Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

1982. JÜNIUS 10., CSÜTÖRTÖK ucvri -éjpS W Kaimon 3 Végső búcsú Papp Árpádtól Tervszerű fejlesztés Nagykőrösön A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése a nagykőrösi városi tanács végrehajtó bizottságának te­vékenységéről. A legutóbbi beszámolás óta jelentős eredmény több területen Elvtársainak, barátainak, harcostársainak hosszú menete kísérte utolsó útjára szerdán a Mező Imre úti temetőben Papp Árpádot, a magyar munkás- mozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a munkásőrség nyugalmazott országos pa­rancsnokát, vezérőrnagyot. A vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíbor pár­nákon helyezték a koporsó elé —, díszőrségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt- és állami életünk, a fegyveres testületek vezető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a csa­lád nevében Horváth István, az MSZMP KB tagja, belügy­miniszter vett búcsút az el­hunyttól: — Harcostársunk, barátunk szüntelenül közös ügyünkért, a munkáshatalomért, a népért dobogó szíve állt meg örökre. Olyan harcos szíve, aki fiatal korától kezdve azon munkál­Tegnap Dabason, a motel­ban kihelyezett ülést tartott a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács Elnöksége. Részt vett a tanácskozáson Méhész János, a dabasi járási párt- bizottság titkára, Kálmán Fe­renc, a járási hivatal elnöke. Ott volt Oláh György nyugal­mazott rendőr vezérőrnagy, az OKBT alelnöke. Javuló tendencia A tanácskozást Szabolcsi János rendőr alezredes, me­gyei főkapitány-helyettes nyi­totta meg. A napirendnek megfelelően Rácz Sándor rendőr őrnagy, dabasi járási rendőrkapitány fűzött szóbeli kiegészítést a helyi KBT mun­kájáról írásban beterjesztett jelentéshez. Érzékeltetvén a megelőzés, a propagandamun­ka fontosságát, rámutatott többi között, hogy idén má­jus végéig 92 közúti baleset történt a járásban, s közülük C halállal végződött. Az el­múlt években növekedett a közutak forgalma, tovább gyarapodott az ipari és mező- gazdasági üzemek gépparkja, a magángépkocsik száma. Évente általában kétszázötve­nen szereznek vezetői enge­délyt, így mind többen vesz­nek részt a szükséges rutin nélkül az egyre zsúfoltabb forgalomban. A jelentés külön kitér arra, milyen intézkedéseket tettek az illetékesek a közutak biz­tonságának növeléséért. így például számos helyen tiltó és tájékoztató táblákat helyeztek el, egyes útvonalakról kitiltot­ták a lassú járműveket. Al­kalmazták az egyirányúsítást és a teherforgalom elterelé­sének módszerét is, több he­lyen megerősítették a burko­latot, korszerű csomópontokat építettek ki. Mindez hozzájá­rult ahhoz, hogy a balesetek számának alakulása egy év távlatában javuló tendenciát mutat. Mind összességében, mind a halálos tragédiákat te­kintve csökkentek a számok. Az ellenőrzések, akciók — melynek során egy év alatt több mint háromszáz esetben jártak el a szabálytalankodó gépjárművezetőkkel szemben, ugyanúgy fontos tényezői a megelőzésnek, mint a sokol­dalú felvilágosító munka. Ez utóbbi szervezésében si­került előrelépni a társadal­masítás kiszélesítésével. Szo­rosabb lett a kapcsolata a járási KBT-nek az üzemek­kel. a társadalmi és tömeg­szervezetekkel. Tavaly 184 esetben tartottak előadást, s ezeket gyakorta filmvetítéssel kodott, hogy a nép megőrizze honát e hazában, amelyet 1945-től mondhat igazán ma­gáénak — mondotta, majd fel­idézte Papp Árpád életútját. A munkásőrség parancsnok­sága, az egész testület szemé­lyi állománya nevében Nagy György, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának első he­lyettese mondott búcsúszava­kat, kiemelve, hogy Papp Ár­pád életét tette fel a nép ha­talmának fegyveres védelmére, a párt politikájának szolgála­tára, ahogyan erre újpesti munkás édesapja, a Tanács- köztársaság Vörös Hadseregé­nek zászlóalj parancsnoka ne­velte, ahogy erre a mártírha­lált halt bátyja példát adott. Papp Árpádot katonai tisz­teletadással temették el. Ko­porsóját vörös drapériával bo­rított ágyútalpon vontatták a munkásmozgalmi panteon sírkertjébe, ahol díszsortűz kö­zepette helyezték el végső nyughelyére. A gyászszertar­tás az Internacionálé hangjai után a munkásőr díszzászlóalj díszmenetével ért véget. is színesítették. Propaganda­anyaggal látták el az óvodákat és iskolákat, vetélkedőket, versenyeket szerveztek, me­lyek lebonyolításában számot­tevő segítséget kaptak a peda­gógusoktól, a KBT-aktivis- táktól. Jelenleg 5 iskola ren­delkezik KRESZ-parkkal, s ez évben várhatóan Gyálon, Da­bason és Üjhartyánban is épí­tenek hasonlót. Sikerként könyvelhetik el, hogy a Nem­zetközi Iskolakupa megyei döntőjében a dabasi csapat második helyezést ért el. Országosan is példa A beszámolót követően Csa­tári Imre rendőr százados, a KBT újonnan kinevezett tit­kára adott tájékoztatót az idei első negyedévi munkáról. Bevezetőben rámutatott, hogy az OKBT elismerően értékelte a Pest megyei KBT munkáját, többi között néhány kezde­ményezésüket — így a tsz-ek- ben dolgozó gépjárművezetők KRESZ-vetélkedőjét, s a BM- dolgozók körében rendezett felmérő versenyt — országo­san is elterjesztésre javasol­ták. A továbbiakban ak előadó ismertette az előző negyedév rendezvényeit. Sikeresnek ér­tékelte a Nemzetközi Iskola­kupa, valamint az Iskolák a közlekedésbiztonságért mozga­lom eredményeit. Rámutatott, hogy a csapatok jó szereplése aláhúzta a több éves ifjúság- centrikus tevékenység helyes­ségét. Bejelentette, hogy a Hollandiában rendezett nem­zetközi versenyen a kerékpá­ros kategóriában Túri József ceglédi általános iskolás har­madik helyezést ért el, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rr agyar csapat is do­bogóra került. Szólt ezután az üzemi vetélkedők népszerűsé­gének növekedéséről és más Dronagandarendezvények je­lentőségéről. Közösen az érdekeltek Részletesen ismertette a megyei KBT és a KPM Buda­pesti Közúti Igazgatóság együttműködésével a vadriasz­tó prizmák elhelyezésével kap­csolatos úttörő jellegű kísér­leteket. Végezetül utalt a tervekre is: még az idén há­rom propagandafüzetet ad ki a KBT. megszervezi a tsz-ek és az ipari szövetkezetek szo­cialista brigádjainak vetélke­dőjét. valamint a közlekedési szaktáborokat. Ezután dr. Diékai hászlóné. a pénzügyi szakbizottság ve­zetője vonta meg az első ne­Bizottsági ülések Költségvetés Az 1981. évi állami költség- vetés végrehajtásáról készített törvényjavaslati jelentés épí­tőipari, valamint közlekedési és hírközlési fejezeteit vitat­ta meg szerdai ülésén az or­szággyűlés építési és közleke­dési bizottsága a Parlament­ben. A képviselők elé került az Épíáásügyi és Városfejlesz­tési, tSi amint a Közlekedés- és Postügyi Minisztérium együttes jelentése, amelyhez a tanácskozáson két miniszter- helyettes, az ÉVM-től Kádár József, a KPM-től pedig Klézl Róbert szóbeli kiegészítést is fűzött. A tavalyi költségvetés vég­rehajtásáról tárgyaló képvise­lőtestületi tanácskozások sorá­ban szerdán az országgyűlés kulturális bizottsága is e té­mát tűzte napirendjére. A Parlamentben — Óvári Miklós elnökletével — tartott ülésén a kulturális ágazat — a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Ál­lami Ifjúsági Bizottság — zárszámadásáról kapott tájé­koztatást vitatták meg. gyedév költségvetési mérlegét. Pataki Péter rendőr százados az idei balesetek tapasztala­tairól tájékoztatta a testületet. Többi között aláhúzta, hogy az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva jelentéktelen mértékű emelkedés tapasztal­ható a balesetek számában. Pozitív viszont, hogy az ittas balesetet okozók száma je­lentékenyén csökkent, bán még mindig nagyarányú, meg­haladja az összes tragédiák számának egyötödét. Keve­sebb volt a halálos kimenete­lű szerencsétlenség a főközle­kedési útvonalakon, több vi­szont a mellékutakon. Ez min­den bizonnyal összefügg az el­lenőrzések területi megoszlá­sával is. Hangsúlyozta, hogy igyekeznek minden lehetősé­get megragadni a biztonságo­sabb közlekedés feltételeinek megteremtéséért. Ennek során fokozzák az együttműködést az ebben közvetlenül érdekelt társszervekkel. Az előterjesztéseket hozzá­szólások követték. Ezután Szabolcsi János rendőr alez­redes elismerést nyújtott át több kiemelkedően dolgozó aktivistának. Az ülés után az elnökség tagjai látogatást tettek a her­nádi Március 15. Tsz-ben. Tegnap délelőtt a SZOT székházában — a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa rendezésében — került sor a megyei vállalati gazdasági ve­zetők, szakszervezeti titkárok, valamint munkavédelmi veze­tők tanácskozására. A meghí­vott vendégeken kívül meg­jelent Németh István, a SZOT munkavédelmi osztályának munkatársa. Plutzer Miklós, a Pest megyei Tanács munka­ügyi osztályának vezetője, dr. Dutka Antal, a Pest megyei KBT titkárságának vezetője. dr. Frischman Edgárd, a Pest megyei Főügyészség ügyésze. — Célunk — mondotta Fo­dor László, az SZMT titkára —. az érvényben lévő munka- védelmi szabályok betartása, valamint a megye munkavé­delmi helyzetének elemzése. — Az V. ötéves terv során 55 milliárd forintot fordítot­tunk beruházásokra — mon­Amint a jelentésből kitűnt, a nagykőrösi tanács vb leg­utóbb 1977-ben számolt be munkájáról a megyei testület előtt. Ekkor a határozat a vá­rosi testület tevékenységét összességében eredményesnek ítélte. Az azóta eltelt időszak­ban igyekeztek a megyei vb által megjelölt feladatokat teljesíteni. A fejlesztés a megváltozott gazdasági lehetőségekkel össz­hangban a kiemelt területek ellátási színvonalának meg­őrzését, illetve mérsékelt, dif­ferenciált gyarapítását tette lehetővé. A VI. ötéves terv előkészítése során a feladato­kat rangsorolva elsődlegesen a lakáshelyzet javítását, a kommunális ellátás és intéz­ményhálózat fejlesztését, az ellátottságban meglevő kü­lönbségek kiegyenlítését tűz­ték ki célul. A lakásépítésnek, a terüle­tek előkészítésének kiemelke­dő jelentősége volt. Felépült egy 480 lakásos lakótelep, s másik kettő kialakítása is fo­lyamatban van. Az új ottho­nokba mindenekelőtt mun­káscsaládok és fiatal házasok költöztek, öt év alatt 1057 la­kás épült a városban, 874 ma­gánerőből. Többségük ellátott­ságát tekintve megfelel a mai követelményeknek. A jelen időszakban csaknem 500 tel­ket alakítanak ki, s bocsáta­nak az önerőből építkezők rendelkezésére. A területek részben közművesítettek. Ke­vés állami lakás épül, s ezek többsége is csak a tervidőszak végére készül el. Az elmúlt öt évben a városi víztermelő kapacitás 75 száza­lékkal nőtt, két új kutat he­lyeztek üzembe. Az ivóvízhá­lózat 33 kilométeres szakasz- szal bővült. A vezetékes ellá­tásban részesülők aránya így megközelíti a lakosság 50 szá­zalékát. A szennyvíztisztító te­lep bővítésére a következő öt­éves tervben kerülhet sor. Je­lentősen gyarapodott a csator­nahálózat, a városközpontban pedig rekonstrukcióra került sor. A villanyhálózat majd’ 40 ki­lométeres szakasszal nőtt. Az elektromos energiával való ellátottság megközelíti a 100 százalékot. A lakások mint­egy egynegyede kap vezetékes gázt. Az úthálózat fejlesztésé­re elsősorban a lakótelepeken törekedtek. Csaknem 30 ezer négyzetméternyi járda épült, ennek kétharmada társadalmi munkában. Változatlanul el­dobta többek között Vargha Tamás, az SZMT munkavédel­mi osztályának főfelügyelője. — Ennek ellenére nem kevés ma még az olyan hely, ahol korszerűtlen, elavult munka­eszközökkel találkozunk, ame­lyek állandó balesetek forrá­sai. Ha szűkösek is anyagi lehetőségeink, a dolgozók élet- és testi épségének védel­me nem lehet pénzkérdés. A balesetek többsége elkerülhető lenne nagyobb munka- és technológiai fegyelemmel, szervezettebb munkával, vala­mint vezetői példamutatással és az egymásért érzett na­gyobb felelősséggel. A vitaindító előadásában szólt a megyei baleseti hely­zet alakulásáról, azok kivizs­gálásának módjáról, a munka- védelmi oktatás hiányosságai­ról, a munkavédelmi irányí­tás fogyatékosságairól, és azokról az erőfeszítésekről. marad a szükségletektől a te­lefonellátottság. A város belterületén immár négy éve biztosított minden öt­éves korú gyermek óvodai el­helyezése. A külterületeken tanfolyamokat szerveznek, így teljes körűen megoldott az is­kolai előkészítés. Az alsófokú oktatás tárgyi feltételeit javí­tották a rekonstrukciók. En­nek ellenére a 89 tanterem egynegyede csak szükségből használható. A gyerekek 40 százaléka részesülhet napközis ellátásban. Lényeges változást hoz majd az idén elkészülő új, 16 tantermes iskola. A közép­fokú oktatás feltételei biztosí­tottak, s megoldódik a szak­munkásképző intézet elhelye­zése is az iskolák közötti épü­letátcsoportosítással. Bővült a közművelődési in­tézményhálózat is: gyermek- könyvtár és stúdiómozi nyílt. Az Arany János Múzeumban országos jelentőségű kiállítás kapott állandó helyet. Az egészségügyi ellátást ja­vította 6 munkahelyes rende­lőintézet felépítése. A korsze­rű fekvőbeteg-ellátás feltéte­leinek biztosítása érdekében az idén szervezeti integráció jött létre a ceglédi városi kór­házzal. Ezáltal lehetőség nyílt, terven felül, egy újabb szak­orvosi rendelőintézet és men­tőállomás kialakítására, vala­mint 40 bölcsődés korú gyer­mek ideiglenes elhelyezésére, mely a 60 személyes új intéz­mény elkészültéig nagy segít­séget jelent. Ugyancsak :gőri-' dot fordít a város az idős em­Ugyancsak a tegnapi ülésen került napirendre a megye filmellátásának helyzetéről és feladatairól szóló jelentés. Ez többi között megállapítja, hogy a tárgyi feltételek az elmúlt években gyarapodtak, a lehe­tőségek azonban elmaradnak az országos átlagtól, az igé­nyektől. Az épületek elavulá­sa, életveszélyessé válása miatt több mozit be kellett zárni az elmúlt években, így sok kisebb és több nagyobb községben nem nézhetnek fil­met az ott lakók. A megyei mozivállalat ezeken a telepü­léseken 1977-től ugyan folya­matosan megszervezte a mo­zin kívüli vetítések rendsze­rét — 84 művelődési házban. amelyeket a balesetet megelő­ző tevékenység érdekében vé­geznek a megyei vállalatok. A vitában felszólalók kriti­kusan elemezték a munkavé­delmi helyzet alakulását a megyében. Beszéltek a védő- felszerelések hibáiról, a me­zőgazdasági és Afész-mellék- üzemágaknál dolgozók rossz munkakörülményeiről, a szo­ciálpolitikai tevékenységről, amelyben fontos szerepet kell kapnia a munkakörülmények javításának is. Megemlítették az üzembe helyezés nehézsé­geit. s arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy 1981-ben 172 ember halt meg a megyében közúti baleset következtében. Az is kiderült, hogy sokszor fordulnak panasszal sérültek a megyei jogsegélyszolgálathoz, mivel a vállalatok gyakran ki akarnak bújni a kártérítések alól. Sz. M. berek helyzetének javításárai Korszerűsítették a szociális otthont, bővült az öregek nap­közi otthonának hálózata. A tanyavilágban megszervezték a házi szociális gondozást. A kereskedelmi ellátás ki­egyensúlyozott. A hálózat alap­területe csaknem 2 ezer négy­zetméterrel nőtt. Befejezés előtt áll egy új ABC-áruház építése. Korszerűsödött a ven? déglátás is. Ugyancsak előrelépéséről adott számott a jelentés a ha­tósági ügyintézésben. Ez össz­hangban áll a társadalompoliti­kai célokkal, megfelel a jobb politikai elveknek. Jelentősen csökkent a határidőn túli in­tézkedések száma. Az elmúlt két évben az ügyek többsége elsőfokon lezárult, a fellebbe­zés aránya nem érte el a két százalékot. Bevált az ügyfél- szolgálati iroda nyitvatartási idejének változtatása a lakos­ság igényeinek megfelelően, ugyanígy a vállalatoknál és szövetkezeteknél tartott kihe­lyezett ügyfélfogadás rendsze­re is. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a városi ta­nács és szervei a legutóbbi be­számolás óta a munka számos területén jelentős eredménye­ket értek el. Ezért elismerését és köszönetét fejezte ki a vég­rehajtó bizottság és a? appará­tus tagjainak. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendőkben kezel­jék kiemelten a tanácstagok választókerületi munkáját, a tanácsi bizottságok koordináló és ellenőrző tevékenységét. A lakossági ügyintézésben bizto­sítsák az előírt határidők be­tartását. Mindenképpen köze­líteni kell a megyei átlaghoz a szociális ellátottság városi mutatóit. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a város egészség- ügyi szervezetében történt vál­tozások hatását, a tervek ma­radéktalan megvalósítását ez­után is fokozottan kísérjék fi­gyelemmel. 80 iskolában és 263 óvodában az igények szerint hetente, illetve havonta rendeznek előadásokat — a végső megol­dás mégsem ez lehet. Két éve a Pest megyei Mun­kavédelmi Felügyelőség bevo­násával elvégzett vizsgálat azt mutatta, hogy a jelenlegi létesítmények 70 százalékánál sürgős fölújításra lenne szük­ség. Erre azonban a vállalat nem tud fedezetet biztosítani. Az elkövetkezendő években az elavult, gazdaságtalan üzeme­lésű mozikat be kell zárniuk. Ezzel párhuzamosan, a kihe­lyezett vetítések lehetőségei­nek megteremtésével kívánják ellensúlyozni a hiányokat. A jelenlegi ötéves tervben pénz­eszközökből a szükségesnek alig több, mint egynegyede áll rendelkezésre saját :orrások- ból. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a berendezések több mint 60 százaléka már nullá­ra leirt eszköz. így üzemben tartásuk különösen munka- és költségigényes. A helyzet megváltoztatásához minden­képpen külső segítségre van szüksége a megyei moziüzemi vállalatnak. A mozik látogatottságát alapvetően befolyásolja a fil­mek színvonala és összetétele is. A moziműsort 1200—1300 játék- és rövidfilmből állítja össze a vállalat, a választék azonban nem mindig felel meg a nézők igényeinek. Sa­játos gond, hogy a jelenlegi filmkópia-elosztási rendszer miatt a megye hátrányos helyzetbe kerül. Az új fil­mekből egy-két kópiát oszta­nak el Bács, Békés, Csongrád és Pest megye között. Ezért e megyeszékhelyeken a buda­pesti bemutatókkal egy idő­ben. a Pest megyei városok­ban viszont csak később ve­títik az újdonságokat. Külö­nösen a nagyközségek mozi­jaiba jut el késéssel egy-egy kópia. Mészáros János Megragadni minden lehetőséget Fokozott társadalmi összefogás a balesetek számának csökkentéséért, a biztonságos közlekedésért M. J. Munkavédelmi tanácskozás A tragédiák figyelmeztetnek Külső támogatás szükséges a mozihálózat korszerűsítéséhez Tegnap a megyeházán ülést ;artott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napi­renden szerepelt a beszámoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom