Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1983. JŰNIUS 11., PÉNTEK Az apró lépések ára . Ismét kelendő a baromfi Nem vitás, hogy sokszor joggal emlegetik a szakembe­rek: a mezőgazdasági termelő folyamatok, ágazatok között két igazán igényes, már tud­niillik munkaigéényes terület van. Az egyik a zöldség-gyü­mölcs termelés, ezen belül is különösen a betakarítás; a másik ágazat pedig az állatte­nyésztés. Ebben meg különö­sen a nagyobb testű állatok gondozása: fejés, életterük tisztán tartása igényel vi­szonylag rövid idő alatt sok aprómunkát. A világtendencia No, persze az állattenyész­tésben is vannak olyan folya­matok, amelyek ha nem is könnyebben, jobban, de vi­szonylag egyszerűbben gépe­síthető, mechanizálható. Ilyen a baromfitartás, ennek is a két fontosabb része: a tojásterme­lés és a jércenevelés. Azt azonban csakis azok a kutatók, fejlesztők — ez utób­biakat említve a mindig újat akaró nagyüzemi szakembe­rekre is gondolok —, akik a baromfitartásban is a mind korszerűbbet akarják bevezet­ni. Mondom: csak ők tudják, hogy milyen nehézségekkel jár egy-egy apró lépés megtétele. Ha sikerült jó technikai meg­oldást találni, akkor más, pél­dául gazdasági nehézség, megfontolás, árváltozás mó­dosíthatja az elképzeléseket. Igaz, manapság számolni kell vele, hogy ilyen, s cseppet sem egyszerű úton lehet haladni. Kapaszkodónk azonban van hozzá. Ne mélyedjünk el, hogy ál­talában melyek ezek, marad­junk inkább a megkezdett té­mánál. A napokban nemzetkö­zi tanácskozást rendeztek a gödöllői MÉM Műszaki Inté­zetben, a baromfitartás és -fel­dolgozás témakörében, s itt is elhangzott, hogy bizony ér­demes az ágazat fejlesztését szorgalmazni, vagy inkább a jelenleg már adott lehetősége­ket kihasználni, hiszen a vi­lágtendencia azt mutatja, hogy ismét fellendülőben van a ba­romfihús-fogyasztás. Tíz év alatt tizenhétről majdnem húsz százalékra emelkedett a világ­ban az összes hústermelésből a baromfihús aránya. Belterjes tartás Mi lehet az oka, hogy a ba­romfihús — ezen belül pedig a broilerhús termelése — erő­teljesen fejlődött. Dr. Bánhá­zi Gyula kandidátus, a MÉM- MI igazgatója valahogy úgy válaszolt rá: Az egyéb haszon­állatokkal összehasonlítva a baromfi rendelkezik a legjobb szaporodásbiológiai feltéte­lekkel, ezen felül a többi állatéhoz képest a fehérje­transzformációja, átalakító ké­pessége kétszeres, s ami szin­tén nem mellékes: egységnyi férőhelyen, egységnyi idő alatt a legtöbb húst baromfiból le­het előállítani. Hazánkban egyébként mint­egy két évtizede kezdődött el az intenzív, a belterjes ba­romfitartás. Ez idő alatt, mondotta az igazgató, mind a tenyésztésben, mind a termelés és feldolgozás gépesítésében látványos fejlődés tanúi le­hettünk. Vegyük csak azt, hogy míg kezdetben egy négyzet- méteren 5, ma már 30 az úgynevezett állománysűrűségi mutató. Régen, a kisüzemi módsze­rek korában, de még a nagy­üzemek gyerekcipős idejében is. csupán 9 húscsibét tartot­tak, a mély almon már 25-öt, a ketrecekben pedig már 50 jut az épület egyetlen négy­zetméterére vetítve. Így, s csakis így lehetett, például a többszintes tartással, az ok- és szakszerűbb takarmányo­zással, a jó genetikai tulaj­donságú fajtákkal, hogy 1960- tól napjainkig a baromfihús­termelés hazánkban három­szorosára; a gépi keltetés a tízszeresére emelkedett. / Ezen a tanácskozáson a gé­pekről, berendezésekről, a műszaki eszközökkel való el­látásról esett a legtöbb szó. Arról is például, amit Glatt- felder György, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese említett, nevezetesen, hogy az energia- hordozók árának folyamatos növekedése parancsoló köve­telményként várja el tőlük is, hogy a baromfitartó épületek hagyományos szellőzési és fű­tési rendszereit vizsgálják fe­lül. Gépesített rakodás A feladat persze összetett, s fűtés-szellőztetés aranyaiban, szükségességében optimális ér­tékeket kell elérni, itt is az összhang megteremtése a leg­nehezebb. Érdekes, amit vizs­gálataikra alapozva mondott: ha egy-egy épületben a te- remfútés helyett lokális, tehát helyi jellegű fűtést alkalmaz­nak, az energia több mint a felét megtakaríthatják. Még kialakulatlan, legalább­is részben, hogy ehhez mi a legjobb forrás: elektromos energia, propán-bután gáz üze­mű infrasugárzó? Az előbbi­nél húsz, az utóbbinál hatvan százalékos volt az energiakölt­ség megtakarítása, az olajjal történő teremfűtéshez viszo­nyítva. Csillag Nándor, a hernádi Március 15. Tsz elnöke vi­szont azzal kezdte előadását; hogy első látásra tényleg jó­nak. elfogadhatónak tűnik a baromfitartás és -feldolgozás eszközellátottsága, mégis mint­ha a gyakorlat mást mutatna. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően folytatják a gö­döllői művelődési központban azt a kiállítássorozatot, amely az élő .festőművészet bemuta­tása mellett rendre visszapil­lantást is ad. Az emlékezetes, országos anyagból válogató fotótörténeti tárlat után s a gödöllői fotózás történetét be­mutató kiállítás előkészítése közben most Kerny István, a maga nemében páratlan mun­kásságát adják közre az eme­leti galéria néhány pannóján. Izgalmas fejezet Aki képek, kiállítási tárgyak sokaságára számít, ezúttal csa­lódni fog; az összeállításból világosan kitetszik a szándék, hogy keveset markoljunk, de annál értékesebbet, jellemzőb­bet. Ennek jegyében valóban érdekes képeket láthatunk, amelyek kellőképpen repre­zentálják a fotótörténet e nagy magyar alakjának élet­művét. Kerny István 1878-ban szü­letett s 1963-ban halt meg, vagyis nincs még igazán tör­téneti távlatban. De ha figye­lembe vesszük, hogy a fény­képezéssel a múlt század vé­gén, az 1890-es évek közepén Ök is számos hazai gyárt­mánnyal kísérleteznek, ter­melnek is már eredményesen, de például megoldandó gond­két említette a vágásra szállí­tandó baromfiak rakodásának gépesítését. V Hogy miért? Részben, mert nincs elég kéz, vállalkozó eh­hez a munkához. Ők az úgy­nevezett műanyagketreces, görgős rakodási rendszert tart­ják jelenleg a legmegfelelőbb­nek. Ehhez maguk gyártatnak ketreceket is. Népes tábort számlál a Gö­döllő és Vidéke Áfész kisállat­tenyésztő szakcsoportja. A ta­gok közt van Ifjú István is, aki baromfit tart, s tenyészté­si eredményeiről szakberkek­ben is jól ismert. Az Asboth utcában berendezett kis far­mon az ólak mellett két táp­siló is mutatja, a legkorsze­rűbb módszerekkel dolgozik. Egy-egy silóban 80 mázsa ba­romfitáp is elfér. Ifjú István jő munkáját nemcsak a város tojásellátásá­hoz való hozzájárulása dicséri — naponta szállítja a ter­ményt a kereskedelemnek —, hanem a díjak, dicséretek is. Tulajdonosa például a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter által adományozott ki­váló kistermelő címnek. Nem véletlen tehát, hogy a magyar mezőgazdaság külön­féle szektoraival ismerkedő külföldi vendégek közül töb­ben is megfordultak már a ne­ves gödöllői gazda udvarában. Jártak már nála szovjet, viet­nami, arab és a minap nica- raguai vendégek. Az utób­biak, miközben dicsérő be­jegyzést írtak a vendégkönyv­be, elmondták, szívesen látnák ismerkedett meg, s aztán egé­szen haláláig gyakorolta az új­kor művészetét, nem lehet két­ségünk aziránt, hogy izgalmas fejezetlapokat forgathatunk a fotótörténetből ráeső részben. Majd jövőre... A kiállításra kiadott kis is­mertető füzet bevezetőjében Kincses Károly, a tárlat ren­dezője több pontban foglalja össze, hogy miért éppen Kerny Istvánra esett a választás. A fentieken kívül azért is, mert munkásságán belül jól szem­léltethető a kor ízlésének, szo­kásainak, fotós divatjainak, technikai eljárásainak válto­zása, alakulása, mert az egyik elindítója a magyar stílusnak, s mert az állandóan kereső, kutató a világ dolgai iránt ér­deklődő emberek közé tarto­zott, vagyis polihisztor volt a szó jó értelmében. Ezt bizo­nyítja az is, hogy tevékeny­sége sok területet ölel fel, a néprajzi fotózástól a sport és riportképeken keresztül a mű­vészi fényképezésig. S mindehhez hozzátehetjük: mégis meglehetősen ismeret­len a hazai fotósok között, az utódok keveset tudnak a nagy elődről. Pedig ma is lehet ta­Partneri szerződés A vácszentlászlói Galgatej Gazdasági Társasággal csak­nem tizenhétmillió liter tej ér­tékesítésére kötöttek szerző­dést erre az évre partnerei. A begyűjtött, feldolgozott tejet, valamint a saját és a Budapes­ti Tejipari Vállalat termékeit — mintegy hatvanfélét — na­ponta szállítja a környék üz­leteibe a Galgatej. A. fővárosi vállalat áruiból összesen 10 millió forint értékűt árusíta­nak egy év alatt. Fakitermelési gépek Az Erdészeti Tudományos Intézet, amelynek Gödöllőn is van kísérleti telepe, elkészítet­te a nagyüzemi erdőművelés, illetve a fakitermelés hatodik ötéves tervre érvényes gép­rendszerét. Az ÉRTI kutatói a termelőszövetkezeti fakiterme­lés gépeinek kiválasztása, ki- fejlesztése mellett nagy gon­dot fordítottak a csemeteker­tekben nagy kézimunkaigé­nyű folyamatok gépesítésére is. Az elmúlt években csak­nem negyven gépújdonságot alakítottak ki, közülük is fi­gyelemre méltó az a kis von­tató, amely a fogatot helyette­síti. Gépet szerkesztettek az úgynevezett vágástakarításhoz is. szülőhazájukban Ifjú Istvánt, aki ott széles körben propa­gálhatná tapasztalatait. A gazda elhárította a szíves invitálást, azzal, hogy a mun­káját jelenleg még egy fél napra sem tudja elhagyni. Minden perce be van osztva, csak így tarthatja az elért színvonalon a gazdaságot. Cs. J. Művelődési központ Kétféle Ismét két új szolgáltatással jelentkezik a járási-városi művelődési központ. E hónap­tól kezdve a ház előterében kétféle hirdetési lehetőséget adnak a lakosságnak. Az egyik a kulturális, amelyben köny­vet, hanglemezt, oktatási, fo­tós és filmes eszközöket, játé­kot, gyűjteményt, sportcikket, magnót, kazettát és más egye­bet hirdethetnek. Az előtérben elhelyezett táblán apróhirdetésekre is lesz mód. Például állás, lakás, nulni tőle, s ez akkor is igaz, ha tudjuk: a fényképezés job­ban függ a technika változá­saitól, fejlődésétől, mint a többi művészeti ág. Kernynél talán éppen ez az egyik legfontosabb: a minden­kori technikai apparátusból, eljárásból kihozni a legjobbat, s egyben újabbakat és jobba­kat keresni. Visszaemlékezésé­ben ezt írja: „...a fényképező kamera végleges formája, szerkezete még a mai napig, nem tudott igazán kialakulni. Nem született meg az a gép, amely mindent tudna. Magam is próbálkoztam kamerater­vezéssel. Többfélét gyártottam is, de mire elkészültén)- vele, arra a szomorú tapasztalatra jutottam, hogy ezen a téren nincs megállás. A legtökélete­sebb kamerát mindig majd jövőre fogják elkészíteni.” Ma is csak terv A kiállítás képein magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mi mindennel kísérletezett. S a fotózás, a film és a televí­zió varázslatosnak tűnő tech­nikája mellett sem avíttak ezek a próbálkozások. Nézzük csak meg azt a néhány mon­tázst, trükkfelvételt, amelyen A múlt század végétol Értékes fotótörténeti lapok F. I. Kiváló tenyésztő Fél napig se hiányozhat Műszaki Intézet Gyártják a szélkereket Néhány évvel ezelőtt a gödöllői MÉM Műszaki Intézet próbálta ki hazánkban azt, hogy vajon a szélkerekek, szélmotorok hasznosíthatók-e a nagyüzemi gazdálkodásban. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban kezdett kísérletek még csak alapozó jellegű ku­tatásnak számítottak. Ma már ott tart a dolog, hogy hazai gyártó, a nyíregyházi Mezőgép Vállalat készít ilyen berende­zéseket, szerelésüket a Mező­falvi Mezőgazdasági Kombi­nát végzi. Tény, hogy — mint a meteo­rológusok tartják, különösen az Alföld egyes részein — ál­talában egész évben jó a szél­járás, mégis úgy kellett a szél­gépeket megtervezni, gyártani, hogy a csendesebb időkben is hasznosítható legyen a szél­energiára alapozott rendszer. Például egy ivóvízellátó egy­ség. A szélmotoros szivattyút ugyanis idági elsősorban cső­vagy ásott kutakból való víz­felhozatalra fogták be. Egy- egy ilyen gépegység 400—500 szarvasmarha rendszeres ita­tásához szükséges vizet húz fel a kutakból, előnye elsősorban ott mutatkozik meg, ahol nincs villamos hálózat, tehát villa­mos motort nem is használ­hatnak. Ha szélmotoros szi­vattyú mellé legalább 30—40 köbméteres tároló tartályt te­lepítenek, akkor 3—4 szélcsen­des napig is elegendő vizet tarthatnak. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Domanyik László és Király Katalin: László; Braun Miklós és Tóth Éva: Miklós; Vankó János és Berki Jolán: János; Bacsa Imre és Petneházi Ilona: Imre; Berta­lan Lajos és Kovács Annamá­ria: Gábor nevű gyermeke. Névadót tartott: Háger György és Horváth Zsuzsan­na: Andrea; Papp Károly és Módos Éva: Attila Imre; Fe­hérvári Gyula és Kiss Ágnes: Ágnes Tímea; Nagy Sándor és Ragó Anna: Gergely; Ivánszki Miklós és Kotroczi Erzsébet: Szilvia; Csapó László és Béki Éva: Éva; Vigh László és Unghy Zsuzsanna: Norbert; Tóbiás Attila és Gáti Aranka: Eszter nevű gyermekének. Házasságot kötött: Katona László és Pinke Andrea; Se- bák János és Lajtos Mária; Rácz József és Faddi Erika. Elhunyt: Gál Mihályné, Aszód, Mosolygó Antal út 8; Dvorszki Pál, Aszód, Benedek út 2; Búzás Jánosné, Domony, Ságvári út 4.; özv. Riedl Jó- zsefné, Iklad, Szabadság út 137; Fábri Mihályné, Domony, Fő út 122.; Bánfalvi János, Iklad, Szabadság út 21.; Mada­rász Gyula, Aszód, Kossuth Lajos u. 6.; Madarász Gyulg- né, Aszód, Kossuth Lajos ú. 6.; Hirosik Mihály, Aszód, Deák Ferenc út 6.; Csobáh Mártonná, Aszód, Kondoros tér 21. m Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon június 12-én, szombaton 8 órától június 14-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szécsi László, Gö­döllő, Nagy Sándor köz 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, I kiadón, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon június 12-én, szombaton 8 órától jú­nius 14-én, hétfőn 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos u. 2. hirdetés ingatlan, albérlet, munkaköz­vetítés, bútor, kisipari szolgál­tatás, jármű és egyéb gépek adás-vétele. A kulturális hirdetés ingye­nes, a rövid szöveget a portán elhelyezett ládába kell bedob­ni, amit majd szabványkar­tonra gépelve tesznek ki a táb­lára. Az apróhirdetés díja ma­gánszemélyeknek két hétre 30, közületeknek és kisiparo­soknak 100 forint. Az apróhir­detés szövegét ugyancsak a portán lehet leadni, s itt kell befizetni a díjat is. magával sakkozik vagy a sa­ját fejét kínálja tálcán a mű­vész. Lehet, hogy ma ezt sok­kal könnyedebben oldanánk meg de az eredeti elképzelésnek megfelelő forma bravúr, az összhatás a legjobb avantgárd képzőművészeti alkotások megdöbbentő erejével hat. Kerny Istyánnál is igaznak látszik a megállapítás: kora fotóművészei mintha még job­ban tisztában lettek volna az­zal, hogy az emberi találékony­ság, a tudományos eljárások nem szemlélhetők önmaguk­ban, hogy a fényképezés nem­csak egy ügyes fogás. Hanem egyben olyan csoda is, amely minden eddiginél hűségesebb formában képes visszaadni, rögzíteni, megőrizni a világot. Ezért nem szabad visszaélni vele, ezért kell megóvni a kommerszé válástól, s ezért kell féltőn, érzékenyen bánni vele. Szükség van rá Munkássága nemcsak itthon külföldön is elismerést hozott. Nemcsak gyakorlati, elméleti fényképész is volt, aki ráadá­sul olyan tisztségeket töltött be a fényképezés hivatalos fórumain, amelyek felhaszná­lásával másokon és a magyar fényképezés egészén lendíteni tudott. Egy terve, a honi fotó­múzeum azonban halála után 20 évvel sem valósult meg. Pedig ez a kiállítás is mutatja, hogy milyen nagy szükség vol­na rá. G. Z. Kiszállások kilométerei Helyszíni vérvétel A fennállásénak huszadik évfordulóját ünneplő gödöllői vértranszfúziós állomás dol­gozói a két évtized alatt több mint ezerhatszáz alkalommal szálltak ki megyénk községei­be helyszíni vérvételre. Nem kevesebb, mint 65 ezer kilomé­tert utaztak szakembereik, or­vosok és asszisztensek, gépko­csivezetők. Az erédmény: 101 ezer liter vért kaptak az ön­kéntes véradóktól, akiknek száma megközelítette a há­romszázezret. Az átadott vér nagy részéből gyógyszer, illet­ve ezek alapanyaga készült el részben a véradóállomás labo­ratóriumaiban. ahol néldául a vérzékenyek számára mint­egy hatvanezer palackból ké­szítettek gyógyszert. labdarúgás Az utolsó forduló Még egy forduló, és minden kérdésre választ kapunk a já­rási labdarúgó-bajnokságban. A mérkőzéseket szombaton 15.30, illetve 17.30-kor játsz- szák valamennyi pályán. A párosítás: GEAC—HMSE, Ve­resegyház—Erdőkertes. Do­mony—Isaszeg, Pécel—Zsám- bok, Valkó—G algahévíz, Mo­gyoród—Túra. A minél kor­rektebb keretek biztosítása vé­gett ezúttal nem hozták nyil­vánosságra a forduló előtt a játékvezetők nevét. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Billy Wilder: Szenzáció!!! Amerikai filmvígjáték, készült 1974-ben, 20 órakor. Stúdiómo­zi a színházteremben. — Mozi« Vigyázz, kígyó! Csak 4 óra­kor. Szexis hétvége. Színes, szink­ronizált olasz—francia film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom