeszkedő ismertetői már a zenekarok megszólalása előtt megteremtették a jó hangulatot, amit az egyre gyarapodó közönség tapsa is bizonyított. Szokolay Sándor fuvósszig- nálja után elsőként a több mint ötventagú nyíregyházi Ifjú Gárda együttes mutatta be műsorát. Tonté László vezényletével változatos programot szólaltattak meg: Kodály-, Albinoni-, Johann Strauss-műveket és egy francia gyermekdalt. Legérettebben a Háry-részlet, a legsikeresebb a Denevér-egyveleg hangzott el. A barokk mű előadására kissé színtelennek, a záródarab előadása pedig túl hangsúlyozottnak tűnt. Ráadások Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a szobi zeneiskola körzetében jó kezekben van a fúvósutánpótlás. Mayer József, aki nemcsak vezette, de a megbetegedett tubás helyett, ki is segítette növendékeit, remek együttest hozott Solymárra. Műsoruk sokszínűsége, a szólisták — Lukács Gábor, Siktár Zoltán, Király Tibor és Pados Jenő — tiszta, könynapközis nevelők új tanfervi tanfolyama. A még hátralevő két nyári hónap sem lesz azonban kevésbé zsúfolt. Ez idő alatt szerezhetnek új szakmai és módszertani ismereteket az orosz, a biológia, a földrajz, a történelem, a magyar nyelv és irodalom és a rajztanárok. Külön foglalkoznak a negyedik osztályos környezetismeretet tanítókkal, valamint a középiskolai tanárokkal. Nyíregyházán és Kecskeméten kerül sor például júliusban a bábjátékos módszertani napokra és a Kodály Zoltán szemináriumra. Augusztusban tanfolyamot indítanak a megyében a még összevont osztályokat tanítók részére és fölkészítik az új tanévre a korrekciós osztályokkal foglalkozó pedagógusokat is. Az óvónők részére a napokban fejeződik be a kecskeméti óvópedagógiai nyári egyetem. nyed játéka, valamennyiük jókedvű, összeszokott muzsikálása méltán aratott nagy sikert. Indulók, polkák szerepeltek programjukban, s előadásukban lehetőség nyílt valamennyi fúvóshangszer kü- lön-külön és együttes bemutatására. Solymáron, nagy hagyománya van a fúvószenének. A községben régóta működik a Strach János vezette együttes, s ők zárták műsorukkal a vidám délutánt. „Hivatalos” programjukban négy polka, egy keringő és egy induló elő- I adása szerepelt, de ráadások- | kai még szintén sokáig gyönyörködtették közönségüket. A német, a szlovák és a magyar fúvószene számos slágere szerepel repertoárjukban, s nem először történt, hogy a helybéliek szinte velük dúdolják, dobogják, tapsolják számaikat. Ki mit vállal? A három zenekar tudása javát adta. Ha a közönség soraiból többen keveselték is a műsort, egyikük sem a koncert színvonalát és hangulatát kifogásolta, sokkal inkább a résztvevő együttesek létszámát. De ez már hosszabb elemzést kíván, mindenekelőtt a szereplők feladatvállalását, s kevésbé a szervezők hozzáállását. BARÁTI KÖRBEN. Építőtáborozó diákok között járt Kispista István, a falusi életképek régi, nagynevű rádiós mestere. A gyümölcsöt szedő középiskolásoktól tulajdonképpen azt szerette volna megtudakolni, mennyire ismerik a vidéket, a falut, a nagyüzemi mezőgazdaságot, s korábbi ismereteiket vajon ki- egészítették-e a közös munkával töltött két hetek? Nem tudni, hogy véletlenül sikeredett szomorúra a kép, vagy a szerző szándéka éppen az volt, hogy nevelésügyünk komoly hiányosságára irányítsa a figyelmet. A tény mindenesetre az, hogy a jó hangulatú beszélgetések után úgy tűnt, ezek az egyébként Bács-Kiskun megyéből való gyerekek olyként mozognak az állami gazdaságban, mintha csak a holdon járnának. Nemcsak hogy reális képet nem sikerült szerezniük a mai magyar faluról, az ott élő emberekről, de valójában világképükből szinte teljesen hiányoznak az erről az életformáról, a vidék gazdasági-társadalmi szerepéről szóló információk. Ha így van, az súlyos hiba. Hiszen bármenynyire is ismerik ezek a gyerekek a differenciál- és integrálszámítást, a nukleáris hasadás törvényeit, a történelem nagy sorsfordulóit, ha éppen I művész emlékkiállítása július 16-ig látható a szentendrei Művésztelepi Galériában. Baska József festményei és plasztikái a szentendrei Műhely Galériában várják vendégeiket július 5-ig. Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban Bala- nyi Károly grafikáit és Vágfal- vi Ottó festményeit tekinthették meg az érdeklődők. Az utóbbi időben a kiállításokon szerencsésen felhalmozódtak az értékek, s ezárt komoly feladatot jelent az érdeklődők és a művészeti írók számára az igazságos felmérés és számbavétel. Napi gyakorlat, hogy olyan festői minőséggel találkozhatunk, amely szívósan áramlik elő a csöndből, s az emberek tudatában, eszméléséban válik közkinccsé. A festő poézise Diener-Dénes Rudolf életműve olyan tartalékot jelentett eddig is, amelyről tudtuk: értéke nagyobb hírénél. Közművelődésünk hatékonyságának éppen az a feladata, hogy ezt a háttér gazdag ságot, kultúránk maradandó értékű tartalékát fejlessze a közgondolkodás részévé. A szentendrei tárlat lépés azon az úton előre, hogy Diener-Dénes képeit egy érdemeihez méltó nagyobb közösség élményévé avassa, hiszen festőtársai, szűkebb baráti köre eddig is tisztában volt jelentőségével. Illyés Gyula bizonyos hontalanságról beszél Diener-Dé- nesseil kapcsolatban, ami semmiképpen sem a magányosság érzete, hanem az általános emberi magatartás művekké gyűjtődé összpontosítása; olyan karakter, amely befelé fordul, miközben a világ, az élet látványait érzékeli. Emberi „honvágy” ez; azt igényli, hogy a festészet egészséges tégláival az emberség Otthonait építse. Ebben közös ars poeticája, küldetése az olasz Modigliani, az orosz Chagall, a bolgár Pascin, a litván Soutin, s a magyar—indiai Amrita Sher-Gil törekvései. Emellett érzékeny, megbízható festői. Ütmenti házaiban, szentendrei utcáiban, kertjeiben, bretagne-i halászfalujában, párizsi Szajna-híd- jában, virágcsendéleteiben egyaránt az élet poézisét szólaltatja meg nemes eszközökkel és ideákkal, hiánytalan megoldásokkal. Kristálytiszta rendszer napjainkról nincsenek fogalmaik, az gyakorlati gátja lehet társadalmi beilleszkedésüknek. De lépjünk túl az iskolai, családi nevelés vélt vagy valóságos hiányosságain, s lássuk, ott lenn, a táborban mi várja ezeket az ismeretekre koruknál fogva mindenképpen éhes és fogékony fiatalokat? Jól tudjuk, mezőgazdaságunk nemzetközileg elismert sikereit jórészt annak köszönhetjük, hogy most már majd minden tsz-ben, állami gazdaságban akad jő néhány főiskolát, vagy egyetemet végzett agrárszakember. A tervszerű, egyre színvonalasabb képzés teszi lehetővé, hogy a mező- gazdaságban gyakorta magasabb színvonalú gépi technológiákat üzemeltetnek, mint az iparban. S mégis, e gyerekek a falu népéből pusztán két mezőőrt ismertek meg, akik ugyan átélték a zsellérsorsot, de ha beszédes kedvükben vannak is, a mai magyar faluról, az agrártechnológiákról vajmi keveset mondhatnak el. Kispista Istvánnal együtt gondoljuk, hogy e nyomunkban járó korosztály nevelése, számukra a valóság feltárása legalább olyan fontos tennivaló, mint az exportra szánt gyümölcsök leszedése a fáról. HARMADIK MŰSOR. Gondolom, sokadmagammal vavészetét érettnek és hibátlannak minősíthetjük. Lehetősége azonban még több. Miért? Baska képzeletének lírikus töltése elvonatkoztatott formákká alakulva értelmezi a világot. A plasztikák, szitanyomatok, olajképek organikus forma- és színvilága tovább nem tökéletesíthető. A gondolat átlós irányokban feszülő egyenesei és a természet görbe vonalritmusai olyan arányokban ötvöződnek, amelyek mindenekelőtt egy érzelmi, s vele együtt egy értelmi állapotot véglegesítenek. Hogyan tovább? Szűk csapáson vezet az út előre: ott, ahol a kép jel rparad, még inkább jellé válik az emlékek és valóságelemek kicsit nagyobb mértékévé. Mondhatná bárki: mindez kompromisz- szum, bizonyos elemek feladása, lemondás az öntörvények kristálytiszta rendszeréről. Ám ez így nem igaz, mert a híd is összeköti a partokat, s ha a festő, jelen esetben Baska Jc zsef arra törekszik, hogy megtalált és kiválasztott eszközeivel még intenzívebb kapcsolatot létesítsen a kor, a jövő emberével, akkor a képet előbbre lendítette a maga útján, s helyesnek bizonyul művészi szándéka. Ötvöződő elemek A váci művelődési központban rendezett tárlatokon láthattuk Vágfalvi Ottó és Bala- nyi Károly munkáit. Vágfalvi balatoni tájaiban sok. olyan finomságot tár fel, amely tó- ismeretén és festői érzékenységén alapul. Korrekt munkái gyök úgy, hogy a heti rádióújságot böngészvén, nem elsősorban kedvenc zeneszerzőimet, énekeseimet keresem, hanem kifejezetten az élőszóval elmondható rádióscsemegékre vagyok kíváncsi. Különösen szívesen veszem, ha valami olyanra bukkanok, ami e sokat próbált műfajban is újdonságnak számít. Az utóbbi esztendőkben az ilyen kísérleteknek, legyen szó irodalomról, publicisztikáról, vagy ’ riportról, sokszor éppen a mai napig is csak e sorszámnévvel jelölt adó volt a színtere. Itt hangzott el például az a sztereóban közvetített sorozat, amelynek legemlékezetesebb darabjáról, a Ferihegyi repülőtér gondjait bemutató riportról néha még ma is beszélnek, s melynek talán még abban is volt szerepe, hogy az illetékesek e nemzetközi légikikötőnek akkor még csak ironikusan nevezhető épületrekonstrukciója mellett döntöttek. S mert az újságot böngészvén, a keresőgombot csavargatva ilyen műsorokra ezen az adón mostanában nem találunk, úgy gondoltam, talán nem fölösleges az illetékesek figyelmét felhívni erre a sajnálatos hiányra. Cs. A. közül is kiemelkedik a Nádastűz és a Rianás című, amelyeken a helyi jelleg vizuális értékké válik. Vágfalvi nem tágítja, hanem elmélyíti világát. Hűséges marad jégváraihoz, a monumentális felhőinváziókhoz, a tó szelíd ringásához. Nemcsak keresi, hanem meg is találja azt a látványkincset, amit a Balaton Egry József után is fenntart számára a szürke és kék tónusok özönével. Balanyi Károly grafikái tisztázott, bár kissé elvont alkotások, s csak ott jelentenek problémát, ahol a reális és absztrak elemek ötvöződnek, így a Küzdelem című lapján zavaró a naturalista részlet, idegennek tűnik. E fenntartás ellenére mind a vonalvezetésben, mind a színkultúrában az ápolt hagyományok alapján frissíti fel lehetőségeit. Losonci Miklós A Milánói Scalában Tavaszünnep A Milánói Scala vezetősége vendégszereplésre hívta meg a Magyar Állami Opera- ház balettegyüttesét., Az Igor Sztravinszkij születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő eseménysorozaton a társulat négy estén — július 13-án, 14-én, 15-én és 16-án — mutatja be a Scalában Sztravinszkij—Béjart Tavaszünnep című táncjátékát. Hagyomány gyű j tők Élő néprajz Hetedik alkalommal szervez nyári néprajzi tábort az idén a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, ezúttal a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapátiban. A július 2-án kezdődő tíznapos táborozásra harminc román nemzetiségű középiskolás és egyetemista fiatalt várnak; a gyűjtés az eddig kevéssé feltárt hagyományos népi műveltség fel- térképezését szolgálja. Az eddigi hat román néprajzi tábor Battonya, Bedő, Elek, Méhkerék és két alkalommal Kétegyháza néprajzának jobb megismeréséhez járult hozzá, ez folytatódik most két további román lakosságú községben, Körösszegapátiban és Körösszaká- lon. A táborozás első két napján a fiatalok szakmai felkészítést kapnak, majd megkezdik a szellemi néprajzi anyag és a tárgyi emlékek gyűjtését. Ez utóbbiak nagyobb részben a falu készülő román tájházába kerülnék. MOZIMŰSOR JÚLIUS 1-TÖL 7-IG MONOR, Kertmozi ABONY 1—2: A pogány Madonna 3—4: A terasz I—II.* 4: Púpos lovacska (du.) 5—G: Vigyázz, kígyó! BUDAÖRS 1—4: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* 4: Nuki majom kalandjai (du.) 5—G: l’élcnk vagyok, de hódítani akarok CEGLÉD, Szcbadság 1—4: Hárman a slamasztikában * 5—7: Tűzszekerck CEGLÉD, Kamaraterem 1—7: Az inkák kincse (du.) Kopaszkutya* (este) DABAS 1—2: Puska és bilincs 3—4: Szenzáció! 5: Ratataplan DUNAHARASZTI 1—2: Országúton* 3—4: A nő illata** 4: Szent Péter esernyője (du.) 5—G: A veréb is madár** DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—2: A nyolcadik utas: a Halál*** 3—4: Csínom Palkó (du.) Sanchez gyermekei** (este) 5—G: Kojak Budapesten DUNAKESZI, József Attila 1: Sivatagi show 4: Mindenkinek a maga keresztje* 5: Egy másik férfi és egy másik nő I—II, 7: A vízesés fia ÉRD 1—2: Az egér és a macska 4: A XX. század kalózai 5—G: Félelem a város felett** FŐT 1—2: Cha-cha-cha* 3—4: A nagy balhé 4: A negyedik akadály (du.) 5—G: Szívzűr* GÖDÖLLŐ 1—4: Szicíliai védelem (du.) Ez Amerika** (este) 5—7: A XX. század kalózai (du.) Bosszúvágy** (este) GYAL 1—2: Hotel a Halott alpinistához* 3—4: A dominó elv* 5—6: Vadölő LEÁNYFALU, Kertmozi 1— 2: Vük 3—4: Egy elvált férfi ballépései* 5—7: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* MONOR 2— 4: A fekete farkasok üvöltése* 3— 4: Vigyázz, kígyó! (du.) 5—7: Hárman a slamasztikában 2— 4: Szerelem szieszta idején*** 5—7: A nyolcadik utas: a Halál*** NAGYKATA 1—G: A Keresztapa I—II.** 4: Repülés az űrhajóssal (du.) NAGYKOROS, Arany János 1—4: Tüzszekcrek 5—7: Szabadlábon Velencében NAGYKOROS, Stúdiómozi 1—7: A kapitány kalandjai (du.) 1—4: A szentév (este) 5—7: Kaparj, kurtái (este) PILISVÖRÜSVÁR 1—2: Kabala* 3— 4: A keselyű három napja** 4: Óz, a csodák csodája (du.) 5: Egy pisztoly eltűnik POMÁZ 1—2: Egy elvált férfi ballépései* 3—4: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 4: A dzsungel könyve (du.) 5: Mackcnna aranya RÁCKEVE 1—2: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 3—4: Félelem a város felett** 4: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) 5—6: Start két keréken SZENTENDRE 1—4: Mackenna aranya 5—7: Vük (du.) Szicíliai védelem (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 1—7: Földrengés Tokióban SZIGETSZENTMIKLÓS 1—4: Szuperexpressz* 3—4: A korona elrablása, avagy új^a a bosszúállók 5—G: Egv kis romantika TÁPiÓSZELE 1—2: Rally 3—4: 2001 Ürodüsszela I—n. 4: A fekete varázsló ajándéka (du.) 5: Kramer kontra Kramer* VÁC, Kultúr 1— 2: Szenzáció! 3—4: Cha-cha-cha* 5—7: Kétszer kettő néha Bt (du.) Emberek és farkasok* (este) VECSÉS 2— 4: Hegyi emberek* 3— 4: Kincskereső kisködmön 5—7: Ez Amerika** VECSÉS, Kertmozi 1-2 és 4: A vadnyugat hSskora I—II. 5—7: Gyilkos a tetőn*» • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 10 éven felülieknek. **• Csak 18 éven felülieknek. Zenei panorámái Solymári hagyományok Pintér Emőke A kortárs Baska József műmRadióftgyfio /
