Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

■ AbQNYI KRÓNIKA! A vállalat legjobbjai Téglagyári takarékosság Olcsóbb a szárazabb anyag Az, abonyi téglagyár kapu­ján ezekben a napokban szin­te percenként gördülnek be az agyaggal megrakott, speciális gépkocsik, majd terhűktől megszabadulva gyors tempó­ban igyekeznek Kőröstetétlen irányába. Aki nem ismeri a körülményeket, azt hihetné, hogy valami fennakadás, tech­nikai zavar akadályozza a gyár agyagbányájában a kiterme­lést. Erről azonban szó sincs, hanem olcsóbban, gazdaságo­sabban akarnak termelni és az eddiginél jobb minőségű építőanyagot készíteni. — Több szempont együtte­sen indokolta ezt a megoldást — tájékoztatott Nagy András, a gyár vezetője. — A hagyo­mányos módon kitermelt ag'’ag nedvességtartalma álta­lában 28—30 százalék, s ez nö­veli az energiafelhasználást, hiszen a vizet el kell párolog­tatni. Annak az agyagnak a nedvességtartalma, amelyet most a kocsik szállítanak, 20— 22 százalék, tehát lényegesen jobb minőségű, így jelentős az energiamegtakarítás. Két évre elég — Magas összeget fizetünk a bányászati célokra fenntar­tott területért, ám eddig nem használtuk ki. Most a bánya- területnek arról a részéről hordjuk az agyagot, amelyről a korábbi módszerrel nem tud­tuk kitermelni. Pénzt takarí­tunk meg azzal is, hogy ezen­túl télen — egészen október­től áprilisig — szüneteltetjük a kibányászást, mivel hideg­ben nemcsak nehéz a munka, hanem költségesebb is, mivel a berendezések gyorsabban kopnak, s megrövidül az élet­tartamuk. Ily módon is csök­kennek kiadásaink. Kétségte­len, hogy a gépkocsifuvarozás most költségtöbbletet jelent, kereken négymillió forintot, de az elmondottak alapján meg­térül. Ehhez azonban azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az az agyagmennyiség, amelyet most behordanak, majdnem két esztendeig elég lesz. To­vábbi nyereség a tégla jobb minősége, hiszen kemény agya­got préselhetünk. Terven felül Bár még csak az év dereka felé közeledünk, mégis min­den jel arra mutat, hogy az abonyi téglagyár ismét túltel­jesíti féléves tervét. A terve­zett 11 millió 350 ezer darab tégla helyett 100 ezerrel töb­bet adnak át a kereskedelem­nek. Nem véletlen, hogy tava­lyi eredményeik alapján kiér­demelték az Alföldi Téglaipa­ri Válalat keretében működő korszerű üzemek között — a legeredményesebb téglagyár címet. Ezt a napokban, az épí­tők napja alkalmából tartott ünnepségen jelentették be. Me­ző Imréről elnevezett szocia­lista brigádjuk elnyerte a vál­lalat kiváló brigádja címet, a gyár dolgozója, ifjú Veres Ist­ván, miniszteri elismerésben részesült. Gy. F. Egy éve nyugdíjban Aki nem sajnálja az idejét Az abonyi Bugyi Béla eddi­gi élete során bebizonyította, hogy állhatatos, tettrekész és következetes ember. Nem tud­ja pontosan meghatározni, hogy alaptermészetéből fa­kad-e ez, vagy a nehéz gye­rekkor oltotta-e bele a tenni- vágyást. Egy azonban biztos: a régi kudarcokat, a megala­pozatlan üldözést nem tudja felejteni. „Viszonoznom kell" Először pék, majd kovács szakmát akart tanulni, de egyikből sem lett semmi, öten voltak testvérek, és a család jövedelméből nem futotta a taníttatására. Sokáig be kel­lett érnie a cseléd- és napszá­mossorssal és a vele járó gyakori megaláztatással. — Ebben a rendszerben ér­demeltem ki az igaz emberi sorsot. Ügy éreztem, hogy ezt — tőlem telhetőén — viszonoz­nom kell — mondja magától értetődő természetességgel. Harminc éve lett párttag, majd a területi alapszervezet beválasztotta a vezetőségbe, hosszabb ideig párttitkár volt. Jelenleg a szolgáltató alap­szervezetnél szervező titkár. A nagyközségi pártbizottságnak 1964 óta tagja. Huszonkét esz­tendeje bírósági ülnök, ne­gyedszázada önkéntes rendőr és a sportkörnél is hosszabb ideje tölt be fontos tisztséget. A kitüntetéseit mutatja: a tucatnyi kitüntető jelvény kö­zött van Kiváló dolgozó, szo­cialista brigádtagnak járó elis­merés. önkéntes rendőri szol­gálatért kapott érem. A kö­zelmúltban vette át a 25 éves szolgálatért kitüntetést. Lát­szik, hogy büszke mindegyik­re. Valamennyire büszke — Melyik társadalmi meg­bízatás áll a legközelebb ön­höz? — Gondolkodik s aztán hozzáfog a felsoroláshoz — és egyet sem hagy ki. Másként fogalmazzuk a kérdést: — Melyik, miért kedves? Ismét eltűnődik, és érvet so­rol mindegyik mellé, jelezve, hogy egyformán szívesen vál­lalt valamennyit. — Hogyan jutott idő mind­erre? — Hát mire való a szabad idő? — dobja vissza a kér­dést. Pénz csak munkáért jár Bugyi Béla egy éve nyugdí­jas. Huszonnyolc esztendeig dolgozott a helybeli TÜZÉP- telepen. Sohasem volt rá pa­nasz, ismerte a kötelességét. Nem tett olyat, ami a vevők érdekeit sértette volna, borra­valót sem fogadott el. — Helytelenítem, ha valaki olyan pénzt tesz el, amiért nem dolgozott meg — állapít­ja meg. — Mivel telnek a nyugdíjas napok? — Változatlanul munkával. Van két anyadisznóm. Azok­kal, meg a szaporulatukkal foglalkozom. A nap többi ré­szét továbbra is társadalmi munkával töltöm. Gyakran nem is tudok mindent elin­tézni. Így szeretném folytatni, amíg az egészségem engedi. — Elégedett a sorsával? — Igen. Ma már minden egészen más, mint fiatal éveimben volt. Családomnak, gyerekeimnek mindenük meg­van. Gyuráki Ferenc Aratásra készülőben Aratásra készülnek a ceglé­di járásban a termelőszövet­kezetek. A gépállomány ala­pos felkészítésének utolsó munkálatai folynak, gondos­kodnak a gördülékeny szállí­tásról, rakodásról, megfelelő tárolásról. Az aratásnak most is szervezett menetrendje lesz. A kellő tűzvédelemről, a munkavédelmet szolgáló elő­írások betartásáról gyakorta szó esik, ezt igen komolyan ve­szik mindenütt. Nem romlandó Az előregyártóit, tartósított fagylaltalapanyagokat jól fel tudják használni a hideg nya­lánkságot árusító cukrászdák. A beszerzésben Cegléden a Duna Kereskedelmi Vállalat segít. Hangulatos érák Nyári műsorát úgy állította össze a ceglédi mozi, hogy tet­szést arasson szünidőző kis­diákok és szabadságon levő felnőttek körében is: választ­hatnak rajz, western és ko­moly filmet. Keresik a károsultakat A városi, járási rendőrka­pitányság annak a személynek a jelentkezését várja, akinek április 30-án, Cegléden, a Má­jus I. Ruhagyár környékéről eltulajdonították Jáwa gyárt­mányú, Babetta típusú, 259 853 gyártási számú segédmotor­kerékpárját. A rendőrkapitányság más ügyben is kéri a lakosság se­gítségét. Azoknak a Zsiguli- tulajdonosoknak a közremű­ködésére számít, akiknek már­cius 1. és május 12. között Cegléden a közterületen par­kírozó személygépkocsijukból ismeretlen tettesek kisebb-na- gyobb mennyiségű üzemanya­got tulajdonítottak el. Az érintettek a rendőrség bűnügyi osztályán, vagy a 10—066-os telefon 125-ös mel­lékén jelentkezhetnek. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1982. JŰNIUS 17., CSÜTÖRTÖK Vadakból - csodás szelídek A korszerű csemetenevelés bázisa Látványnak is szép a magiskola A Gyümölcs- és Dísznövcnytcrmcsztési Kutató Intézet ceglédi magiskolájában Gálos Vil­mos ellenőrzi, hogy a magról kelt csemeték elegendő vizet kaptak-e? Apáti-Tótb Sándor felvétel« A Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutató Intézet Ku­tató Állomásán nagyszabású szakmai találkozót szerveztek a vírusmentes — elit — szaporí­tóanyag előállításának prob­lémáiról, jelenlegi eredményei­ről. Az ország jelentősebb fa­iskoláinak, továbbá nagygazda­Mert az eső mosta Frissebb, de nem olcsóbb Szép karfiolt, karalábét kínáltak Mindenki dicsérte a napok­ban hullt esőt a keddi, ceglé­di hetipiacon. A vásárlók a látványosan szép kínálat miatt, az értékesítők pedig azért, mert volt mire hivatkozni, hogy az ártáblákon a számok a múlt hét végéhez képest mit- sem változtak. „Az eső akadá­lyozta a szedést, nagyobb volt vele a gond, jobb lett a minő­ség” — és így tovább. Óburgonya, hagyma, zöldség még mindig van. Az új rákö­szön. Az új burgonya kilója 12 —20 forint volt mérettől füg­gően, a hagyma csomóját 2,50 —5 forintért kínálták. A retek csomója 3—5 forint volt, a ka­Kis tételben esztergálnak Raklap, láda lesz a nyárfa Exportra csomagol a tsz Albertirsán a Szabadság Termelőszövetkezet forgácso- lóüzemében kilencvenen dol­goznak, és tavaly huszonhét­millió forint termelési értéket teljesítettek. Megrendelőik között van a Láng Gépgyár és több más vállalat. A műhelyben első­sorban olyan tárgyakat esz­tergálnak, melyeket csak ki­sebb mennyiségben kell elő­állítani, s így a nagyüzemi gyártása nem lenne kifizető­dő. A szövetkezet másik mel- léküzemágáb in a ládaüzem­ben nyoleyanan tevékenyked­nek. akik 1981-ben csaknem húszmillió forintos termelési értéket produkáltak. A ládák készítéséhez szükséges alap­anyagot saját, négyszáz hek­táros nyárfaerdejükből terme­lik ki, illetve a TÜZÉP-től vásárolják meg, attól függően, hogy milyen gyümölcsféle ke­rül majd bele Ezekből a ZÖLDÉRT-nek szállítanak. A monon MEZŐGÉP Vállalat külföldre induló gyártmányait is ők csomagolják. A ládaüzemben készülő ter­mékek értékesítésével nincs gond. Ezek közé tartozik a raklap is, mely a különben nagy fizikai igénybevételt je­lentő rakodás gépesítését se­gíti. A raklapot a targonca könnyedén emeli fel, terhével együtt. U. L. ralábé darabja szintén ennyi, jó a minősége valóban, nem fás. Drága a leveszöldség. A sárgarépa csomója 10 forint volt főként, a vegyes zöldségé 12 forint. Petrezselymet 1 fo­rintért árultak, 1—2 forint volt a kapor csomója. Szép káposz­tát, tököt, karfiolt a magánáru­sok kínáltak. A paradicsom ki­lóját 35—50 forintért mérték, 2— 6 forint volt a zöldpaprika darabja. A zöldborsó kilója 20—22 forint. Gyümölcsöt sokan vettek, kívánja már a család. A föl­dieperért kilónként 25—38 fo­rintot kértek ezen a reggelen, a szép cseresznyét 20—26 fo­rintért mérték, 25—30-ért a meggyet. Piszke igen kevés volt, literre mérték általában, mint a tejfölt. Általában a bög­re a mértékegysége a ceglédi piacon az ilyen gurulós, apró gyümölcsnek, és a kis csiper­kegombának is, amiből szin­tén jutott, de csak mutatóba. Egy bögrényi 15 forintba ke­rült. Salátánakvaló uborkát ki­lónként 20 forintért adtak, 5 forint volt egy fej, már-már magbafutó saláta. Kevés volt a tojás, a tejtermék, a ba­romfi. Félidőnél tart a virágpalán- ta-árusítás. Szóljunk erről is. hiszen a közepes értékű palán­ták bizony drágábbak, mint tavaly a szebbek voltak. Az alig arasznyi petúniatő 4 fo­rintba került, 10 forint volt a szebbje. A „sovány” muskátli töve — cserép nélkül 30—35 forint, a'bársonyka tövenként 3— 5 forint vrlt. Egy-egy szé­pen telepített erkélyláda így nem is oly olcsó mulatság, még akkor sem. ha az ember csak a tövek szercnyebbjéből vá­laszt kollekciót. ságalnak vezetői szép számban vettek részt az eszmecserén. A ceglédi Kutató Állomás, az intézmény elődje 1949-ben alakult. A szelekciós műnk?, elsősorban a begyűjtések már 1952-ben elkezdődtek. 11 év alatt 761 alanytípust hoztak be szemzőhajtásként is Ceglédre, s szaporították el. 223 tengeri­barack, 73 őszibarack, barack­mandula és mandula, 76 vad­cseresznye és vadmeggy, 16 sajmeggy, továbbá 124 vadalma és 19 vadkörte szerepelt a kö­zel 800 alanytípus és fajta között. Vírusmentes alany A Kutató Állomás a keres­kedelmi faiskoláknak jó mi­nőségű, tehát magas biológiai értékű, szelektált és vírusmen­tes alanycsemetéket ad. A ví­rusmentesség alapvető követel­mény a fejlett gyümölcster­mesztésben hisz rövid idő alatt a vírusos gyümölcsfák termőképessége, a gyümölcs minősége annyira leromlik, hogy az értéktelenné válik. Ezt a feladatot csak nagy- volumenű fejlesztési prog­ram keretében lehetett megol­dani: a betakarítás gépesítése, a mag precíz feldolgozása és magkezelés, végül a magvak és csemeték tárolása hűtött tér­ben elemi feladat Törzsgyümölcsös Legtöbb alanynövényt saj- meggyből állítanak elő, több mint egymillió egyedet. 1975— 1981 között 152 ezer tengeri­barack, 92 ezer barackmandu­la és mandula, 41 ezer myro- balán, 20 ezer vadmeggy, 5 ezer vadkörte és 1590 vadalma adta a másfél millió csemetét, ami 50 százalékos eredést fel­tételezve, mintegy háromne gyed millió oltvány előállításá­hoz elegendő. Változó kötés- módot véve alapul, 4 ezer hek tár elit gyümölcsös alapanyaga terem meg a ceglédi törzsgyü­mölcsösben. A fák lassan elérik a teljes termőkort a gyümölcsösben így a 2—3 millió csemete tény­leg reális terv, ami a faiskolák számára majd rendelkezésre áll, Kedvezőbb években a mennyiség növekedhet. Ese tenként, a többlet lekötésén- lehetőséget nyújthat a külke­reskedelmi értékesítés, még­pedig alanymagvakból és alanycsemetékből. De ehhez a hűtött terű tárolóberendezés üzembe helyezése is szükséges. Nagyon remélik az illetékesek, hogy a népgazdaságilag fon­tos létesítmény végre az alap­anyag-termelést fogja szolgál­ni. Mindenképp haszon Nyújtó Ferenc igazgató, a* alanykutatások vezető kuta­tója a szakembereket kalauzol­ta a magtermő törzsültetvény­ben, ahol jelenleg 8268 alany­fa áll. A terület 25 és fél hek­tár. A jelenlévők ezután a magiskolát tekintették meg, az állományt és a terület gondo- zottságát nagy tetszéssel fo­gadták. A vendégek láthatták a fel­dolgozás folyamatát, eszközeit, a csemetekitermelés gépeit és nem maradt el a félig kész tá­rolókombinát bemutatása sem. Az ankét feltétlen hasznosnak bizonyult, mód nyílt a külön­féle szakvélemények ütközteté­sére, s együtt, áttekint­hették a legfontosabb tenniva­lókat, melyek hosszabb távlat­ban a napi gyümölcsárak ala­kulására is hatással lehetnek. A tanácskozást a MAE Ker­tészeti Társaság gyümölcster­mesztési szakosztályának fais­kolai munkacsoportja szervez­te. A mostani eredmények hét­köznapi gyümölcsei a jó ala­nyokban testesülnek meg. Surányi Dezső Színes fotográfiák Üde színfoltok a ceglédi, városközpontban levő boltok kir&kataiban a tablóképek, I Megannyi ünnepélyesen ko- i moly ifjú arc általános isko­lai tanulmányaikat befejező nyolcadikosoké, végzős szak­munkástanulóké, gimnazistá­ké, technikumban végzőké. Osztatlan sikert arat a Kos­suth szálló egyik kirakatában a szakmunkásképzőbe járt és most végző vendéglátós fiata­lok tablója. A színes képek riportképek. Kit-kit munka­helyén, munka közben látha­tunk. S összehasonlításul, a mai mellett ott mosolyog pöt­töm kori arcmásuk is. ISSN 0133—2800 (Oglédi Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom