Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

Ma: 3. oldal: A tragédiák figyelmeztetnek Megragadni minden lehetőséget l oldal: Ady ezúttal a tizenhármas Bronzba örökített méltóság 7. oldal: Hazajáró nagykátai diák A lányok jobban futottak 8. oldal: Több pb-gáz a palackban PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK A KGST XXXVI. ülésszaka A napirendnek megfelelően folytatódott a tanácskozás ^ Szerdán az elfogadott ^ napirendnek megfelelően ^ folytatta munkáját a Köl- & csönös Gazdasági Segítség ^ Tanácsának XXXVI. ülés- szaka. A tanácskozás előző napján, kedden (lapzárta után) került sor a delegációvezetők felszó­lalására. Grisa Filipov bolgár miniszterelnök szólt arról, KERESIK ■jn rdekes folyamatot fi- gyelhetünk meg a ceg­lédi járásban és Cegléd városában. Amíg utóbbi­ban jó ideje lényegében nem változik azoknak a száma, akik kisiparosként a lakosság szolgáltatási igényeit igyekeznek kielé­gíteni, addig a járásban egészen más a helyzet. A települések egy részén zsu­gorodik, a másik részén gyarapodik a kisiparosok csoportja, de úgy, hogy ösz- szességében növekszik a létszám. A megye másik táján, Gödöllőn és a gö­döllői járásban viszont ép­pen a városban szembeszö­kően gyors az iparjogosít- ványosok körének bővülé­se. Óvakodni kell tehát az elsietett általánosításoktól, a helyi jellemzőknek szen­telt csekély figyelem ugyanis tévutakra vezethet. Évek óta tartó átalaku­lást jelenít meg a Gödöllő városi tapasztalat, ám ugyanakkor a ceglédi járá­si jellemző is igaz. Arról van szó ugyanis, hogy a városokban ötször olyan gyorsan növekszik a kis­iparosok csoportja, mint a községekben, viszont döntő többségük mégis a falvak­ban tevékenykedik. Aki te­hát a változásokban kizá­rólagosságot keres, az té­ved, hamis következteté­sekre juthat. A városok ilyen természetű gyarapo­dásának az a magyarázata, hogy a városlakó szolgál'a- tási igényei — helyzetéből és lakókörnyezetéből adó­dóan — a megyében jóval magasabbak, mint a köz­ségekben élőké, viszont a falvak javában a szolgál­tatások támasza nem a szövetkezetek, az állami cé­gek hálózata, hanem a kisipar. Majdnem négyszer annyi mester tevékenyke­dik a községekben, mint a városokban, de persze nagy hiba lenne elfeledni: a me­gye népességének többsége is falun él. Amíg az embe­rek 76.4 százalékának la­kóhelye a megyében köz­ség. addig a kisiparosok 73,5 százaléka található ezeken a településeken, azaz parányit jobbnak lát­szik az arány, mint a vá­rosok esetében. A valóság­ban azonban, mivel a vá­rosokban viszonylag ki­épült a szövetkezetek, az állami cégek hálózata, a városlakónak sokkal ked­vezőbbek a választási le­hetőségei, sokkal inkább esélyei vannak igényei ki­elégítésére. mint azoknak- akiknek községében a szol­gáltatások jó néhány rész­területén senki sincs je­len. sem cég. sem maszek Érthe’ő tehát, ha a lehe­tőségek tágítására sokféle módon keresik az utat mind a tanácsok, mind a kisiparosok területi cso­portjai. Így jött létre pél­dául az un. acjarasos moz- galom, ami azzal egyenlő, üogy a mester rendszeresen es meghatározott időpont­ban megjeleni« a szomszé­dos ialuoan, falvasban is, vállalva, ellátva a szakmá­jába vágó megbízatásokat. Ennek a formának elsősor­ban ott van nagy jelentősé­ge — egyebek kőzett a már említett járásox kisebb te­lepülésein, azután a rácke­vei, a nagykátai járás ap­róbb falvaiban — ahol más módon egész egysze­rűen nem juthatna hozzá a lakosság Dizonyos szol- gáltatásoknoz, mint például haj nyíráshoz a férfiak, íri- zurattészítéshez a nők, ci­pőjavításhoz azok, akik nem óhajtják az egészen jó lábbelit egy kisebb hiba miatt a szemétbe dobni. Vannak próbálkozások más megoldásokkal is, mint amilyen a gyűjtőhe­lyes felvevőhely — a szent­endrei járásban például —, az iparosok közös munka­felvevő helyének megte­remtése, több szakma mű­velőinek elhelyezése egy fedél alatt és így tovább. Keresik tehát az új formá­kat, módszereket az élet­nek ezen a nem mellékes területén, hiszen egyre in­kább azt mutatják a ta­pasztalatok, hogy a változó igényekkel a szolgáltatások változó szervezete, módja tud csak úgy ahogy lépést tartani, ám míg az igé­nyek átalakulása gyors, addig a szervezeti, mód­szertani felfrissülés lassú, tétova, sokféle szemléleti okkal összeütközve halad. őreség lenne a vi­szonylag rugalmas kisiparon elverni a port az előbbiekért. Ponto­san arról van szó, hogy míg a kisiparban immár két- három esztendeje keresik a jobbat kínáló megoldá­sokat a megyében, addig a szolgáltatásban részej álla­mi vállalatok lényegében csak most kezdenek mozgo­lódni, s a szövetkezetek egy csoportja sem tépte az ist­rángot türelmetlenségében, hogy valami újjal rukkol­hasson elő. Bizonyos, ren­geteg az oka a keresés ilyen különbözőségének, ám gyanítjuk, az alapvető ok mégis az, hogy míg száz kisiparosból nyolcvanhárom a lakossági megrendelések­ből, szolgáltatásból él, ad­dig a szocialista szektor szervezeteinél ez a részese­dési arány csekély; nem ez hozza a pénzt. Ezért kérdéses, keresik-e igazán az úi lehetőségeket az em­lítettek. azaz érdemes-e Keresniük, avagy van egy vágy, ami vágy marad?! Mészáros Ottó hogy az alapanyag- és ener­getikai probléma megoldásától nagymértékben függ a jövő gazdasági növekedésének di­namikája, így elérkezett az idő, hogy a tagállamok olyan komplex programot dolgozza­nak ki, amely e problémát az integráció érvényesítésével átfogó módon oldja meg. A továbbiakban azokról a lényegi változásokról szólt, amelyek az együttműködés kulcsfontosságú területein a szakosodásban és a kooperá­cióban történtek. Itt említette az atomerőművi berendezések, az elektronikus számítástech­nikai berendezések terén való együttműködést, valamint azo­kat a megállapodásokat, ame­lyet a budapesti tanácskozáson írnak alá. Carlos Rodriguez, a kubai minisztertanács elnökhelyette­se ezt követően a világgazda­sági helyzet elemzésével fog­lalkozott. Rámutatott arra; Washington egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy a szocialista országoknak a tő­kés kereskedelmi és pénzügyi viszonyoktól való különböző mérvű függését nyomás cél­jaira használja fel. Mint mon­dotta, a KGST-országoknak összehangoltabb munkával kell szembeszállnia ezzél a fe­nyegetéssel. To Huu vietnami miniszter­elnök-helyettes arról beszélt, hogy Vietnam aktívan részt kíván venni a termelés szako­sításában és a kooperációban. Bővíteni kívánja az együtt­működést és a kölcsönös se­gítségnyújtást Vietnam, Laosz és Kambodzsa között. A VSZK reális lehetőségei, nyersanyag- forrásai és fejlettsége figye­lembevételével igyekszik részt venni a testvérországok­kal való két- és sokoldalú együttműködésben. Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke rámutatott arra, hogy a vezető imperialista körök igyekeznek károkat okozni a szocialista közösség országainak magatartásukkal, konfrontációval és bojkottal próbálják nehezíteni a fejlő­dést. A későbbiekben az NDK nemzetgazdaságának fejlődé­séről beszélt, majd utalt arra, hogy az integráció tervszerű fejlődésének fontos feltétele a nyersanyagellátás. Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök Mongólia 20 éves KGST-tagsága jegyében összegezte ox-szága fejlődését, kiemelve, hogy termékeny együttműködési kapcsolatok alakultak ki az elmúlt két év­tizedben a többi tagállammal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, mi­niszterelnök mindenekelőtt arról beszélt, hogy a szükség- állapot bevezetése Lengyelor­szágot a katasztrófa szélén ál­lította meg. A gazdaság teljes széthullásának folyamata lefé­keződött. Az ellenség azonban nem akar belenyugodni a ve­reségbe. Lengyelország számá­ra különösen jelentős az a gazdasági segítség, amelyet a Szovjetuniótól és a többi KGST-országtól kap. Az or­szág számára értékes a KGST- országokkal való együttmű­ködés új formája, amely még a kezdeti szakaszában van. Constantin Dascalescu, a ro­mán minisztertanács elnöke az ország VII. ötéves tervének sajátosságairól és teljesítéséről beszélt, kiemelve az energia- termelés, a nyersanyaggazdál­kodás és a mezőgazdaság fon­tosságát. A későbbiekben utalt arra, hogy az együttmű­ködésnek számos kiaknázatlan tartaléka van, amelyek a fel­adatok megoldásában nagyobb szerepet kaphatnak. (Folytatás a 2. oldalon). Kádár János fogadta Nyikolaj Tyihonovot Megbeszélés az Uruguayi KP első titkárával Kádár János fogadta Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP KB tagját, a szovjet kormány elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán, a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST XXXVI. ülésszakán hazánkban tartózkodó Nyi­kolaj Tyihonovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, valamint a szocialista közösség országai­nak együttműködése és a ma­gyar—szovjet kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. A találko­zón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Berecz János, a KB tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője, valamint Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Bazovsz- ki), az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ★ Kádár János szerdán a KB székházában találkozott a hazánkban tartózkodó Rodney Arismendivel, az Uuruguayi Kommunista Párt első titká­rával is. A szívélyes, baráti légkör­ben folytatott megbeszélésen tájékoztatták egymást pártja­ik soron levő feladatairól, vé­leményt cseréltek a nemzet­közi munkásmozgalom, vala­mint a nemzetközi élet néhány fontos kérdéséről, különös fi­gyelmet fordítva Közép- és Dél-Amerika helyzetére. A találkozón jelen volt Fé­lix Diaz, az Uruguayi Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja és Berecz Já­nos. Aratási műszaki ügyelet Gyorssegély a helyszínen Alkatrészek soron kívül is Hamarosan eljön az aratás ideje. A mezőgazdasági üze­mekben már javában tart a felkészülés; beszerzik még az utolsó javításokhoz szükséges alkatrészeket, megjavítják a gépeket, hogy a csúcsidőben nehogy csütörtököt mondja­nak. S mi lesz, ha mégis...? A budaörsi központú Mező­gép Tröszt évek óta természe­tes kötelességének tekinti, hogy az aratás idején teljes erejével segítse a földeken dolgozókat. Ezért szervezik meg az idén is, az ország egész területére kiterjedő ha­Júniusi szállítási csúcs a W-nál Nem egyenletes a vagonigény-x- Csak tévhit — tájékozta­tott Kucsera Károly, a MÁV Budapesti Igazgatóságának üzemviteli osztályvezető-he­lyettese —, hogy a keve­sebb beruházás miatt keve­sebb lenne a vasút dolga. El­lenkezőleg, a vasutasoknak egy­re nehezebben megoldható fel­adatokkal kell megbirkóz­niuk. Példázza ezt a június 9-i szerdai helyzet. Az igazgató ság területére 1614 vagon ér­kezett, miközben majdnem háromezer az igény. A hiány egy részét át­csoportosítással ugyan pó­tolni tudjuk, de maradék­talanul nem vagyunk ké­pesek eleget tenni a meg­rendelők igényeinek. Hasonló volt a helyzet az el­múlt hetekben is. Ilyen körülmények között rangsorolni kell az igényeket Mindenekelőtt az energiahor­dozókat és az exportterméke­ket kell elszállítani, elegendő vagont kell biztosítani a zá­honyi átrakó állomásnak is Ez az oka, hogy májusban 2436 vagont csak késve tudott az igazgatóság a megrendelőknek kiállítani. Hosszan lehetne sorolni az okokat, vajon miért állt elő a jelenlegi fuvarpiaci helyzet Minden bizonnyal közreját­szik, hogy a heti két pihenőnap miatt felborult a vasút kocsifor­duló rendje. Hétköznapokon átlagosan 1000—1200 a kirakatlan vagon az igazgatóság állomásain, hétfőre pedig 2100—2200 is összegyűlik. A hét első napján tehát a vállalatok minden energiát a vagonok kiürítésére fordítanak, kedden, szerdán és csütörtökön a berakásra kon­centrálnak. így tehát az áru­val megrakott szerelvények is­mét csak a hétvégeken érkez­nek meg rendeltetési helyük­re. Az áldatlan helyzet megelő­zése érdekében 22 vállalattal kötöttek hétnapos kocsirende­lési megállapodást, mely sze­rint a fuvaroztatók minden­nap hozzávetőlegesen ugyan­annyi vagont kapnak, de azo­kat várakozás nélkül ki is szolgálják. E megállapodás azonban a tapasztalatok sze­rint csak papír maradt. Két máisk ok: egyrészt az év eleji fagyok, másrészt a fu­varoztatók igyekezetének hiá nya miatt nem volt igazán sikeres az előszállítási kampány, így a tömegárukat is most kell kellene gyors ütemben elszállí­tani. A MÁV statisztikái azt is bizonyítják, hogy bár az ipar termelése nem növekszik, sőt sok helyen csökkent, a fél­év végi és az őszi hajrától nem sikerült megszabadulni. Három hete még csak napi 2100—2300 volt a vagonigény, június első napjaiban rendre meghaladja a 2700-at. A gyors vasúti fuvarozás előfeltétele a karbantartott, üzemanyag-takarékos villamo­sított pálya. Ami azonban ké­sőbb haszonnal jár, átmeneti ideig nehezíti a vasutasok dolgát. Napjainkban ilyen re­konstrukció folyik Kelenföl- dön, a pusztaszabolcsi vonalon Cegléd és Budapest között, s hozzákezdtek a veresegyházi vonal rekonstrukciójához és villamosításához is. A Pest megyei állomásokon fogadják, illetve indítják idén a budapesti vasútigazgatóság szállítási teljesítményének egyharmadát, 9 millió 366 ezer tonna árut. Az igazgatóság szakembereinek véleménye szerint a Pest megyei fuvarozta­tók többsége jó partner, fegyelmezett szállíttató. Jól szervezték meg a munkát a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál, a váci DCM-ben, a pilis- vörösvári ásvány-, és a szobi kőbányában, dicséretes a cég lédi KÖZGÉP, az albertirsai Tüzép és a vecsési Vízügyi Építőipari Vállalat telephely teljesítménye is. Cs. A. táskörrel a mezőgazdasági műszaki ügyeleti szolgálatot. Június 28-tól augusztus 15-ig a trösztközpontban, minden Mezőgép-vállalatnál, valamint azok minden gyárában — ahol a szükséges feltételek meg­vannak ehhez — munkanapo­kon 7—19 óráig, munkaszü­neti napokon 7—13 óráig kér­hető majd segítség a szakem­berektől, akik szükség esetén kint a földeken is megjavítják az elromlott gépeket. A felkészülés napjaiban hat Mezőgép-vállalat szereli és szervizeli az importból szár­mazó kombájnokat és más ön­járó gépeket. Valamennyi Me­zőgép-vállalat megkülönbözte­tett figyelmet fordít saját gyártmányainak minőségére, üzembiztonságára, hiszen meghibásodás esetén nekik kell biztosítaniuk az alkat­részt, megreparálni a meghi­básodott gépet — méghozzá azonnal. A motorokat és más részegységeket felújító válla­latok bőséges cserekészletet küldenek raktárra, s egy biz­tos: Mezőgép-gyártmányú al­katrészekből nem lesz hiány. A szigorú vezérigazgatói uta­sítás ugyanis előírja, hogy a szerződési kötelezettségektől függetlenül, minden esetben biztosítani kell az alkatrészt, akár soronkívüli gyártással, akár a készülő új gépek rová­sára is. Ha olyan alkatrész­ről van szó, amelyet ugyan nem a Mezőgép-vállalatok gyártanak, de a szükséges fel­szereltség megvan hozzá — egyedi gyártással kell gyors segítséget nyújtani. A tröszt raktárai az aratás idején nyit­va lesznek — ezen nem múl­hat a siker. A műszaki segítségen kívül szívesen adja kölcsön szakem­bereit a Mezőgép Tröszt. Ahol lehet, megszervezik az étkez­tetést, az üzemi konyhából meleg ételt visznek az aratók­nak. Az ügyelet szervezéséről, a segélykérő helyekről termé- sze'esen részletes tájékozta­tást kapnak az üzemek. K.*. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom