Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
1982. JÚNIUS 1., KEDD xMtfm Tanácskozás a Parlamentben Előkészületek a nyári ülésszakra Tegnap a Parlamentben tanácskozást tartották az országgyűlés tisztségviselői: az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke adott tájékoztatást a soron következő, nyári ülésszak előkészületeivel kapcsolatos teendőkről. A tanácskozáson Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, a Magyar Népköz- társaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról tájékoztatta a résztvevőket. Előtérben az édesvízi haltermelés Nemcsak Európa érdeklődik A Kertészeti Egyetemen megkezdődött tegnap az ENSZ mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szervezete, a FAO európai belvízi halászati bizottságának XII. ülésszaka. A tanácskozásra az európai országok halászati szakértőin kívül, az ENSZ több nemzetközi szervezetének képviselői, továbbá több, a haltermelésben élen járó tengeren túli ország, így például az Egyesült Államok, Kanada, és Japán képviselői, szakemberei is eljöttek. A bizottság ülésén a halászat fejlesztési problémáiról lesz szó, egyebek között megvitatják a korszerű technikai módszerek, biológiai eljárások, stb. tapasztalatait. Az ülésszakot Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár nyitotta meg. Az édesvízi halászat világ- visszonylatban egyre nagyobb figyelmet kap. Amíg 1950. és 1970. között megháromszorozódott a világon a halfogás, addig az utóbbi tíz évben csaknem változatlan volt a tengerek évenkénti halzsákmánya, így ^azután a tengerrel rendelkező európai országok is mindinkább keresik az édesvízi, belvízi haltermelés fokozásának lehetőségeit. A tudományos tanácskozás várhatóan foglalkozik majd a természetes vizek minősége védelmének, javításának különféle kérdéseivel is. Csendes volt a hét vége Kihalt strandok és utak Áz elmúlt hét vége nem kedvezett a kirándulóknak, annál inkább a mezőgazdaságnak: bőségeís eső öntözte meg a szomjas földeket Iharosra gyalog Vasárnap reggel sok helyütt kisütött a nap, ám a megye nagyobb részén továbbra is hűvös, esős idő járta, s csupán a délutáni órákban lehetett élvezni a napsütést. Ennek megfelelően a forgalom is kisebb volt a korábbi hétvéginél. Az autósok nagy része kétszer is meggondolja, hogy ilyen bizonytalan időben útra keljen-e: hiszen a tévénézés vagy olvasás jóval kevesebbe kerül, mint a benzin. Az Üt- inform jelentése — és munkatársunk tapasztalata szerint —, rendkívül gyér forgalom volt az MT-esen, az Miesen is, valamint a budai hegyvidék máskor gépkocsiktól hemzsegő alsóbbrendű útvonalain. Érdemes viszont megjegyezni, hogy hétfőn délelőtt 10 órakor lezárták a biatorbágyi völgyhíd alatt átvezető utat,, illetve az odavezető útszakaszokat. Iharosra, s a közeli üdülőtelkekre csak gyalog lehet bejutni. Az elterelés várhatóan tíz napig tart. Ugyancsak elterelés volt hétfőn az Ml-es autóút bicskei szakaszánál, a 36-os kilométernél, mivel felborult egy kamion. T4-es a Körtérig A BKV fődiszpécsere elmondta, hogy a HÉV-vonala- kon és a kék buszokon vasárnap is gyenge volt a forgalom, nem érte el az eddigi Kórházi kapcsolatokról a gyakorlatban Szakértők tanulmányúton Hazánk egy évtizede tagja a napjainkban 70 ország szakembereit tömörítő Nemzetközi Kórházszövetségnek, amely május végén 8 napos tanulmányutat szervezett. A résztvevők — 14 ország 36 orvosa, egészségügyi szervezője, orvos vezetője, közgazdásza, gyógyászati gépgyártója, s az ENSZ egészségügyi szervezetének szakemberei — a magyar körzeti orvosi, üzemorvosi, valamint kórház-rendelőintézeti kapcsolatrendszer megismerését tűzték célul. Az egészségügyi alapellátás és a kórházak, szakrendelők tapasztalatairól tájékozódtak, a többi között Zala és Somogy megyében, ahol ismereteket szerezhettek a vidéki orvosi körzet, az anya- és csecsemő védelmi hálózat, a szakosított körzeti rendelő, a kisebb járási, városi, valamint a nagyobb megyei kórház tevékenységéről, s az ápolónőképzésről. Budapesten Dél-Buda egészségügyét, a sürgősségi beteg- ellátás rendszerét tanulmányozták. Hordóürítő ki újítás nem titok Az újítómozgalom szép eredményeket ért el az elmúlt évtizedben, ám — ahogyan azt az újítók és feltalálók országos tanácskozásán is töb- ber megállapították — ezek az eredmények túlságosan sokszor a gyárkapun belül rekednek. Sok a párhuzamos újítás — és erőfeszítés —, mert a vállalatok ritkán tudják meg, ha másutt már megoldottak egy-egy problémát, A Nagykőrösi Konzervgyár, mint azon vállalatok egyike, amely — a mozgalom eredményessége mellett — hosszú évek óta fontos feladatának tekinti, hogy legalább a konzerviparon belül elterjessze a gyárkapun belül született ötleteket, találmányokat, sőt szabadalmakat. Az eredményességről most csak annyit: 1949-ben még 15 javaslatot jegyeztek fel, ma már ez a szám meghaladja évente a háromszázat is. Az újításokból származó tiszta vállalati nyereség tavaly elérte a 6,5 millió forintot. A vállalatok közötti kapcsolatokat elsősorban a tapaszta- latcsere-célú látogatásokkal erősítik. A ma már népszerű és országszerte elterjedt újítási börze ötlete is Nagykőrösön született meg. Immár több mint tíz éve üzem közben mutatják be a meghívott vállalatvezetőnek és szakembereknek az új berendezéseket, az ötletbörzén azonnal fizetik a jó javaslatokat. A legkelendőbb találmányok közül érdemes említeni a töltött edényeket rakodólapra helyező berendezést, amelyet ma már minden konzervipari gyárban használnak, sőt a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet jóvoltából exportra is kerülnek ilyen gépek. Végh Zoltán és Nagy Sándor lakatosok is a tapasztalt újítók táborába tartoznak. A lapkaadagoló automatát és az automatikus töltési technológiát öt konzervgyár vette át, a hordóürítő prototípusa iránt az iparágon kívül is sokan érdeklődnek. A Nagykőrösi Konzervgyár egyébként az újításokat ingyen, a találmányokat csekély ellenértékért adja át — idei —, átlagot. A nagysikerű telkes buszok, az úgynevezett T-járatok —, amelyek a budapesti kiskerttulajdonosokat, avagy kirándulókat viszik ki Pest megye üdülőövezeteibe —» most nem voltak zsúfoltak, nem maradt le egyetlen utas sem. Újdonság e hét végén lesz: június 5-től, szombattól a T4-es jelzésű busz, a diósdi, bemegy a Móricz Zsigmond körtérre, nemcsak Budafokra. Tető eső ellen Vasárnap, az idei gyermeknapon a szülők többsége igyekezett valamilyen módon örömöt szerezni kicsinyeinek. Akik a Pilisi Parkerdő területére, illetve a budakeszi Vadasparkba igyekeztek, nem csalódtak. Az ebéd utáni kiadós séta, az üdezöld lombok alatt, semmivel nem pótolható élményt nyújt kicsiknek-na- gyoknak egyaránt. A Vadasparkban egyébként az esőveszély sem félelmetes, hiszen aránylag kicsi a területe: a sétautakról hamar el lehet érni a 22-es busz megállóját, vagy az autóparkolót. Egyébként: a házigazdák — nagyon előrelátóan —, hirtelen záporokra is számítottak, amikoris fedett beállókat építettek. P. J. Fiatalok találkozója Visegrádon Nem mosta el teljesen az eső Jó hangulat a bemutatókon és vetélkedőkön A KISZ Pest megyei bizottságának tagjai elmondhatják, hogy voltak már szerencsésebb napjaik is, mint most Visegrádon, a hét végén, ők ugyanis teljes erőbedobással készülődtek az ekkor megrendezett ifjúsági találkozókra, az időjárás azonban keresztülhúzta számításaikat, a könyörtelenül zuhogó eső jó néhány érdekesnek ígérkező programot elmosott. Ám nemcsak programokat, hanem sátrakat is, így megesett, hogy a háromnapos megyei kempingtalálkozó résztvevői — háromszázhar- mincan voltak — közül néhá- nyan alig tudtak megszáradni. Ennek ellenére a hangulat remek volt, s többen megesküdtek arra, hogy jövőre is beneveznek, azaz — eső ide vagy oda — ismét együtt sátoroznak majd. A dolgozó fiatalok kempin- ges összejövetelét hagyományossá szeretnék tenni. A megyei ifjúsági és turisztikai találkozó — erre vasárnap került sor — már nem előzmények nélküli, hanem évente visszaál Az MHSZ szentendrei klubjának tagjai pedig löversenyt rendeztek. Ebben a kamionból kialakított lüpavilonban légpuskákkal lehetett próbálkozni térő program. Sajnos, a randevú egyik fontos eseményét, a KISZ zászlóbontásának tiszteletére meghirdetett akadály- versenyt is elmosta az eső. Szerencsére a kulturális bemutatókat, vetélkedőket, koncerteket megtarthatták, sőt, az óráról órára derültebbé váló égbolt egyre több érdeklődőt csalogatott ki a helyszínre, a Silvanus melletti parkolóba. S a kora estébe nyúló rendez* vényen megjelentek csak azért sóhajtoztak, hogy bár csak egész nap olyan szép idő lett volna, mint vasárnap délután... Az Interfolk együttes zenéje sikert aratott A KBT szentendrei járási bizottságának szervezésében ügyességi versenyeket tartottak, s akinek kedve volt, az a helyszínen vizsgázhatott is; a sikeres vizsga jutalma kismotorvezetöi engedély volt. Az Államigazgatási Főiskola után Következik az élet vizsgája csenek szakemberek. A hiányt a néhány évvel ezelőtt alapított Államigazgatási Főiskola hivatott pótolni. Hogy a főiskola léte érezteti-e már hatását, arról a megyei tanácson Nagyné Murányi Cecíliát kérdeztük. Leköt az ösztöndíj — Az elmúlt két évben ösz- szesen hatvanketten végeztek a főiskolán. Közülük huszonnégyen vb-titkárok. Ma már nagyon komolyan vesszük a szakképzettséget. Képesítés nélkülit, csak fiatalt veszünk föl, akit a gyakornoki idő után főiskolára lehet küldeni. Régi dolgozóink közül sokan levelező tagozaton tanulnak. A nagyközségi és a községi tanácsoknál mindössze a dolgozók kilenc százaléka képesítés nélküli. Jelenleg 59-en tanulnak. Általában középiskolát végzett fiatalok, vagy olyanok, akik néhány éve érettségiztek, mennek a tanácsokhoz gyakornoknak. Ez alatt az idő alatt, minden munkaterülettel megismerkedhetnek, hogy mire a főiskolára kerülnek, legyen fogalmuk a tanácsi munkáról. A megyei tanács előkészítő tanfolyamot szervez, a tanulmányi időre ösztöndíjat ad a hallgatóknak. A havi 4— 700 forintos ösztöndíjért majd annyi évig kötelesek a taná— Meg lehet szeretni. Sok függ persze attól, milyen gárda jön össze, a gyakorlat helye meghatározó a későbbiekben. Azt kedvelem ebben a munkában, hogy emberek jönnek, akiknek segíteni kell. Elmondják problémájukat, én megpróbálom megoldani — Tur- mely Erzsébet mondja mindezt, az Államigazgatási Főiskola végzős hallgatója, három hónappal munkába állása előtt. Ha nem tudnárp, hol vagyok, szállodában érezhetném magam. A csupa üveg, csupa márvány előcsarnok, a folyosók ízléses tapétája, az emeletenkénti társalgók süppedős foteljei, mind azt a hatást keltik. Pedig az épület nem szálló, hanem a Gellérthegy oldalában álló Államigazgatási Főiskola kollégiuma. Turmely Erzsi jogásznak készült, de nem vették föl az egyetemre. Vácra ment dolgozni a tanácshoz. Megismerte és megszerette ezt a munkát. — Nem, nem megyek vissza Vácra. Háromezer forint fizetéssel kaptam volna egy munkaügyi kérdésekkel foglalkozó állást. Inkább elmegyek Tárnokra igazgatási csoportvezetőnek. Ez a feladat közelebb áll hozzám, a fizetésem is 4200 forint lesz. S szolgálati lakást is adnak. Sok tanácsnál, különösen a kisebb községekben 'és a főváros vonzáskörzetében ninviszonylag kis fizetésekkel szokták magyarázni. Ez minden bizonnyal igaz, ha valaki egy termelő ágazatból akar az államig'azgatásra váltani, különösen, ha műszaki, pénzügyi szakemberről van szó. A fiatal, főiskolát végzett hallgatókra ez már kevésbé érvényes. A kezdő fizetések 3— 3900 forint között mozognak, de hallottunk ennél magasabbról is. Az átlag 3400 forint. Azt hiszem, sok pályakezdő pedagógus cserélné fel bérét egy szintén kezdő tanácsi szakemberével! Háromezres átlag csőn dolgozni, mint amíg a pénzt kapták. Ha megfelelő számú szakember kerül is ki a főiskoláról, az önmagában még nem elég. Nem biztos, hogy a tanácsok és a hallgatók igénye találkozik. Nem biztos, hogy a fiatalok oda akarnak menni, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Mennyire tud ebbe beleszólni a megyei tanács, mennyire irányítja az elhelyezkedést? Érdekek egyeztetése — A tanulmányi idő alatt, végig kapcsolatot tartunk a hallgatókkal — mondja Nagyné Murányi Cecilia —, s ez a kapcsolat nem formális. Rendszeresen fölkeressük őket, beszélgetünk velük, s ők is jönnek, elmondják gondjaikat, kívánságaikat. Már a szakmai gyakorlat helyét úgy próbáljuk közösen kiválasztani, hogy a főiskola után oda menjen dolgozni a fiatal. Ez mindenkinek előnyös. A tanácsnál megismerik a hallgatót, a leendő kollégát, ők meg a rájuk váró feladatokat térképezhetik föl. nem érhet senkit különösebb meglepetés. Az esetek többségében sikerül egyeztetnünk az elképzeléseket, meg tudunk állapodni a hallgatókkal a munkahelyben, fizetésben. A tanácsi munkaerőhiányt a A pénz természetesen önmagában nem minden. Egy fiatal számára, a megfelelő munka, a hozzáértést igénylő feladatok is befolyásolják az elhelyezkedést. A főiskolát végzettek előadók, esetleg csoportvezetők lesznek. Ezeken a posztokon gyakorlatot, helyzetismeretet szerezve, többségük néhány év múlva vezető beosztásba került. — Szintén sikertelen jogi felvételi után kerültem a tanácsra, onnan pedig a főiskolára — mondja Král László. Ez egyébként jellemző út ehhez a főiskolához. Túrára megyek dolgozni, igazgatási munkára. Ez a három év remek volt. Hogy mennyit ér. 'amit itt tanultam, az persze csak később derül ki. Kétségtelen, hogy a tanácsoknak nagy szükségük van fiatal, jól képzett szakemberekre. Mi is segíthetünk abban, hogy kicsit rugalmasabb, korszerűbb szemlélet honosodjon meg az államigazgatásban. M. Nagy Péter
