Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1932. JÜNILTS 18., PÉNTEK. Tétig a dssirográfiui Imiim Minőségi gondok a háttérben Sok a képsiálés nélküli pedagógus Helyzetelemzéssel kezdődött a maglódi nagyközségi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén annak a napirendnek a megtárgyalása, melyen belül a jelenlevők az általános iskolai oktatás személyi és tárgyi fel­tételeiről hallhattak, szólhat­tak. Mert bár vakáció van: a téma aktualitásából a röpke nyári szünet semmit sem von le. Ha lehet, ha kell tenni va­lamit, arra nem csupán a hiva­talos tanév alkalmas. Marad a vaké... Az elmúlt esztendők eredmé­nyes oktató-nevelő munkájá­nak legfontosabb segítője volt az a tény. hogy a község párt­ós állami vezetése alapfelada­tának tekintette az iskolák sokoldalú támogatását — hang­zott el. így vált ugyanis lehe­tővé, hogy folyamatosan javít­sák az oktató-nevelő munka külső és belső feltételeit. Az is­kolaépületeknél szinte egy idő­ben kellett fenntartási, működ­tetési, ugyanakkor fejlesztési és megújító feladatokat ellátni. A sorra létesülő új objektumok — a 6 új Forfa-tanterem, a tor­naterem, a központi napközi­konyha — s a rég; épületekben zajló munkák, az egészséges ivóvíz biztosítása, a világítás, a fűtés korszerűsítése — ked­vezően módosították az intéz­ményhálózat szerkezetét, kom­fortszintjét. A most és a kö­vetkező esztendők során tető- ződő községi demográfiai hullám azonban újabb gon­dokat hoz a községi veze­tők s az iskolavezetők szá­mára is. A mennyiségi gon­dok 1 kissé háttérbe szorít­ják majd a minőségieket... A tanulók 58,3 százaléka — 530 diák — ma még egy műszak­ban. állandó délelőttösként ta­nulhat Maglódon, ám a nyara­lói iskolában csak váltó mű­szakkal oldható meg elhelye­zésük. s a változtatásra való­színűleg még hosszú ideig nem lesz lehetőség. A tantermek belső rendje és í esztétikája megfelel a követel­ményeknek. A felső tagozaton kialakított szaktantermi rend­szer még lehetővé teszi a za­vartalan csoportfoglalkozáso­kat. de a fejlesztési elképzelé­seken máris figyelembe kell venni: 1985 őszén már annyira nő a létszám, hogy gond lesz a zökkenő nélküli elhelyezéssel. A korszerű oktatásban szük­séges alapeszközökkel rendel­keznek az iskolák, ám ezek tá­rolása már nem egyszerű: nincs ugyanis szertár, s hiány­zik nagyon egy könyvtárhelyi­ség. Nyolcra öt A tantestület személyi össze­tétele nem kedvező. Tizenhat képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak, s a tantestü­letben most lezajló generáció- váltás csak mélyíti a munka­erő-utánpótlás biztosításának válságát. A községi tanács ked­vezményes telekvásárlással é.s több szolgálati hely biztosítá­sával igyekszik segíteni az is­kolavezetésnek — ez azonban önmagában még nem oldja meg a gondot, amely eseten­ként — a vizsgaidőszakok, a szabadságok időszakában — kritikus helyzeteket is okoz. Maglódon azért sokat lépnek előre. A helyi és a járási szer­vek segítségével az iskolagond­nokság létszámát sikerült emel­niük, s a községi tömegsport kiszélesítése, a tornaterem be­rendezéseinek védelme érdeké­ben tornatermi szertárost is foglalkoztathatnak. Üjabb tan­termet nyernek az óvodától visszakapott kis épületszárny- nyal. ahol az átalakítás, a fű­tésszerelés már zajlik is. Szep­temberben új termft nyernek Idíny végi sporifegyzet (IV.) v:: ::i: ’ Eszembe jutnak a két évvel ezelőtti diadalmenet pillanatai, a nagy sikerek az MNK-ban. Továbbjutás a SZEOL AK, a Szarvas, a Baja ellen, csupán a Diósgyőr távozott győzelem­mel Üllőről. Aztán az Üllői úti Fradi-pó.lya, a Szabad Föld Kupa döntője: 1-3-ról 5-4-es győzelem szintén a Baja ellen. Igazi diadalmenet volt, ünne­pelt az egész község. Aztán jött az osztályozó, s a csapat csúfos kudarcot vallott. Ma­radt a járási I. osztályban. Egy év múlva azonban bejutottak a megyei II. osztályba, ahol vé­gül is így végeztek a tabellán: 7. Üllő 26 11 4 11 52-53 26 Pedig az ősz jól indult szá­mukra, hiszen egymást követ­ték a győzelmek. Néhány ta­lálkozó eltelte után azonban már megkezdődtek a bajok. Megromlott a játékosok viszo­nya az edzővel és a vezetőség­gel. A tavaszi szezont ilyen kö­rülmények között kezdték meg. Nem is csoda a sok balsiker. Vereség idegenben, vereség otthon, szinte vasárnapról va­sárnapra. Idézet tudósítónk írásából a május 2-i Vácszentlászló elle­ni meccsről: „Most már hatá­rozott intézkedésekre van szük­ség hogy a nagy múltú üllői együttes elkerülje a szégyen- teljes végeredményt. Ez vo­natkozik vezetőkre és játéko­sokra egyaránt”. Három héttel később az Al- bertirsa elleni hazai 3-2-es ve­reség után így szólt a tudósí­tás egyik mondata: „Jelenleg nincs az együttesben olyan irányító játékosegyéniség, aki összefogná a széthulló csapa­tot”. Mindezek is jól érzékeltet­ték a csapaton belüli ellenté­teket. A hetedik hely önmagá­ban is nagy csalódás a veze­tők és szurkolók számára egy­aránt A bajnokság végefelé már a közönséges elpártolt az üllőiektől, száz-kétszáz vér­mes drukker nézte végig a ha­zai meccseket. Üllőn változtatni akarnak az új szezonban. Az edző a baj­noki évad végén megvált az együttestől, állítólag ismét a régi edzőt szerződtetik. Rendet kell tenni a fejek­ben is, mert csak így sikerül­het a jobb szereplés az 1932/83- as bajnokságban. A múlt sikerei erre kötele­zik a mai fiatalokat. S nem utolsósorban a lelkes szurko­lók is megérdemlik, hogy több örömük legyen a csapat játé­kában. mint a most véget ért bajnokságban. (Legközelebb a Monori SE labdarúgóinak teljesítményét értékeljük.) G. J. ezzel, bővíthetik a napközis csoportok számát is. A pályakezdő pedagógusok számára nyolc álláshelyet hir­dettek meg, öt alsó és négy felsőtagozatos nevelőt vártak úgy, hogy lakást biztosítanak számukra. Öt pályázó jelent­kezését elfogadták — ám újabb három nevelő jelezte távozási szándékát, elsősorban anyagi okokra hivatkozva. Fontossági sorrend A helyzetelemzés során a közös tennivalók fontossági sor­rendje is kirajzolódik. Két új tanterem, s egy központi tan­műhely létrehozása szükséges .— ezek megvalósítására adó­dik is1 lehetőség Maglódon, s a szülői munkaközösség máris kész a segítségre. Az iskolave­zetés felülvizsgálja újabb pe­dagógusok letelepítésének lehe­tőségeit, az elmenők távozásá­nak okait, s igyekszik mindent elkövetni a testületi kollektíva stabilitásáért. A közelmúlt közös munkájá­nak eredményessége a biztosí­ték rá. hogy a sorra jelentkező gondokat is sikerül Maglódon orvosolni. K. Zs. Zárva ® fedi Leltározás miatt egy hó­napig — június 22-től július 20-ig —, zárva lesz Gyomron, a Hélios Ruhaipari Szövetke­zet Steinmetz kapitány úti kiskereskedelmi boltja. A vásárlókat július 21-én reggel 8 órától várják ismét a bolt dolgozói. ' Búcsúi hál Június 20-án, vasárnap a helyi KISZ-alapszervezet szer­vezésében 19-től reggel 4 óráig búcsúi bál lesz a nyáregyházi művelődési házban, amelyen a zenét a közkedvelt újlengyeli Kollár zenekar szolgáltatja. Faluban éli idős emberek Nyugdíjasok és járadékosak Szemléletváltozásra von szükség Vitathatatlan tény, hogy a magyar falvak társadalma na­gyon mélyről jött, a változás itt a legszembetűnőbb. Kü­lönösen büszkén emlegetjük a mezőgazdaság átalakulását, korszerűsödését, amelynek előnyeit az egész ország élve­zi. Arról azonban egy pilla­natra sem szabad megfeled­kezni, hogy a változást, a korszerűsödést alapvetően az a paraszti generáció valósítot­ta meg, amely ma nyugdíjban van, vagy holnap kerül oda. Viszont, ha őszinte választ akarunk adni arra kérdésre, hogy milyen ma falvainkban a nyugdíjasok és járadékosok helyzete, életikörülménye, a velük való Intézményes törő­dés, távolról sem lehet a meg­elégedés hangján szólni. leromlott állapotban A különböző statisztikai adatok és faluszociológiai vizsgálatok egyértelműen jel­zik, hogy falvaink egy részé­ben rohamosan növekszik a nyugdíjasok aránya. Különö­sen jellemző ez az agrárjel­legű falvakra, ahol a lakosság egyharmada — egyes falvak­ban fele — nyugdíjas korú. A nyugdíjasok helyzete pe­dig arra utal, hogy a társada­lom még nincs kellően felké­szülve az életkor növekedésé­re, az idős emberek növekvő arányára. Ez a felkészületlen­ség kifejezésre jut anyagiak­ban, intézményes szolgáltatá­sokban, az egyéni és a kol­lektív tudat állapotában, vagyis az idősekkel szembeni egész vélekedésben, a hozzá­állásban. A faluban élő nyugdíjasok anyagi helyzete, életnívója természetesen , távolról sem homogén, számos tényező ala­kítja. Mindenekelőtt az aktív kereső korban kialakult anya­gi bázis és a fizikai állapot. Vizsgálati tapasztalataink ar­ra utalnak, hogy bár nem egyformák a falusi nyugdíja­sok körülményei, mégis van néhány tényező, amely a nyugdíjasok csoportjára jel­lemző. Falvainkban ma két népességcsoport van meglehe­tősen szűkös anyagi helyzet­ben. Az egyik az alacsony jö­vedelmű fiatal családok. A másik a mezőgazdasági nyug­díjasok és járadékosok. Meg­állapításom érzékeltetésére idézem egy falu szociológiai vizsgálatának (1977) idevonat­kozó eredményét. Ezek szerint a faluban élő — túlnyomóan mezőgazdasági — nyugdíjasok havi jövedelme (háztáji nél­kül) átlagban 1 ezer 500 forint ■körül volt. Különösen proble­matikus a helyzete azoknak, akik már régebben mentek nyugdíjba. A nyugdíjasok többsége, amíg fizikailag bírja, igyek­szik különböző módon kiegé­szíteni bevételeit: munkát vállalnak a termelőszövetke­zetben, és dolgoznak a kis­gazdaságokban. Az idős, fizi­kailag legyöngült embereken azonban a munkalehetőségek és a kistermelés kevésbé se­gíthetnek, és a nyugdíj össze­gének emelkedése is legfel­jebb kompeználja az árszínvo­nal emelkedését, be nemcsak erről van szó. A termelőszö­vetkezeti nyugdíjasok jövedel­mébe a háztáji gazdaság jöve­delmét is bekalkulálták. A háztáji azonban többnyire ha­gyományos eszközökre, első­sorban kézi munkára alapo­zott gazdaság. Az egyre idő­sebb, néha fizikailag is lerom­lott nyugdíjasok viszont egy­re kevesebb erőt képesek ki­fejteni. Gyakran a ház körüli munkát sem* képesek elvégez­ni, nemhogy a háztáji gazda­ságot rendben tartani. Mind­ezeket figyelembe véve, fel­merül az a jogos igény, hogy valamilyen intézményes for­mában segítsék a nyugdíjasok háztáji termelését, vagy vala­milyen módon kárpótolják őket a háztájiért. Nincs felkészülve a társa­dalom az idős embereket súj­tó elmagányosodási < veszélyek elhárítására. Intézményesen sem: jóllehet, magányos embe­reket másképpen is sújt a be­tegség, az időjárás, más erő­feszítést igényel tőlük a napi gondok megoldása stb. A ta­nácsok által foglalkoztatott gondozónő csak a legsúlyosabb helyzetűeken enyhíthet. Egyes helyeken ugyan már működ­tetnek szociális otthonokat az öregek számára, az esetek többségében azonban a falu­si. öregek nem szívesen men­nek oda, de nem is igen van férőhely. Vannak olyan törek­vések, hogy úttörők vállalnak bizonyos gondoskodást egy- egy idős emberről; fát vág­nak, vizet hordanak, kitaka­rítják a lakást, esetleg be is vásárolnak. Ez a továbbiak­ban is kedves segítség lehet, de nem az intézményes meg­oldás helyett, hanem mellet­te. Feledtetni a mulasztást Nincs felkészülve a társa­dalom a szolgáltatásokkal sem. Amennyiben egy magá­nyos ember megbetegszik, vagy egy idős házaspár — akárcsak átmenetileg — hosz- szabb-rövidebb időre fizikai állapotában leromlik/ s nem tudja a ház körüli munkát CSeadatlaiascgbél baj Veszett volt a kölyökróka Elkerülhető a £ál^©s kivetkezmény Az apróka kis rókafióka már „anyakönyvezve” voit, a há­romheti fogság alatt: ha a ne­vén szólítgatták. már szaladt, futott a hang irányába a rit­kára font drótháló azonban még útját állta. Az utóbbi né­hány nap óta úgy tűnt, mintha hamvadt volna szemének tüze, bágyadtabbá, aluszékonyabbá vált. Egyik nap.aztán megmar­ta a gazdi simogató kezét is. már akkor fertőzött volt, ami­kor a barátságos udvarba ke­rült. Ilsgy kísértés Lappéig© kér Persze lett nagy futkosás, or­vostól állatorvosig. Az állat agyvelőmetszetének kíséreté­ben azonnali tájékoztatás az Országos Állategészségügyi In­tézethez. ahonnan a beküldött minta mikroszkopikus vizsgá­lata alapján rövid pár óra alatt megjött távirati úton a lesújtó válasz: a ravasz kis rókafióka veszett volt, s azonnali elpusz­títása dr. Bálint Ferenc körzeti állatorvos helytálló diagnózisa alánján indokolt volt. Üllő körzeti állatorvosa el­mondotta az eset kapcsán, hogy a kór lappangási ideje igen hosszú, a lompos farkú állat Ugyanilyen sors jutott a ket­rec körül sündörgő házőrző ku­tyának, s az egereket pusztító macskának is, bár az állat­egészségügyi rendelkezések há­romheti megfigyelés mellett szigorú elkülönítést írnak elő a beoltott állatoknak. A háziak azonban ettől a kedvezőnek tűnő lehetőségtől eltekintettek. A Járási Közegészségügyi és Járványügyi Állomás sem kés­lekedhetett, azonnal végrehaj­tatta az egész család védőol­tássá1 való ellátását, amely bi­zony kissé fájdalmas következ­ményekkel jár. És mennyi iz­galommal. nyugtalansággal. Hatóságok egész sorát fog­lalkoztatja a különben elkerül­hető. megelőzhető eset, a járá­si hivatal, a megyei tanács és a szomszéd községek tanácsai is értesítést kapnak ilyenkor. Intő például szolgálhat az eset a határt, erdőt járóknak, atkik veszett rókára, esetleg annak tetemére lelnek, kerül­jék el és rövid úton jelentsék a legközelebb elérhető állator­vosnak. vagy hatóságnak. Per­sze nagy a kísértés, hiszen a kidolgozatlan rókaprém ára kétezer forint körül mozog. Je­len esetben is ez lehetett az in­dító ok. pedig az állategészség­ügyi törvények megfellebbez­hetetlenül előírják a róka vagy más ragadozó állat bejelenté­si kötelezettségét. Hivatalos úton Ezeket az állatokat háziasí- tani csak akkor szabad, ha a községi állatorvosnak tudomá­sa van róla, aki aztán felhívja a figyelmet a rendkívüli eshe­tőségekre is és ismerteti az el­járást. amelyet ilyen esetek­ben követni kell, hogy a féle­lem okozta ijedelem minden súlyosabb következmény nélkül elkerülhető legyen. Mindenekelőtt persze a rab­ságba kerülő állat veszettség elleni védőoltást kell hogy kap­jon. Kiss Sándor vagy a legegyszerűbb napi teve.cenységec sem elvégezni, nem tud intézményes szol­gáltatáshoz jutni, a házak le­romlanak, elmarad a tataro­zás, sőt néha a takarítás is. Ki keli alakítani azokat az in­tézményeket, amelyek elsősor­ban saját környezetükben gondoskodnak az öregekről. S ennek éppen olyan természe­tesnek kell lennie, mint aho­gyan a gyermekgondozásnak es nevelésnek megvannak a maga intézményei, a csecse­mőgondozás, az óvoda, az is­kola. Az egyénnek is meg kell változtatnia szemléletét és egész értékrendjét az idő­sebb emberekkel szemben. Je­lenleg a közvéleményben, kü­lönösen a falusi közvélemény­ben azt tartják természetes­nek, ha a nyugdíjasok „visz- szavonülnak”, erősen csökken­tik igényeiket, nem szórakoz­nak, nem költenek akkor sem, ha van pénzük, nem házasod­nak. Elvárják tőlük, sőt meg­követelik, hogy kevés nyugdí­jukból, megtakarított pénzük­ből gyermekeiket, unokáikat ajándékozzák meg. Ritkán enyhíti egyedüllétüket egy-egy „nyugdíjasok klubja”, amit maguk igazgatnak. Pedig aki­nek nem az anyagiak jelentik a fő gondot, az leginkább ép­pen a magányosságtól szen­ved. A nyugdíjasoknak ma szük­ségük' van gyermekeik (ha vannak) segítségére is. E té­ren is különböző gyakorlattal, gondokkal lehet találkozni. Sokszor azonban a kioktató hang élessége — amelyet a „hálátlan gyerekekhez” in­téznek — kívánja feledtetni a társadalom mulasztását is. Nem teljesen korrekt dolog ugyanis a szülők iránti érze­lemmel visszaélni. * O^száges intézménnyé A szocialista típusú társa­dalmakban minden nemzedék az előző nemzedék által fel­halmozott és megőrzött ja­vakkal kezdi meg életét, tevé­kenységét. Ezekben a társa­dalmakban a felhalmozásnak csak kis hányada személyi tulajdon. A felhalmozás min­denekelőtt az állami és szö­vetkezeti vállalatok körében történik. Ilyen körülmények között, amikor a dolgozó em­ber munkájának terméktöbb­lete elsősorban nem a csalá­di, hanem az állami, szövetke­zeti tulajdon felhalmozását szolgálja, más alapokra kell helyezni az öregekről való gondoskodást is. Növeli a gondokat, hogy a faluról vá­rosba szakadt — többnyire segédmunkát végző — fiata­loknak az egzisztencia megte­remtése nem könnyű. Gyak­ran inkább ők vannak rászo­rulva a szülői támogatásra, semmint ők tudnák segíteni azokat. Elképzelhető, hogy országos méretekben intézményesen ol­danák meg mind az „alapel­látást”, mind a „fizető” ellá­tást, a szolgáltatásokat is. Bi­zonyos életkorú 'rétegeknek sajátos szolgáltatásokra van szüksége mind a falun, mind a városban. Lehetséges, hogy a községi-városi költségvetés keretében számos megoldási variáció alakulhat ki, amelyek egy későbbi időben országos intézménnyé fejlődhetnek. Akár a községek, városok, va­lamint a nérfront, a szakszer­vezetek és a TOT, a SZöVOSZ „szövetkezésében” is. M. L. A nap kulturális programja Gyomron, 14-től 19 óráig: Akropoliszi pillanatok címmel Vinkler László grafikáinak ki­állítása. Monoron, 17-től: asztalitenisz edzés (a sportszékházban). Piliswi, 18-től kismotorveze­tői tanfolyam és az ifjúsági klub foglalkozása. XSSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom