Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
6 1982. JÜNIUS 2., SZERDA I Tíz NAP . I Rendeletéiből! A magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. sz. törvény- erejű rendelet módosításáról az 1982. évi 7. tvr. rendelkezik. (Magyar Közlöny 26. szám.) A középfokú oktatás intézményeire vonatkozó egyes rendelkezések módosítását az 1982. évi 8. tvr., és a 19/1982. (V. 10.) MT rendelet tartalmazza ugyanebben a hivatalos lapban. A külkereskedelmi tevékenység engedélyezéséről a Külkereskedelmi Értesítő 5. száma tartalmaz közleményt, és az Árszabályozás és Termékforgalmazás 17. száma rendelkezik a termelési adó számításba vételéről, a beruházások szervezési és lebonyolítási díjának kialakításáról szóló korábbi közlemény hatályon kívül helyezéséről. A külkereskedelmi forgalom statisztikai megfigyeléséről a Külkereskedelmi Értesítő 5. száma tartalmazza az 1/1982. Kk. M. számú utasítást. A szabad műszerkapacitások hasznosítási lehetőségeiről a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 9. számában jelent meg közlemény. A vámjog részletes szabályainak megállapítása és a vámeljárás szabályozása a módosításokkal egységes szerkezetben a Tanácsok Közlönye 13. számában jelent meg. Tartalmazza a kiegészített és módosított 39/1976. (XI. 10.) PM—Kk. M. sz. rendelkezéseket. Jogi tanácsok Semmis a törvénybe ütköző szerződés • Az előleg visszakövetelhető ® Az ösztönző nyugdíjpótlékról 0 Klsplarl tevékenységet csak Iparigazolvánnyal vagy kisipari működési engedély alapján lehet folytatni. Olvasónk zártkerti ingatlanának az udvaron létesített mélyfúrású kútból vizet akart bevezetni az épület fürdőszobájába. és ezért megállapodott egy vízszerelővel, akinek azonban sem iparengedélye, sem működési engedélye jelenleg nincs. A munkára előlegül 5000 Ft-ot fizetett olvasónk, a munkát azonban o vállalkozó csak részben végezte el. Olvasónk azt kérdezi, fordulhat-e bírósághoz, kötelezhető-e a vállalkozó a munka elvégzésére vagy az előleg visz- szaadására. Öt úgy tájékoztatták. hogy nem szükséges pert indítania, elegendő, ha fizetési meghagyás kibocsátását kéri a bíróságtól. Olvasónk leveléből az állapítható meg, hogy lényegében érvénytelen vállalkozási szerződést kötöttek, mert az a munka, amelyre a másik fél vállalkozott, olyan kisipari tevékenységnek minősül, amely csak iparigazolvány, vagy kisipari működési engedély alapján gyakorolható. Mivel a Ptk. szerint a jogszabályba ütköző szerződés semmis, a kötelezett fél teljesítése nem kényszeríthető ki, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az erre vonatkozó jogszabály azt mondja, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Az eredeti állapot visszaállítása azt jelentené, hogy a már elvégzett munkát el kellene bontani, az előleget pedig teljes egészében visszafizetni. Ha azonban ezt nem lehet már megtenni, és olvasónk, aki az érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízott, a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti. Ez azt jelenti, hogy az előleget olvasónk valóban visszakövetelheti, azonban a tényleges munkára vonatkozóan beszámíthatja a teljesítményt, de azt is követelheti, hogy bontsa el az illető, és szállítsa el az anyagot. Egyébként a vállalkozó szabálysértést is elkövetett. Azt tanácsoljuk, egyezzenek meg, és a munkát szakképzett kisiparossal fejeztesse be. 0 Hogyan vehető figyelembe Ösztönző nyugdíjpótléknál a munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagként munkában töltött idő? I A munkaviszonyban vagy I ipari szövetkezeti tagként munMég egyszer a gyesről Több mint másfél évtizede van lehetőségük a dolgozó asz- szonyoknak, hogy gyermekeiket hároméves koruKig a nap minden órájában szem előtt tartsák, gondozzák, neveljék. Nem kell őket hajnali buszokon, villamosokon távoli böl- csőuékbe, „anyahclyettesekhez” cipelniük. Fizetés nélküli szabadságuk nemcsak munkaviszonyban eltöltött időnek számít, hanem még segélyt is kapnak azért, hogy anyai hivatásuknak élhetnek. A gyermek- gondozási segély jelentős támogatás, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ahol a férj kis vagy közepes keresetű, még inkább ha az anya egyedülálló, anyagi nehézségei támadhatnak a családnak az asszony teljes fizetése nélkül. A kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatos feszültségek azonban nem szűkíthetők le a jövedelem gondjára. Sokan attól tartanak, hogy az otthon töltött évek során elmaradnak a felgyorsuló szakmai fejlődéstől. A szerkesztőségi postákban levelek tömege tanúskodik arról, milyen szívesen jártak volna be munkahelyükre rész- munkaidőben vagy vállaltak volna bedolgozást az asszonyok. Eddig erre lehetőségük nem volt. A május elsején hatályba lépett kormányhatározat a munka és a gyermeknevelés egyidejű vállalására serkent, s lehetőséget ad arra, hogy az édesanyák a gyermek másfél éves kora után a gyes összegének teljes folyósítása mellett részmunkaidőben — havi átlagban napi négyórai — munkát vállalhatnak. Sokáig bombázták az illetékeseket: az apák miért nem maradhatnak otthon gyesen. Az össze-összecsapódó nézetek vitája eredményeképpen megszületett a megoldás. A csecsemőket ápolják-gondozzák továbbra is az anyák egyéves korukig, de utána az apa is élhet ezzel a lehetőséggel, ha akar. (Nem elhanyagolható bizonyítéka az egyenjogúságnak.) Óriási kedvezmény az is, hogy a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekekkel nem három, hanem hétéves korukig vehetik igénybe a szülők a gyermekgondozási segélyt. A bedolgozók, részmunkaidőben foglalkoztatottak, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjai csak mostantól jogosultjai a gyesnek, ameny- nyiben legalább kilencven napon át (munkamegállapodás alapján) részt vettek a közös tevékenységben. Az új kedvezményezettek nemcsak újszülött gyermekeik után igényelhetik a gyest, hanem már korábban született, hároméves korukat még el nem ért fiuk- lányuk után is, azok harmadik életévének betöltéséig. És végül a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megváltozott feltételéről: eddig a szülés napját megelőző tizennyolc hónapon belül egyévi, legalább hatórás munkaviszony kellett ahhoz, hogy a jogosultságot megszerezzék. Ezután elegendő, ha a dolgozó nőnek a szülés napját megelőző két éven belül kilenchónapos, legalább négyórás munkaviszonya van. Ez óriási jelentőségű a fiatalok esetében, akik gyakran egy.két hónap hiányzó munkaviszony miatt estek el a gyestől, illetve méltányosság gyakorlását kellett kérniük az Illetékesektől. Dr. Kertész Éva kában töltött idő számításánál a szolgálati időnek azt a tartamát lehet figyelembe venni, amely alatt a dolgozó — munkaideje a munkakörére megállapított törvényes (teljes) munkaidőt elérte, és — munkabért (munkadíjat) kapott. Nem lehet tehát a munkában töltött idő számításánál, vagyis ösztönző pótlékra jogosító időként figyelembe venni azt az időt, amely alatt a dolgozót részmunkaidőben (pl. napi négy órában) foglalkoztatták. Ha azonban a dolgozónak egyidejűleg két vagy több részfoglalkozása volt, akkor ezeket az időket egybeszámítják. Az 1980. december 31. utáni időből csak a fizikai, valamint annak minősülő (91. pont) munkakörben eltöltött részfoglalkozások idejét lehet egybeszámítani. Az egybeszámított munkaidőt ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időként akkor veszik figyelembe, ha az egybeszámított idő a főfoglalkozásként fennálló munkakörre megállapított törvényes (teljes) munkaidőt eléri. Nem lehet munkában töltött időként figyelembe venni a munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagként szerzett szolgálati időnek azt a tartamát, amelyre a dolgozó (szövetkezeti tag) munkabért (munkadíjat) nem kapott. Így pl. az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő számításánál nem vehető figyelembe a fizetés nélküli szabadság, a táppénzsegé lyezés ideje. (A fizetéses sza badság ideje munkában töltött időnek számít.) A nyugdíjpótlékra jogosító időbe azonban ezek nem számítanak be, illetőleg a részfoglalkozás ideje csak akkor, ha egyidejűén fennálló másik részfoglalkozás idejével együtt a foglalkoztatás ideje eléri a teljes munkaidőt. A fizetés nélküli szabadiságnak a 30 napot meg nem haladó tartamát szolgálati időként veszik figyelembe, az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időhöz azonban a fizetés nélküli szabadság 30 napnál rövidebb tartamát sem számítják hozzá. Dr. M. J. Szakszervezeti hatáskörök Amibe a bizalmi beleszólhat A bizalmiak egyetértési joga bizonyos esetekben közös döntést jelent a munkahelyi vezetőkkel, más esetekben pedig a szakszervezeti bizottsággal. A munkahelyi vezető a következő kérdésekben köteles a szakszervezeti bizalmi egyetértését megszerezni ahhoz, hogy érvényesen dönthessen: — a dolgozók személyi alapbérének megállapítása; — a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre történő javaslattétel, valamint a dolgozók jutalmazása; — a vállalati lakástámogatás, valamint szociális juttatás. A szakszervezeti bizottság döntési jogkörébe tartozó kérdések közül a bizalmi egyetértése kell: — a vállalati, hivatali, intézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a beutalók térítési költségeinek részbeni vagy teljes elengedéséhez; — a szakszervezeti segélyben részesülő személyek meghatározásához; — a szakszervezeti kitüntetésre vonatkozó javaslattételekhez. Mi az egyetértés? Mit jelent az egyetértési jog? Ha a bizalmi és a gazdasági vezető között nem alakul ki egyetértés, a vitatott témát a felsőbb szintű gazdasági vezető a szakszervezeti szervvel egyetértésben dönti el. Az egyetértési jog érvényesítését természetesen jelentősen befolyásolja az, hogy a bizalmival partner gazdasági vezetőnek milyen hatásköre van. A legegyszerűbb a helyzet akkor, ha a döntési hatásköröket megfelelően decentralizálták, s a partner gazdasági vezető a bérmegállapítás, jutalmazás kérdésében önállóan dönthet. Ilyenkor a bizalmi egyetértési joga teljes egészében és közvetlenül érvényesül. Ha persze a gazdasági vezető ezt az önállóságot úgy értelmezi, hogy neki még a bizalmi egyetértését sem kell kikérnie —, akkor ez a döntés szabálytalan,, érvénytelen. A bizalminak jogában áll az ilyen intézkedés ellen kifogást emelni, vétót kezdeményezni a szakszervezeti bizottságnál. Csak papíron nem Ha a bizalmival partner gazdasági vezetőnek nincs megfelelő hatásköre, s az egyetértési jog körébe tartozó kérdésekben a munkahely magasabb szintű vezetője jogosult dönteni — ez természetesen nem jelentheti a bizalmi jogkörének megsértését. Helyileg szükséges szabályozni — a sajátos körülményeket figyelembe véve —, hogy ilyen esetekben mi a helyes és követendő eljárás. A legcélszerűbb, ha az alsóbb szintű gazdasági vezető a bizalmival egyetértve tesz javaslatot a döntésre illetékesekhez. A bizalmi véleményét azonban ilyenkor is minden esetben figyelembe kell venni. Egy konkrét esetben a vállalatnál valamennyi dolgozó béremelésben részesült, köztük a csoportvezető is. A munkahelyi vezető előzőleg kikérte a bizalmi véleményét, aki egyet is értett a javasolt béremelésekkel. Egyetlen kivétellel. A csoportvezetőnek szánt bérfejlesztést nem javasolta, mert az véleménye szerint több alkalommal is fegyelmezetlen magatartást tanúsított. Ennek megfelelően gépelték le a bérfejlesztési listát, amit a bizalmi aláírt. Ezt az üzemi hirdetőtáblán is kifüggesztették. Minden rendben ment tehát. Egészen addig, amíg a felemelt béreket kifizették. Ekkor ugyanis kiderült, hogy a csoportvezető mégis megkapta a béremelést. Amikor_a bizalmi ezt számon kérte a vezetőkön, azt a választ kapta, hogy a bizalmiak csak a munkások órabérrendezésébe szólhatnak bele. Vétózni kellett Ez az álláspont törvénysértő. Való igaz, hogy a bizalmi egyetértési joga nem vonatkozik a választott, valamint a vezető állású dolgozókra. De azt is tudni illik, hogy minden iparágban, csak azokat -a gazdasági, állami vezetőket lehet e kategóriába sorolni, akiket a felügyeleti szerv nevez ki. így például a vállalati igazgatókat, gyáregységvezetőket, telepvezetőket és helyetteseiket. A korlátozás azonban nem terjed ki az alsóbb szintű vezetőkre, valamint a társadalmi tisztségre megválasztott, párt- és tömegszervezetben tevékenykedő dolgozókra. Az ő bérfejlesztésüknél, jutalmazásuknál is ki kell tehát kérni a bizalmiak egyetértését. Az adott esetben a szabálytalan munkáltatói intézkedést a szakszervezeti bizottság által benyújtott vétóval kellett megváltoztatni. Ez is bizonyítja, hogy ma még egyes gazdasági vezetők nincsenek megfelelően tisztában a szakszervezeti jogokkal, amelyeknek pedig a következő években tovább növekszik a jelentőségük. Elkerülhetetlen feltétele ez az érdekképviseleti, érdekvédelmi munka javításának, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének. Deák András ■ Vizek partján- JIORGÁSZB OTTAL Kedvez a korai nyár Csöndes hajnali óra a gyömrői Dolgozók HE taván. Bubán András kamionos két-három hetes külföldi kiküldetés utáni első útja otthonról egyenesen e víznek partjára vezetett. Május és egyben a meteorológiai tavasz utolsó hetei igazi nyarat idéztek. A horgászok a vizek partján különbözőképpen fogadták az időjárás meglepő ajándékát. Ott ahol nem rendeltek el, vagy már korábban feloldották a ponty tilalmát, általában jó volt a hangulat, hiszen az ívás után megnövekedett a sárga- hasúak étvágya. Aki nem sajnálta az időt és az etető anyagot, valamint a csalikkal való kísérletezést, szép zsákmánnyal térhetett haza. Sok más helyen viszont búslakodtak a pecások, főleg ott, ahol a vízben a pontyon kívül nincs más számottevő, ilyenkor is fogható halfajta. Egészében mégis örülhetünk, hiszen a szép idő, a kellemes környezet már eleve jó pihenést, szórakozást ígér. Gazban Kellemes környezet... ösz- szel mikor lehullottak a levelek, elszáradt a fű, majd kora tavasszal mikor elolvadt a hó úgy hittük, a sok helyütt tapasztalható szomorú látvány .csak időleges. Pest megyében a horgászegyesületek többsége nagytakarítást szervezett egy- egy hétvégén, hogy eltüntethessék a szél hordta műanyag- zsacskókat, az éles fedéllel meredező konzervesdobozokat, s ki tudja még hány fajta hulladékot. Ahol ez meg is történt ott is mindennapi gond, hogy megőrizzék a tisztaságot, a környezet épségét. Több helyen is jártunk azonban a megyében, ahol főleg az utóbbi esőzések hatására térdig, vagy csaknem derékig érő gaz övezi a vízpartot, s ha egy-egy horgászhelynek a környékét kitaposták is, jobb nem körülnézni. Ügy gondoljuk, érdemes lenne mind a halőrök, mind a társadalmi ellenőrök figyelmét felhívni, hogy nemcsak az okmányokat, a botsat és a haltartó bárkákat ellenőrizhetik. .. Bóják A víz lassabban melegszik, mint a levegő. Ha a hirtelen jött meleg hatására több horgászvizünkön, főleg zárt tavakon tapasztalták a horgászok, hogy a halak napsütéses időben a vízfelszín közelében bandáznak. Ez nem ritka jelenség, s szinte minden helyen kidolgoztak valamiféle speciális módszert a fentjáró halak, főleg pontyok horgászatára Csak egyet említünk közülük: az egyik tavunkon már tavaly kánikula idején meglepődve láttam, hogy sárga bójái: úsznak a vízfelszínen, pedig tudtommal ott az etetett hely jelölését is tiltja a horgászrend. Hamarosan kiderült azonban, hogy az élelmes horgászok ólom, illetve etető kosár helyett félig vízzel töltött hajsamponos flakont erősítettek a zsinór végére. Arra körülbelül 30—40 centiméteres élőkét szereltek, a horogra kenyérkockát tűztek. A látszólag durva módszer meglepően eredményesnek bizonyult. Arról nem is beszélve, hogy több esetben balin rabolt a lebegő kenyérhéjra. Pisztrángok Hamarosan újabb helyeken oldják fel az ívás, illetve a telepítés miatt elrendelt tilalmakat. Sok megyén belüli horgász pár héttel ezelőtt sajtóhibának gondolta azt a hírt, miszerint a délegyházi kavicsbánya tavakba pisztrángot telepítettek. Azóta viszont a legtöbbjük vagy személyesen meggyőződött a közlemény igazáról, vagy szavahihető társaitól tudja: nemcsak, hogy van pisztráng a délegyházi tóban, hanem jó étvággyal is bír. Sokan panaszkodva (vagy dicsekedve?) mondták, szinte bármit tűztek a horogra, csak pisztráng akadt arra. Egyelőre azonban, pontosabban a tegnapi napig vissza kellett dobni a széptestű, jó ízű halakat. Mostantól azonban nem védi már azokat a tilalom. A pisztrángnak számos sportszerű fogási módszere ismeretes. A természetes csalival való horgászat a lgekevés- sé sportszerű, s mint Ferenczy Dénes és dr. Hunyadi Attila a Különféle halaink és horgászatuk című közös könyvükben írják. Ilyen módon horgászva a pisztrángos víz állományát rövid idő alatt ki lehet pusztítani, éppen ezért alkalmazása külföldön a legtöbb pisztrángos vízen tilos. Nálunk szabadon alkalmazható ez a módszer is. Esélyek A szolunáris naptár szerint a hónap 5. és 7. napja között* számíthatunk jó kapásra. Utána 13-ig ismét gyenge időszak következik. Érdemes azonban figyelni a barométer mozgását is, hiszen sokak tapasztalata szerint bizonyos egyezések esetén egyébként esélytelennek tűnő időszakban is gazdag zsákmánnyal térhetünk haza. "• Óriási A Balaton déli partjának úgynevezett nyugati övcsatornáján a napokban igen jó fogás örvendeztette meg a horgászokat: egymás után akadtak horogra a harcsák, közöttük súlyos példányok. Rótt Endre marcali horgász egy héttel ezelőtt harmincöt kilós harcsát zsákmányolt, s ugyanő néhány nap múltán két kiló híján fél mázsás ragadozót fárasztott és emelt szárazra. Vereszki János
