Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

javítják és vezetik a gépet Az aratás előtti gépszemlére készülnek a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gépműhelyében. Földvári István és Klenk József Claas dominátorral arat majd, gépüket maguk készítik fel a betakarításra — képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvétele A szenvedélyek a bűnösök üres inkubátort, vagyis ko­raszülött csecsemők életben tartására szolgáló, állandó hő­mérsékletet és páratartalmat biztosító készüléket állunk kö­rül a kórház gyermekosztá­lyának folyosóján. Dr. Jójárt, György kandidátus gyermek­orvos, dr. Pusztai Géza szü­lész-nőgyógyász adjunktus, s a kíváncsiskodó vendég. Ennek az inkubátornak a kis lakója már megerősödött, 6 úgymond kiköltözködött. A készülék fertőtlenítésre vár. Szemben velünk, túl a folyo­só és a fertőtlenítő előtér üvegablakán, a hosszúkás te­remben öt hasonló szerkezet. Ezek „üzemelnek”. Az egyiket paraván takarja. Kis lakója, ha jól értem, valamiféle fény­kezelést kap. Valamennyi cse­csemő koraszülött. Egyiküket kivéve, meztelenül fekszenek a védő műanyagbura alatt. A kivétel pelenkát visel. A fe­hér kendőcske fejlődésének, erősödésének „jutalma”. Lám, őt már pelenkázni is lehet. Ember lesz belőle. — Sok, nagyon sok a kora- tzülés — mondja Jó járt fő­orvos. — No, nem több, mint az országos átlag. Itt Cegléden is úgy 12 százalék. Nemzet­közi összehasonlításban ez nagyon lehangoló adat. Mit le­hangoló! Egészen egyszerűen ez nagyon rossz arány. — Az orvostudomány milyen magyarázattal szolgál? — Számba vette a koraszü­lést kiváltó tényezőket. Volt időszak, amikor elsősorban a terhesség-megszakítások szá­mítottak a legfőbb oknak. Ma már tudjuk, hogy más okok legalább ilyen fontosak. Ha nem fontosabbak. Döntő lehet a terhes kismama életmódja. Például az, hogy dohányzik, szeszes italt fogyaszt. — Az orvosok és a kisma­mák között általában nem szokott semmiféle konfliktus kialakulni t— kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Pusztai Gé­za. — Ám azért előfordul. Szinte kizárólag a dohányzás miatt. Rászólok a kismamára, hogy ne dohányozzon. Ugye eléggé könnyű rajtakapni, itt nincs hova elbújni. Rendben is van a dolog, abbahagyja á cigarettázását. Másnap ismét rá kell szólnom. Már csúnyán néz. Harmadnap pedig már haragszik is... — Haragszik, mert védi a gyermekét? — Igen. Sajnos. A gyermekorvos, bár nyil­ván edzett már, szomorúan bólint. Mit is mondhatna a szenvedély és a gyermek ele­ve eldöntött kimenetelű küz­delméről. A túlságosan sok koraszülésről tudósító adatok mindennél többet mondanak. Mégpedig azért, mert vala­mennyien tudjuk, hogy kora­szülöttként kezdeni az életet nem a legszerencsésebb do­log. Ámbár az orvos, a nővér és az inkubátor sokat tud... Jó óra múlva kávémat szürcsölgetem a presszóban. Pocakos kismama jön, két gyereket terelgetve. A kettő, már szaladgáló, kólát kap. A harmadik, a még csak tudható, de nem látható pedig konya­kot feketekávéval. S még egy kis nikotint is... A kismama rágyújt. Tekin­tete ©tréved, míg arcát körül­öleli a kékes füst. Magára gondol vagy a megszületendő gyermekére? Talán az inkubátorra. Szép, fényes eszköz. S olyan biztató. De csak biztató... (F. P.) Hétköznapi vitáink Az anyagiasság és a jólét A minap arról elmélkedtem egyik xrásomoan, hogy hétköz­napi beszélgetéseink során, az Újuságot mint múlttól függet­len s kapcsolatok nélküli cso­portot, rétégét szoktuk emle­getni. Mint a semmiből jövő es a semmibe tunó magányos jelenséget. Még szerencse, hogy ez a felfogas csak a hét­köznapi, s aiapjaöan véve je- , lentekieien Beszélgetésekben bukkan eló. Amikor a politkát csináljuk, amikor gazaasagi, szociális es oktatási terveket- készítünk, akkor szerencsére sokkal kö­rültekintőbbek vagyunk. S vé­gül érdekvédelmi törvényt is hozunk, mert ha komolyra fordul a szó, nem azt mond­juk, hogy iám, ilyenek a fia­talok, hanem igyekszünk megmondani, milyenek is va­lójában. S mert ez sikerül, rájövünk, hogy bizony segítségre szorul­nak. Mert az igaz, hogy fiata­lok, de mégis inkább az utó­daink, akikről gondoskodni kell, s akiknek minden lépése attól a kályhától indult el, melyet nevezhetünk éppen családnak, társadalomnak, ne­velésnek is. Nyakatekcrt szókép Ámbár tőlem itt, Dél-Pest megye városaiban elég sokan megkérdezik, hogy mi a véle­ményem a nyugati ideológiák hatásáról az ifjúság gondolko­dásmódjában. A kérdés ebben a formában állítás is. Azt mondja ki, hogy a fiatalság viselkedése és gondolkodás­módja nem vezethető le ma­radéktalanul a helyi vagy a magyar társadalom múltjá­ból és jelenéből. Vagyis, meg­maradva az előbbi rossz és nyakatokért skóképnél, az ifjú­ság több kályhától indult el a képzeletbeli tánciskolában. ideológiai eltévelyedés Nem kell különösebb vizs­gálódás ahhoz, hogy ennek az állításnak, mely formailag többnyire csak feltételezésként mutatkozik, az igazságát el­higgyük. A világ összezsugoro­dott. Megeshet, hogy a nagy­kőrösi ember egy adott pilla­natra többet tud a washing­toni, eseményekről, mint a ceglédiekről. S nemcsak az események hí­re járja be a világot. Aki ve­szi magának a fáradságot, egészen pontosan megtudhat­ja, hogy miként gondolkodik egy nyugati ifjú vagy egy kevésbé fiatal filozófus. Amit pedig megismer az ember, azon töpreng is. Aztán vagy elutasítja az idegen gondola­tot, vagy valamennyit formál^ va rajta, beilleszti a sajátja közé. Megjegyzem, mert az igazsághoz tartozik, hogy mi, magyarok, általában sokkal többet tudunk eme nyugati ideológiákról, mint a nyuga­tiak a miénkről. A kérdés vizsgálatához, leg­alábbis első nekifutásra, nem kell filozófiai magasságokba emelkedni. A nagykőrösiek ás ceglédiek sem arra gyanakod­nak, hogy neokantiánus, irra- cionalista vagy az úgynevezett új filozófia híveivé szegődött ifjak is tapossák a mezőváro­sok járdáit. Amikor nyugati hatásról beszélnek, egészen egyszerűen arra gondolnak, hogy a divatot és főként az anyagiasságot importáltuk. Eltekintve attól, hogy én ed­dig semmiféle különbséget nem tapasztaltam a fiatalok és idősebbek anyagiassága kö­zött. készséggel elhiszem, hogy az anyagi javakkal kapcsolat­ban a fiatalok olykor felem­legették már a Nyugatot, Sőt, hallottam is ilyenféle beszél­getést már néhányat. A fiatal azt mondta: Nyugaton jobban fizetnek. Az öreg meg ezt: De többet is kell ám dolgozni! Ott a nyolc óra, nyolc óra! Mindketten fontolóra vet­ték a két igazságot, s aztán békésen beszélgettek tovább, valami másról. Máskülönben egyik igazság sem maradék­talan. A fizetésbeli egyenet­lenségekről mindenki tud. Ar­ról kevesebbet, hogy a nyolc óra ott sem mindig 480 perc. Amerikai jelentésből tudom, hogy 1978-ban a brit gazda­ságnak tízmilliárd dollár kárt okozott az indokolatlan mun­kaidőalap-csökkentés. Magya­rul a lógás, az anyaghiány miatti várakozás. Nyilván vannak ilyen adatok újabbak is. A nyugati hatás tehát bizo­nyíthatóan mindössze ennyi: néha egy-egy ifjú vágyakozva gondol arra, hogy bárcsak márkában kapná a fizetését, vagy mostanában inkább dol­lárban. Közszájon forgó példa ezzel kapcsolatban annak a kanadai polgárnak az esete, aki kifejtette, hogy a fizetését Kanadában szeretné megkap­ni, de elkölteni már inkább Magyarországon. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1982. JÜNIUS 26., SZOMBAT Politikai képzés ' Elismert propagandisták Az elmúlt hetekben, a poli­tikai képzés elmúlt évi ered­ményeinek értékelésével és a legjobb propagandisták jutal­mazásával véget ért a KISZ- ben az 1981—82-es politikai képzési év. Az 1981-es új poli­tikai képzési határozat irány­adásai nyomán szervezett ok­tatási év tapasztalatairól Ki­rály Józsefet, a KISZ városi bizottsága politikai képzési bi­zottságának vezetőjét kérdez­tük meg. — A következőket tűztük feladatul a propagandisták, il­letve a politikai vitakörök elé. A fiatalok ideológiai, politikai kérdéseire adjanak választ. Mutassák be, magyarázzák el hazánk történelme utóbbi hu­szonöt évének eredményeit és tanulságait. Segítsék az «Iga­zodást a nemzetközi élet bo­nyolult kérdéseiben. S termé­Kézilabda: A tavaszi utolsó fordulóban a KÖZGÉP SE férfi NB 11-es együttese biztos győzelmet aratott. A csapat ezzel meg­őrizte veretlenségét és a táb­lázaton elfoglalt második he­lyét. Elsőként az ugyancsak három döntetlennel három pontot vesztő, de jobb gólkü­lönbséggel rendelkező Békés­csaba várhatja az őszi folyta­tást. Az előző évben még egy osztállyal feljebb, az NB I. B-ben játszó két gárda nagy versenyfutása' várható a baj­nokság második félidejében. Természetesen a bajnoki címért. A lényeg az, hogy aki oly­kor szép nagy fizetésekről ál­modozik, még akkor sem Nyu­gat-imádó, ha a példáit törté­netesen onnan veszi. Bajokról, ideológiai eltévelyedésről ak­kor lehet beszélni, ha ezt az ábrándozó ifjút nem lehet meggyőzni arról, hogy a fize­tésekben megmutatkozó kü­lönbség egyelőre történelmi és gazdasági szükségszerűség. Ar­ról, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk. Előfordulhat-e, hogy ez a meggyőzés sikertelen marad? Őszintén szólva nem tudom, de elképzelhetőnek tartom. Némi megszorítással. Tapasztalataim szerint a fiatalok e témával kapcsolatban szükségképpen megkérdezik: „Hát akkor miért nem termelünk töb­bet?” Erő rejlik benne Minthogy ez a kérdés nyil­vánvalóan bírálat is, a vita, ha nem eléggé felkészültek a vitatkozók, eljuthat abba a fázisba, hogy az ifjút az anya­giasság vádjával illetik. Kár pedig, mert ha a bírá­lat a termelés növekedésének helyileg is megszüntethető akadályait érinti, teljesen jo­gos. Mert a világpiaci korlá­tokkal nincs mit kezdeni, de a helybeliekkel meg lehet és meg is kell küzdeni. Még az sem bűn, ha ezt a küzdelmet anyagiasság is motiválja. Mindenki jobban akar élni, kell a pénz. A jobb élet eléré­se szocialista program. A szer­zésnek persze lehetnek vad­hajtásai, elvileg lehetnek nyu­gati példái is, de a gyakorlat­ban és általánosságban egé­szen megnyugtató ez az úgyne­vezett anyagiasság. S erő rej­lik benne, melyre közvetlenül is építhet mindenki, aki gaz­daságirányítással foglalkozik. Farkas Péter szetesen mozgósítsanak a gaz­daságpolitikai tennivalók meg­értésére, megvalósítására — mondta a PKB vezetője. E fel­adatoknak városi szinten ösz- szességében eleget tettünk. Tömegpropaganda munkánk segítésére több alkalommal szerveződött városi és munka­helyi „ifjúsági fórum”. Né­hány érdekesebb téma a fóru­mokról : Gazdaságpolitikai kérdések. Szolidaritás és in­ternacionalizmus. Politikai képzés a KISZ-ben. Az MSZMP negyedszázados tapasztalatai a pártegység erősítéséért foly­tatott küzdelemben. — Kiemelt a feladataink so­rában a vezetőképzés, a tiszt­ségviselők felkészítése. Dolgo­zói és tanulói titkárképző tan­folyamaink ebben az évben is maradéktalanul ellátták fel­adatukat, két igen jól felké­Eredmény az utolsó forduló­ban : KÖZGÉP SE—Kondoros 33-24 (16-10). KÖZGÉP: Árpás — Nagy (7), Pásztor (1), Gyenes (1), Podhorszky (5), Túlik (12), Dér (7). Csere: Győré — Ma- lizs, Jóni, Tóth, Rimóczi. A fizikai fölényben lévő vendégek kezdtek jobban, ők dobták a találkozó első két gólját, s 7-5-re is vezettek. A ceglédiek ekkor kapust cse­réltek, megjavult a védekezé­sük, s a Kondoros percekig gólképtelennek bizonyult. Az egymás után szerzett öt gól után már 10-7-re hazai veze­tést mutatott az eredményjel­ző, mely előnyt a félidő vé­géig még tovább sikerült nö­velni. Szünet után is általában a KÖZGÉP irányította a játé­kot, de azért voltak kihagyá­sok is: 20-11 után öt alkalom­mal is az. ő kapujukba került be a labda. Az időleges gól­ínségnek Dér vetett véget, aki büntetőből talált a jobb alsó sarokba. Végeredményben a mindvégig lelkesen küzdő ven­dégek csak az első percekben tudták kétségessé tenni a Ceg­léd ilyen különbségű, megér­demelt győzelmét. Jók: Túlik, Győré, Podhorszky. Birkózás: Parádsasváron meghívásos úttörő versenyre került sor, ahol a fiatalok szabadfogásban mérték össze erejüket és ügyességüket. A házigazdákon kívül a Bp. Honvéd, STC, Ta­tabánya, Gyöngyös, Eger és a Ceglédi VSE birkózói — össze­sen százharmincöten álltak szőnyegre, akik igazán szép versenyt vívtak. A küzdelem mellett nem hiányzott a szín­vonal sem, az összecsapások többsége akciódús, izgalmas volt. A ceglédiek a várakozásnak megfelelően szerepeltek. A dobogóra hatan léphettek fel. közülük Matusz és Mezei a legjobbnak bizonyult súlycso­portjában. Eredmények: 29 kg-ban: 3. Czigony Károly. 35 kg-ban: 1 Matusz László, 38 kg-ban: 1. Mezei Károly. 3. Tóth Ferenc 49 kg-ban: 2. Nagy Árpád, 53- kg-ban 3. Banai János. Tömegsport: A városi kispályás labdarú­gó bajnokság eredményei kö­zül a II. osztályban az alábbi eredmények érkeztek be a rendező sportfelügyelőség­hez: Harmat u.—Volán 20. sz Vállalat 3-2, MEZŐGÉP— Vasipari Szövetkezet 11-1 Aszfaltútépítő Vállalat—Cifrá­kért 4-1. Derby—Junior 2-0 MEZŐGÉP—Széchenyi u. 4-2. ü. L. szült propagandista, Csanád László és Baloghné Cselédes Ilona minden szükséges isme­rettel ellátta a kezdő KISZ- vezetőket. Sajátos szerepet töl­töttek be a kilenc helyen, ösz- szesen 259 fő részvételével szervezett ifjúgárdista-képzés foglalkozásai, ahol a hazafias nevelés, a honvédelmi felké­szítés, Ifjú Gárda és egyéb szakanyagok tudnivalóit sajá­tították el a fiatalok. Követen­dő példának a területen a Me­zőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola és a KÖZGÉP képzését említem — mondta Király József. A továbbiakban a propagan-' disták felkészítéséről és a po­litikai képzési bizottságok te­vékenységéről szólva elmond­ta, hogy a város KlSZ-fiatal- jainak politikai képzését 18 tagú bizottság irányította. A KISZ KB 1981. II. 5. határo­zata alapján szervezték szak­csoportokká a PKB-t. A te­rületi vitakörök munkáját, ha kérték, tizennégy fős előadói csoport segítette, az ellenőr­zést területfelélősök végezték. A PKB évente egyszer vala­mennyi területi KlSZ-bizott- ságot beszámoltatja az ott fo­lyó politikai munkáról. A pro­pagandistákkal való párbe­szédre, vitákra és felkészíté­sükre az elmúlt évben hét al­kalommal megrendezett pro­pagandistakonferenciákon ke­rült sor. Kiemelt feladata volt a propagandistáknak ebben az évben is a forradalmi ifjú­sági napok politikai töltésé­nek megadása. A PKB mód­szertani bemutatóval, sokszo­rosított témavázlatokkal segí­tette a területen dolgozó pro­pagandisták munkáját, sajnos, azonban anyagi okok miatt még mindig elég szerény a politikai képzés technikai fel­szereltsége. — A közelmúltban tartott záró propagandistakonferen­cián jutalmaztuk a legjobb képzési köröket és aktivistái­kat, — mondta Király József beszámolója végén. — Kiváló képzési kör zászlóval tüntet­tük ki a 203. számú Kereske­delmi és Vendéglátó Szak­munkásképző Iskola politikai képzési munkabizottságát és a Sütőipari Vállalat ifjúsági vi­takörét. Tizennyolcán kaptak jutalomkönyvet és oklevelet. A „Propagandista” ezüst jel­vényt Baksa Attila, a Közgaz­dasági Szakközépiskola, Far­kas Julianna a Duna Élelmi­szer és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat, Dombóvári Ist­ván a MÁV és Kolompár Ró­zsa a Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola propagandistája ve­hette át. Arany fokozatú „Pro­pagandista” jelvénnyel Szabó Magdolna, a Közgazdasági Szakközépiskola és Jansik Csilla, a Kereskedelmi és Ven­déglátó Szakmunkásképző Is­kola propagandistájának moz­galmi munkáját ismerték el. A FIN alkalmából kapott KISZ KB „Dicsérő Oklevelet” Szemerédi István a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző aktivistája és ugyanekkor Baloghné Cselé­des Ilonát, a KÖZGÉP KISZ- szervezetének propagandistá­ját KISZ-érdeméremmel tün­tették ki. A Pest megyei KISZ-propagandisták nemrég, Budapesten megtartott tanács­kozásán a KISZ KB Kiváló propagandista plakettjével is­merték el Ecseri Mária, a PKB tagjának munkáját. Sán­dor Béla PKB-tag és Király József PKB-vezető a Pest megyei K.ISZ-bizottság pénz­jutalmát kapta. S. B. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Úttörőbirkózók sikerei x

Next

/
Oldalképek
Tartalom