Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
„Jövőre, veled ugyan itt! Egyhetes igazolt távoliét Ifjú vöröskeresztesek tábora A Magyar Vöröskereszt járási vezetőségének kongresz- szusi felajánlásai között szerepelt az ifjú vöröskeresztetek táboroztatásának megszervezése. A járási úttörőelnökség és a KISZ járási bizottsága örömmel támogatta a vezetőség elképzelését. A járási művelődési osztály vezetője iskolánként egy-egy úttörő vörös keresztes utazását engedélyezte egy hétre a káptalanfüredi úttörőtáborba, tehát igazoltan mulasztottak. A járás minden iskolájából, azaz összesen huszonnyolc pajtás indult csomagokkal, várakozással, izgalommal tele a Balaton menti úttörőtáborba. A 28 ifjú vöröskeresztest nyolctagú személyzet kísérte: két szakácsnő, három egészségügyi dolgozó, egy testnevelő, egy oktató és a járási Vöröskereszt titkára, aki egyben „táborvezető pajtás” is volt. Családias légkör A táborozok szakmai előadásokon — egészségvédelmi, családvédelmi, elsősegélynyújtási oktatásokon — vettek részt, és természetesen a programból nem hiányzott a balatoni fürdőzés sem. Az oktatók külön örömére tíz ifjú vöröskeresztes tanult meg úszni, ami igazi sikerélmény volt oktatóknak és tanulóknak egyaránt Csak a szülőkön múlik, hogy az eddig tanultak készséggé váljanak. Erénye volt a tábornak az a családias jó légkör a pajtások és a felnőttek között. Varázsa volt az esti programoknak, a karneválnak, a discőnak, az éjszakai „csillaghullásnak”, a tábortüzeknek. A nyolc nap felejthetetlen élményt nyújtott mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. Minden táborvezetőnek ilyen jó gyerekeket és ilyen egy nyelven beszélő, vagy kimondatlanul is egyetértő nagyszerű felnőtteket kívánok, mint Palkovics Ká- rolyné, Berki Aranka, Mészáros Gézáné, Szikora Attila, Sárosi Róbert, Klenovszki Jánosáé, Pell Józsefné. A segítők A megyében még önállóan, járási szinten sehol sem szerveztek vöröskeresztes szaktábort, de úgy tudom, az országban sem, mert anyagi fedezet erre nincs. Itt sem volt, de volt elképzelés, lelkesedés, amely találkozott olyan segítőkész emberekével, mint a monori Kossuth, a gombai Fáy András, a vecsési Ferihegy termelőszövetkezetek elnökei, a gyömrői tanács elnöke. A gyerekek étkezési költségét az úttörő csapatvezetők szavazták meg és térítették a csapatok pénztárából. A munka szervezése során szinte egy emberként támogatták tervünket. Az egyik táborozó kislány így fogalmazott: — Itt nem volt kötelező semmi sem, és mi úgy éreztük hogy nekünk mindenhol ott kell lenni, ez nagyon tetszett. Folytatni kell Az utolsó előtti napon arról folyt a beszélgetés, ki mit visz haza a táborból. Nagyon sokan szóltak a tábor hasznosságáról, de egy kisfiú még ennél is többet kapott, mert azt mondta: ö még Veronka néni ízes főztjét és szavait is haza vinné. Az utolsó nap jelszava: jövőre veled ugyanitt! A jelszó mindenkinek nagyon tetszett és a járási Vöröskereszt vezetősége valóban nagyon szeretné jövőre is megrendezni a tábort, hiszen ez olyan kezdeti lépés volt, amelyet mindenképpen érdemes folytatni. Bánföldi Györgyné, a járási Vöröskereszt titkára Szeberényi Lehel és olvasói Az ünnepi könyvhét után is országszerte folynak az író— olvasó találkozók. Különösen kedves összejövetele volt a pilisi könyvtárban Szeberényi Lehel írónak olvasóival. Kottász Arpádné, a könyvtár vezetője meleg szavakkal üdvözölte a kétszeres Szakmai biztonságot szereztek Érettségi a szőlőben Az érettségi miatt izgulnak ezekben a napokban a Rákosmezeje Termelőszövetkezet szőlészeti ágazatának dolgozói és vezetői. Hogy miért? Ebben az esztendőben ugyanis náluk tartották gyakorlati foglalkozásaikat az Asztalos János Mezőgazdasági Szakközép- iskola utolsó éves hallgatói. S mint hallottuk, idő közben a diákok és a dolgozók között igazán jó kapcsolat alakult ki. A vizsgaidőszak idején a felnőttek legalább úgy izgulnak, hogy „diákjaik" megfeleljenek a követelményeknek, mint maguk a maturálók. A helyzet külön érdekessége, hogy most először az ágazatban kerül sor az érettségi vizsgára. Kétségtelen, ritka az ilyen szoros kapcsolat az iskola és a gyakorlati munka színhelye között. Az ágazat dolgozóinak izgalma pedig azért is érthető, mert hiszen az ő munkájuk eredménye, vagy kudarca is, ha egy-egy diák jól, netalán gyengébben felel. Hogy a diákok valóban megtanulták-e, amit kell, az majd eldől, de bizonyos, hogy a termelőszövetkezetben minden lehetőséget megkaptak mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteik bővítéséhez. Nemcsak egy-egy részterületen dolgozhattak, hanem megismerhették az ágazat egész munkáját. A szőlőoltvány-ter- mesztéstől, a fiatal szőlő ápolásán keresztül, a termő szőlő kezeléséig. Az ő feladatuk volt a Rákosmezeje Termelőszövetkezet még meglévő Champion őszibarackosának teljes rendben tartása. Az ágazatban — úgy hallottuk — azt tartják, hogy a gyakorlati foglalkozások nemcsak a diákok számára lehettek hasznosak, hanem a helyiek bíznak abban, hogy a fiatalok közül néhányan any- nyira megszerették az itteni munkát és a légkört, hogy vissza is térnek majd. Jegyzet Sepregessiink? r7égigmegyek egy mono- ' ri utcán. Ez esetben lényegtelen, hogy melyiken, mert hasonlót tucatot is jel tudnék sorolni kapásból. A járdaszélen gyümölcsfák állnak, meggy, szilva, főleg szilva. Hogy a lelógó ágak a járókelő szemét veszélyeztetik, nem téma. Aki nem törpenövésű, legfeljebb behúzott nyakkal oldalog a házfalak mentén, előbb-utóbb a porták gazdáinak is a szemébe pattan talán egy gally, s akkor lemetszik ... Csakhogy az utca végén viszkető érzés kezd rohangálni a nyakam táján, a tarkómon. Nyilvánostan vakarózni ugye mégsem járja, ildomos sepregető mozdulatokkal igyekszem csitítani az egyre kellemetlenebb érzést. Rápillantok a tenyeremre: levéltetvek földi maradványainak száza rajta ... S másnap ugyanarra vezet az utam. Akkor látom, hogy fényes a fák alatt a föld is, s mint színes eső, úgy potyognak a levelekről az élősködők. Nem egyedül vagyok kárvallott, aki hajáról, válláról söprögeti a rázúduló kellemetlenséget, egy éppen arra járó is szó- váteszi, kérdezi, észrevettem? Mondom: ezt nem lehet nem észrevenni. Na, majd a tanács! — mondja ő, fenyegető hangsúllyal, amiben benne van, hogy á tanács bírsága nyomán születő intézkedésektől várja a változást. Pedig csak egy permetezőgép kellene. Hogy ha már valakik gyümölcsfát ültettek az utcára, hát gondozzák is néha-néha ... — Fel kell ezeket jelenteni! — buzdít levéltetű- sepregető társam. F ínosan mosolygok. Hát már ebben is „központi intézkedés” szükségeltetik ...? K. Zs. József Attila-díjas írót és az olvasókat. A találkozó bevezető szakaszában az író egy rövid novelláját adták elő, majd vége- hossza nem volt a kérdéseknek. A beszélgetés után Szeberényi Lehel dedikálta műveit. Vecsésen Közös fogadónap Dobos Ferencné országgyűlési képviselő és Kazatsay Istvánná Pest* megyei tanácstag június 25-én, pénteken 14-től 16 óráig a vecsési Ferihegy Tsz központi tanácskozó termében közös fogadóórát tartanak, melyen várják választó- polgáraikat. A nap kulturális programja Monoron, 17 órától: angol nyelvtanfolyam (a művelődési házban). Pilisen, 17-től: személygépkocsivezetői tanfolyam, 18-tól: kismotorvezetői tanfolyam (a művelődési házban), 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás (az ifjúsági házban). ^ ŐRI iívia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxiv. évfolyam, 144. szám 1Ö82. JÜNIUS 22., KEDD Lucernaföld a fővárosban A háztáji haszna közös érdek Rendszeres tájékoztatás a kistermelőknek A Rákosmezeje Tsz háztáji ágazatának forgalma tavaly meghaladta a 35 millió forintot. Ez túlnyomó részt a felvásárláson, kisebb mértékben a különféle termények értékesítésén alapult. Az ágazat égsz évi nyereségterve 70 ezer forint volt, de ezt a tervezettet meghaladó forgalom ellenére sem sikerült teljesíteni. Ez is mutatja, hogy a termelőszövetkezetnek nem célja a termelőkön, a háztáji állattartókon való nyerészkedés. Sőt, még a kistermelőket terhelő költségek egy részét is magára vállalja. Melléktermékek Ezt bizonyítja az a tény, hogy tavaly a háztáji ágazatot 700 ezer forint szállítási költséggel terhelték meg, ugyanakkor a kistermelők csak 225 ezer forint fuvartérítést fizettek be. (Az ágazat, csak a kis- árutermelőktől vásárolt, vagy azoknak' eladott árut szállíttatott.) Egyes termékek árában benne van a szállítási költség- térítés, ez azonban csak mintegy 170 ezer forintot tesz ki. Mindezeket figyelerfibe véve, a szövetkezet tavaly körülbelül 300 ezer forint szállítási költséggel is segítette a háztáji termelőket. Ez a segítségnek csak egyik formája, de az anyagi támogatás több oldalú. Egyik módja ennek, hogy szerződés alapján több nagykereskedelmi vállalattól szereznek be olcsó melléktermékeket a háztáji állatok takarmányozására, így például tejet, tejterméket, sajtot, konzervet, kenyeret, tepertőt és egyéb melléktakarmányokat. (Ezek elsősorban lejárt szavatosságú termékek!) Egy másik kedvezmény, hogy azoknak a velük szerződésben álló kistermelőknek, akik 25 mázsánál kisebb tételben rendelnek tápot, azt kistermelői áron házhoz szállítják. A több, más, hagyományos támogatási forma mellett, ez évben még nagyobb segítséget nyújtanak a kistermelőknek, illetve a háztáji gazdaságoknak. Tavasszal 25 hektár lucernaföldet mértek ki nekik, négyzetméterenként egy forintért Maglód, Ecser határában. Erre a célra tavasszal, Budapesten három, Gyomron pedig hat hektár lucernát telepítettek. Új felvásárlóhely Most van folyamatban a háztájiban termelt trágya felvásárlásának a megszervezése. Az illetékesek a szövetkezeten belül most vizsgálják az olyan szerződési rendszer kialakítását, melynek alapján, ha a kistermelő nagyobb létszámú állatot hizlal szerződéses alapon a téesznek, ez a tevékenysége munkaviszonyként is számításba vehető! Jelenleg már négy telephelyen történik a háztáji állatok felvásárlása, ahol takarmányt is vásárolhatnak a kistermelők. Az újabb döntés értelmében, most épül majd új nagyobb felvásárlótelep Maglódon, a Jászberényi út és a Gyömrői út sarkán, a Parking étteremmel szemben. Ez költségcsökkentéssel is jár, egyrészt mert nem kell gépkocsival átszállítani az állatokat Vecsésre, másrészt ide tehergépkocsi helyett olcsóbb fuvareszközzel — traktorral — is szállíthatók lesznek. Valószínűleg növekszik majd a kistermelők bizalma is, mert az itt átadott állatok mérlegelését közvetlenül is ellenőrizhetik. Az illetékesek szerint ez a felvásárlótelep június végére elkészül. A háztáji ágazat az év első felében — időarányosan — teljesítette árbevételi tervét A bevétel meghaladta a 15,5 millió forintot. Tovább javítható Hogy a háztájiban végzett munka még jobb és eredményesebb legyen, a gazdasági és szerződéses kapcsolatokon kívül, a munkakapcsolatot is szükséges javítani. Sokat tehetnek ezért a háztáji ágazat dolgozói, többek közöt avval, ha tovább javítanak munkastílusukon. Ha pontosabbá teszik munkájukat, s a munkaköri kötelességüknek megfelelően rendszeresen tájékoztatják a kistermelőket, vagyis ha úgy dolgoznak, amivel azt sugallják, hogy ők és a téesz van a kistermelőkért, nem pedig fordítva. Ignáth Imre Kellemes délután Hasznos kapcsolatok A fővárosi Móricz Zsigmond, valamint a maglódi Petőfi Sándor művelődési ház közös irodalmi délutánt rendezett tegnap délután a maglódi párt- bizottság nagytermében. A műsoros esten bevezetőt mondott Kopré József író, a PEN-klub tagja. Szemelvények, részletek hangzottak el Bíró András, Gyevi Károly költők, Hunyadi István, Kende Sándor és T. Ágoston László íyók műveiből. Közreműködött Kozákné Pe- szeky Ibolya és a helyi Röpülj páva-kör. A rendezvény végén a jelenlévő költők, írók dedikálták a helyszínen árusított könyveiket. Történet, tanulság nélkül Felfelé bukdácsolva a lejtőn Apró, új családi ház Monoron. Amikor először jártam itt, még hozzáértő férfikézért kiáltott a sarokvason lógó kapu, a vakolatlan téglafal. De bent, az épületben rend volt és meleg, s a négy gyerekét egyedül nevelő fiatalasszony küzdelmeit írhattam meg. A kisebb és nagyobb harcokat az otthon megteremtéséért, amelyből a házasságkötéskor részt vállaló férj már nem kért, s bár közös fedél alatt élt a családdal, továbbra is állandó társa a borosüveg, a pálinkásflaska lett. Szokvány történet: az alkoholon felboruló házasság, melynek romjain a feleség igyekszik felfelé bukdácsolni, hogy legalább a gyerekek életét ne temesse maga alá két felnőtt kudarca. A döntés után Azóta évek teltek el. A kis házban újra vendég vagyok. Hatalmas a változás — kívül. Csinosabb lett az épület, toldalékszárny került hozzá, hogy a növekvő kicsik is jobban elférjenek. Elegáns lambéria az előszoba falán, virágmintás tapéta a nappali és a hálószobában, óriás poszter, kényelmes heverők. Az aprócska konyhában mosogató ragyog, az ablakokon derűs függönyök. Csak éppen béke nincs. F-né kért segítséget ismét. — Amit itt lát — mondja egyedül teremtettem. Férjemmel megpróbáltuk ugyan újra, közösen, de az a próbálkozás is kudarcba fulladt, s amikor már nem bírtuk tovább, úgy döntöttünk a gyerekekkel, a házat „megfelezzük". Az épület hátsó részében levő szobát kimeszeltük, egy kisebb helyiséget főzőfülkének alakítottunk át, lekerítettünk egy mosdórészt, s oda hordtuk a bútorok közül azt, ami a férjemnek járt. Mindent megfeleztem: ágyneműt, főzőedényeket ... Ebből persze, irtózatos csetepaté lett, de nem volt más választásunk, nem viselhettük tovább közös helyiségekben a mindennapos randa- lírozást. A férj kirámolta a gázpalackot és a gáztűzhelyet is — majd vesz másikat a feleség, ha a gyerekeknek főzni akar. S a jelenetek is napirenden maradtak. A megfelezett kert egyik részét felveri a gaz, a másik részt a feleség műveli. Hogy onnan joga van-e a férjnek paprikát, paradicsomot, zöldséget szedni...? — Hordta befelé, s amikor szóltam, visszakérdezett: azt a kicsit sajnálod? Ismét elölről? De sok kicsi sokra megy. Különösen akkor, ha a törvényesen még házastársként szereplő feleségnek kell fizetnie a férj minden adósságát, mivel annak fizetését rendkívüli csekélysége miatt leterhelni már nem lehet. — Fizettem a telek részleteit, törlesztettem a ház OTP- jét, s újra berendeztük a lakást. Gáztűzhely, hűtőszekrény kellett, új heverők. S miután mindez megvolt, következhetne a boldog befejezés: állandósult a rend, kiki megteremtette a maga olyan szigetét, amilyenre igényt tartolt. A feleség áldozatokkal, lemondással, túlmunkákkal a gyermekei és a maga nyugalmát, otthonát, a férj pedig a ház másik felében a maga életét. De ekkor már a hivatalos válásnak jött el az ideje. S a férj bejelentette igényét mindannak a felére, amit a családja időközben megteremtett. — Ha nem kapja meg, hát szétrombolja — mondta. — Ajtót vágat, bejáratot helyeztet át, de semmi nem marad a régiben. Neki ugyanis a ház első felében ugyanúgy joga van, mint nekünk. S attól tartok, ha ez tényleg így van, minden fáradság és áldozat hiába volt. Elölről kezdeni már képtelen leszek. Vonuljak albérletbe a gyerekekkel? A fiatalasszony kétségbeesett. Számlákat, letiltásokat, végzéseket szorongat, hivatalos okmányait az eddigi áldatlan állapotnak. S reménykedik: talán mégsem megy veszendőbe minden. — Tanulságként érdemes lenne megírni a történetünket — búcsúzik a kapuban. Akadnak hasonlók De mi is a tanulság? Hetekig hordtam becsukott jegyzetfüzetemben a témát, amely magánügy és mégsem az, mert százával akadnak hasonlók. A narokban újra összefutottunk. A fiatalasszony kicsit megtörtén mosolygott. — ... azóta? — kérdeztem. — Mi győztünk — mondta. Koblencz Zsuzsa ISSN 0133—2S51 (Monori Hírlap) t
