Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
6 1982. JÜNITJS 23., SZERDA TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet módosításáról a 27/1982 (VI. 9.) MT. sz. rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 34. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a kötelező felelősség biztosításával kapcsolatos végrehajtási rendelkezést módosító 25/1982. (VI. 9.) PM. rendelet. A gépjárműadóról szóló 1/1981. (I. 19.) PM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 26/1982. (VI. 9.) PM. rendelet szintén a Magyar Közlöny 34. számában található. Az egyetemi és főiskolai hallgatók őszi közhasznú munkájának hatékonyabb előkészítéséről és megszervezéséről a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 11. számában jelent meg tájékoztató. Jogi tanácsok Felmondással vagy áthelyezéssel? A törzsgárda jutalomról ® A mezőgazdasági szövetkezeti tagok egyes munkaügyi kérdéseiről. K. L.-né ceglédi olvasónk kéri, orvosoljuk a rajta és férjén esett munkajogi sérelmeket. Férjével együtt, tavaly július 1-én új, jelenlegi munkahelyére került, a Ceglédi Állami Tangazdasághoz. Volt munkahelyük, az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet. Szóban abban állapodtak meg, hogy áthelyezéssel kerülnek a gazdasághoz. Az írásbeli kikérő levélre a termelőszövetkezet tagsági viszonyuk megszüntetéséhez hozzájárult, válaszukból azonban nem derült ki, hogy a munkaA Legfelsőbb Bíróság döntése Verte a gyerekeket Az egyik községi óvoda vezetője komor arccal hallgatta a fegyelmi bizottság elnökének szavait: A következőket állapítottuk meg: a gyerekeket bántalmazta, az egyiket erőszakkal arra kényszerítette, hogy az ételt egye meg. Megfélemlítette, megszégyenítette őket és durva szavakat használt velük szemben. Olyan munkára kényszerítette a kicsiket, ami az óvodás korú gyermekek erejét meghaladja. Télen megtiltotta a mosdó fűtését és ezzel a kicsinyek egészségét veszélyeztette. A közegészség- ügyi szabályokat nem tartotta be, felettesei utasításának nem tett eleget. Vezető beosztásával visszaélve, munkatársait arra kényszerítette, hogy neki bizonyos munkákat elvégezzenek. Mindezek miatt a bizottság fegyelmi büntetésül elbocsátásra ítélte. A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért az óvónő a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd, amikor kérelmét elutasították, a munkaügyi bírósághoz fordult. Itt megállapították, hogy az óvónő a terhére rótt fegyelmi vétségek nagy részét elkövette, de számosat nem találta bizonyítottnak. Ezekre tekintettel a bíróság az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést túl szigorúnak találta, ezért azt a havi munkabér jelentős csökkentésére módosította.. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetést helyben hagyta. Tévedett és ezáltal törvényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a fegyelmi büntetést mérsékelte — hangzik a határozat. Csak valamennyi adat ismeretében és a feltárt tények gondos mérlegelése után lehet megállapítani, milyen büntetés alkalmas a munkáltató rosszallásának kifejezésére, ami egyben az illetőt és a munkahelyi kollektíva többi tagját is újabb vétségek elkövetésétől visszatartja. Az óvodai rendtartás a szocialista pedagógiai elvekkel ellentétes büntetés alkalmazását tiltja, mint amilyen például a testi fenyítés, a megfélemlítés, valamely étel elfogyasztásának kikényszerítése, stb. A vezető óvónő ezeket a rendtartási előírásokat, valamint a szocialista erkölcsi normákat súlyosan megsértette és a közösségen belül a pedagógiai tekintélyt csökkentette. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők korábban nem tettek panaszt ellene, de annak sem, hogy a szakfelügyelők nem tapasztaltak rendellenességeket. Sok gyerek a sérelmeket hamar elfelejti, nem szól otthon, tehát a szülők nem értesülhettek a történtekről. A szakmai ellenőrzés megállapításai pedig azért nem cáfolják meg a terhelő adatokat, mert nyilvánvaló. hogy a gyerekeket nem előttük bántalmazta. K. S. könyvbe milyen bejegyzés kerüljön. Mint utólag Kiderült, munkakönyvükbe áthelyezés bejegyzés helyett jelmondás a dolgozó részéről került, ami szamukra több szempontból is hátrányos. Olvasónk írásban kérte előző munkahelyét, hogy a bejegyzést változtassák meg, erre azonban nem hajlandóK, mondván, hogy termelőszövetkezettől jöttek állami vállalathoz, és ez esetben nem alkalmazhatják az áthelyezéssel bejegyzést. Olvasónk azt kérdezi, a bejegyzés megváltoztatható-e, hogy hátrányos helyzetük megszűnjön. A munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló 19/1977. (XII. 8.) MüM sz. rendelettel módosított 12/1967. (X. 20.) MüM sz. rendelet intézkedéseit a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira a 8/1979. (VII. 12.) MüM—MÉM sz. együttes rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ahol a jogszabály a munkakönyv kezelésével, nyilvántartásával, a bejegyzésekkel kapcsolatos vállalatról rendelkezik, mező- gazdasági szövetkezetét, munkaviszonyon tagsági viszonyt, munkabéren munkadíjat, munkaügyi döntőbizottságon szövetkezeti döntőbizottságot, igazgatón elnököt, illetve vezetőséget, továbbá küldöttgyűlést vagy közgyűlést kell érteni. Olvasónk leveléből azt állapítottuk meg, hogy helyesen jártak el velük szemben, a munkakönyvi bejegyzés az említett rendelkezések értelmében, megfelel a törvényes előírásoknak. Ugyanis olvasónknak és férjének tagsági viszonya megszűnt. A munkakönyvnek a munkaviszony megszűnésének módja rovatában, áthelyezve bejegyzés csak akkor kerülhet, ha a tag más mezőgazdasági szövetkezetbe átlép. Egyébként a felmondás a dolgozó részéről bejegyzés azért volt helyes, mert olvasónk és férje a mezőgazdasági szövetkezetből kilépett. A munkaviszony megszűnésének megváltoztatása iránt, a szövetkezeti döntőbizottsághoz sem fordulhat. Megtévesztés címén azonban — ha a hátrányokat ilyen súlyosnak tartja — a bíróságon megtámadhatja, és kérheti, állítsák vissza régi munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy a volt és az új munkáltató is szóban azt közölte, hogy áthelyezéssel kerül a tangazdasághoz. A munkakönyvét méltányosságból kijavítani nem lehet. 0 A törzsgárda-jutalomról. V. S.-né Szokolyáról sérelmezi, hogy a 10 éves törzs- gárdatagsággal járó jutalmat nem kapta meg. Kérdezi, hogy a kollektív szerződés tartal- mazhat-e a Munka Törvény- könyvével ellentétes rendelkezést. Azt_ is írja levelében, hogy áthelyezéssel került új munkahelyére, ezért érthetetlen számára, hogy megtagadták a törzsgárda jutalom kifizetését. A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) Mt. h.- SZOT számú együttes határozat, illetve ennek kiegészítő' se az 1008/1981. (VÍ. 23.) sz. minisztertanácsi és SZOT elnökségi együttes határozat értelmében, 1982. január 1-ig a vállalatok, egyéb gazdálkodó szervezetek, az államigazgatási, egyéb költségvetési szervek vezetői pedig még 1981. január 1-ig az illetékes szakszervezeti fórummal egyetértésben kötelesek voltak felülvizsgálni és módosítani a törzsgárdával összefüggő belső szabályzataikat. A határo zat szerint, a törzsgárdához tartozás követelményeinél a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül feltételként kell megállapítani a kifogástalan munkát és a példamutató magatartást. Gondolom, itt nincs hiba, hanem az áthelyezést nem veszik az új munkahelyen figyelembe a törzngárda- ság ideje szempontjából. Nyilván az előbb említett határozat értelmében, olvasónk munkahelyén is módosították a törzsgárdaszabályzatot. Irányadó ugyanis, hogy az egyes fokozatok eléréséhez szükséges idő számításánál általában az adott szervnél munkaviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ez alól kötelező kivétel a tervszerű (szervezett) munkaerő-átcsoportosítás miatt áthelyezett dolgozó, akinek korábbi áthelyezéssel összekapcsolt — munkaviszonya is beszámítandó. Amennyiben a munkáltató az áthelyezés más eseteit is figyelembe kívánja venni, úgy ezek körét a törzs- gárdaszabályzatban tételesen meg kell határozni. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy tanulmányozza át a törzsgárda- szabályzatukat, és attól függően tegye meg a további lépéseket, esetleg a munkaügyi döntőbizottságnál. Dr. M. J. Határozott időre Munkaszerződés és a gyes Egy fiatalasszony felháborodva mesélte el sérelmét. Frissen diplomázott pedagógusként nem sikerült állandó státust szereznie. A városka iskolájában alkalmazták, egy gyermekgondozási segélyen levő anya helyetteseként. A második gyerek A munkaszerződésben hangsúlyozták, hogy határozott időre kívánják alkalmazni. Az időpontot is megjelölték, meddig számítanak rá. Egy tanévet ledolgozott, és éppen az évzáró ünnepély utáni napokban szült. Munkaszerződése a következő tanév végéig szólt, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a 140 napos terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyesben részesüljön. Ügy gondolták, jó lesz, ha a pelenkázás nehéz korszakán egyszerre lesznek túl. Mindenképpen két gyereket szerettek volna. És az első gyerekkel gyermekgondozási szabadságon töltött idő alatt bekövetkezett a második terhesség. A férj felkereste felesége munkaadóját, az iskolaigazgatót, aki gratulált az eseményhez, és nem említett várható nehézségeket. Majd a látogatás után néhány nappal ismét fel kellett keresniük az iskolát. Ekkor közölték, hogy a fiatalasszony egy éve nincs már munkaviszonyban, és kiadták a munkakönyvét. A fiatalasszony felháborítónak tartja, hogy az iskola semmilyen kötelezettséget nem érez az ő újabb szülése esetére; és a munkakönyvét egyszerűen csak úgy kiadták. Nem érte sérelem Valóban sérelem érte? A jogszabály szerint semmiképpen sem. Gyakran találkozom azzal a .tévedéssel, hogy betegség vagy terhesség miatt nem lehet a dolgozót elküldeni. Ez tulajdonképpen igaz is, mert a betegeket és terheseket felmondási tilalom védi, de nem védi közülük azokat, akiknek határozott idejű munkaszerződésük van. Ez a munkaviszony addig a napig létezik, amíg azt a szerződésben kikötötték. A fiatalasszonyt első szülésekor mind a terhességi-gyermekágyi segély, mind a gyes megillette. A szülését követő évben lejárt a munkaszerződése. A következő évben bekövetkezett szülésnél már egy éve nem volt munkaviszonya. A második gyerekre viszont kapott újabb gyest. (Ez az úgynevezett passzív jogon élvezett gyermekgondozási segély.) És mindaddig kapja ezt a kedvezményt újabb szülései után is, amíg gyes alatt szül újra. Tehát őt nemhogy sérelem nem érte. hanem gyakorlatilag egy év munkában eltöltött idő után a kedvezmények láncolatához szerezte meg a jogot. Természetesen a 140 napos szülési szabadság ilyen körülmények között nem jár. Tehát a jogszabály szerint nem érte sérelem. Kis szépséghiba Van egy másik, nem jogi oldala is esetének. Az igaz, hogy a munkakönyvét késedelem nélkül ki kell adni a dolgozónak, amint munkaviszonya megszűnt. Enélkül nem tud munkát vállalni. Az említett esetben arra gondolhatott az igazgató, hogy egy újszülöttel foglalatoskodó anyának aligha legfőbb gondja az elhelyezkedés. Hátha később is szükség lesz rá. És ha cseperedik a gyerek, esetleg más helyett is be tudja állítani. Viszont számításait áthúzta az újabb szülés. Mindössze formahibát követtek el a munkakönyv benntartásával. Sokkal komolyabb sérelem éri azokat, akik már több éve dolgoznak, de mindig csak határozott idejű szerződést kapnak. Ezt a szerződést időről időre hosszabbítják a munkaadók, majd amikor kiderül, hogy a dolgozó asszonyok gyermeket várnak, közük velük, hogy nem tartanak tovább rájuk igényt. Csak emberséggel Ilyenkor bizony el kellene helyezkedni. És a jogszabály elméletileg a terhesek, kisgyerekesek számára alkalmaz- tatási elsőbbséget biztosít, de sajnos a gyakorlatban ez nem érvényesül. Egy veszélyeztetett számára pedig eleve kilátástalan, hogy új munkahelyet keressen magának. Mit tehet ilyenkor? Csak annyit, hogy munkahelyi vezetőjének emberségére számít. Nem követelheti, csak kérheti, hogy munkaszerződését legalább a szülés napjáig hosszabbítsák meg. Ezzel már meg tudja szerezni a szülési szabadságra és gyesre való jogosultságát. Dr. Kertész Éva »«Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Valahányszor a megyében megjelenő üzemi lapokban böngészik a tallózó, szembe találja magát a dilemmával: melyiket szeressem? Vagyis a szőkébb kollektíva elé tárt írásokból melyiket emelje ki, mely témák legyenek azok, amelyek állják a szélesebb érdeklődés próbáját is. Hiszen ami a gyárkapun, a termelőszövetkezet berkein belül égető kérdés egy-egy időszakban, nem biztos, hogy a nagyközönség számára is ugyanolyan izgalmas, megoldásra váró feladat. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében akadnak olyan írások, melyek, ha csak egy-egy jellegzetes vonásukban is, de figyelemre méltóak, a megye, vagy az ország minden pontján szorító gondokat fogalmaznak meg, olyan tendenciákat tesznek szóvá, amelyek mellett nem lehet csendben elmenni sem a kisebb, sem a nagyobb közösségnek. Ezúttal elsősorban olyan írásokat ajánlunk a kedves olvasó figyelmébe, amelyek mindkét követelménynek eleget tesznek. Helyi gondokról, talánosítható... UTUNK Az üzemi balesetekről, az ittasság okozta súlyos vagy végzetes, szerencsés esetekben enyhébb sérülésekről manapság igen sokat olvashatunk az üzemi krónikákban is. A Rá- osmezeje Termelőszövetkezet üzemi lapjában elgondolkodtató tényekről számol be a cikk szerzője, Ignáth Imre. Az év első öt hónapjában a szövetkezetben negyven dolgozót ért üzemi baleset. Ezekből kettő súlyos, csonkulásos, tizennyolc pedig közúti baleset volt. Tegyük hozzá, a baj megtörténtében okként első helyen az alkohol áll az esetek nagy többségében. De idézzük a cikkírót: Azt feltételezni, hogy a vezetők — esetleg! tudtak arról, hogy ittas állapotban végeznek munkát — nemegyszer forgácsoló vagy más veszélyes géppel, nem szólva arról. hogy mást diktál a józan ész és a baleseti vagy munka- védelmi szabályzat... És ennek ellenére, mégis előfordult! Az ilyen esetre is áll, hogy a „mundér" becsületét védik.” A gazdaságban született radikális intézkedések miatt azonban alighanem leáldozóban van az italozók és az őket takargatni igyekvő vezetők napja. Központi ellenőrzést hoznak létre, amelyben részt vesz a belső ellenőrzési osztály, a munkavédelmi és az ellenőrző bizottság egy-egy tagja, s a munkavédelmi vezető. Nem veszik át a munkahelyi vezetők ilyen irányú feladatait, felelősségét, hanem szúrópróbaszerűen, alkalmanként ellenőrzik, vajon fellépnek-e, s milyen eredménnyel a munkahelyi vezetők az italozás ellen, s ha nem, akkor következik a szigorú felelős- ségrevonás, minden illetékessel szemben. Mit tehetünk mindehhez hozzá? Azt. hogy a fenti célkitűzések szerint sikerüljön is -eredményesen tevékenykedni ök ... \A <íanz Árammérőgyár dolgozóinak lapja Amikor a természetesnél is természetesebb, hogy minden esztendőben a nyár néhány hetét pihenéssel, kikapcsolódással töltjük, ugyancsak nehéz elképzelni, hogy akad olyan is szűkebb pátriánkban, akinek életében először, vagy másodszor nyílott alkalma arra, hogy üdülhessen, a munkában összegyűlt fáradalmakat kipihenhesse. Madlena Mi- hályné és Markolt Jánosné, a gödöllői árammérőgyár dolgozói ezen kevesek közé tartoznak. Nógrád megyéből, Palotáshalomról járnak be a gyárba dolgozni hat esztendeje, s életük igazán nagy eseményének számított az a néhány nap, amit a fővárosban, a Szabadság Szállóban töltöttek. De hogyan is teltek a pesti szép napok? Idézzük őket: — Ezelőtt sajnos nem volt nekünk olyan lehetőségünk, hogy üdülni mehettünk volna — sóhajt Markoltné. — A sok munka odahaza nem engedte a lazítást. ■. Bizony, vágytam már egy kis kikapcsolódásra! Szegény férjemet nemrég vesztettem el, egymagámban nem mentem volna én sehová sem. — Voltunk kirándulni a Dunakanyarban, Esztergomban, Szentendrén is ... Pesten a Lukács fürdőbe jártunk. Megtekintettük a gyönyörű Mátyásörömökről szólnak, azonban altemplomot, a Bajor Gizi Színészmúzeumot is. Persze — nagyon vágyódtunk már — az üdülés vége felé — az otthoniak után. Egy nappal előbb jöttünk haza, a honvágyunk miatt — idézte fel emlékeit Madlena Jánosné. FEHÉRAKÁC ________híradó A DABASI FEHERAKAC MGTSZ DOLGOZÓINAK IÁPJA Jobb eredményre törekedve — címmel közöl Tóth Pál növénytermesztési főágazatveze- tő tollából cikket a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet kéthavonta megjelenő lapja. Talán a kiadvány legfontosabb összefoglalójából idézünk néhány gondolatot. Nevezetesen azt, hogy az 1981-es esztendő megszívlelendő tanulságait levonva — sok munka, s mégis kevés eredmény — az idén már alaposabban készültek a növénytermesztők. Nemcsak azzal segítettek sokat, hogy a búzát idejében és jó minőségben juttatták ki a földbe még az ősszel, hanem azzal is, hogy a termelési szerkezetet módosították. Kimaradtak a termesztésből azok a növények, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nehezítették más — jö- vedelemző — kultúrák megművelését. A gazdaságban a gabonaprogram országos és megyei terveit figyelembe véve 350 hektárral növelték a kukorica vetésterületét, s az előző évekhez viszonyítva ötezer tonnával több silót és szemes kukoricát szeretnének betakarítani. A szép tervek megvalósítását sajnos gátolja, hogy elhasználódott az erőgéppark, javításuk rendkívül költséges. Bár a traktorüzem és a II. számú gépműhely dolgozói igazán bravúrosan dolgoztak, a kapukon kopogtató aratásnál alapos szervező munkára, komoly együttműködésre lesz szüksége a dabasi gazdaságnak, hogy a feladatokkal megbirkózzanak. A szabályozók módosítása kedvezőbb helyzetbe hozta az ágazatot, megvan a lehetőség az eredményes gazdálkodásra. Ezt azonban csak akkor érhetik el, ha az ágazat valamennyi dolgozója saját posztján képessége legjavát nyújtja, akkor és ott, ahol éppen arra szükség van... Hol tart a diósdi munkásla- kás-építés? — teszi fel a kérdést a csapágygyáriak népszerű újságja. A lapból vett információ alapján — a főépítésvezető tájékoztatása szerint — az épületek átadása a lakóknak kissé csúszik. Előreláthatólag az 1-es épületet augusztusban, a 2-est októberben. a hármast decemberben — az eredeti tervhez képest 1—2 hónapos késéssel adják át. A 4-est viszont csak 1983 márciusának végén. „Az építőanyagok árának országosan elrendelt emelése és más tényezők miatt a jelenlegi építési költség már 630 ezer forint, és ez az ár sem tűnik véglegesnek. A határidőcsúszás, valamint a lakások árának jelentős emelése teljesen indokoltan nyugtalanítja a jövendő lakókat. Hisszük, hogy az illetékes vezetőktől mielőbb megnyugtató és elfogadható választ kapunk e témákban” — így a lap. Tegyük hozzá, mi is ezt várjuk. G. M. i
