Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

Az Agrotek első féléve Elosztás helyett, kereskedelem Bükk, gyertyán, tölgy, mindenféle lombos fa meg­felel a faszénégetésre. Am, mielőtt megraknák a boksát, fel kell darabolni a fahasábokat. Így készül a boksa, nagy szakértelemmel, hozzá­értéssel. Ha ugyanis nem szakszerűen rakott a tűz, faszén helyett csak hamu marad utána. Szénégetők a Börzsönyben SZÁLL Á BOKSAFÜST Országgyűlési bizottság ülése A múlt év zárszámadása A népgazdaság tavalyi fej­lődése alapvetően összhangban van leglényegesebb gazda­ságpolitikai törekvésünkkel, az egyensúlyhiány megszűnteié-* sével, a gazdasági szerkezet átalakításának szándékával. A kedvező változások köre, az e célok megvalósulását szol­gáló folyamatok gyorsasága, eredményessége azonban a kívánatosnál mérsékeltebb, kü­lönösen a tovább romlott kül­gazdasági körülmények köze­pette. Ezt állapította meg pén­teken a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlési terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson a képviselőtes­tület arról a témáról fejtette ki véleményét, amelyet a kor­mány az országgyűlés közelgő nyári ülésszakának egyik na­pirendjéül javasolt: a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg, s fogadta el. Az egyes ágazatok tavalyi zárszámadását véleményező állandó bizottsági ülésekről, a tanácskozáson a szociális és egészségügyi bizottság részéről Pesta László, a kereskedelmi bizottság részéről Nyers Re­zső, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság részéről Gaj- dócsi István, a mezőgazdasági bizottság részéről Cselőtei László, az építési és közlekedé­si bizottság részéről Sas Kál­mán, a bizottságok elnökei, az ipari bizottság részéről Stadin- ger István titkár, a kulturális bizottság részéről pedig Ba- ráth Endre titkár számolt be. Az élénk, szerteágazó kép­viselőtestületi vitákat tükröző összegzésekre is reagált fel­szólalásában Hetényi István pénzügyminiszter. A tavalyi fejlődés néhány jellemző vo­nását említve elsősorban azok­ra a jelenségekre hívta fel a figyelmet, amelyek — ma is tapasztalhatóan — az idei tervfeladatok maradéktalan végrehajtását veszélyeztethe­tik. SZMT-tsnács Együttműködés Tegnap délelőtt ülést tartott a SZOT székházában a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa. Napirenden szerepelt: a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának, valamint az SZMT Elnökségének együtt­működési megállapodása. Meg­vitatták a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa alapszer­vezeteket segítő, ellenőrző munkájának tapasztalatait, s az elkövetkezendő feladatokat. Budapest Egyházi tanácskozás Befejeződött az Egyházak Világtanácsa konferenciája, amelyet június 8 és 11 között tartottak Budapesten a világ- szervezetnek a szocialista or­szágokban élő egyházi küldöt­teinek részvételével. A talál­kozón meghatározták fel-; készülésük főbb szempont­jait a kanadai Vancouverben tartandó jövő évi VI. nagy­gyűlésére. A zt hittük, a szénégetők mestersége már mind­örökre csak kuriózum marad. Amikor a Pilispen, vagy a Bükkben füstölögni kezdtek a boksák, mindig akadt néhány tucat kíváncsi ember, aki fel­kapaszkodott a hegyek közé, hogy lássa e kihaló szakma művelőit. Kihaló szakma? El­halásra ítélt mesterség? Jobb, ha feledjük a belénk rögződött fogalmakat. A szénégetés már nemcsak kuriózum, hanem a hozzáértők szerint olyan kéz­művesipar, amelyik felkeltette a vállalkozó kedvű emberek figyelmét, jól fizető export­cikk, olyan tevékenység, ame­lyik nagyobb befektetés nél­kül igencsak gazdaságosan termelheti a valutát. Az idősebb korosztály talán tudja még, mire is használták régen a faszenet. Például a vasalókat tüzesítették ezzel, a rézből, öntöttvasból készült, ma már dísztárgyként hasz­nált szörnyeket, melyek ma könyvespolcainkon pihennek. S használták a fekete lőpor készítéséhez is. S bár az örök béke még nem köszönt ránk, kell-e mondanom, hogy a fa­szenet itt is sikerült mással helyettesíteni. Ha nem így len­ne, egymást érnék szerte az országban a boksák. A fagúlák, a rönkökből ra­kott, homokkal, vagy erdei földdel borított hegyek azon­ban ismét sokasodnak. S nem azért, mert a korszerű fegy­verek igényelnék eme ősi mód­szer felelevenítését. Éppen el­lenkezőleg. Ezek a belülről izzó, kora tavasztól késő őszig pipáló farakások békésebb dol­got nem is szolgálhatnának, ínyencek sokasága esküszik arra, hogy nincs is annál íz- letesebb pecsenye, mint ami a parázsló faszén fölött roston sül. S nemcsak azért, mert ter­mészetesek maradnak az ízek, ropogós, mégis puha lesz q. hús, hanem mert a roston sü­tés kisebbfajta ünnep, ok a találkozóra, a beszélgetésre, a barátkozásra. C az aggodalom, hogy kihal o szakma, amikor kon­junktúrája lett a faszénnek, kereslete a fekete terméknek, s jó keresete annak, aki érti a módját, hogyan kell elkészíte­ni, rögtön alaptalannak bizo­nyult. Mert a legények, akik lenézték apáik, nagyapáik mesterségét, ugyancsak jó ta­nulók lettek, amikor fordult a széljárás. Lám, a két fiatalem­ber, aki e képen látható boksa gazdája, hasonló módon került a Börzsönybe. Otthon, a Bükk­ben, Eger mellett tanultak bele a mesterségbe, s amikor a gyáli székhelyű Gépipari Szolgáltató, Elektromos Ter­vező és Kivitelező Vállalat megszervezte faszénértékesítő és -gyártó részlegét, belevág­tak a félnomád életbe. Erdért- faház az otthonuk, reggeltől estig fűrészelik a fát, rakják vaay éppen bontják a boksát, csomagolják az értékes árut. Valamelyikük mindig őrködik, nehogy több levegőt kapjon az izzó fakazal a kelleténél, mert különben a haszon helyett csak a kár húzná a zsebüket. Rajtuk kívül még három bri­gád, félig-meddig családi vál­lalkozás égeti szénné az erdő Iáját, s mint Takács Pál, a fa­Homokkái takarják, hogy ne kapjon a tűz sok levegőt. Ezt figyeli az éjjel-nappali ügyelet. Most a két, Eger melletti fiatalember, a Lakatos unokatestvérpár féltő gonddal vigyázza a tüzet. Ha kiégett a boksa, szétszedik, locsolják az elszenesedett fahasábokat. Ha kihűlt a fekete kupac* zsákokba f'ltik, s határon túli útra indítják tűzre valót Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 57-es számú házban, a gépbemutató terem bejárata fölött még az Ag- rotröszt felirat olvasható, de a megváltozott nevű válla­lat központjának falai között mintha friss levegő járna. Magyarországon a 60-as évek végén bevezetett gaz­dasági reformot némi késéssel az idén követte új me­chanizmus a mezőgazdasági gép- és alkatrészkereske­delemben. Januárban ugyanis az eddig tröszt-vállalat­ként működő 17 megyei Agroker önállóságot kapott, tevékenységüket az egész ország területén kifejthetik. Az Agrotröszt központi és a Megév közös hajóba ke­rültek. Arra, hogy ez a vitorlázás mennyire lesz sikeres, arra ma még nehéz lenne választ adni. Az utód, a Me­zőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, rö- videbb nevén az Agrotek vezérigazgatójával, Kárpáti Józseffel folytatott beszélgetés csupán arra vállalkoz­hatott, hogy tükröt tártson a megújhodás első félévének. vállalatok. Ez utóbbiak elsza­kadása a tröszttől egy kicsit hasonlított az örökösök vitá­jához, amelyben mindenki úgy érezte, neki méltánytalanul kevés jutott az apai vagyon­ból. — Valamiféle ellentét léte­zett a 17 megyei vállalat és az Agrotek között? — Tagadhatatlan, nem volt minden rendben e kérdésben. Ám úgy vélem, egy igazi ke­reskedő meg tud egyezni a másikkal. A Pest—Nógrád— Komárom megyei Agroker Vállalat vezetői ilyen embe­rek. Ez egyben saját szem­pontjukból is lényeges, hiszen a megváltozott viszonyok kö­zött nem tűrhető el, hogy a kereskedő íróasztalánál ücsö­rögjön, talpalnia kell, hogy az 1 milliárd forint forgalmat elérjék. Végleg megszűnt a monopolhelyzetből eredő ké­nyelmes állapot lehetősége. Örökösödési vita után — A könnyebb áttekinthe­tőség kedvéért mindenekelőtt azt kellene tisztáznunk, mi is a feladata, a hatásköre az Ag- roteknek? — Az importból származó mezőgazdasági gépek és al­katrészek behozatalával kizá­rólag az Agrotek foglalkozik. A hazai gyártásúakat a meg­vétel után nagy fogyasztóink­nak, tehát az Agrokereknek, a Tszker-nek, a különböző ter­melési rendszereknek és tár­sulásoknak adjuk el. Ezek a nagyfogyasztók maguk is te­remthetnek kapcsolatot az iparral, vásárolhatunk a gyá­raktól. — ön hat éven át volt a Bábolnai Iparszerű Kukorica­termesztési Közös Vállalat (IKR) igazgatóhelyettese. Ja­nuár 1-től az IKR, de a többi termesztési rendszer is már a konkurrenciát jeleni. Az Ag­rotek vetélytársai a piacon. Nem vált-e közben a rendsze­rek ellenségévé a vezérigazga­tó? — Ha akarnék, se lehetnék az. Az Agrotek számára akár viszonteladóként, akár nagy- fogyasztóként legalább olyan kellemes partner egy termelé­si rendszer, mint az Agroker­a nem mindennapi alkalomra való Azonnal kéretik fizetni — Monopolhelyzetet emlí­tett. Miért tartotta magát ilyen szívósan, ilyen hosszú ideig ez az állapot a mezőgaz­dasági gépkereskedelemben? — Egyszerű a válasz: soha semmiből nem volt elegendő. Lényegében mostanáig valódi kereskedés helyett a központi elosztás elve érvényesült. — Azt mondják a tsz-ek, állami gazdaságok, érdekelt szakemberek, hogy a hiány- gazdálkodás az idén sem ke­rült a lomtárba. — Valóban messze vagyunk attól, hogy a mezőgazdasági gépekből és alkatrészekből a bőség legyen a jellemző. Té­ved viszont az, aki nem veszi észre a javulást. Három esz­tendeje forgalmunk mindössze 4 milliárd forintot tett ki, az idén pedig 9 milliárdra rúg Vegyük például a növényvédő­szereket. A nyugati országok­ból behozott vegyszerek hasz­nálata vitathatatlanul kényel­mesebb, az azokkal foglalkozó nagyüzemi specialista nyu­godtan mehet nyári szabad­ságra. Az ezeket helyettesítő kemikáliákkal több a gond Magyarán, az Agrotek nem tudja kielégíteni minden szak­mérnök igényét, de minden növényvédelmi probléma meg­oldására tud vegyszert aján­lani. — Csökkent-e a bürokrácia az átszervezés után? — Mintegy 100 fővel dolgo­zunk kevesebben a jelenlegi keretek között. A létszám mérséklése, ami mindig, min­denkor és mindenütt konflik­tusokkal jár, szerencsére ná­lunk kevesebb problémát oko­zott. A vállalattól elköszönök többsége nyugdíjba ment. — Várható-e a rugalma­sabb, az igényeket jobban is­merő kereskedelemtől, hogy ésszerűbben gazdálkodik a készletekkel! — Ha semmi más, a tény, miszerint a rendelés után azonnal fizetnünk kell, míg korábban a bank garanciája is elegendő volt, arra szorít­ja a vállalatot, hogy ne kész­letezzen fölöslegesen. Amit tudnak, s amit nem — Hogyan látja a termelési rendszerek Jövőjét a kereske­delemben? — Az IKR és a többi rend­szer a magyar mezőgazdaság történelmi kategóriái. Meg­születésükkor olyan szolgálta­tásokat nyújtottak — gépeket, vegyszereket, vetőmagot ad­tak, megszervezték a szervizt, létrehozták a modern vevő- szolgálatot — amelyet a mo- nópóliumot élvező nagykeres­kedelemnek esze ágában sem volt megteremteni. Ez idő tájt a megváltozott körülmények kö­zött a rendszerek keresik a számukra megfelelő, a koráb­bihoz hasonló gyümölcsöző létformákat. Rendelkeznek egy jól képzett apparátussal — esetenként jobbal, mint az Agroker-vállalatok —, s ez jó kiindulási alapul szolgálhat a jövőt illetően. — Mennyit keresnek a ke­reskedők? — A belföldi gépek forgal­mazásának fejében 0.2—0,3 százalék ügynöki díjat számo­lunk fel. Mondjuk, egy Rába- Steiger traktor eladását 3 ezer forintért bonyolítjuk. — Hogy alakul az iparral a viszonyuk? — Ha kell. összefogunk ér­dekeink és persze a fogyasz­tók érdekeinek védelmében; Szétvertünk egy kereskedelmi mo -opóliumot, s most aligha lenne kívánatos, hogy az ipar jusson kiváltságos helyzetbe. — Végtére önök is ilyen pri­vilégiumot élveznek a behoza­tal jogával. — Ebben igaza van, de me­lyik külkereskedelmi vállalat­ra nem érvénves ez, — Végezetül eoy személyes kérdés. Kereskedőnek, avagy mérnöknek vallja-e inkább magát? — Azt hiszem, mezőgazda- sági géneket és alkatrészeket, kemikáliákat jól eladni csak akkor tud az ember, ha ismeri a portékát, tudja, mire alkal­mas. milyen feltételeknek kell megfelelnie. A két szakma feltételezi egymást. Valkó Béla széntermelők irányítója note­szából kiderül, nem is olyan rossz teljesítménnyel. Csak az idén 700 tonna faszén jut jó­részt NSZK-exportra, ebből az idehaza is egyre kelendőbb termékből. TZérdeztem Szokolyán, Kós- pállagon, a két szomszé­dos erdei községben, a helyi emberek ugyan mikor égettek utoljára ezen a környéken fa­szenet. A biztos csak az, hogy régen. Elfeledett már ez a mesterség ezen a vidéken, de, ha nem tévedek: már nem so­káig. Ha jól megy az üzlet, a Börzsönyben, a Pilisben, s a budai hegyekben, e lassan már feledett mesterségnek lesznek újra követői. Csulák András Erdős! Ágnes felvételei A boksa széleit Is gondosan kell takarni a levegöáramlás ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom