Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

6 1982. JÜNITJS 23., SZERDA TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL A gépjárművek kötelező fe­lelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet módosításáról a 27/1982 (VI. 9.) MT. sz. rende­let intézkedik, amely a Ma­gyar Közlöny 34. számában je­lent meg. Ugyanitt jelent meg a kötelező felelősség biztosí­tásával kapcsolatos végrehaj­tási rendelkezést módosító 25/1982. (VI. 9.) PM. rendelet. A gépjárműadóról szóló 1/1981. (I. 19.) PM. számú ren­delet módosításáról és kiegé­szítéséről a 26/1982. (VI. 9.) PM. rendelet szintén a Ma­gyar Közlöny 34. számában ta­lálható. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók őszi közhasznú munkájá­nak hatékonyabb előkészíté­séről és megszervezéséről a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 11. számában je­lent meg tájékoztató. Jogi tanácsok Felmondással vagy áthelyezéssel? A törzsgárda jutalomról ® A mezőgazdasági szövet­kezeti tagok egyes munkaügyi kérdéseiről. K. L.-né ceglédi olvasónk kéri, orvosoljuk a rajta és férjén esett munkajogi sérel­meket. Férjével együtt, tavaly jú­lius 1-én új, jelenlegi munka­helyére került, a Ceglédi Ál­lami Tangazdasághoz. Volt munkahelyük, az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet. Szóban abban állapodtak meg, hogy áthelyezéssel ke­rülnek a gazdasághoz. Az írásbeli kikérő levélre a ter­melőszövetkezet tagsági viszo­nyuk megszüntetéséhez hozzá­járult, válaszukból azonban nem derült ki, hogy a munka­A Legfelsőbb Bíróság döntése Verte a gyerekeket Az egyik községi óvoda ve­zetője komor arccal hallgatta a fegyelmi bizottság elnöké­nek szavait: A következőket állapítottuk meg: a gyerekeket bántalmaz­ta, az egyiket erőszakkal arra kényszerítette, hogy az ételt egye meg. Megfélemlítette, megszégyenítette őket és dur­va szavakat használt velük szemben. Olyan munkára kényszerítette a kicsiket, ami az óvodás korú gyermekek erejét meghaladja. Télen meg­tiltotta a mosdó fűtését és ez­zel a kicsinyek egészségét ve­szélyeztette. A közegészség- ügyi szabályokat nem tartotta be, felettesei utasításának nem tett eleget. Vezető beosztásá­val visszaélve, munkatársait arra kényszerítette, hogy neki bizonyos munkákat elvégezze­nek. Mindezek miatt a bizott­ság fegyelmi büntetésül elbo­csátásra ítélte. A fegyelmi határozat hatá­lyon kívül helyezéséért az óvónő a munkaügyi döntőbi­zottsághoz, majd, amikor ké­relmét elutasították, a munka­ügyi bírósághoz fordult. Itt megállapították, hogy az óvó­nő a terhére rótt fegyelmi vét­ségek nagy részét elkövette, de számosat nem találta bizonyí­tottnak. Ezekre tekintettel a bíróság az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést túl szigo­rúnak találta, ezért azt a havi munkabér jelentős csökkenté­sére módosította.. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést helyben hagyta. Tévedett és ezáltal törvényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a fegyelmi büntetést mérsékelte — hangzik a hatá­rozat. Csak valamennyi adat ismeretében és a feltárt té­nyek gondos mérlegelése után lehet megállapítani, milyen büntetés alkalmas a munkál­tató rosszallásának kifejezésé­re, ami egyben az illetőt és a munkahelyi kollektíva többi tagját is újabb vétségek elkö­vetésétől visszatartja. Az óvodai rendtartás a szo­cialista pedagógiai elvekkel ellentétes büntetés alkalma­zását tiltja, mint amilyen pél­dául a testi fenyítés, a megfé­lemlítés, valamely étel elfo­gyasztásának kikényszerítése, stb. A vezető óvónő ezeket a rendtartási előírásokat, vala­mint a szocialista erkölcsi normákat súlyosan megsértet­te és a közösségen belül a pe­dagógiai tekintélyt csökken­tette. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők korábban nem tettek panaszt ellene, de an­nak sem, hogy a szakfelügye­lők nem tapasztaltak rend­ellenességeket. Sok gye­rek a sérelmeket hamar elfe­lejti, nem szól otthon, tehát a szülők nem értesülhettek a történtekről. A szakmai ellen­őrzés megállapításai pedig azért nem cáfolják meg a ter­helő adatokat, mert nyilván­való. hogy a gyerekeket nem előttük bántalmazta. K. S. könyvbe milyen bejegyzés kerüljön. Mint utólag Kide­rült, munkakönyvükbe áthe­lyezés bejegyzés helyett jel­mondás a dolgozó részéről került, ami szamukra több szempontból is hátrányos. Olvasónk írásban kérte előző munkahelyét, hogy a bejegyzést változtassák meg, erre azonban nem hajlandóK, mondván, hogy termelőszövet­kezettől jöttek állami válla­lathoz, és ez esetben nem al­kalmazhatják az áthelyezéssel bejegyzést. Olvasónk azt kér­dezi, a bejegyzés megváltoz­tatható-e, hogy hátrányos helyzetük megszűnjön. A munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló 19/1977. (XII. 8.) MüM sz. rendelet­tel módosított 12/1967. (X. 20.) MüM sz. rendelet intézke­déseit a mezőgazdasági szövet­kezetek tagjaira a 8/1979. (VII. 12.) MüM—MÉM sz. együttes rendeletben foglalt eltérések­kel kell alkalmazni. Ahol a jogszabály a munkakönyv ke­zelésével, nyilvántartásával, a bejegyzésekkel kapcsolatos vállalatról rendelkezik, mező- gazdasági szövetkezetét, mun­kaviszonyon tagsági viszonyt, munkabéren munkadíjat, munkaügyi döntőbizottságon szövetkezeti döntőbizottságot, igazgatón elnököt, illetve ve­zetőséget, továbbá küldöttgyű­lést vagy közgyűlést kell ér­teni. Olvasónk leveléből azt álla­pítottuk meg, hogy helyesen jártak el velük szemben, a munkakönyvi bejegyzés az említett rendelkezések értel­mében, megfelel a törvényes előírásoknak. Ugyanis olva­sónknak és férjének tagsági viszonya megszűnt. A munka­könyvnek a munkaviszony megszűnésének módja ro­vatában, áthelyezve bejegyzés csak akkor kerülhet, ha a tag más mezőgazdasági szövetke­zetbe átlép. Egyébként a fel­mondás a dolgozó részéről be­jegyzés azért volt helyes, mert olvasónk és férje a mezőgaz­dasági szövetkezetből kilépett. A munkaviszony megszűnésé­nek megváltoztatása iránt, a szövetkezeti döntőbizottsághoz sem fordulhat. Megtévesztés címén azon­ban — ha a hátrányokat ilyen súlyosnak tartja — a bírósá­gon megtámadhatja, és kér­heti, állítsák vissza régi mun­kaviszonyát, tekintettel arra, hogy a volt és az új munkál­tató is szóban azt közölte, hogy áthelyezéssel kerül a tangazdasághoz. A munka­könyvét méltányosságból ki­javítani nem lehet. 0 A törzsgárda-jutalomról. V. S.-né Szokolyáról sérel­mezi, hogy a 10 éves törzs- gárdatagsággal járó jutalmat nem kapta meg. Kérdezi, hogy a kollektív szerződés tartal- mazhat-e a Munka Törvény- könyvével ellentétes rendelke­zést. Azt_ is írja levelében, hogy áthelyezéssel került új munkahelyére, ezért érthetet­len számára, hogy megtagad­ták a törzsgárda jutalom kifi­zetését. A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) Mt. h.- SZOT számú együttes határo­zat, illetve ennek kiegészítő' se az 1008/1981. (VÍ. 23.) sz. minisztertanácsi és SZOT elnökségi együttes határozat értelmében, 1982. január 1-ig a vállalatok, egyéb gazdálko­dó szervezetek, az államigaz­gatási, egyéb költségvetési szervek vezetői pedig még 1981. január 1-ig az illetékes szakszervezeti fórummal egyetértésben kötelesek voltak felülvizsgálni és módosítani a törzsgárdával összefüggő bel­ső szabályzataikat. A határo zat szerint, a törzsgárdához tartozás követelményeinél a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül feltételként kell megállapítani a kifogástalan munkát és a példamutató ma­gatartást. Gondolom, itt nincs hiba, hanem az áthelyezést nem veszik az új munkahe­lyen figyelembe a törzngárda- ság ideje szempontjából. Nyil­ván az előbb említett határo­zat értelmében, olvasónk munkahelyén is módosították a törzsgárdaszabályzatot. Irányadó ugyanis, hogy az egyes fokozatok eléréséhez szükséges idő számításánál ál­talában az adott szervnél munkaviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ez alól kö­telező kivétel a tervszerű (szervezett) munkaerő-átcso­portosítás miatt áthelyezett dolgozó, akinek korábbi áthe­lyezéssel összekapcsolt — munkaviszonya is beszámí­tandó. Amennyiben a mun­káltató az áthelyezés más ese­teit is figyelembe kívánja venni, úgy ezek körét a törzs- gárdaszabályzatban tételesen meg kell határozni. Olvasónk­nak azt tanácsoljuk, hogy ta­nulmányozza át a törzsgárda- szabályzatukat, és attól füg­gően tegye meg a további lé­péseket, esetleg a munkaügyi döntőbizottságnál. Dr. M. J. Határozott időre Munkaszerződés és a gyes Egy fiatalasszony felhábo­rodva mesélte el sérelmét. Frissen diplomázott pedagó­gusként nem sikerült állandó státust szereznie. A városka iskolájában alkalmazták, egy gyermekgondozási segélyen levő anya helyetteseként. A második gyerek A munkaszerződésben hang­súlyozták, hogy határozott időre kívánják alkalmazni. Az időpontot is megjelölték, med­dig számítanak rá. Egy tan­évet ledolgozott, és éppen az évzáró ünnepély utáni napok­ban szült. Munkaszerződése a következő tanév végéig szólt, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a 140 napos ter­hességi-gyermekágyi segély­ben és a gyesben részesüljön. Ügy gondolták, jó lesz, ha a pelenkázás nehéz korszakán egyszerre lesznek túl. Min­denképpen két gyereket sze­rettek volna. És az első gye­rekkel gyermekgondozási sza­badságon töltött idő alatt be­következett a második terhes­ség. A férj felkereste felesége munkaadóját, az iskolaigazga­tót, aki gratulált az esemény­hez, és nem említett várható nehézségeket. Majd a látoga­tás után néhány nappal ismét fel kellett keresniük az isko­lát. Ekkor közölték, hogy a fiatalasszony egy éve nincs már munkaviszonyban, és ki­adták a munkakönyvét. A fiatalasszony felháborító­nak tartja, hogy az iskola sem­milyen kötelezettséget nem érez az ő újabb szülése ese­tére; és a munkakönyvét egy­szerűen csak úgy kiadták. Nem érte sérelem Valóban sérelem érte? A jogszabály szerint semmikép­pen sem. Gyakran találkozom azzal a .tévedéssel, hogy be­tegség vagy terhesség miatt nem lehet a dolgozót elkülde­ni. Ez tulajdonképpen igaz is, mert a betegeket és terhese­ket felmondási tilalom védi, de nem védi közülük azokat, akiknek határozott idejű munkaszerződésük van. Ez a munkaviszony addig a napig létezik, amíg azt a szerződés­ben kikötötték. A fiatalasszonyt első szülé­sekor mind a terhességi-gyer­mekágyi segély, mind a gyes megillette. A szülését követő évben lejárt a munkaszerző­dése. A következő évben be­következett szülésnél már egy éve nem volt munkaviszonya. A második gyerekre viszont kapott újabb gyest. (Ez az úgynevezett passzív jogon él­vezett gyermekgondozási se­gély.) És mindaddig kapja ezt a kedvezményt újabb szülései után is, amíg gyes alatt szül újra. Tehát őt nemhogy sérelem nem érte. hanem gyakorlatilag egy év munkában eltöltött idő után a kedvezmények lánco­latához szerezte meg a jogot. Természetesen a 140 napos szülési szabadság ilyen körül­mények között nem jár. Tehát a jogszabály szerint nem érte sérelem. Kis szépséghiba Van egy másik, nem jogi oldala is esetének. Az igaz, hogy a munkakönyvét kése­delem nélkül ki kell adni a dolgozónak, amint munkavi­szonya megszűnt. Enélkül nem tud munkát vállalni. Az említett esetben arra gondol­hatott az igazgató, hogy egy újszülöttel foglalatoskodó anyának aligha legfőbb gond­ja az elhelyezkedés. Hátha ké­sőbb is szükség lesz rá. És ha cseperedik a gyerek, esetleg más helyett is be tudja állí­tani. Viszont számításait át­húzta az újabb szülés. Mind­össze formahibát követtek el a munkakönyv benntartásával. Sokkal komolyabb sérelem éri azokat, akik már több éve dolgoznak, de mindig csak határozott idejű szerződést kapnak. Ezt a szerződést idő­ről időre hosszabbítják a munkaadók, majd amikor ki­derül, hogy a dolgozó asszo­nyok gyermeket várnak, köz­ük velük, hogy nem tartanak tovább rájuk igényt. Csak emberséggel Ilyenkor bizony el kellene helyezkedni. És a jogszabály elméletileg a terhesek, kis­gyerekesek számára alkalmaz- tatási elsőbbséget biztosít, de sajnos a gyakorlatban ez nem érvényesül. Egy veszélyeztetett számára pedig eleve kilátástalan, hogy új munkahelyet keressen ma­gának. Mit tehet ilyenkor? Csak annyit, hogy munkahe­lyi vezetőjének emberségére számít. Nem követelheti, csak kérheti, hogy munkaszerződé­sét legalább a szülés napjáig hosszabbítsák meg. Ezzel már meg tudja szerezni a szülési szabadságra és gyesre való jogosultságát. Dr. Kertész Éva »«Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Valahányszor a megyében megjelenő üzemi lapokban bön­gészik a tallózó, szembe találja magát a dilemmával: melyiket szeressem? Vagyis a szőkébb kollektíva elé tárt írásokból me­lyiket emelje ki, mely témák legyenek azok, amelyek állják a szélesebb érdeklődés próbáját is. Hiszen ami a gyárkapun, a termelőszövetkezet berkein belül égető kérdés egy-egy idő­szakban, nem biztos, hogy a nagyközönség számára is ugyan­olyan izgalmas, megoldásra váró feladat. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében akadnak olyan írások, melyek, ha csak egy-egy jellegzetes vonásukban is, de figyelemre méltóak, a megye, vagy az ország minden pontján szorító gondokat fo­galmaznak meg, olyan tendenciákat tesznek szóvá, amelyek mellett nem lehet csendben elmenni sem a kisebb, sem a na­gyobb közösségnek. Ezúttal elsősorban olyan írásokat ajánlunk a kedves olvasó figyelmébe, amelyek mindkét követelménynek eleget tesznek. Helyi gondokról, talánosítható... UTUNK Az üzemi balesetekről, az ittasság okozta súlyos vagy végzetes, szerencsés esetekben enyhébb sérülésekről manap­ság igen sokat olvashatunk az üzemi krónikákban is. A Rá- osmezeje Termelőszövetkezet üzemi lapjában elgondolkod­tató tényekről számol be a cikk szerzője, Ignáth Imre. Az év első öt hónapjában a szövet­kezetben negyven dolgozót ért üzemi baleset. Ezekből kettő súlyos, csonkulásos, tizennyolc pedig közúti baleset volt. Te­gyük hozzá, a baj megtörtén­tében okként első helyen az alkohol áll az esetek nagy többségében. De idézzük a cikkírót: Azt feltételezni, hogy a vezetők — esetleg! tudtak arról, hogy ittas állapotban végeznek munkát — nemegy­szer forgácsoló vagy más ve­szélyes géppel, nem szólva ar­ról. hogy mást diktál a józan ész és a baleseti vagy munka- védelmi szabályzat... És en­nek ellenére, mégis előfordult! Az ilyen esetre is áll, hogy a „mundér" becsületét védik.” A gazdaságban született ra­dikális intézkedések miatt azonban alighanem leáldozó­ban van az italozók és az őket takargatni igyekvő vezetők napja. Központi ellenőrzést hoznak létre, amelyben részt vesz a belső ellenőrzési osz­tály, a munkavédelmi és az ellenőrző bizottság egy-egy tagja, s a munkavédelmi ve­zető. Nem veszik át a munka­helyi vezetők ilyen irányú fel­adatait, felelősségét, hanem szúrópróbaszerűen, alkalman­ként ellenőrzik, vajon fellép­nek-e, s milyen eredménnyel a munkahelyi vezetők az ita­lozás ellen, s ha nem, akkor következik a szigorú felelős- ségrevonás, minden illetékes­sel szemben. Mit tehetünk mindehhez hozzá? Azt. hogy a fenti célkitűzések szerint si­kerüljön is -eredményesen te­vékenykedni ök ... \A <íanz Árammérőgyár dolgozóinak lapja Amikor a természetesnél is természetesebb, hogy minden esztendőben a nyár néhány hetét pihenéssel, kikapcsoló­dással töltjük, ugyancsak ne­héz elképzelni, hogy akad olyan is szűkebb pátriánkban, akinek életében először, vagy másodszor nyílott alkalma arra, hogy üdülhessen, a mun­kában összegyűlt fáradalmakat kipihenhesse. Madlena Mi- hályné és Markolt Jánosné, a gödöllői árammérőgyár dolgo­zói ezen kevesek közé tartoz­nak. Nógrád megyéből, Palo­táshalomról járnak be a gyár­ba dolgozni hat esztendeje, s életük igazán nagy eseményé­nek számított az a néhány nap, amit a fővárosban, a Sza­badság Szállóban töltöttek. De hogyan is teltek a pesti szép napok? Idézzük őket: — Ezelőtt sajnos nem volt nekünk olyan lehetőségünk, hogy üdülni mehettünk volna — sóhajt Markoltné. — A sok munka odahaza nem engedte a lazítást. ■. Bizony, vágytam már egy kis kikapcsolódásra! Szegény férjemet nemrég vesz­tettem el, egymagámban nem mentem volna én sehová sem. — Voltunk kirándulni a Du­nakanyarban, Esztergomban, Szentendrén is ... Pesten a Lu­kács fürdőbe jártunk. Meg­tekintettük a gyönyörű Mátyás­örömökről szólnak, azonban al­templomot, a Bajor Gizi Szí­nészmúzeumot is. Persze — nagyon vágyódtunk már — az üdülés vége felé — az ottho­niak után. Egy nappal előbb jöttünk haza, a honvágyunk miatt — idézte fel emlékeit Madlena Jánosné. FEHÉRAKÁC ________híradó A DABASI FEHERAKAC MGTSZ DOLGOZÓINAK IÁPJA Jobb eredményre törekedve — címmel közöl Tóth Pál nö­vénytermesztési főágazatveze- tő tollából cikket a dabasi Fe­hér Akác Termelőszövetkezet kéthavonta megjelenő lapja. Talán a kiadvány legfontosabb összefoglalójából idézünk né­hány gondolatot. Nevezetesen azt, hogy az 1981-es esztendő megszívlelendő tanulságait le­vonva — sok munka, s mégis kevés eredmény — az idén már alaposabban készültek a növénytermesztők. Nemcsak azzal segítettek sokat, hogy a búzát idejében és jó minőség­ben juttatták ki a földbe még az ősszel, hanem azzal is, hogy a termelési szerkezetet módo­sították. Kimaradtak a ter­mesztésből azok a növények, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nehezítették más — jö- vedelemző — kultúrák meg­művelését. A gazdaságban a gabona­program országos és megyei terveit figyelembe véve 350 hektárral növelték a kukorica vetésterületét, s az előző évek­hez viszonyítva ötezer tonná­val több silót és szemes kuko­ricát szeretnének betakarítani. A szép tervek megvalósítá­sát sajnos gátolja, hogy el­használódott az erőgéppark, javításuk rendkívül költséges. Bár a traktorüzem és a II. számú gépműhely dolgozói igazán bravúrosan dolgoztak, a kapukon kopogtató aratásnál alapos szervező munkára, ko­moly együttműködésre lesz szüksége a dabasi gazdaság­nak, hogy a feladatokkal meg­birkózzanak. A szabályozók módosítása kedvezőbb hely­zetbe hozta az ágazatot, meg­van a lehetőség az eredményes gazdálkodásra. Ezt azonban csak akkor érhetik el, ha az ágazat valamennyi dolgozója saját posztján képessége leg­javát nyújtja, akkor és ott, ahol éppen arra szükség van... Hol tart a diósdi munkásla- kás-építés? — teszi fel a kér­dést a csapágygyáriak népsze­rű újságja. A lapból vett in­formáció alapján — a főépí­tésvezető tájékoztatása szerint — az épületek átadása a la­kóknak kissé csúszik. Előre­láthatólag az 1-es épületet augusztusban, a 2-est október­ben. a hármast decemberben — az eredeti tervhez képest 1—2 hónapos késéssel adják át. A 4-est viszont csak 1983 már­ciusának végén. „Az építő­anyagok árának országosan elrendelt emelése és más té­nyezők miatt a jelenlegi épí­tési költség már 630 ezer fo­rint, és ez az ár sem tűnik véglegesnek. A határidőcsúszás, valamint a lakások árának jelentős emelése teljesen indokoltan nyugtalanítja a jövendő la­kókat. Hisszük, hogy az illeté­kes vezetőktől mielőbb meg­nyugtató és elfogadható vá­laszt kapunk e témákban” — így a lap. Tegyük hozzá, mi is ezt várjuk. G. M. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom