Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

1982. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK VZm 4/%, « Knmap SZENTENDREI tygrilap • pisi megyei hírlap szentendrei járási és Szentendre városi különkiadása A városban, a járásban Mindig történik valami Virágok és kerámiák A város, a járás él, lélegzik, fejlődik. Ezért nincs perc, éra, nap, hogy ne történne valami. Sokszor látványos, olykor szürkének tűnő, ám mégis jelentős esemény. Képriportunk er* ről szól. Az Óbuda Tsz Jelentős devizabevételt hoz a népgazdaság­nak szegfűtermesztésével. Persze hazai piacra is jut bőven. Képünkön szállításra készítik elő a virágokat. Szentendre a művészek s a művészetek városa. Jóformán állandóan lehetőséget biztosít művészek számára, hogy alko­tásaikkal a nyilvánosság elé lépjenek. Csete Ildikó textilterve­ző és Kun Éva keramikus alkotásaiból nyílt most kiállítás a PMKK-ban. Megalakult a területi bizottság Környezetvédelem — fejlesztés A mintegy tizenegy kilomé­ter hosszú Szentendrei-sziget, a festői Dunakanyar gyöngy­szeme. Kirándulók, üdülni, pi. henni vágyók Mekkája. Vajon helyzetének, súlyának megfe­lelően foglalkoznak, törőd- neik-e a szigettel? Új szervezet A költői kérdésre csattanós választ adtak a június 11-én, pénteken, a Kék Duna Szak- szövetkezet kultúrtermében megtartott ülés résztvevői így Fábián Lajos, a Közép-Duna- vidéki Intézőbizottság főtitká­ra, Németh Lajosné, a járási hivatal elnöke, Havass Imre, a Szentendre városi tanács el­nökhelyettese, az érintett köz­ségek tanácsi és politikai ve­zetői. A Dunakanyar Intézőbizott­ság 1981. július 28-i ülésén a Belkereskedelmi Miniszté­riummal egyetértésben, ha­tározatot hozott a DIB átszer­vezéséről, valamint különféle területi módosításokról. Az új szervezet, amely mű­ködési területét tekintve ma­gába foglalja a ráckevei Duna- szakaszt is, Közép-Dunavidé- ki Intézőbizottság lett. Négy kiemelt üdülőterületet jelölt meg: a Balaton, a Dunakanyar, a Velencei tó és a Mátra-vi- dék. A rangsorolás jelzi, hogy a Dunakanyar, hasonlóan a híres többi üdülő és idegen­BaázT BESZÉLIK... Mik azok a zártkertek ? * Van azért kiskapu Nem lehet a szomszéd telek alá fúrni Kőhegy. Zártkertek. A két szó már régóta borzolja a lakosság egy részének ér­zékeny idegszálait — Ugyan már, miért nem lehet?... — így az egyik; — pedig mi csak jót aka­runk — mondják mások; — még azt is előírják, hogyan építkezzünk 1.... — mérge­lődnek sokan. Nos, először tisztázzuk a fogalmat, mit jelent az, hogy zártkert? A zártkert olyan mező­gazdasági művelésre alkal­mas terület, amelyen — s ez vonatkozik a Kőhegyre is — gyümölcs- vagy szőlő- művelést lehet folytatni. Mármost, az ilyen területre lehet ugyan építkezni, de csak a meghatározott me­zőgazdasági ágazatnak meg­felelő épületre adnak enge­délyt. De még az ilyen en­gedélyekben is felsorolnak két megkötést: csak magas, nyeregtetős épületet lehet felhúzni, s az nem lehet nagyobb harminc négyzet- méter alapterületűnél. Miért csak magas, azaz nyeregtetős szerkezet épít­hető? Mert a Kőhegy s környéke tájvédelmi kör­zet, s csak az így megépí­tett tetőszerkezet simul be harmonikusan a tájba. Persze, van azért itt Is kiskapu, mert a harminc négyzetméter alapterületű mezőgazdasági épületen be­lül szabad kialakítani egy ideiglenes tartózkodásra al­kalmas helyiséget is. Sokan nem tudják, s ez szóbeszéd tárgya is: mi építhető még a zártkertre. Nos állattartás céljára megfelelő épület, önálló, vagy a harminc négyzetmé­teres épülettel egybeépített pince is e fogalomkörbe tar­tozik. A pincéknél egy a kikötés: nem lehet átmenő. Vagyis tilos a szomszéd tel­ke alá fúrni! És mi nem építhető a zártkertre? Sem üdülő, sem lakóház! És még egy kérdés nyi­tott: a terület nagysága. Az általános előírás sze­rint a zártkertnek leg­alább nyolcszáz négyzet- méter, vagyis 222 négy­szögöles nagyságnak kell lennie. De miután a Kő­hegy és környéke, mint em­lítettük, tájvédelmi körzet, itt a terület nagysága ezer­ötszáz négyzetméter, azaz 417 négyszögöl. Még ami fontos: min­denféle építkezéshez enge­délyt kell kérni! Különben, jön a büntetés! H'rek a járásból Eredményes félév Eredményes félévet zár a Kék Duna Szakszövetkezet építőrészlege — tudtuk meg Aki kétszer született meg Van, aki egyszer — s tudom furcsán hang­zik —, de van olyan is, aki másodszor is meg (újjá) születik. Például Bella Mihály To­rontói vármegyében, a bánlaki járásban szü­letett 1902-ben, az akkori magyar királyság egyik legnagyobb megyéjében. Persze, az ura­dalmi cselédnek, Bella Mihály édesapja az volt, édes-mindegy, melyik megyében él. A robot mindenütt egyforma teherként nyom­ta vállát. A cselédsortól menekülve a család átköl­tözött Pécskára, Arad vármegyébe, majd az ipar vonzásának engedve, 1911-ben a megye- székhelyre. Aradon volt az ország első auto­mobilgyára: a MARTA Rt. Az apa munkát kap a gyárban, a fia pedig az elemi iskolá­ban, majd az aradi minoritáknál tanul. A ri­deg papi reglama nem tetszett a fiúnak, de az sem, hogy papot akartak belőle faragni. Más életutat választott: 1917-ben, apja nyom­dokait követve belépett a gyárba, s 1917. augusztus 18-án tagja lett a Magyarországi Ifjúmunkás Szövetségnek. Ez volt életében az első sorsforduló. — A mozgalom meleg barátsággal fogadott — emlékezik vissza Bella Mihály. — Óvott. Tanított. A társadalmi igazságtalanságot, amit saját bőrömön tapasztaltam, már nemcsak érzelmi, hanem értelmi úton is felismertem... Az ifjúmunkás életútja innentől kezdve már törvényszerű: a Tanácsköztársaság ki­kiáltásakor sok fiatal és idősebb szaktársával együtt Gyomán belépett a Vörös Hadseregbe. Végigharcolja az észak-magyarországi hadjá­ratot. Salgótarján... Kassa... Tagja lett a híres VI. vörös hadosztálynak, amelynek po­litikai biztosa: Münnich Ferenc... A Tanácsköztársaság bukása után a törté­nelem újra rajzolta a térképet. Élete második sorsfordulója 1923-ban érte: besorozták a román királyi hadseregbe. Ezt nem vállalta. Megszökött az országból. S nem is akárhova. A világ másik sarkába: Kubába. Ott tengette életét, háziszolgaként 1925-ig, s akkor újra visszament Aradra. Ott, végre munkához jutott a vagongyárban, s ismét szervezett munkások között élhetett. Részt vett minden megmozdulásban. A bérharcok­ban. A sztrájkokban ... De a sors keze újból utolérte: 1939-ben, a feszült politikai helyzet miatt ismét behívták katonának. Bella Mihály a behívóparancsnak nem engedelmeskedett: bujkálni kezdett. 1940. január 16-án, egy hideg, ködös hajnalon át­szökött Magyarországra. A hatóságok itt per­sze nem fogadták tárt karokkal, de a vasas­szakszervezet igen. "Kiközvetítették az Első Magyar Gazdasági Gépgyárba ... Életútját a mozgalmi munka irányítja a felszabadulásig, s azután is ... A harmadik sorsforduló datuma: 1945. A párt utasítására akkor jön Szentendrére... a Szerszám- és Kaszagyár vezetését bízták rá ... — Rögtön megfogott a kisváros varázsa. Be­kapcsolódtam a társadalmi politikai életbe .. — mondja Bella Mihály. Majd így folytatja: — Nem itt születtem, de mégis ezt vallom szülővárosomnak. Nem a papír birtokában, hanem érzelmileg ...' Tulajdonosa a Szocialista Magyarországért Érdemrendnek, a Tanácsköztársaság Emlék­éremnek, Szentendre díszpolgára. Bella Mihály 1982. június 14-én ünnepelte nyolcvanadik születése napját. Szirmai Gyula részlegvezető­helyettestől. Felépült a szövet­kezet telepén az új porta­épület, a bányapénztár és a büfé. (Ez az utóbbi új létesít­mény nemcsak a szövetkezet dolgozóit, hanem a lakosságot is kiszolgálja büféáruval, tej­jel, kenyérrel, péksütemény­nyel és a szövetkezet által ké­szített töltelékáruval.) Befe­jezték az új műtrágyatároló építését, s ugyancsak napokon belül elkészül a húsztonnás hídmérleg építése is. Az építő- részleg legnagyobb belső mun­kája, a dán KONGSKILDE rendszerű borsótisztító, osztá­lyozó és tároló egység is elké­szül a hónap végére. Az építőrészleg legjelentő­sebb külső munkája, Visegrá- don, az MTA üdülőjének fel­újítása, a részhatáridők be­tartásával, jól halad. Besegíte­nek még Szentendrén szakipa­ri munkával a Petőfi téri óvo­da építkezésénél. Városi mozaik Nemzetiségi fesztivál. Szent­endrén rendezik meg idén, jú­nius 26-án és 27-én a 19. or­szágos nemzetiségi fesztivált. A délutáni órákban kezdődő menettáncot az este folyamán a Szentendrei Nyár megnyitá­sa és a fesztivál gálaestje kö­veti. Csatornaépítés. Még ebben a hónapban elkezdik a Kígyó utcában a csatornaépítést. Az úttest felbontása miatt forga­lomelterelésre is számítani le­het. forgalmi helyünkhöz, nem esett ki a látószögből, hanem el­lenkezőleg, reflektorfénybe ke. rült. Persze a Dunakanyarnak is két oldala van, s határa Pest megyén túlnyúlik. A Szentendrei-sziget az egész Dunakanyarban speciális he­lyet foglal el, s ez indokolta, hogy a Közép-Dunavidéki In. tézőbizottság megerősítette a Szentendrei-szigeti Területi Bi­zottság megalakulását, s egy­úttal tagjait funkciójukban. Anyagi segítség Az új bizottság összetétele — az érdekelt községek taná­csi vezetői, a Fővárosi Vízmű­vek és a Pest megyei Kishajó­zási Vállalat igazgatói, a szi­get fejlesztéséért tenni akaró aktivisták — arra enged kö­vetkeztetni, hogy munkájuk eredményes tesz. Hiszen a ta­nácsi vezetők, helyzetükből fakadóan, legjobb ismerői a te­rület gondjainak, fejlesztési igényeinek. Az aktivisták pe­dig, mint ez felszólalásaikból is kiderült, tudják, hogy „mi van a levegőben”. Javaslataik — mondta Fábián Lajos — mind élő, akut problémákra mutattak rá. Saját erő Mit is akar ez a bizottság? Először is gazdájává válni a területnek, saját erőből is mun­kálkodni a sziget felvirágozta­tásán. Másodszor a jövőben fokozottabban szem előtt tart­ják majd a környezetvédelmi feladatokat, valamint azokat az ellátási problémákat, ame­lyek a lökésszerűen jelentkező Idegenforgalmi szezonban lép­nek fel. Továbbá gondosan összegyűjtik a fejlesztési javas, latokat, s azokat rangsorolva küldik tovább. A Szentendrei-szigeti Terü­leti Bizottság előtt nem kik feladatok tornyosulnak, de meggyőződésünk, hogy okos összefogással, jól megszerve­zett munkával, s nemes lokál­patriotizmussal sóikat, nagyon sokat tudnak majd a rájuk vá. ró feladatokból megoldani. Vállaljanak társadalmi munkát! Tavaly a város üzemel­nek, intézményeinek szocia­lista brigádjai és a lakos­ság társadalmi munkában is tovább gyarapította az itt­hon és külföldön egyaránt ismert és kedvelt Szent­endre szépségét, gazdagsá­gát. A munka értéke meg­haladta a 17 millió forintot, s ezzel Szentendre Pest me­gyei városai között I. helye­zést ért el a településfej lesztési versenyben. A Hazafias Népfront Szentendrei városi Bízott sága és városi tanács ezért felkéri a lakosságot, hogy idén is mind többen vállal­janak társadalmi munkát városukért. Közreadták az év elején megkötött társa­dalmi munkaszerződéseket hogy mindenki ismerje meg a lehetőségeket, ahol tudja önzetlen segítőkész­ségét kamatoztatni. A HFN és a városi tanács kéri a lakosságot, hogy ál­landó és mindennapi mun­kája mellett segítsen az ez- évi fő célok valóra váltásá­ban, nevezetesen az új gim­názium tereprendezési és alapozási munkáinál, egy újabb öregek napközi ott­hona létesítésénél, az új posta és a központi álta­lános iskola előtti terek ki alakításában, valamint a Bükkös-patak környezeté­nek további rendezésénél. Azok, akik személyesen nem tudnak részt venni megjelölt munkákban, de mégis szeretnék, hogy vá rosuk még szebb legyen, se­gíthetnek a munkahelyü­kön szervezett kommunista­műszakokban való rész­vétellel is, hiszen ott munkáért járó béreket a városi tanács erre a célra elkülönített számlájára utalhatják át A HNF és a városi tanács az eddigi tapasztalatok alapján hiszi, hogy a mos! meghirdetett programja ez­úttal is megértő fülekre ta­lál. Rések a kerítésen Bölcs mondás: sikálom txQll ■ tolvajt. Viszont — főleg a pénzkezeléssel kapcsolatos munkaköröknél —, azért van annyiféle előírás, szabály, hogy az alkalmat az előírásokból font kerítéssel, minél szőkébb­re fogják. Korántsem állíthat­juk, hogy ez a kerítés — töké­letes. Vannak azon még rések, f ha kiesik Is, de aki keresi, tüstént megleli. Jelente* Éva 1981 óta dolgo­zott a Pest megyei Pincegaz­daság Dunakanyar Márka Üze­mében, mint megbízott pénz­táros. Itt jegyezzük meg, hogy ilyen munkakör betöltéséhez a munkavállalótól erkölcsi bi- zonyítványt kell kérni. A vál­lalat ezt nem vette komolyan, s ez volt az első rés a keríté­sen, amit Jelenics Éva felfe­dezett. Ugyanis az erkölcsi bi­zonyítvány beszerzése „ki­sebb” nehézségébe került vol­na, mert korábban sikkasztás miatt volt már eljárás ellene. Jelenics Éva iskolai végzett­sége nyolc általános, s az ilyen beosztáshoz szükséges pénz­ügyi szakképzettsége sem volt meg. Mégis — ez a második rés a kerítésen — alkalmaz­ták. Pénztárosi tevékenységét 1981. április 1-éh kezdte meg. s rögtön rábukkant a követke­ző résre: az elégtelen pénztári ellenőrzésre. Ügy gondolta: itt az alkalom. Élt a lehetőséggel. Nem is egyszer. Április 27-én egy magánke­reskedő által visszaszállított 11 201,22 Ft értékű göngyö­legért járó pénzt kifizetettnek tüntette fel, de az saját céljai­ra használta fel. Ugyanezt a trükköt ismételte meg július 16-án, s akkor már 17 713 Ft volt a zsákmánya. Október 11-én különféle italokért befi­zetett 11 060 Ft-ot is saját cél­jaira használt fel. Majd kö­vetkezett a munkabérekkel való manipulálás, s ez ment egészen addig, amíg a válla­lat, végre, valamit észrevett... A szentendrei járásbíróság Jelenics Évát üzletszerűen el­követett sikkasztás bűntetté­ben találta bűnösnek, s ezért egy évi szabadságvesztésre; mint főbüntetésre, és 3000 Ft pénzbüntetésre, mint mellék- büntetésre ítélte, s egyben kö­telezte. hogy az elsikkasztott 50 927,30 Ft-ot a Pest megyei Pincegazdaságnak térítse meg. És befejezésül, de főleg ta­nulságul álljon itt egy mondat az igazságügyi könyvszakértői véleményből: „. ..a pénztár el­lenőrzést mind az üzemnél, mind a központ részéről nem az elvárható alapossággal vé­gezték ... a fentiekből eredően az üzem (pénztárellenőr), illet­ve a központ (könyvelési, pénzügyi, munkaügy) mulasz­tása és felelőssége is megálla­pítható ... Uj ufók, vízvezeték Leányfalun, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat dol­gozói, a múlt héten megkezd­ték a Móricz Zsigmond út bel­területén, a Szabadság tértől kifelé vezető részen a járda építését. A Tölgy utcában befejezték a vízvezeték lefektetését, s terv szerint halad a Virág utcában az elektromos hálózat bővítése is. És még egy jó hír: megkö­tötte a községi tanács a kivi­telezési szerződést a Mókús ut­cai út kiépítésére. A» oldalt irta« Karácsony* István Fotó: Erdőst Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom