Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
Faluban él© idős emberek Nyugdíjasok és járadékosok SzerciféEeffváltszásra van szükség NAGYKŐRÖSI vu'iia A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 127. SZÁM 1982. JÚNIUS 2., SZERDA Kiváló töltőállomás Jövedelmező foglalkozás Vitathatatlan tény, hogy a magyar falvak társadalma nagyon mélyről jött, a változás itt a legszembetűnőbb. Különösen büszkén emlegetjük a mezőgazdaság átalakulását, korszerűsödését, amelynek előnyeit az egész ország élvezi. Arról azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkezni, hogy a változást, a korszerűsödést alapvetően az a paraszti generáció valósította meg, amely ma nyugdíjban van, vagy holnap kerül oda. Viszont, ha őszinte választ akarunk adni arra a- kérdésre, hogy milyen ma falvainkban a nyugdíjasok és járadékosok helyzete, életkörülménye, a velük való intézményes törődés, távolról sem lehet a megelégedés hangján szólni. Leromlott állapotban A különböző statisztikai adatok és faluszociológiai vizsgálatok egyértelműen jelzik, hogy falvaink egy részében rohamosan növekszik a nyugdíjasok aránya. Különösen jellemző ez az agrárjellegű falvakra. ahol a lakosság egy- harmada — egyes falvakban fele — nyugdíjas korú. A nyugdíjasok helyzete pedig arra utal, hogy a társadalom még nincs kellően felkészülve az életkor növekedésére, az idős emberek növekvő arányára. Ez a felkészületlenség kifejezésre jut anyagiakban, intézményes szolgáltatásokban, az egyéni és a kollektív tudat állapotában, vagyis az idősekkel szembeni egész vélekedésben, a hozzáállásban. A faluban élő nyugdíjasok anyagi helyzete, életnívója természetesen távolról sem homogén, számos tényező alakítja. Mindenekelőtt az aktív kereső korban kialakult anyagi bázis és a fizikai állapot. Vizsgálati tapasztalataink arra utalnak, hogy bár nem egyformák a falusi nyugdíjasok körülményei, mégis van néhány tényező, amely a nyugdíjasok csoportjára jellemző. Falvainkban ma két népességcsoiort van meglehetősen szűkös anyagi helyzetben. Az egyik az alacsony jövedelmű fiatal családok. A másik a mezőgazdasági nyugdíjasok és járadékosok. Megállapításom érzékeltetésére idézem egy falu szociológiai vizsgálatának (1977) idevonatkozó eredményét. Ezek szerint a faluban élő — túlnyomóan mezőgazdasági — nyugdíjasok havi jövedelme (háztáji nélkül) átle^an 1500 Ft körül volt. Különösen problematikus a helyzete azoknak, akik már régebben mentek nyugdíjba. A nyugdíjasok többsége, amíg fizikailag bírja, igyekszik különböző módon kiegészíteni bevételeit: munkát vállalnak a termelőszövetkezetben, és dolgoznak a kisgazdaságokban. Az idős, fizikailag legyöngült embereken azonban a munkalehetőségek és a kistermelés kevésbé segíthetnek, és a nyugdíj összegének emelkedése is legfeljebb kompenzálja az árszínvonal emelkedését. De nemcsak erről van szó. A termelőszövetkezeti nyugdíjasok jövedelmébe a háztáji gazdaság jövedelmét is bekalkulálták. A háztáji azonban többnyire hagyományos eszközökre, elsősorban kézi munkára alapozott gazdaság. Az egyre idősebb, néha fizikailag is leromlott nyugdíjasok viszont egyre kevesebb erőt képesek kifejteni. Gyakran a ház körüli munkát sem képesek elvégezni, nemhogy a háztáji gazdaságot rendben tartani. Mindezeket figyelembe véve. felmerül az a jogos igény, hogy valamilyen intézményes formában segítsék a nyugdíjasok háztáji termelését, vagy valamilyen módon kárpótolják őket a háztájiért. Nincs felkészülve a társadalom az idős embereket sújtó, elmagányosodási veszélyek elhárítására. Intézményesen sem: jóllehet magányos embereket másképpen is sújt a betegség. az időjárás, más erőfeszítést igényel tőlük a napi gondok megoldása stb. A tanácsok által foglalkoztatott gondozónő csak a legsúlyosabb helyzetűeken enyhíthet. Egyes helyeken ugyan már működtetnek szociális otthonokat az öregek számára, az esetek többségében azonban a falusi öregek nem szívesen mennek oda, de nem is igen van férőhely. Vannak olyan törekvések, hogy úttörők vállalnak bizonyos gondoskodást egy-egy idős emberről; fát vágnak, vizet hordanak, kitakarítják a lakást, esetleg be is vásárolnak. Ez a továbbiakban is kedves segítség lehet, de nem az intézményes megoldás helyett, hanem mellette. Nincs felkészülve a társadalom a szolgáltatásokkal sem. Amennyiben egy magányos ember megbetegszik, vagy egy idős házaspár akárcsak átmenetileg, hosszabb-rövidebb időre fizikai állapotában leromlik, s nem tudja a ház körüli munkát vagy a legegyszerűbb napi tevékenységet sem elvégezni, nem tud intézményes szolgáltatáshoz jutni, a házak leromlanak, elmarad a tatarozás, sőt néha a takarítás is. Ki kell alakítani azokat az intézményeket, amelyek elsősorban saját környezetükben gondoskodnak az öregekről. S ennek éppen olyan természetesnek kell lennie, mint ahogyan a gyermekgondozásnak és -nevelésnek megvannak a maga intézményei, a csecsein őgondozás, az óvoda, az iskola. Feledtetni a mulasztást Az egyénnek is meg kell változtatni szemléletét és egész értékrendjét az idősebb emberekkel szemben. Jelenleg a közvéleményben, különösen a falusi közvéleményben azt tartják természetesnek, ha a nyugdíjasok „visz- szavonulnak”, erősen csökkentik igényeiket, nem szórakoznak. nem költenek akkor sem, ha van pénzük, nem házasodnak. Elvárják tőlük, sőt megkövetelik, hogy kevés nyugdíjukból, megtakarított pénzükből gyermekeiket, unokáikat ajándékozzák meg. Ritkán enyhíti egyedüllétüket egy-egy „nyugdíjasok klubja”, amit maguk igazgatnak. Pedig akinek nem az anyagiak jelentik a fő gondot, az leginkább éppen a magányosságtól szenved. A nyugdíjasoknak ma szükségük van gyermekeik (ha vannak) segítségére is. E téren is különböző gyakorlattal, gondokkal lehet találkozni. Sokszor azonban a kioktató hang élessége — amelyet a „hálátlan gyerekekhez” intéznek — kívánja feledtetni a társadalom mulasztását is. Az Áfész felvásárlási irodájában Godó Ferenc agronó- mus kérdéseinkre az idei zöldség- és gyümölcstermelésről. a következőket mondta. — A fóliás salátatermelés az idén lassabban és nehezebben indult, mint az előző esztendőkben. A késői fagyok miatt a fóliaházak több fűtést igényeltek és növekedtek a termelési költségek. Fóliás salátát 32 termelő ültetett, és az Áfésznek 73 ezer fejet adtak el, 4—5 forintos átlagáron. Tízezerrel kevesebbet, mint a múlt évben. A fóliás saláta után, a fóliaházakban zöldhagymát, retket, s néhányan már paradicsomot és zöldpaprikát termelnek. A szabadföldi saláta szezonja is a vége felé jár. A külső felvásárlótelepeket megszüntettük. s csak a Gárdonyi utcai felvásárlótelepre visznek még kevés őszi-tavaszi salátát. A termelők 700 ezer fej termelésére szerződtek, melynek jelentős hányada azonban kifagyott, úgy hogy az Áfész kerek számban csak 350 ezer fejet vásárolt fel, fejenként átlagosan egyforintos áron. Most már a köszméte és a szamóca vásárlására készülnek a Gárdonyi utcában. Előreláthatólag 17—20 forintos szamócaárakat tud biztosítani a felvásárló kereskedelem. Ügy a köszmétéből, mint a szamócából Nagykőrösön, de főleg Nyársapáton jó termés várható. A szamóca jó exportNem teljesen korrekt dolog ugyanis a szülők iránti érzelemmel visszaélni. Országos intézménnyé A szocialista típusú társadalmakban minden nemzedék az előző nemzedék által felhalmozott és megőrzött javakkal kezdi meg életét, tevékenységét. Ezekben a társadalmakban a felhalmozásnak csak kis hányada személyi tulajdon. A felhalmozás mindenekelőtt az állami és szövetkezeti vállalatok körében történik. Ilyen körülmények között, amikor a dolgozó ember munkájának terméktöbblete elsősorban nem a családi, hanem az állami, szövetkezeti tulajdon felhalmozását szolgálja, más alapokra kell helyezni az öregekről való gondoskodást is. Növeli a gondokat, hogy a faluról városba szakadt — többnyire segédmunkát végző — fiataloknak az egzisztencia megteremtése nem könnyű. Gyakran inkább ők vannak rászorulva a szülők támogatására, semmint ők tudnák segíteni azokat. Elképzelhető, hogy országos méretekben intézményesen oldanák meg mind az „alapellátást”, mind a „fizető” ellátást, a szolgáltatásokat is. Bizonyos életkorú rétegeknek sajátos szolgáltatásokra van szüksége mind a falun, mind a városban. Lehetséges, hogy a községi-városi költségvetés keretében szárfTbs megoldási variáció alakulhat ki, amelyek egy későbbi időben országos intézménnyé fejlődhetnek. Akár a községek, városok, valamint a népfront, a szakszervezetek és a TOT, a SZÖVOSZ „szövetkezésében” is. M. L. Úttörőkitüntetések A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa a Gyermekekért kitüntető plakettel jutalmazta az Arany János Általános Iskola nevelő- testületét. Az elismerést dr. Makai Katalin, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője adta át. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa a Kiváló úttörőmunkáért kitüntetéssel ismerte el a Kossuth Lajos úttörőcsapat munkáját és szép eredményeit. A kitüntetést a minap Nemoda István, a megyei úttörőelnök adta át. cikk, ezért az Áfész igyekszik a termelését növelni. Ezért az ősszel jófajta, bőtermő frigó szamócapalántát oszt ki a termelőknek, melyet a Gárdonyi utcában és a felvásárlási irodában már elő lehet jegyeztetHosszú éveken át a benzinkútkezelőké volt a legdivatosabb szakma. Akadtak olyanok, akik csak átmenetileg választották ezt a munkát az esetleges, gyorsabb anyagi előrehaladás reményében. Bár a pálya még mindig vonzó, ma már nem akarnak annyian kútkezelők lenni, mint régebben. Éjjel is üzemel Viszont arra már kevesebben gondoltak, hogy egészségre ártalmas anyagokkal bánnak, s a munkakörülmények is gyakran kívánni valót hagynak maguk után. Az ÁFOR Közép-magyarországi Központja nagykőrösi töltőállomását 1968. január elején hozták létre. Jelenleg hatan dolgoznak ott, valameny- nyien tórzsgárdatagok. Közülük Sámoczi László csoportvezető már háromszor nyerte el a kiváló dolgozó kitüntető címet. A töltőállomás kollektívája az elmúlt évek során a központ által meghirdetett munkaversenyben olyan kimagasló eredményeket értek el, hogy tevékenységük elismeréseképpen négyszer kapták meg a kiváló töltőállomás címről tanúskodó oklevelet. A rangos elismerést a budapesti és a Pest megyei töltőállomásokkal versenyezve kapta meg a nagykőrösi. A szép elismerés Sámoczi László, Szilágyi László, Németh János, Kardos László, Kustár Zoltán, Zsoldos Balázs és a nyugdíjas Szigetvári Józsefné munkáját dicséri. A töltőállomás dolgozóinak a bére 2500—3300 forintig terjed. Nehezíti a munkájukat, hogy tető nélkül kénytelenéit a szabad ég alatt dolgozni. Igaz, van egy apró pavilonjuk, melyben meghúzódhatnak, de nagy forgalom esetén erre nincs idejük. Az eső, a szél, a hó és a napsütés alaposan próbára teszi az ott dolgozókat. Évente orvosi vizsgálaton vesznek részt, mely különösen kiterjed az ólomtartalom vizsgálatára, mely a benzinből légzés útján vagy bőrön keresztül juthat a szervezetbe. A töltőállomás nyitvatartási rendjéről Sámoczi László csoportvezetőtől érdeklődtünk. — Mindennap reggel 6 órától este 8 óráig vagyunk nyitva — mondotta. — Viszont vasár- és ünnepnap csak 6—14 óráig szolgáljuk ki a vevőket. Egyébként ezt a nyitvatartási rendet a városi tanács illetékes osztálya is jóváhagyta. A nagykőrösiek a januártól bevezetett nyitvatartási rendet már megszokták. Ugyanakkor az átutazók gondja is megoldódik, mert a szomszédos városok közül Cegléden 21 óráig van nyitva a töltőállomás vásár- és ünnepnapon. Kecskeméten pedig két töltőállomás éjjel is üzemel. — Milyen az anyagellátás? — Nem lehet panaszunk, mert a ceglédi tanktöltő telepről mindig időben és elegendő mennyiségben kapjuk a szükséges anyagokat. — Az elmúlt évben metytk anyag volt a legkelendőbb? — A benzin, melyből több mint 2 és fél millió litert adtunk el. Tetemes mennyiségű szuperbenzin, gázolaj, arol, valamint különböző motor- és hajtóműolaj fogyott el. Az üvegen át — A kútkezelők továbbképzése megoldott-e? — öt évenként 3 hetes bentlakásos tanfolyamon szoktunk részt venni. — Van-e valamilyen kérése? — Az egyik kérésem a magam és munkatársaim nevében az, hogy a gépkocsivezeKét egymást követő napon Debrecenben szerepeltek a nagykőrösi birkózók. A területi serdülő szabadfogású eevéni bajnokságot nerrT- csak a nagy, 130 fős létszám, hanem az is nehézzé tette, hogy a keleti országrészben vannak e fogásnemben az ország legjobb nevelő egyesületei. Az Nk. Kinizsi fiataljai derekasan helytálltak és közülük hárman végeztek a továbbjutást jelentő dobogós helyen. 42 kg (15 induló): 3. Török Béla, kiemelkedő birkózással, legtöbb ellenfelénél 4— 5 kilóval könnyebb volt. 45 kg (8): 3. Farkas Tamás okos, taktikus versenyzéssel. 49 kg (20): 2. Marsa István akciódús birkózással, 5. Oláh Róbert a csoportdöntőn vesztett. A Bocskai SE most írta ki a Honvéd Kupa elnevezésű országos meghívásos úttörő A- korcsoportos (1970—71-es születésűek) szabadfogású versenyét. Súlycsoportonként-csa- patonként 1—1 fő léphetett szőnyegre. 29 kg (8): 1. Nagy János, 32 kg (15): 1. Szűcs Attila, birkózását a versenybíróság külön kiemelte. 38 kg (8): 3. Szőke Imre. 41 kg (14): 3. Farkas Csaba. 53 kg (8): 1. Zoboki János, harmadik versenyén is diadalmaskodott. 58 kg (8): 1. Poros György. A pontversenyben győztesnek járó szép bronztálat a jól szereplő Nk. Kinizsi kapta. A Szombathelyre tervezett nemzetközi ifjúsági Dunakanyar Kupa-viadalt későbbre halasztották. A ceglédi megyei középiskolás bajnokságon és a szigetvári junior Zrínyi Kupaviadalon a tervtől eltérően nem vettek részt városunkbe- li fiatalok. Asztalitenisz-sikerek Nk. Kinizsi—Bp. Aknamélyítő Bányász 10-6. Nk.: Varga (3), Erdey (3), Szakács (2), Iván Cs. (2). A fővárosban jó játékkal ismét biztosan győztek NB III-as férfi asztaliteniszezőink A Sportotthonban kettős megyei férfi csapatbajnoki mérkőzésen újoncokat fogadtak a körösiek és mindkét csapatuk lelépte a vendégeket. tők gépjárműveikkel úgy álljanak a keverékes kimérő oszlophoz, hogy a kútkezelő a figyelő üvegen át láthassa az olajfogyást. Műanyagban nem — Aztán még arról ejtenék szót, hogy 1977 óta rendelet tiltja, hogy műanyagkannába benzint kiszolgáljunk. Csak jól zárható fémkannába adhatunk ki benzint. Tehát az a kérésem, hogy a vásárlóink n* is próbálkoznak műanyag- kannákkaL ____________ K. K. Pe dagógusnap Városunk lakossága június 3-án, csütörtökön délután 4 órakor, az MSZMP városi bizottságának székházában köszönti a pedagógusokat. Pedagógusnapi esemény még, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolában június 5-én, szombaton délután 3 órakor avatja fel a város, s az egykori tanítványok közössége Váczy Ferenc volt tanítóképző intézeti igazgató domborműves emléktábláját, Csikai Márta alkotását. Nk. Kinizsi—Nagytarcsai KSK 18-2. Győztesek: Szakács (4), Iván Z. (4), Iván Cs. (4), Ruzsányi (3); Szakács — Iván Cs. (2) és Iván Z. — Ruzsányi (1). Nk. Kinizsi ifi—Nagytarcsai KSK ifi 9-1. Pörge Z. 3, Kása 3 és Gál 2 egyéni, Holló—Gál 1 páros játékot nyert. A megyei női ifjúsági csapatbajnokság Monorra tervezett 1. és szolnoki 2. fordulóját szervezési okok miatt későbbre halasztották. Labdarúgás A Nagykőrösi Kinizsi labdarúgó-szakosztálya különautó- buszt indít Ceglédbercelre, a döntő mérkőzésre, vasárnap, június 6-án. Jelentkezni lehet a Sportotthon irodájában, Szász Dánielnénál. Szerdai sportműsor Természetjárás Szolnok megye: az Nk. Kinizsi múzeumi túrája. ¥égkiárw$Éiás A cifrakerti ÁFÉSZ-EXPÓ vásáron, csütörtökön és pénteken végkiárusítás lesz, amikor egyes cikkek 40—50 százalék kedvezménnyel vásárolhatók meg. A vásár pénteken délután 3 órakor a második heti nyeremény tombolák kisorsolásával fejeződik be. Az első heti nyereménysorsolás jegyzéke, az Áfész központi irodájában tekinthető meg, ugyanott vehetők át a nyereménytárgyak is. M Mímami Szupcrexpressz. Színes, szinkronizált japán kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm, fél 4-kor. A domb. Angol film, fél 6- kor és fél 8-kor, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi ni. Kopa László Könyvek Nagykőrösről A Könyvkötő Szövetkezet nagykőrösi részlegében a második negyedév végéig csaknem 100 ezer mcsekönyvet kötnek be. Például a Szemfüles Domokos cimű mesekönyvből 48 ezer példány készül cl az üzemben. Képünkön: Fodor Pálné a hajtogatógépen dolgozik. Barcza Zsolt felvétele Várják a szamócát Vége a salátaidénynek Sporthírekbe* Megnyerték a Honvéd Kupát Okos, taktikus verseny