Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

1982. JÜNIUS 20., VASÁRNAP Üzenet Békésből Aki szívét adja1 a fának Miként a fa növeli évenként gyűrűinek a számát, úgy veszi körül magát szobraival, fa­ragásaival Fábián László. A Csepel Autógyár sziget­halmi művelődési központjá­ban mutatkozik be ez a halk szavú békési ember, poszta- mensekre helyezett vadkörte, kőris, bükk, dió alkotásaival. Anyagkiválasztása jelképes: nemcsak ót faragták kemény fából, hanem ő is abból mű­veit. Valamiféle elmondhatat­lan vonzalom alakult ki a te­remtő ember és anyaga között: aki farag, az a szívét adja a fának, míg amit faragnak, az majdhogynem a fennmaradást, az állandóságot biztosítja al­kotójának. Nemcsak megbecsülés jelent­kezik ebben a kölcsönösségben (mert a fa is tudja ám, hogy kinek a kezébe simuljon bele megadóanl), hanem egyfajta rd tartiság is: ami Fábián László szűkebb világa, ahhoz csakis ő ért, s ezért mintegy fenntartja magának a jogot, hogy ő mondja el népének éle­tét, miként a mesemondók te­szik. Csakhogy míg a szó művé­szei egyfajta álomvilágot pró­bálnak megnyargalni, azaz fantáziájukkal szebbé, igazsá­gosabbá, emberszabásúbbá tenni, addig Fábián László nagyon is a konkrét dolgok mestere. Témái nem eget ve- rőek, ám annál meghittebbek: a család, az ember, a kapcso­latok körül forognak. Közlés­módjában viszont szűkszavú, csak a lényegre szorítkozik. Kétféleképpen láttatja szű­kebb környezetét, a békési pa­Mátkapár rasztember világát. Egyrészt meghagyja azt, amit a termé­szet felkínál: ő csak igazít egyet a kapaszkodót jelentő gyökereken, késével megplasz- tikázza a villámsújtotta sebe­ket. Tiszteleg a természet for­máló ereje előtt. Ilyenkor éb­red fel leginkább elbeszélő kedve, s művészete a balladák mondanivalójához társul. Töb­bi munkájában mintegy meg­hámozza a tuskókat, kibontja előttünk a fa rejtett zugait. Lemeztelenít, kitakar, de egy­ben félt is: minden munkáját érzelmeinek takarójával teríti be. Figuráival megszemélyesít, tulajdonságokat lényegit át, s így megérezzük, hogy kihez áll közelebb, s ki az, akitől tá­vol tartja magát. Művészetének kulcskérdése nem a jó és a rossz viaskodá- sa. Műveiben felülemelkedik a harcon, emberségével valla­tó krónikása korunknak. A fa természete a nézők sajátjává válik: Fábián László konok, kemény következetessége a környezetével együtt élő és gondolkodó ember példáját tárja elénk. Molnár Zsolt Budaörsön — tanévzáráskor 7 Milyen lett a bizonyítvány? Száztizenötezer általános iskolás vakációja Népművészeti egyesület alakult A hagyományok ápolása Szombaton Budapesten meg­alakult a népművészeti egyesü­let. Kétéves előkészítő munka után a Hazafias Népfront, a KISZ KB. a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Nép­művelési Intézet képviselőinek részvételével alakuló küldött- gyűlésen fogadták el az egye­sület alapszabályát és megvá­lasztották a vezető szerveket. Az egyesület életrehívásában számottevő szerepet vállalt a Népművelési Intézet igazgató­ja, Benkő Éva elmondta, hogy az utóbbi évtizedben erősen felgyorsult az amatőr népmű­vészeti mozgalom fejlődése és sajátos új vonásokkal gazda­godott. A mozgalom kinőtte ed­digi kereteit, s egyre inkább szükségessé vált egy olyan egyesület létrehozása. ami egyesíti a népművészeti tevé­kenységet folytató immár több tízezres tömeget. Az egyesület céljának és fel­adatának a népművészet és a kézművesség hagyományainak szellemi értékeinek és techni­kai tapasztalatainak feleleve­nítését tartja és közre kíván működni a környezetkultúra fejlesztésében. Ápolni kívánja haladó népművészeti hagyo­mányainkat. támogatni akarja az élő, alkotó népművészetet és segíteni szeretné a tagság egyesületi tevékenységéhez szükséges feltételek megterem­tését. Fontos cél az is. hogy a tagok képességének, adottsá­gainak és érdeklődésének meg­felelően az egyes népművésze­ti ágakban alkotói közösségek, műhelyek jöjjenek létre. A népművészeti egyesület segíte­ni fogja a népművészeti tárgy- alkotás ügyét, a művelődéspo­litikai célok megvalósulását, véleményt nyilvánít a témá­hoz kapcsolódó állami dönté­sekhez. A küldöttközgyűlés résztve­vői hozzászólásaikban elsősor­ban a megyei művelődési köz­pontokkal való együttműködés­re hívták fel a figyelmet. Töb­ben javasolták, hogy az egye­sület figyeljen az iskoláskorú gyermekek népművészeti neve­lésére. A népművészeti egyesület alakuló küldöttközgyűlése az alapszabály-tervezetet elfogad­ta, ezzel az egyesület létrejött. Megválasztották a negyvenegy tagú elnökséget, az ellenőrző bizottságot, és Péterfy László szobrászművész személyében az egyesület első elnökét. zsivaj a 8. B-ben. A folyosón feltűnik az osztályfőnök, Bíró Sándor, hozza a bizonyítvá­nyokat. A katedrára áll. Elcsi­tul az ' osztály, amikor ezt mondja a tanár: — Utoljára találkozunk itt ma. Azután jönnek sorban — Andó, Barna, Csibra, Dob- rovszki, Frankel, Hegedűs és a többiek —, hogy átvegyék a bizonyítványt, amelyben most ez áll az osztályzatok alatt: „A nevelőtestület határozata: az általános iskolai tanulmá­nyait befejezte.” Varga Zsuzsa elégedett: — 4,5 lett, erre is számítot­tam. Idén ugyan szigorúbbak voltak a tanárok — talán a továbbtanulás miatt —, de a tananyag nem volt annyira nehéz, mint korábban. Szerettem ide járni, na­gyon jó kis közösség volt a miénk. A nyáron üdülök, Bán­kon, Szarvason, azután elme­gyek még Ispánkra, az úttörő­táborba és két hétre Siófokra is a szüleimmel. Ősszel pedig folytatom a tanulást, itt Bu­daörsön, a gimnáziumban. Kubik Tibor: — Majdnem négyes a bizo­nyítványom. Az imént arra gondoltam; úgyis vege az egésznek. Ezt az utolsó évet már könnyű volt kibírni. Nem szerettem különösebben a ta­nulást, főleg a kémiával boldo­gultam nehezen. Én is elme­gyek a táborba, augusztusban keresek valami nyári munkát, ősztől pedig szakmát tanulok. Autószerelő szeretnék lenni. Űr marad utánuk — Két tanéven át voltam az osztályfőnökük — mondja Bí­ró Sándor. — Megszerettem ezt a társaságot. Nem kimagasló tehetségűek, de nem is utolsó a tudásuk. Átlagos szorgalom­mal, a képességeiknek megfe­lelő eredménnyel tanultak. Mégis: a sokféle Iskolából ér­kezett sokféle gyerek jó kö­zösséggé érett. Mindig számít­hattam a segítségükre, a csíny- tevéseikre is. A ballagáskor kissé meghatódtam, most is ... 27 éve tanítok. A nyolcadiko­sok után mindig űr marad... Legalábbis őszig, akkor jön­nek az újak. Ötödik osztályt kapok, négy évre, a következő ballagásig. Gálvölgyi Mária élete első tanévét töltötte a katedrán, a második C osztályfőnökeként: — A gyerekekkel hamar megbarátkoztam, s úgy ér­zem, ők is velem. A tantestü­let is kedvesen fogadott, nem volt nehéz pályakezdőként be­Politikai kiadványok A Zöldek tükre Érdekes könyvet jelentetett NSZK parlamenti választáso­kon csaknem félmillió szavaza­tot kaptak, igaz, hogy ezzel sem jutottak be a parlamentbe. Hogy milyen lesz a jövőjük? Nem nehéz megjósolni, hogy nem válnak igazi párttá, mert tagjai között jó,szándékú naiv utópistákat is szépszerivel ta­lálni, akik maguk $em tudják, hogy mit akarnak.’ El vannak keseredve, kiutat keresnek a tartalmatlan, elbürokratizált életformából, de nem tudják, hogy mit akarnak. Egy bizo­nyos. a zöldek elérték célju­kat: a hatalom és a társadalom felfigyelt a környezet pusztulá­sára. Kényszeríteni tudták a hatalmat arra. hogy ha felüle­tesen is, de elhatározza a kör­nyezet kímélését és intézked­jen. Az veit a célja éppen a Zöl­dek című könyvnek, hogy meg­ismertessen bennünket ezzel a mozgalommal, amely az utóbbi évtizedben nőtt ki. a sok eset­ben valós dolgokat fogalma­zott meg. tényleges veszélyekre hívta fel a figyelmet, hiszen a kapitalista gazdasági fejlődés, a fogyasztási terror ezután is magában hordja az emberiség­re káros dolgot, a biológiai veszélyt. A zöldmozgalom te­hát nem véletlenül fejlődött ki. s ha megtisztul irracionális, el­méleti ártalmaitól, hozzásegít­heti’ a nyugatnémet társadal­mat, hogy egyszerűbben és ér­telmesebben éljen, és ne pusz­tuljon el jóléte miatt. Gáli Sándor meg a Kossuth Könyvkiadó, Csontos György tanulmányát Kyugat-Európa környezetvé­dőiről. Annál inkább is figye­lemre méltó a kötet, mert nap­jainkban egyre többet hallunk róluk, akik hovatovább párttá szerveződnek, s ggyre jobban részt kérnek a pblitikai élet­ből. Legutóbb éppen a ham­burgi tartomány helyi válasz­tásán arattak sikert, mert csak­nem nyolc százalékot szerez­tek. s ezzel bejutottak a tarto­mányi gyűlésbe. Kik ők? Erre felél a szerző, aki a mozgalom indulásától kezdve, napjainkig kíséri figyelemmel útjukat, eredményeiket, vizsgálja ideo­lógiájukat elképzeléseiket, s azt. hogy milyen érdekeket, célokat képviselnek, illetve tűztek ki maguk elé: egy bizo­nyos. hogy társadalmi igényt elégítenek ki. Először az atombomba ellen lázadtak fel. s aztán tovább növekedett és megerősödött a biológiai és vegyi fegyverekkel szembeni tömeges fellépésük. Amerikától Nagy-Britannián át Nyugat-Berlinig százezrek vo­nultak fel béke menetekben, húsvéti menetekben, évfordu­lókon és hétköznapokon, hogy tiltakozzanak az atomháború, és általában a háború ellen. Ez a tiltakozás napjainkban is tart, s már nemcsak a „zöl­dek”, tüntetnek, hanem mind­azok. akik nem akarnak hábo­rút. Ez a mozgalom azonban túllépte az atomtiltakozás ke­reteit, kiterjed a környezetvé­delemre. a vegyi fegyverek el­tiltására sőt harcolnak a par­lamentáris demokrácia, a „sza­bad jogállam” elbürokratizáló­dása, a hatalom visszaélései el­len. Hogy céljaik nem minden­ben világosak, hogy lázadá­saikkal olykor-olykor nemcsak a kapitalizmus ellen, hanem a szocializmus ellen is. ez érthe­tő. mert nem tisztázták poli­tikai mondanivalójukat, s né­ha akarva, akaratlanul az el­lenzék malmára hajtják a vi­zet. mint éppen a Német Szö­vetségi Köztársaságban, ahol a demokratikus koalíciót gyengí­tik és erősítik Straussékat, a reakciót. Éppen az NSZK-ból veszi a legtöbb példát a szerző, ami­kor vizsgálja a mozgalom tö­rekvéseit. Elemzi az első zöld pártok, pártocskák alakulásá­nak körülményeit, akik kör­nyezetvédőknek mondták ma­gukat és zöldeknek, mert ezzel is jelezni akarták, hogy az egészséges környezetért har­colnak. Hogy törekvéseikben voltak és vannak pozitív vo­nások. érthető, hiszen egy s más kérdésekben igazuk volt. Jelszavaik eljutottak a nyugat­német társadalom különböző elégedetlen rétegeihez, ame­lyek valóban megcsömörlöttek a hagyományos pártoktól. En­nek fő oka az volt, hogy a par­lamenti pártok önző manőve­rei, pártpolitikai érdekei kö­vetkeztében az utóbbi másfél évtizedben az érdemi, társadal­mat közvetlenül érintő ügye­ket elhanyagolták. ,s így teret nyerhettek a zöldek, akik rá­mutattak az embereket érintő problémákra. Csontos György foglalkozik a mozgalom különböző irány­zataival, a zöldek politikájá­val, filozófiájukkal, akcióprog­ramjukkal. azzal, hogy miként értékelik a munkát, a szabad időt, a fogyasztói társadalom világképét. Vannak reakciós környezetvédők, akik mozgal­mukkal a reakciós ellenzéket támogatják, míg vannak de­mokratikus zöldek, akik küz­denek a civilizációs betegségek ellen, mert szerintük a bajt a környezetre káros anyagok, mérgek, hibás életmód és a szenvedélyeket felkeltő fo­gyasztás okozza. Több oldalról is megvilágít­ja helyzetüket, szerinte a zöl­dek a politikai élet perifériá­jára szorultak, bár még így is tekintélyes rétegek támogat­ják őket, hiszen az 1980-as illeszkedni. Sok itt a fiatal pe­dagógus, barátok is akadtak közöttük. Volt azért bőven, amit szokni kellett. A főisko­lán megtanulhatja az ember, miként tanítson, de azt nem, hogyan fegyelmezzen, nevel­jen, mint bánjon a gyerekek­kel. a szülőkkel. Csodás dolog tanítani, olyankor elfeledkezik az ember minden másról. Ma először osztottam bizonyítvá­nyokat. Jóleső érzés volt látni a kicsik örömét, ahogy lapoz­gatták, mutatták egymásnak. Már az őszre készülnek Az iskola igazgatója, dr. Li­zák Tiborné elégedett: — Tanulóink túlnyomó több­sége helytállt. Szembeötlően javult neveltségük szintje, mind többen ragaszkodnak az iskolához. A magatartásuk át­laga 4,5, a szorgalmuké 3,8. Mindkettő csaknem egy egész osztályzattal jobb volt, mint tavaly. Tantárgyi osztályzataik is magasabbak most. Az iskola idén — nem cse kélység — negyedszáz millió forintnyi értékkel gyarapodott. Elkészült a tornacsarnok, a 600 adagos konyha, a 120 sze­mélyes ebédlő, új az úttörő­szoba, a könyvtár. S hogy mit tartogat a nyár? Az iskola ad otthont július 1- től augusztus 6-ig a budaörsi nyári napközinek, 200 gyerme­ket várnak ide, hasonló tábort szervez a település művelődési háza is. Az itt tanulók pedig 120-an távolabb táboroznak: az úttörők az őrségben, Ispánkon. a kisdobosok pedig Balaton- fenyvesen. Elkíséri őket 16 ne­velő is, 6 pedagógusunk pedig együtt indul, görögországi út­ra. A tanítókra, tanárokra persze munka is vár: a hónap végéig leltároznak, készülőd­nek a következő tanévre, ami­kor már ötnapos lesz a munka­hét. V. G. P. A Kner Nyomda Egy évszázad ,Pénz, hozzáértés és szaktudás híján — kontárként — 1032. június közepén nyitottam könyvnyom­dát olyan helyen, ahol ez. a fog­lalkozás nemcsak, hogy fellengős ábrándokra nem jogosított, de a megélhetés reményével sem ke­csegtetett.’* Így kezdődött éppen száz eszten­deje a magyar nyomdászat és könyvművészet történetének egyik legnagyszerűbb műhelyének tör­ténete, amely immár száz eszten­deje nemhogy folyamatosan léte­zik, hanem az évtizedek múlásá­val egyre jelen'ősebbé vált: a Kner Nyomda ma minden könyv­értő előtt fogalom. Az eredeti nyomdaépület Gyomán, 1882-ben 3^P§ÍSÍÍ| > mymmmmmwmíá A mai üzem magasba szökő szár­nya, Békéscsabán RAD T Ó FIGYE LŐ A HANG ÉS A GONDOLAT. Bocsásson meg a hallgató, ha most Maráz László dokumen­tumjátékáról (címe: Ki meg nem hal fiatalon) nem szabá­lyos műbírálatot olvashat. Ahelyett, hogy e műsor eré­nyeit, vagy hibáit vetném ösz- sze, az idős parasztember ön­vallomásából, múltunk kró­nikájából azokat a részleteket kutatnám, amelyek többet, vagy mást mondanak, mint az eddigiek, csekélyke híradás- technikai ismereteimet össze­szedve tárom önök elé kifo­gásaimat. Joggal kérdezhetik, ugyan mi köze van egymáshoz egy riportnak és a fizika törvé­nyeinek? A kettő közötti tá­volság azonban nem is olyan nagy, ha arra gondolunk, a hangátvitel épp úgy megjele­nítési módja a rádióban a mondandónak, mint ahogy, év­századok óta kelléke a jó fes­ték a képnek, a megfelelő akusztika a zenének, vagy a minőségi fényképezőgép és a film a fotónak. A rádió ma már nem csoda, mint a századelőn, ha néha recsegve, ropogva, sípolva is, de mégiscsak a világ híreit juttatja el hozzánk. Ha ma érthetetlen a szöveg, vagy ép­pen egymást nyomják el a hangok, az hiba, hiszen figyel­münket nem a gondolatok, ha­nem a szavak értelmének ki- hámozása köti le. Ez történt szerdán késő este a Kossuth rádióban: rossz minőségű volt a hangfelvétel. _Ha azonban csupán ennyi­ről lenne szó. azaz egyszerű technikai ballépésről, aligha lenne érdemes szaporítani to­vább a szót. A rendező azon­ban — s ez már nem írható a technikusok, a hangfelvételt készítők számlájára —, mint­ha csak rá akart volna dup­lázni a bajra. Az amúgy is kongó hangokat, talán hogy eredetibbnek, életszerűbbnek tűnjön a vallomás, a kocsizör­gés zajával, a kasza surraná- sával, s hasonlókkal vegyítette. | Míg előbb ballépést emleget- j tünk és magunkban sajnálkoz­tunk, e rendezői felfogást már nem mentegethetjük. Az emberi hangot zörejjé degradálni nem egyszerű hiba, hanem ennél súlyosabb vétek. ÉN ÉS A HALLGATÓ. Hanák Katalin szociológus és Pásztor Magdolna beszélgetése egy olyan talányra igyekezett megtalálni a választ, ami után mi, félig-meddig hivatásos rá­dióhallgatók is kutatiTíTk hét­ről hétre a műsorokat elemez­vén. Ez a kérdés legegyszerűb­ben valahogy így hangzik: mi­től is lesz jó, vagy épven gyen­ge valamelyik rádiós riport­műsor. Egyértelmű válasz természe­tesen nincs erre a kérdésre, de azért ne higgyék, hogy gondol­kodni is fölösleges róla. Mert ha definíció nem születik, né­hány biztos ismérv azért sor­rendbe szedhető, s ez nemcsak a műsorok készítőinek, de a hallgatónak is okulására szol­gálhat. Azt a fajta miértet vá­laszolhatja meg, ami egy-egy nem szeretem program után marad bennünk. A teljesség igénye nélkül a jó riportnak olyan témáról kell szólni, ami a hallgatót, a kér­dezőt, s a válaszadót egyaránt izgatja, érdekli. Fontos — mondta a szociológus —, hogy létrejöjjön egy láthatatlan kö­telék, mely a műsor szereplőit, s a készülék mellett ülőket összekapcsolja. S nem kevésbé lényeges, hogy a megszólalók őszintén, a hallgatót felnőtt emberként kezelve formálja­nak véleményt. Szabad a mik­rofon mellett tévedni, bakiz­ni, raccsolni, de tilos a mon­dandót hit nélkül felvállalni. S talán a legfontosabb is­mérv: a beszélgetők legyenek valóban kíváncsiak arra, ami­ről szó van. A riporter, a szo­ciológus tagadhatatlanul sze­rettek volna választ adni a jó műsor készítésének titkára. Ez talán nem, de a beszélgetés mégiscsak jól sikerült. Cs. A. 5 Himnusz, köszöntő, ének- kar, szavalat, évzáró beszéd, § tájékoztató a szünidei tudni- . ^ valókról, DIVSZ-induló. § Azután osztályonként bizo- ^nyítványosztás. Ez a buda­örsi 2. számú általános is- ^ kola tanévzáró ünnepély é- S nek forgatókönyve. Hason­ulok készülnek e napokban \megyeszerte; 115 ezer álta­lános iskolás kapja kézhez tanulmányok eredményéi ^ mutató bizonyítványt, mi- ^előtt a vakációzáshoz fog­ynak. Tanulmányait befejezte Ami nincs a forgatókönyv­ben, a hangulat. Az ünneplőbe öltözött iskola, a fehér inges, vörös és kék nyakkendős gye­rekek büszkesége, a tornater­mi padokon ücsörgő, még az osztályzatokért izguló szülők biztató pillantása, a tanítvá­nyaiktól búcsúzó pedagógusok meghatottsága. A szomszédos óvoda kerítésénél ác,sorgó-cso- dálkozó aprónép integet... Feszült pillanatok, várakozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom