Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
Lakások kényelmét szolgálja Cseperedő csemeték Eredményesnek mutatkozik Cegléd utcáiban a tavasz eleji fásítás. Ott, ahol a lakók segítettek és időben elültették a csemetéket, ott szinte valamennyi gyökeret eresztett, rügyet fakasztott. Sok már első virágát is mutatja. A megmaradt csemeték sem lesznek gazdátlanok. Ügy tervezik, ősszel ezekből Dótolják a hiányt. További telepítésről is szó lehet Cegléden, a Kossuth Ferenc és a Beloiannisz utca közti területen kialakuló lakónegyed több szintes házai távfűtésesek, a lakások közvetlenül kapnak meleg vizet is. Minderről a hőközpont gondoskodik Ganz-konténerkazánok segítségével. A kép a hőiközpontról készült. Az átadásra kerülő épületeket sorra bekapcsolják a hálózatba. Apáti-Tőth Sándor felvétele Vízilabda Kelemen beszédes góljai Győzelem a „hírős" városban Az OB II. A-csoportban a Kecskeméti SC volt a Ceglédi VSE vízilabdázóinak partnere legutóbb. Győztesen jöttek haza a fiúk az alföldi „hírős városból”. Ceglédi VSE—Kecskeméti SC 13-10 (3-3, 4-2, 4-2, 2-3) Cegléd: Németh, Beck, Kárász, Papp, Bóbis, Ungvári, Kelemen. Csere: Hajós, Tánczos, Tankó, Horváth. Edző: Czigány Károly. Góllövök: Kelemen (8), Ungvári (3), Bóbis, Papp. Biztonsággal győzték le örök riválisukat a ceglédi vízilabdások. A mérkőzés első negyedében az eredmény még 2-0 volt az ellenfél javára, ám fokozatosan jobb játékba lendült a ceglédi „gépezet”, és szebbnél szebb gólok sorozatát bemutatva nyerték a mérkőzést. A csapatnak ezúttal gyenge pontja nem volt, mindenki példásan küzdött. Kelemen nyolc gólja önmagáért beszél. A bajnokságban most egy hét szünet következik, ugyanis a hét végén Egerbe, a Dobó Kupa mérkőzésre készülnek. Ezen, négy OB I-es csapat társaságában a ceglédiek is részt vesznek. Beck Mihály Veszett volt a ravaszdi A Pest megyei Állategészségügyi Állomás ceglédi járási-városi főállatorvosa ebzárlatot hirdetett a tavasszal Csemő egész közigazgatási területére, kilencven napra, azaz július 26-ig. Alapos ok volt erre: rókatetemet leltek a nagykőrösi bekötő úton. A kimúlt jószágon az Országos Állategészségügyi Intézetben végzett vizsgálat során a veszettséget, mint kórt, kimutatták. A rendelkezés szerint tehát Csemő közigazgatási területén a házőrzőket és az egyéb célból tartott ebeket is a portán belül, lehetőleg megkötve kell tartani, ne. kószálj anak. Negyedszer is élre kerültek Gyomron rendezték me^/a Pest megyei kisegítő iskolák V. tudományos és technikai úttörőszemléjét. A vendéglátó gyömrőiek örömmel fogadták az érkezőket, a ceglédi, abonyi, nagykőrösi, váci, gödöllői, érdi és vecsési csapatot. A gyerekek alaposan, ügyesen felkészültek. Szereplésük hű tükörképét adta a velük foglalkozó pedagógusok lelkes, igyek- véssel teli munkájának is. Az öt állomásra osztott fel- adatcsoportok életkorukhoz és ismereteikhez kapcsolódó kérdésekre vártak feleletet. Szárnyalhatott a fantázia, kézügyességükről is tanúskodott egy-egy feladat. Szükség volt irodalmi, földrajzi, ismeretre. A ceglédi iskola csapata immár negyedszer, győztesen tért haza az úttörőszemléről. A csapat tagja volt Dudás Attila, Dabis Éva, Bebők Csilla és Lőrincz Mária. CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1982. MÁJUS 5., SZERDA A kórházban Sokszínű a szakszervezeti élet Gondjuk van munkára, művelődésre, üdülésre A szakszervezetek alapvető feladata az érdekvédelem, érdekképviselet, a szocialista munkamozgalom szervezése mellett a szociális körülmények figyelemmel kísérése, azok javítása. Ágazatonként más-más feladatok kerülnek előtérbe. Az egészségügyben egyre nagyobb igény, hogy a szakszervezet fokozottabban gondoskodjon a dolgozókról, elsősorban a nőkről és. a fiatalokról. E sajátos feladatról kérdeztük Kiszel Istvánnét, a ceglédi kórház-rendelőintézeti álapszervezet szakszervezeti bizottságának függetlenített titkárát. Hosszú szolgálat — Az egyre bonyolultabb, gyógyítást segítő műszerek, berendezések miatt említette elsőnek a munka biztonságát? — Egyre több az értékes, speciális berendezés, legtöbbször kezelési módjuk is eltér a szokásostól. A közelmúltban ezért megszerveztük a munka- védelmi őrszolgálatot. A munkavédelmi előadó feladata, hogy feltárja a hiányosságokat. Ebben a szakszervezeti bizottság mellett működő munkavédelmi bizottság is közreműködik. Most készül az új munkavédelmi szabályzatunk. — Milyen a kórháziak munkakörülménye? — A meglevő szociális helyiségek korszerűek, ám mosFelbuhkanf egy késirafos könyv Vitézi ének érzi az emlékét Felköfé érettünk Nádár István kardját KÁDÁR ISTVÁN TÖRÖK- VERÖ HADNAGY históriája a ceglédi költészettörténet egyik legbecsesebb emléke, napjainkban került elő egy kéziratos könyvből. Ez a vitézi ének méltó darabja a honvédő harcokban hazánkért, népünkért mindhalálig küzdő katonák viselt dolgait megörökítő középkori lantos szerzeményeknek. Szerzője Södi Farkas János, II. Rákóczi György fejedelem kancellistája, évszázadának krónikása. Az ütközetről még aznap értesült s negyven versszakban nyomban megírta a viadal hősének. Kádár Istvánnak csatán való halálát. A hadnagyot személyesen ismerte, hiszen mindketten a fejedelem környezetéhez tartoztak, együtt szolgálták nemzetüket tollal és éles szablyával. A hanyatló török; birodalom a XVII század közepén új erőre kapott az albán származású nagyvezírek győztes hadjárataival. Kara Musztafa kezdte, Köprili Mohamed folytatta az erdélyi hadjáratban és Várad megvételével. A hódítókkal szemben a „magyarság újra összeszorította öklét, és felejtve a belső visz- szavonást”, a királypárti katolikusok és Habsburp-ellenes protestánsok egy akarattal harsogták Zrínyi Miklós harcra hívó kiáltását: .Ne bántsd a magyart! Meg kell indulnunk halálra is, ha kívántatik mennünk.” Szablyát élesítettek. zászlót bontottak s mentek a török elé. A nagy felbuzdulásában „felköté érettünk Kádár István kardját”. A nagyvezír főcsapáta előtt száguldó, fosztogató, dúló, falukat fölperzselő, szélvészgyorsaságú tatárokkal Berety- tyúújfalunál ütközött meg 1658-ban. A csata a magyarok vereségével végződött, a parancsnokló Kádár is ott lelte halálát. Félistenként harcolt, míg a nyilak le nem terítették. Tatár a nyílvesszőt, mint polyvát szórja, Mégis ugyan jénylik, forgd- ték két karja, Kétszer a tatáron magát által vágja. Nézd, az ellenség is dolgait csudálja. De, hogy fárasztatott nyilak erejével. Mégis mindhalálig hegyes tőrrel öklel: Leomlik az tatár előtte sereggel. Azért butsúzását bízta rám ily renddel: Búcsúzott a végbeli katonáktól, jüleki, szécsényi és pápóci rokonaitól, kikkel sokszor próbált szerencsét. A végeken lakozó kapitányoktól, akik kincsekkel jutalmazták sikeres portyáiért, a lesen fogott török főemberekért. Legfőképpen Széki Péter barátjától, akivel egy volt, mint a test a lélekkel Másoktól is. Diós György bajtársától, az ónodi és a szendrői katonáktól. Kéri őket, hogy ne vigyék messze földre. Hanem hol kiömlött testemnek az vére l Ott legyen csak közel eltemető helye. Emlékét háromszázhúsz éve őrzi ez az ének. A nép magáénak tartotta, csiszolta, formálta, az ejrédeti szöveget megrövidítette, majd új strófákkal gazdagította. Az évszázadok során a szerző, Ködi Farkas János neve elfelejtődött, de az éneket birtokba vette minden idők katonája, parasztja és pásztora, széliében énekelte a Kárpátokon túli Moldovában is, és mindenütt, ahol magyarok éltek. Megkurtított-megtoldott szövege a ponyván és a kéziratos könyvekben terjedt tovább. A CEGLÉDI KÉZIRATOS KÖNYV e legnagyobb karriert futott darabjából számos ballada és népdal táplálkozott, egy-egy szakaszát felvették a verbunkos táncdalokba, a lakodalmas énekekbe, pásztor- dalokba, katonanótákba, sőt még a vásári koldusok alamizsnakérő énekeibe is. A régi ceglédi lakodalmak menyasszonybúcsúztató szövegét ugyancsak a mi gyűjteményünk őrzi, a könyörgő koldusokét Arany János népdal- gyűjtepiénye. Terjedelemben a változatok élén jár a ceglédi história tizenkilenc szakasszal. Más tájakon teljesen elhagyták a klasszikus műveltségű literátor, Ködi Farkasnak a régi zsidóság, s az ókori görög hősök harcainak fölemlegetését, a ceglédi história bevezetőjében szó esik az ótestamentomi Babilon fogságról, Isten ládájának el- zsákmányolásától kezdve Éli pap haláláig, sőt a Tróját mindhalálig védelmező Hek- torig. Annak bizonyságául, hogy a mi kéziratosunk írója nagyon régi, talán egy tizenhetedik századi szövegről másolta. A XVI—XVII. század histó- riás énekei híradással voltak várak ostromáról, csaták lefolyásáról, törökverő katonák hősi haláláról, szolgálván az akkor még nem létező hírlapok helyett. Szerzőik bejárták a csatatereket és a végvárakat, adatokat gyűjtöttek a sebesültektől és az elesettek bajtársaitól. Ezek az elbeszélő költemények frissen terjedtek, mert aki kapta, máris lemásolta, tovább adta. A megénekelt esemény híre hetek alatt szétáradt az ország ban. A hajdani riporterek emlékét fönnmaradt műveik őrzik. s a kései kollégák tisztelettel gondolnak Tinódi Lantos Sebestyén, Gosárvári Mátyás, Valkai András, Temesvári János, Temesvári István, a Nikolsburgi Névtelen, Nagy- bánkai Mátyás, Görcsövi Ambrus, Tőke Ferenc, Csanádi Demeter, Salánki György, Tardi György, Sztárai Mihály. Nádai Mihály, Szegedi András, llosvai Selymes Péter Ihász Névtelené, Hunyadi Ferenc, Huszti Péter, Csáktornyái János, a Lévai Névtelen Szakmári Fabricius István Kákonyi Péter, Varsányi György, Cserényi Mihály és Ködi Farkas János elődökre Munkáikat ma énekes króni kának mondanánk. A törté netírást szolgálták és hazafi ságra neveltek. Az énekeket vándor lantosok, hegedősök adták elő zenekísérettel, lanttal, citerával. A VONZÓ MŰVÉSZI ÉLMÉNY hatása alatt sok fiatal állt be végvári katonának — a ceglédiek Szendrőbe, Egerbe és Érsekújvárba — a hős- halál kockázatával s a minder históriában fölrémlő temetet lenség bizonyosságával, min- Kádár víziója: Ámbár a vadak is testemet megrágják, t Hollók és farkasok véremet kiszívják. Hídvégi Lajos tanában, mert a bővítések miatt a létszám nőtt, a hely szűkösebbé vált. A szociális helyiségek felújítására, bővítésére ezért minden évben jelentős összeget fordítunk. — Beszélhetünk az egészségügyiekről szólva is foglalkozási betegségekről, ártalmakról? —■ Ilyen például a fertőző májgyulladás, melyet már annak nyilvánítottak. E betegség ideje alatt teljes fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Egyes osztályokon különböző mértékben veszélyességi pótlék adható. A laboratóriumban, a vérellátóban, az elmeosztályon dolgozók esetében ez 30 százalék. Sok mindent gépesíteni tudunk, de a betegápolók igen sokat emelnek, gyalogolnak. A műtőben dolgozó orvosok, asz- szisztensek lábát az álló munka erősen igénybe veszi. A hosszú ügyeleti szolgálat is jelenthet megterhelést. A gazdasági vezetés mellett működő rehabilitációs bizottságban ketten képviselik a szakszervez tét. Több munkahelyet rehabilitációs munkahelynek minősítettünk, bár évente ritkán fordul elő, hogy áthelyezését kérné valaki, az egészsége miatt. — Mit tesznek a munkakörülmények további javításáért? — Tavaly többek között vizsgáltuk, hogy milyen a kórtermek világítása. Kiderült, hogy az a kívánt érték alatt van. Orvos, nővér munkáját nehezíti, szemüket rontja. Ezért a mennyezeti armatúrákat folyamatosan kicseréltetjük. Kialakítottuk a központi műtőszolgálatot. A műszereket, berendezéseket így jobban kihasználják, és ott az egy dolgozóra jutó megterhelés is így közel azonos lesz. — Az itt dolgozó nők egészségvédelme érdekében a nő- és szociálpolitikai bizottság megszervezte a komplex onkológiai szűrővizsgálatot. Ezt az intézet szakorvosai nani munkájuk mellett önként vállalták. Otthonra várók — Az életkörülmények javításában lakás, üzemi étkezés. üdülés kérdésben mi a szakszervezet szerepe? — Lakásigénylő dolgozóink érdekét képviseljük a városi tanács lakáselosztó bizottságában. Jelentős segítség az otthonra váróknak az, hogy orvos- és nővérszállásunkon az igénylőknek, minimális térítés mellett, helyet tudunk adni, így fizetésük egy részét félre- tehetik. Az üzemi étkeztetésnél is lényeges az intézeti hozzájárulás. — A szakszervezeti üdültetés évről évre visszatérő gondja, hogy a lehetőségek elmaradnak az igényektől. Nagyon kevés a családi beutaló. Szak- szervezeti bizottságunk gyulai és fallóskúti bérlemények fenntartásával igyekszik ezen javítani. Az erre fordított pénz egy részét szakszervezeti, a másikat intézeti hozzájárulás jelenti. Tavaly 203 szak- szervezeti tagunk, tagságunk 20 százaléka üdülhetett. — A tagdíjbevétel 17 százalékát segélyezésre fordítjuk. Fontos feladatunknak tekintjük a njugdíj ásókról való gondoskodást. A segélyezésen túl is támogatjuk volt dolgozóinkat. Nyugdíjastalálkozót rendezünk, részt veszünk a nyugdíjasklub programjának szervezésében. A kirándulások, filmvetítések mellett apró, de fontos figyelmesség: a klubfoglalkozások keretében orvosi tanácsadás is folyik. Nyelvek, könyvek — Közművelődési programjaik mutatják, hogy ezen a területen is sokrétű tevékenységet folytatnak. — A szakmai képzésben, továbbképzésben részt vevők száma meghaladja a 150-et Politikai képzésben úgy kétszázan vettek részt a múlt évben. Szerveztünk német és angol nyelvoktatást. Az üzemi könyvtár sokféle szolgáltatást ad. Több mint 6 ezer kötete van. Szakszervezeti letéti könyvtárunk a betegek és a dolgozók rendelkezésére áll. Alapszervezetünk folyóiratokra sokat költ, a terjesztést a könyvtáros és a folyóiratfelelős végzi. A programjainkból csak néhányat említek: politikai könyvkiállítás, tárlatok, előadóestek, sportnapok, vetélkedők, gyermeknap. Télapóünnepség — mindezt a köz- művelődési bizottsággal együttműködve szervezzük. — A jó alapszervezet kulcsa tehát a szervezettség, az együttműködés, a gyors, pontos információáramlás? — Igen. A bizalmi testület jó munkájának köszönhető mindez, s annak, hogy a pártós állami vezetés támogatja és segíti elképzeléseink megvalósítását. Győrffy Annamária Nehezen cseperedik a vetemény Karfiol, karalábé mutatéba Nehéz elképzelni piacot forgatag nélkül, alkudozás nélkül, s úgy is, hogy az árakkal és a kínált portéka minőségével, mennyiségével mindenki elégedett legyen. Ez az eladóvevő párbeszéd igencsak jellemző most a május eleji ceglédi piacra is. Az őstermelők kiskert.esek. kofák panaszkod nak az időjárás, a fagyok miatt. Kedden reggel 4—6 forint volt a hónaposretek csomója 5-8 forint volt egy-egy fej saláta. A drágábbját akár osztályon felüli árunak is minősíteni lehetett volna. A petrezselyem csomóját 3 forintért ad ták, a kígyóuborka 50—60 fo rintba került, az igen szép sampinyon gomba — friss mint a harmat — kilónként 90 forintért fogyott. Fűzzük hozzá, nem túl gyorsan. Az újhagyma csomóját 3—5 forintért adták. A lila karalábé darabja 8 forint volt. Paradicsomot is vehettek a ceglédiek kóstolóba, szép pirosat. Ennek kilóját 140 — 170 forintért mérték. Nem is írta ki az árus. csak a 10 de- kánkénti árat... A csípős zöldpaprika 5 forintba, a húsosabb fehér 5—8 forintba került darabonként. Egy helyen szép karfiolt árultak. 100 forint volt a kilónkénti ára. Primőr leves- zöldség csak mutatóba aka-'L Tavalyi hagyma, fokhagyma, áburgonya elegendő jut a ceglédi piacra. Akad még fejesés kelkáposzta is. Ez utóbbiból primőrt is hoztak; primőr áron Tojást 1,50—1,80-ért kínáltak. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)
