Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
»82. JÜNIUS 13., VASÄRNAP Vád riav Csoda, hogy van. Van, hogy legyen csoda. Hiszen, hogy élünk, az is csoda, hogy lóversenyre járhatunk, az még nagyobb. S hogy van vesztenivalónk — az pedig már egyenesen természetfölölti. FUTAMOK - FOCADÓK (Csurka István—Rákosy Gergely: így, ahogy vagytok!) A PÁLYA ÉS A FOGADÓ. Nem létezhetnek egymás nélkül. Ügetőpálya egy van ebben az országban, fogadó körülbelül tízezer. Az ügetőpályán szerdánként nyolc, szombatonként tíz versenyt rendeznek, egy-egy verseny lefutási ideje átlagban alig több, mint három perc, a tiszta versenyzési idő hetente legfeljebb egy óra, s ha ehhez arányítjuk a tízezer fogadót, akkor ezt a sportágat népszerűbbnek kell tartanunk, mint a labdarúgást. Persze, a lósport nemcsak sport, az ügetőpálya nem egyszerűen versenypálya, mint ahogy a fogadó sem egyszerűen szurkoló. A fogadó mindenekelőtt játékos, tehát nem pusztán szemlélője, hanem ízig-vérig résztvevője is a versenynek, s hetenként nem egy órát, hanem ennek sokszorosát áldozza a lovakra, a pénzéről nem is beszélve. A versenyek előtt még csendes ez a különleges világ, a fogadó lelkében is csend honol, a zsebében lapulnak a nyerés reményében eljátszható forintok, és erősen hiszi, hogy minden lehetséges, még az is, hogy nyerni fog. Ha nem hinné, nem lenne itt. A KASSZÄK ELÓTT. Az elmélyülés, az összpontosítás, az esélylatolgatás utolsó percei. A fogadók, mielőtt odaállná- nak az öt-, tíz-, húsz-, ötvén-, vagy éppen százforintos címletű tiketteket árusító ablakok elé, lehetőleg minden szempontot igyekeznek figyelembe venni. Egyetlen igazi fogadó sem tartja szerencsejátékosnak önmagát, hazárdőrnek pedig végképp nem; saját tapasz- taltságában, ravaszságában bízva veti össze a lovak képességét, a verseny távját, a pálya állapotát, a hajtők rátermettségét és vélhető szándékát. Az Igazi fogadó a megfigyeléseit, az ismereteit, a tudását kívánja kamatoztatni, amikor fogad, s ha nyer, azt a saját érdemének tartja, ha pedig veszít, tudni véli, hogy milyen körülményt nem vett figyelembe... EGY FUTAM. Az első kör végén a papírforma szerint kevés esélyű 8-as számú Engedély előzi, s a 10-es számú, győzelemre esélyes Eszék is megközelíti a 4-es számú Da- turát. A verseny két kör. Datura hajtója nem engedi át a belső pályát, a kanyar előtt gyorsít, így lovának kevesebbet kell futnia az őt előző versenytársaknál. A VESZTÓHELY. A tribün lépcsőjén álló fogadók többsége már látja, hogy vesztett. A kasszafavorit Fehérarany rosz- szul indult, már nem zárkózhat fel, s bár az ugyancsak sokak által fogadott Arnold remekül finisei, a befutóegyenés-ás a I v Pl» „ '•Ä • -> SBBfc»**. Vt« /.-& V • .«cs lllÉ&V ,/ " be még elsőnek forduló Eszék fáradni látszik. Arnold nyer, meglepetésre Engedély a második, még nagyobb meglepetésre a jól hajtott Datura szerzi meg a harmadik helyet a visszaeső Eszékkel szemben. Aki az első három lovat sorrendben eltalálta, az tíz forintra 3870 forintot nyer. ök vannak kevesebben. VITA FUTAM UTÁN. Az igazi fogadó a versenyt utólag is megvitatja. Van, aki szerint nem is lett volna szabad a favoritban bízni, mert megbízhatatlan dög; mások szerint viszont Fehérarannyal nem is akartak nyerni, mint ahogy Eszéktől is nyilvánvalóan a saját hajtója vette el a harmadik helyet. A vita szenvedélyes, mert noha az igazi fogadó is veszít, ő legalább a kudarc okát is meg tudja magyarázni. AZ UTOLSÓ PÉNZ. A fogadó számára nem akkor van vége a versenynek, amikor az utolsó futamot is lefutották, hanem, amikor az utolsó pénzét is elveszítette, ami rendszerint a verseny vége előtt következik be. Közben még reménykedik. Még mindent visz- szanyerhet. Sőt! De a fogadó azért ilyenkor már a kudarcot is érzi. És megfogadja, hogy nem megy ki többet a versenyre. De kimegy. Minden szerdán és szombaton. Aczél Gábor Családsegítő Az egészségügyi miniszter állásfoglalásban rögzítette, hogy különféle családsegítő — gondozási és egyéb jellegű — szolgáltatásokra magánkezdeményezésen alapuló kisszervezetek is kaphatnak engedélyt. E szolgáltatások azonban csak olyan tevékenységre terjedhetnek ki, amelyet szükség esetén az egyik családtag is nyújtani képes a rászoruló családtagnak. A téma hátterében az áll, hogy megrendeljen és megfizessen az egyéni igényeinek megfelelő, életvitelét megkönnyítő szolgáltatásokat. Az új, szervezett — humán jellegű — családsegítő tevékenység, mint például gyermekek, idősek, fogyatékosok vagy betegek gondozása többféle formában lehetséges, illetve engedélyezhető. így mód van a szolgáltatást igénybe vevők ellátására, felügyeletére, a lakásukon. E tevékenység az egy-két órai felügyelettől az egész napon vagy éjszakán át tarló felügyeletig terjedhet. Lehetséges az is, hogy a magánvállalkozó (vagy szervezet) a tulajdonában — bérletében, kezelésében — levő épületben, lakásban teljesíti az igényelt szolgáltatást, például étkeztetésről, kulturált időtöltésről gondoskodik. Itt több rászorulót együttesen is elláthatnak, s lehetőség van arra is, hogy a szóban forgó szolgáltatást csak néhány órára vagy egész napra vegyék igénybe egyszeri vagy többszöri étkezéssel. A szolgáltatások megszervezésének harmadik változata a rövidebb- hosszabb ideig tartó ellátás vagy üdültetés penzióban. A családsegítő tevékenységre, az ilyen szolgáltatásokra engedélyt a helyi tanácsok illetékes szak:gazga- tási szervei, az egészségügyi osztályok adnak, a kisvállalkozások szabályainak megfelelően. Vöröskereszt Diósdon Tiszta udvar, tiszta gyár Nem véletlen, hogy a diósdi 1 csapágygyár udvarán, s a műhelyekben 3 szokottnál sokkal nagyobb tisztaság és rend uralkodik. A SZOT a közelmúltban fejezte ki elismerését a gyári Vöröskereszt-szervezetnek a tisztasági versenymozgalom megszervezéséért. Elismerést vívtak ki maguknak a Vöröskereszt-aktivisták más területeken is. A véradók száma például évről évre meghaladja a kétszázat, s ezzel nemcsak a járás, hanem a megye legjobb véradó üzemei közé kerültek, örvendetesen fejlődött az üzemegészségügyi ellátás; az üzemorvosi és fogászati rendelés tavaly nő- gyógyászati és belgyógyászati szakrendeléssel bővült. A munkavédelmi helyzet javításában is sokat tevékenykedtek, s a Vöröskereszt javaslatára csatlakozott a csapágygyár azokhoz az üzemekhez, amelyek anyagi és társadalmi segítséggel járulnak hozzá az érdi mentőállomás felépítéséhez. Ez a számvetés a közelmúltban lezajlott vezetőségválasztó küldöttértekezleten hangzott el, amelynek aktualitást az ad, hogy az idén lesz a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa. A szép eredmények mellett is tovább javítható az alapszervezeti vezetőségek munkája. A jövőben nem a meny- nyiségi növekedés, hanem a munka minőségének növelése, a szervezettség fokozása, sőt módszertani megalapozása az elsőrendű cél. A szocialista brigádok az elmúlt években igen sokat segítettek mind a családvédelemben, a mozgás- sérültek ápolásában, mind a szervezeti munkában — a Vöröskereszt-aktivistákon tehát a sor, hogy jobban kihasználják a brigádközösségekben rejlő előnyöket. K. T. 1 Virszalapczva a századokat Friss hírek a Hírmondóból A XVIII. század nyolcvanas éveinek hajnalán értesülhetett először a nyájas honi olvasó anyanyelvén hazájának és a nagyvilágnak a legfrissebb eseményeiről. A Pozsonyban megjelenő Magyar Hírmondó, Rőt Mátyás lapja tette ezt lehetővé. Két évszázad elmúltával érdemes belelapozni a Hírmondóba — az 1782-ben megjelent híreket még az alapító Rát Mátyás szerkesztette. Udvari gála Az év elején tudósítás jelent meg Újévi gála az udvarban címmel. A jeles inneplésen a német gyalog és nemes magyar lovasgárdákon kívül most Három kicsi citrom A pénztárosit^ ritkán mosolyog Hauer Lajos felvételei A rácsos kék műanyag kosár egy kicsit megbillen, önkénytelenül utána nyúlok, nehogy kiboruljon az egész. Igyekszem minél gyorsabban kiszámolni a pénzt, mert utánam legalább nyolcán, tízen állnak. Jöhet a következő Most egyszerű a dolgom, mert csak 10 deka felvágott meg egy zsemle került a kosaramba, gyorsan végzünk. A pénztárosnő, tekintetét fel sem emelve gépiesen mondja a kö- szönömöt, azután máris a következő vásárlóval foglalkozik. Beüti a gépbe a mazsolás krémtúró árát: három forint 80 fillér. Vajon minden tételt fejből tud? Ha böngészni kezdené az árakat, nem lehetne ilyen gyorsan haladni. Mindig ilyen türelmes, mint most ezzel az idős asszonnyal, aki kétszer is megkérdezi, hogy a 10 deka vaj mennyibe kerül? Szeretnék egy kicsit beszélgetni a nagy forgalmú üzlet pénztárosnőjével, de az óhaj saját magam előtt is lehetetlennek tűnik. Látom, hogy ez az asszony itt most valóban pótolhatatlan. Kalvach Miklós, a Dunakeszi 51-es üzlet vezetője sem lelkesedik túlságosan az ötletért. Végül mégis megtalálja a lehetőséget: lesz majd egy időpont, amikor Sára Andrásáé pénzt visz a postára (a biztonsági előírások szerint 200 ezer forintot meghaladó bevételnél rendőri kísérettel). Előtte szót válthatunk. Az üzletvezető addig a gondokról beszél; a nagy forgalmú élelmiszeráruházban (havonta 4 millió fölött, 18 emberre lenne szükség, de csak 12-en vannak. A pálya nem elég vonzó, bár jók a kereseti lehetőségek. A létszámhiány általános, a többi egységben is hasonló a helyzet. A dolgozók 90 százaléka asszony és leány, gyermekgondozási, ápolási szabadsággal is számolnak. A vevőt pedig akkor is ki kell szolgálni, ha kevesebben vannak, és senkinek sem mondhatják, hogy szeletelje fel magának a párizsit ... A legkényesebb hely természetesen a pénztár, szakképzetlen embert oda nem lehet ültetni. Kalvach Miklós a fiókjába nyúl, egy beteglapot vesz elő és mutatja, hogy a másik pénztárosnőt (Sáráné tár;a), kiírták tüdőgyulladással, de mégis bejött dolgozni. Máskülönben nem tudja, mit csinálnának... A tévedésnek ára van Nem merem mondani, hogy ezt nagyon rossz megoldásnak tartom, de ha visszakérdezné, mit tudok ajánlani, csak azt válaszolhatnám, hogy semmit. Inkább a pénztárosnők munkájáról érdeklődöm, hogy mi van akkor, ha tévednek? Ez is kényes kérdés, de ha már szóba került, az üzletvezető nem tagadja, hogy előfordulhat. — Megtörtént egyik asz- szonnyal, hogy úgy adott visz- sza 100 forintból, mintha 500- as lett volna. Utólag emlékezett is, hogy ki adta a pénzt, de már semmit sem lehetett csinálni. Megfizette a kárt, mert a bevételnek egyezni kell. Közben megérkezik Sára Andrásné, és most már hármasban beszélgetünk. Elmondja. hogy 10 éve pénztáros, előtte egyszemélyes boltban dolgozott Kistarcsán. Akkoriban Túrán lakott és sok ideje telt el az utazgatással. Most csak egy busz megálló a távolság, az otthona meg a munkahelye között, de négykor kel hajnalban, mert biciklivel viszi a kisfiát az óvodába. A közért reggel 6- kor nyit, szombaton 7-kor, de ez utóbbit nagyon rossznak tartják valamennyien. Másképpen kellene Szombaton reggel nyitás előtt fél órával már hosszú sorok állnak. Az emberek türelmetlenül kopognak az ablakon, délben viszont nem jön senki. Az sem jó, hogy pénteken 20 óráig tartanak nyitva. Este nem jön senki, nézik egymást és bosszankodnak. Véleményük szerint inkább a csütörtöki nyitva tartásra kellene egy kicsit rátenni, akkor igazodnának jobban a vásárlók igényeihez. Az árukínálatról kérdezem, és Sára Andrásné mosolyog, először mióta megismerkedtünk. Büszkeséget látok az arcán, amikor arról beszél, hogy bőséges a készlet és nagy a választék. — Nálunk mindig friss a hús, finom a kenyér. Nem kell Pestre menni vásárolni, sőt gyakran a pestiek is itt rakják tele a kosarukat. Sok olcsó apró cikket is tartunk, szóval van itt minden. Igaz. hogy igényes is a mi közönségünk ... Negyed óra alatt kétszer cseng a telefon. Valaki arról érdeklődik, hogy megérkezett-e már a friss rövidkaraj? És egy másik hölgy kérése: — Mondja, kedvesem, szép sárga a citrom? Nincs otthon egy darab sem, de elfelejtettem szólni a lányomnak. Megtennék. hogy figyelmeztetik amikor bemegy vásárolni? Három kicsi vagy két nagy citrom kellene, szép sárga és zaftos... Gál Judit legelőször a Gálics- s Ladomérországi nemes lengyel lovasgárda is megjelenék. Januárban számol be a lap A vallásbéli tűrhetőségről szóló felséges királyi rendelkezésről, amelyet mi II. József türelmi rendeletéként ismerünk. A tűrhetőség kifejezést Rát így magyarázza: Ennek nevezte egy erdélyi magyar a toleranciát. Mivel alkalmatosabb nevezetét nem találtam, most ezzel élek. (Egy kis türelem — és megszületett a türelem szó, amely a tűrhetőséget kiszorította.) Persze hivatalos kormányzati hírek nem szoríthatták háttérbe a hazánkbéli történeteknek nevezett színes krónikát. Egy nógrádi kuruzsló kártevéséről tudósítva, a lap arra figyelmeztette olvasóit, hogy aki tanulatlan orvosra bízza magát, nemcsak az, hogy jól ki nem épül a nyavalyájából, hanem gyakorta még súlyosabb betegségbe esik. A vén ember Fehér és Küküllő, úgy Hunyod megyében is — olvashat^ juk —, oly állapotokra jutottak az emberek, hogy marhá- jokat némelyek a takarmánynak nemléte miatt főbe verték. Erdélyben, Alamaron az elmúlt hónapban olyan ember temettetett el, ki már a száznégy esztendőt bétöltötte volt. Ez mind halálához közel oly erőben volt, hogy csak a közelebb múlt nyáron egyedül egy szekér szénára való füvet kaszált egy napon. Rát ehhez megjegyzi, hogy Posonban azok között a 12 vénemberek között, kiknek szokás szerént nagycsütörtökön lábaik püspök által megmosattak, egy találkozott 104 esztendős. Örkényi fosztogató Május 14-1 rendőri hír: Az érkezendő postanyaláb Oltsa és Örkény között, hihető, magától a postalegénytöl felsza- kasztalott, és diribben-darab- ban a mezőn hagyatott. A pénz mind odaveszett. Nem sok hetekkel ezelőtt szinte hasonló gonoszság történt Bihar vármegyében. S egy jó hír Biharból: Kígyómarás elleni szert készített egy asszony Érsemjén szomszédságában. Kár, hogy az emlétett porkészítő annak .készítése módját maga hasznáért senkivel se közlötte, sem közleni nem akarja: noha szegénysége ebben mentségére lehet. Vas megyéből, Máriacellből súlyos balesetről tudósít a Hírmondó: Főtisztelendő Ma- kotzy apáturat 84 éves korában érte a halálos sorscsapás. A melegítő serpenyőtől meggyulladván a ruhája, szobájában tűz támada, amely mindenét magával együtt elégeté. Cs. B.
