Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

or. ivia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1982. JÜNIUS 10., CSÜTÖRTÖK Kevés a szigor Kutak, utak, hiányzó tervek Gyakran engedély nélkül bontanak A nagyközségi és a községi tanácsok szakigazgatási szer­veinek nehezen számbavehető feladatai közé tartozik a köz­lekedési és vízügyi hatósági feladatok intézése. Az előb­biekhez elsősorban az utak, hi­dak, járdák építésével, állag- megóvásával kapcsolatos teen­dők tartoznak. A vízügyi ha­tósági jogkör kiterjed a köz­üzemi vízműről történő vízfo­gyasztás átmeneti korlátozásá­nak lehetőségére, a kisebb je­lentőségű belvízrendezésre, il­letve csapadékelvezetésre szol­gáló csatornák kialakításának engedélyezésére, s a tanácsok dönthetik el azt is, hogy hol, milyen kutak létesíthetők. Háttérben Egyik igazgatási feladatkör sem jelenti a tanácsi munka legkönnyebb területét. A ne­hézségeket csak fokozza, ho®r például a közlekedési hatósá­gi munkát ez idáig Vecsés és Monor kivételével, a járás te­lepülésein ugyanaz az ügyin­téző végezte, aki a hasonló­képp nagy terheket jelentő épí­téshatósági feladatokat is ellát­ta. Ezeknek a műszaki előadók­nak a munkaidejét már az építkezések engedélyezésével é.s ellenőrzésével kapcsolatos ten­nivalók is kitöltik, természetes hát, hogy a közlekedéssel ösz- szefüggésben lévő intézkedé­seik jórészt háttérbe szorul­nak. Egyébként is általános ta­pasztalat, hogy a helyi taná­csok szívesebben foglalkoznak a közlekedés úgynevezett lát­ványosabb oldalával: az út-, híd- és járdaépítéssel, felújí­tással, valamint a forgalmi rend kialakításával. Kevesebb gondot fordítanak viszont az engedély nélküli út- és járda­építések megakadályozására, az útrongálókkal, az utat en­gedély nélkül felbontó vállala­tokkal, esetleg magánszemé­lyekkel szembeni intézkedésre. A legtöbb hatósági feladatot a közműfejlesztési hozzájáru­lások kivetése jelenti. Általá­ban azonban gond van ennek m éviekének megállapításával, sőt gyakori a késlekedés is. A szigort sem alkalmazzák kö­vetkezetesen a tanácsok azok­kal szemben, akik, mint pél­dául Ecseren a Széchenyi ut­cában, vagy Üllőn a Faiskola utcában, engedély nélkül építe­nek utat. Ugyancsak ecseri, il­letve gyömrői, monori és gom­bai tapasztalat, hogy ijem kö­vetelik meg az útfelbontások­hoz az engedély megkérését. A járási hivatal illetékes osztá­lyának megállapítása szerint egyetlen szakigazgatási szerv sem követeli meg a járdák műszaki tervezését, pedig ezt több utasítás is előírja. SztemeUék A közlekedési hatósági mun­kában remélhetőleg színvonal­emelkedést jelent majd az a tény, hogy műszaki ügyinté­zői státust kapott Gyömrő, Üllő, Sülysáp, Pilis, Ecser és Mende. A helyi tanácsok ter­mészetesen számíthatnak a já­rási hivatal műszaki osztályá­nak segítségére is. Igyekeznek a tanácsi utak osztályba soro­lását és saját használatba tör­ténő adását minél gyorsabban elintézni. Több esetben kellett — a helyiek helyett —, eljá­rást indítaniuk az útrongálók­kal szemben. Ez történt pél­dául Mende-puszta szentistvá- ni részén, illetve a sülysápi Tápióvölgye Mgtsz-szel szem­ben. A vízügyi hatósági munka valamivel talán egyszerűbb feladatokat jelent, ennek elle­nére az sem gond nélküli a Hiányt pótolnak Több a magánkereskedő Gyömrőn 17 magánkereske­dő tevékenykedik. Az élelmi­szerellátást 4 zöldség-gyü­mölcs és egy vegyeskereskedés segíti; a község egymástól tá­vol levő területein, nem egy éppen ellátatlan részen, hiányt pótolva. A vendéglátásban egy lán- gossütő, egy pecsenyesütő, s egy büfés működik — jól fel­szerelt, higiénikus üzletekben. Ketten dohány-bazáráru ke­reskedéssel, öten divat-aján­dékáruval foglalkoznak. A la­kosság tüzelőanyag-beszerzé­sét segíti elő az a két magán- kereskedő, aki tüzelőolaj- és építőanyag-árusításra kapott engedélyt. A jövőben várható a magán- kereskedők számának további növekedése. Különösen az új piacon lesz szükség rájuk, ahol majd csarnokszerű for­mában nyílik lehetőség árusí­tásra. Kézilabda Ismét kimaradtak a hetesek Megyei női II. osztály: Erdőkertes—Tápióvölgye SC 16-14 (6-8). Erdőkertes, vezette: Mikus — Petyerák (jól). Az úri csapat a következő felállásban lépett pályára: Bakos — Árnics, Torna, Szé- csényi, Misinszki, Kuli, Maczó. Mint az összeállításból kide­rül, Misinszki először játszott a felnőttek között. Az első 25 percben nagyszerűen játszot­tak a vendégek, s megérde­melten jutottak vezetéshez. Szünet utná ismét előjött a csapat régi „betegsége”, a hét­méteresek kihagyása. Ezen a találkozón a megítélt hét bün­tetőből ötöt kihagytak, s ez okozta vereségüket. Góldobók: Árnics (6), Mi- sinszki (4), Kuli (2), Torna, Maczó (1—1). Jó: Árnics, Mi­sinszki, Bakos. Ifi: Tápióvölgye—Erdőkertes 20-14 (9-8). Az úri lányok folytatták ra­gyogó szereplésüket, biztosan szerezték meg a győzelmet. Góldobók: Strobán (10), Kiss, Paizs, Horváth, Deckner, Szirák (2—2.) Jó: Strobán (a mezőny legjobbja), . Németh Jolán. Ezzel a tavaszi forduló befe­jeződött. Folytatás: szeptem­berben. G. J. járásban. A szakigazgatási szervek könnyebb helyzetben is vannak, hiszen a vízkorlá­tozás elrendelése például a víz­ügyi hatóság ; szakvéleménye, illetve javaslata alapján tör­ténik, a felszíni csapadékvíz elvezetésére pedig rendszerint a lakosság panasza nyomán ke­rül sor. A gondok közé az so­rolható, hogy gyakran elmarad a kútépítések hatásági enge­délyezése. Az első vízzáró ré­teget meg nem haladó mély­ségű kutak ásásához a helyi tanács hozzájárulása szüksé­ges, de az az igazság, hogy egyre kevesebb ilyen készül. Másodfokú eljárásra a járás­ban egyetlen esetben került sor: Gyömrőn egy kutat be kellett temetni. Más-más ütem Az út-, kúttémák kétségte­lenül más-más súllyal kerül­nek az ügyintézők asztalára, vagy egy-egy testületi ülés elé. A tanácstagi beszámolók, falu­gyűlések és más községi fóru­mok, szinte sehol sem múlnak el anélkül, hogy szóba ne ke­rülne, milyen sok az ősztől ta­vaszig vagy csapadékos idők­ben nehezen megközelíthető te­rület. Az új utak építése évről évre többre kerül, de az ugyan­ilyen arányú növekedés nem jellemző a tanácsok anyagi le­hetőségeire. Épp ezért fontos az elért eredmények megvédé­se, a szilárd burkolatú utak állagának megóvása. V. J. Papának, mamának, bakfisnak Egész családi ruhatárt varrnak Fürge ujjak, ügyes kezek formálják a divatos és tetsze­tős ruhadarabokat a PEVDI gyáregységében. A sikeresen működő vállalat konfekció­részlegének készítményei akár egy-egy család teljes ruhatárát kite^ietnék, hiszen női és férfi­kabátot épp úgy varrnak, mint női és bakfisruhákat, szoknyá­kat, nadrágokat, mellényeket, vagy akár hálózsákokat is. A konfekciót előállító ceglé­di gyáregység a legszétszór- tabb. Monoron, Abonyban, Da- bason és Nagykátán is vannak üzemeik, mi több, még a ceg­lédi székhely is három kisebb munkahelyből tevődik össze. Igaz, az elmúlt években el­készült a Déli úti szabászat, központi anyagelőkészítő és raktár, de ezzel még visszá- sabb lett a helyzet, kiáltóbb az ellentét a korszerű körül­mények és a Kossuth Ferenc utcai varroda áldatlan állapo­tai között. Saját anyagból Annál inkább furcsa ez, mivel a vállalat boldogulásá­ban meghatározó szerepe van — nagyságrendjénél és jó eredményeinél fogva is —, a ceglédi részlegnek. A PEVDI tőkés exportjának 40 százalé­ka tőlük származik. Kapacitá­suk majd háromnegyed részét a nyugati megrendelőknek végzett bérmunka tölti ki. Az ötödik ötéves terv meg­felelő előzményül szolgált a jelenlegi időszakhoz. A meg­izmosodás, a felkészülés idő­szaka volt. A bérszínvonal a sikerrel végzett munkával együtt növekedett. Korszerű varrógépekhez, vasalóberen­dezésekhez, frontfixáló gépek­hez jutottak, így ma a mű­szaki színvonal jó. A párt városi végrehajtó bi­zottsága arra volt kíváncsi, hogyan veszi a hatodik ötéves terv könnyűnek cseppet sem mondható akadályait a PEV­DI ceglédi gyáregysége. A leg­utóbbi testületi ülésen meg­győző kép bontakozott ki ez­zel kapcsolatban. Megnyugtató volt hallani, hogy — bár a munka természeténél fogva —, néha a kisebb fennakadások miatt megsűrűsödik a levegő, egész évi munkájukat mégis rendben ellátják. A tőkés ex­Vágányokat szerelnek Több napra lezárják az Ady úti sorompót A MÁV Építésvezetősége to­vább folytatja a ceglédi vas­útvonal felújítását. Ezzel kap­csolatban Monor állomáson 1982. június hónapban meg­kezdődik az állomás Budapest felőli végén lévő kitérők cse­rélése. Kitérőcserélési mun­kák, Valamint a közöttük lé­vő vágány cserélése miatt, az Ady Endre úti átjárót előre­láthatólag három napon teljes forgalomeltereléssel lezárják. A teljes lezárást megelőzően június 11., 14. és 16-án elő­reláthatólag 8—15 óra között félszélességű lezárás lesz. A teljes forgalom elterelésére június 15., 17., 21-én, várha­tóan 7—19 óra között kerül sor. A teljes lezárás időszakában a 20. sz. Volán autóbuszai a másik sorompón át fogják megközelíteni a 4. számú utat. Az építésvezetőség a lakos­ság megértését, türelmét kéri. port növelése a céljuk, nem­csak a bérmunkáé, hanem a saját anyagból készült holmik nagyobb arányú eladásáé, mert ezen több a haszon. A Nagykátán idén felépülő üzemcsarnok is ezt a felada­tot szolgálja majd. (Cegléden is tervezik az építkezés folyta­tását,'s ha tető alá kerülhet az épület, tanműhely, meg a gyesről visszatérő nőknek ké­nyelmesebb egyműszakos kis­mamaszalag is lesz.) Szívesen vásárolnák A piac viselkedéséhez való fürge alkalmazkodás jellemzi őket. Így például az eredetileg 1982-re előirányzott 95 milliós árbevételi tervet 110 milliósra bővítették, s ennek pontosan a felét várják kemény valutá­ban. A tőkés export továbbra is meghatározó a számukra. Miután a termékszerkezet meglehetősen szerteágazó, ne­héz mindent nagymértékben gépesíteni. Bizony, olyan kény­szerhelyzet is volt már, amikor több tízezer darabos kabát­megrendelés futott be, s azo­kat is be kellett erre a mun­kára tanítani, akik addig csak hordták, de nem varrták ezt a felsőholmit. (Általában egy- egy átlagév munkaösszetétele így fest: 400 ezer szoknya, nadrág, 70 ezer ruha, 15 ezer kabát és 6—8 ezer hálózsák. Miután a munka ezentúl sem lesz sem könnyebb, sem keve­sebb, minden amellett szól, hogy mielőbb folytatni kelle­ne a Déli úti beruházást. Új gépek, más bérek Miután a Kiváló vállalat cí­met 1981-ben végzett jó mun­kájuk nyomán újfent kiérde­melték, nem érdektelen egy pillantást vetnünk jellemző adataikra. A 86 millió forintos árbevételi tervet 111 millióra teljesítették, s ebből 54 mil­lió volt a tőkés export. A nye­reség a remélt 15 millió forin­tot több mint 6 millióval szár­nyalta túl. Bár a nyugati devi­zaárfolyamok csökkenése hát­rányosan érintette őket, vevő­körükben sikerült némi ár­emelést véghezvinni. Hatéko­nyabb munkával valósult meg mindez úgy, hogy a holmik 99,6 százaléka megkapta az el­ső osztályú minősítést. Az idei év az ötnapos mun­kahét beindításának jegyében kezdődött. A termelékenység ösztönzése érdekében, a sza­bályzatban — az eddigi idő­bér helyett — a csoportos bé­rezésre fognak áttérni. Há megjönnek a megrendelt, spe­ciális gépek, vasaló-berende­zések, a technológiai változta­tások arányában hajtanak végre újabb normarendezést. A testület kedvezően nyilat­kozott a PEVDI munkájáról. Kiváltképp, ha még a további bővülést is sikeresen megold­ják, akkor lesz minden tekin­tetben napjaink igényeinek megfelelő munkahely. T. T. Gödrök, árkok, nyitott kapuk Olvasóink panaszaiból — Előbb megcsinálták a jó utat — kezdte panaszát a mo­nori Pozsonyi utcában lakó ol­vasónk. — örültünk neki, de nem sokáig, mert másfél hó­napja gépek érkeztek, s jó da­rabon feltúrták az új utat. Nem tudni, mit kerestek és mit találtak, egy biztos: akkora gödröt hagytak maguk után, hogy egy szekér élférne benne. Nincs körülkerítve, nincs leta­karva, az alján egy vízzel telt betongyűrűt látunk. Rettegünk, ha egy-egy apróbb gyerek jár arra: kezét vagy lábát töri ki, ha beleesik. (A gödröt megnéztük. Ott tá­tong, valóban. Ha nem fényes nappal van, a környéken is­meretlenként nyugodtan bele­sétálhattunk volna. Az arra la­kók találgatják: meddig lesz még az út közepén, s kinek a kötelessége rendbehozni?) ,aa* W MM-um' A monori Móricz Zsigmond utcában, alig pár méterrel a Kifut István utcai kanyar előtt, bűzölög egy híres árok — a környékbeliek panaszának for­rása. Ez a vízlevezető hosszan kanyarog a Békásban, a kertek alján — de nem torkollik se­hová. A benne lévő víz megre­ked a Móricz Zsigmond utcai hídnál, s a mostani melegben az ablakot sem nyithatják ki az arra lakók. A mocsárban ál­lati tetemek — kutyák, macs­kák maradványai — oszlanak, cikáznak az ebihalak, terjeng a békanyál. Mindez egy for­galmas útszakaszon, ahol rá­adásul a járda melletti árok­parton még korlát sem véd senkit — a Katona József ut­cába ballagó óvodásokat sem — a belepottyanástól. — Le kellene vezetni a vizet! — mondják panaszos olva­sóink. Illetékesek figyelmébe ajánljuk, hiszen ez a mocsár még a kánikulában sem szárad ki... BBB1 — Olvasom a hirdetményt — írja ugyancsak monori olva­sónk —, hogy a tanács illeté­kesei bejárják Monort, s fel­szólítanak mindenkit, hogy tisztítsák meg a vízlevezető ár­kok átereszeit. Ez jó dolog. De észreveszik-e vajon a bejárást végzők azt is, hogy néhol tér­dig érő gödör tátong a járdá­kon is, vagy, hogy kifelé nyí­lik a nagykapu, s tárva-nyit­va áll sokszor egész nap, aka­dályozva a közlekedést? S ha észreVesznek egyéb hiányossá­gokat, nemcsak az átereszek gondját, szóvá is teszik . leg­alább? Köszönetét mondok mindazok­nak a rokonoknak. Ismerősöknek, a polgárdi szociális foglalkoztató nevelőinek és társaknak, akik sze­retett fiam, Potyán János temeté­sén Pilisen megjelentek, rész­vétükkel fájdalmunkat enyhí­tették, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. A gyászoló család. Az akta súlya jó három ki­ló lehet. Tartalmazza a vádlot­tak előéletét is, ami bizony, nem kevésbé fordulatos, mint ténykedéseik utolsó sorozata. Egyszer azonban mindenkit utolér a sors igazságosztó ke­ze. A „sorsot” jelen esetben az elsőrendű vádlott volt felesége képviselte, aki egy nagy, bal­tákkal és sörösüvegekkel szí­nesített verekedés után bero­hant a rendőrségre, s dühében elmondta: volt férje a kere­sett betörő... Nagy László elsőrendű vád­lott háromszor is megjárta már a börtönöket, de amikor utol­jára szabadult, újra csak úgy döntött, megélhetését, szóra­kozását a legkényelmesebben ismét lopással biztosítja. Meg is kezdte portyáit 1981 októ­berében. Az üllői Afész-iroda ablakát betörve számológé­pekhez, ruhaneműkhöz, némi készpénzhez is jutott. Október 23-án újabb akció következett, a gyömrői Halászkertben. Itt az ajtót feszítette ki, s 20 li­A tárgyalóteremből A portyák mégis véget értek A volt feleség tett feljelentést tér pálinkával, cigarettákkal, számológépekkel, kávéval tért haza Monorra, ahol Báthori László és felesége adtak szál­lást neki és volt feleségének, aki új férjét, Sárai Szabó Jó­zsefet hagyta ott a kedvéért egy időre. A zsákmány egyre több lett. A nagykőrösi Tormás-büfé, az üllői ABC, a vecsési ABC, a vasadi élelmiszerüzlet, a pilisi ruhásbolt bánta Nagy László egy-egy látogatását, de a társa­ság — Báthoriék, Nagy és Sá­rai Szabóné — jól éltek, irha­bundában jártak, nem hiány­zott semmijük. Azaz: Sárai Szabónak hiányzott a felesé­ge. Meg is beszélte vele, hogy visszaköltözik hozzá, de mire a teherautó odaért, hogy a bú­torokat elszállítsa, Sárai Sza­bóné meggondolta magát. Nagy és Báthori igyekeztek kitessé­kelni a hivatlan vendéget, eközben- parázs verekedés tört ki, aminek a vége: a rendőr­ségen kötött ki a társaáág, majd a bíróság előtt felelt tet­teiért. Nagy László elsőrendű vád­lott többszörös visszaesőként halmazati büntetésül öt év, fegyházban töltendő szabad­ságvesztéssel fizeti a portyák árát. öt évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától, s 3 ezer forint pénzmellékbüntetést ka­pott. Báthori Lászlót orgazdaság vétsége miatt 6 hónap szabad­ságvesztésre ítélték, s le kell töltenie előző büntetését, 8 hó­napot (s. Báthori nét ugyancsak orgaz­daságért vonták felelősségre, büntetése 2 év 6 hónap bör­tön, 3 év közügyektől való el­tiltás. Sárai Szabó Józsefné vétsége is orgazdaság: negy­vennapi elzárásra változtat­ható pénzbüntetésre ítélte a Monori Járásbíróság. Nagy László fellebbezett, a többi íté­let jogerős. K. Zs. .ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom