Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. MÁJUS 8., SZOMBAT SS* -ép, ¥ t/uiícro Véget ért a Tudományos Akadémia közgyűlése Tegnap zárt üléssel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 142. közgyűlése. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Szentágothai János, az MTA elnöke beszámolt az elmúlt közgyűlés óta végzett akadémiai testületi munkáról. Az elnökség és az általa esetenként kiküldött többféle munkabizottság számos országos érvényű. nagy jelentőségű tárnában tájékozódott és foglalt állást. 1 Pál Lénárd, az MTA főtitkára jelentést tett az akadémiai kutató intézetek 1976—1980 közötti tevékenységéről. A megváltozott körülmények hatására bővült a 70-es évek végén három új főiránnyal az országos távlati tudományos kutatási terv. Ezek: gazdaság- politikánk továbbfejlesztésének tudományos megalapozása, az ország természeti erőforrásainak átfogó tudományos vizsgálata, valamint a társadalmi struktúra, életmód és ludat alakulása Magyarországon. Az elnöki és a főtitkári referátum után vita következeit. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással választották meg az Akadémia új rendes, illetve levelező tagjait. AZ ÜJ RENDES TAGOK: Barta György (a föld gravitációs és mágneses tere), Barta Já- nos (magyar irodalomtörténet), Béli Béla (aerológia, aeroklimato- lógia), Bozóky László (sugárfizika, sugárvédelem), Flerko Béla (neu- rocndokrinológla), Grassely Gyula (geokémia), Hahn István (ókortörténet és vallástörténet), Hajnal András (halmazelmélet), Hollán Zsuzsa (haematológia, vértransz- fúzió), Kálmán Béla (magyar és finnugor nyelvtudomány), Keresztesi Béla (erdészet), Keresztury Dezső (magyar irodalomtörténet), Király Zoltán (növényi kórélettan), Komái János (közgazdasági elmélet), Kovács Ferenc (állathigiénia), Kulcsár Kálmán (jogszociológia), Leindler László (analízis), Lempert Károly (szerves kémia), Lukács József (filozófia, valláselmélet), Marx György (részecskefizika, asztrofizika), Mészáros János (háziállatok fertőző betegségei), Mócsy András (régészet, ókortörténet), Nagy Károly (elméleti fizika, kvantumelmélet), Nagy Péter (magyar és francia Irodalomtörténet), Pcschka Vilmos (jogelmélet), Petrányi Gyula (belgyógyászat, immunológia), Petri Gábor (sebészet, kísérletes sebészet), Prohászka János (anyagtudomány, fénytan), Rancsák András (modern differenciál geometria). Bánki György ílegű.iabbknri történet és gazdaságtörténet), Sipos Aladár (politikai gazdaságtan). Stark Ervin (kórélettan, neuroen- dokrinológia). Szabó Gábor ímik- robiális genetika), Szántay Csaba (szerves kémia). Tüdős Ferenc (mekromolekurá.üs kémia). Vaida György (energetika, nagyfeszültségű technika), Weiszfeiler Gyula (mikrobiológia). AZ ÜJ LEVELEZŐ TAGOK: Alföldi Lajos (mikrobiális genetika), Baiazs Sándor (kertészet, zöiaségtermesztés), Bérezik Árpád (hidrobiológia, ökológia), Borzsak istvan (klasszikus nyeivek), Csi- kós-Nagy Béla (árpolitika), Darn- janovicn Sándor (biofizika), Di- meny Imre (mezőgazdasági gépesítés, ökonómia), Enyedi György (gazdasági földrajz), Földes Péter (vegyipari műveletek), Gergely János (immunológia), Grastyan Endre (ideg- és pszichológia), Gyarmati István (termodinamika, fizikai kémia), Halász Ottó (műszaki mechanika), Hazai György (orientalisztika), Herman József (általános nyelvészet, új latin nyelvek), Huszár Tibor (szociológia), Jobst Kázmér (klinikai kémia), Keszthelyi Lajos (magfizika, nukleáris módszerek alkalmazásai), Kisfaludy Lajos (peptidkémia), Kosáry Domokos (új-, legújabbkori történelem), Medzihradszky Kálmán (peptidkémia), Mezei Ferenc (neutronfizika és alkalmazásai), Michel- berger Pál (gépjármüvek szerkezetének méretezése), Németh G. Béla (XIX. századi irodalom), Révész Pál (valószínűségelmélet), Romhányi György (kórbonctan, molekuláris biológia), Solymosi Frigyes (szilárdtest-kémia), Szabad György (új-, ^fújabbkor! történelem, gazdaságtörténet), Szabó Ferenc (magenergetikai berendezések), Szemerédi Endre (számelmélet, halmazelmélet), Szépfalusy Péter (elméleti és matematikai fi- zika), Tariska Istvan (klinikai neuropathológia), Tuschák Róbert (szabályozási technika, villamos eéoek). Wolfram Ervin (kolloicli- ka^mákromolekuláris rendszerek kémiája). A vitában elhangzottakra Szentágothai János és Pál Le- nárd válaszolt. Az elnöki és főtitkári beszámoló, valamint a vita alapjan a közgyűlés határozatot fogadott el. amely az Akadémia feladatául tűzte ki az átiogo problémák előtérbe állítását a kutatásban, valamint a különböző tudományterületek es szervezetek együttműködese- nek jobbítását. A határozat szükségesnek tartja olyan, az új feltételekhez alkalmazkodó kutatási szerkezet-szervezet és módszerek kimunkálását, amelyek segítik a tudomány eredményeinek hasznosítását. A határozat helyesli azt a folyamatos gazdasági reformpolitikát, amely oly sok eredményre vezetett az elmúlt években. Az elfogadott dokumentum javasolja a gazdaságpolitika továbbfejlesztését, és szorgalmazza azt is. hogv készüljön átfogó elemzés az elmúlt 25 év tudománypolitikái tevékenységéről. A határozat elfogadásával — majd Polinszky Károly alelnök zárszavával — befejeződött az MTA 142. közgyűlése. Akik packázhatnak a hivatallal Nem fizet és... marad a lakásban Hcsssadobas és eredménytelen Félfogadási napokon sűrűn váltják a kilincset a panaszosok a városi tanácsok házkezelőségein. Van, akinek a tetője ázik be, más a hónapokkal ezelőtt megígért felújítást sürgeti. Ám hiábaminden jó szándék, a válasz még ma is gyakran az: „sajnos, nincs elég pénz, tessék később érdeklődni”. Pedig ez csupán a valóság egyik fele! Mert valójában pénz lenne, ha... Ha mindenki a vállalt kötelezettségének megfelelően fizetné a lakbért, a fűtési és melegvíz számlát. S hogy a feltételes mód mennyire indokolt, bizonyságul néhány adat. Cegléden, ahol 1 ezer 100 állami lakás van, a márciusi összesítés szerint csaknem 400 ezer forinttal tartoznak a lakók. Dunakeszin lényegesen jobb a helyzet: ott az 500 bérleményre mindössze 30 ezer forint volt a hátralék. A „feledékeny” emberek és a notórius nem fizetők a legtöbb gondot a megyében Vácott okozzák: ebben a városban a 2 ezer 719 bérleményre két hónappal ezelőtt több mint 1 millió 300 ezer forint volt a tartozás. Csak joguk van — Ha az okokat keresi, rengeteg ellentmondást talál — mondja Bóbis Károlyné, a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat házkezelési osztályának vezetője. — Nálunk a legtöbb gondot az italozó, csavargó életmódot folytató emberek jelentik. Az is gyakori, hogy egyes családok a beköltözéskor ész nélkül összevásárolnak mindent, s mire felocsúdnak, már túlköltekeztek, s a lakásra nem jut pénz. A lakbértartozást pedig bocsánatosnak tartják. Ha azonban az állam maradna adósuk vagy a mun- kehelyen nem, vagy nem időben fizetnék bérüket, hangjuk mindjárt felerősödne. Dunakeszin és Vácott is hasonló helyzettel találkoztunk. Ám hallottunk olyan lakókról is. akik jó anyagi körülmények között élnek, s mégsem fizetnek. Megvárják, amíg figyelmeztetik őket, s a felszólítás után általában rendezik tartozásukat. Van aki viszont minden dörgedelemre fittyet hány: Cegléden például Stin József esztendőkkel ezelőtt megvásárolta a Kossuth Ferenc utca 42., III. lépcsőház, második emelet 9. számú szövetkezeti lakást. A fűtőmű vezetője bejelentések alapján többször is megpróbálta felvenni a kapcsolatot, s megkérni őt, hogy ugyan zárja már be az egyik helyiség abTizedszer mérték össze tudásuké1! Nemzetközi vetélkedés ízbégen A Magyar Honvédelmi Szövetség tegnap Szentendre mellett. az izbégi versenypályán rendezte meg tizedik alkalommal a tartalékosok lövészversenyének országos bajnokságát. Tringer Gyula alezredes, az MHSZ főtitkárának helyettese megnyitó beszédében megemlékezett a győzelem napjának jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy bákevágyunktól vezérelve meg kell őriznünk éberségünket a nemzetközi feszültség szítóinak mesterkedéseivel szemben. Ez a verseny évről évre mintegy betetőződáse annak a versenysorozatnak. amelyet a tartalékosok az üzemekben, szövetkezetekben, városokban és megyékben vívnak azzal a céllal. hogv fegyverismeretből, lő- elm él étből és lőkászségből gyarapítsák tudásukat. Pest megyét ezúttal Hamar Ferenc, a nagykátai honvédelmi klub tagja. Kovács Péter, a váci Forte honvédelmi klubjának versenyzőié. Hagy Abonyi György, a ceglédi Volán honvédelmi klubjának tagja és SiJcíósi Pál, az Apaji Állami Gazdaság tartalékos honvédelmi klubiának titkára képviselte. Tudásukat rangos nemzetközi mezőny tette próbára. Az MHSZ testvérszervezetei Célra tartanak a versenyzők. A 2-es lőállásbán Kovács Péter, többszörös országos bajnok Halmágyl Péter telvétele közül csapatot indított a csehszlovák SVAZARM és a lengyel LÓK. ugyancsak erős csapattal képviseltette magát a szovjet déli hadseregcsoport, továbbá a magyar néphadsereg. a BM határőrség és rendőrség, a munkásőrség, a Büntetésvégrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága, a vám- és pénzügyőrség, az MHSZ országos központja. Budapest és minden megye. Továbbá elindult az a csapat is. amely az első ilyen találkozón 1973-ban a legeredményesebbnek bizonyult. A hegyektől övezett mezőn tegnap késő délutánig ropogtak a céltáblákra irányzott fegyverek. A Pest megyei csapat, miként a korábbi években, ezúttal is sikeresen helytállt a nemzetközi vetélkedésben. Gs. S. lakát, mert így telente gyakorlatilag az utcát is fűtik. Minden kísérlet kudarcot vallott, hiszen Stin József nem Cegléden lakik, és sem fűtési, sem melegvízdíjat nem fizet a tanácsnak. Kifizeti az OTP Azért persze akadnak, akiknek az írás is használ. Vácott például némi iróniával emlegetik az 1980-as decemberi befizetési lázat. November végén a hosszú ideje adósoknak felszólítást küldtek, hogy amennyiben nem fizetnek, bírósági pert indítanak ellenük. Ennek hatására az esztendő végére több száz ezer forinttal csökkent a hátralék, nőtt viszont az OTP által adott személyi kölcsönök összege: a takarékpénztártól már szinte ri- mánkodva telefonáltak, hogy nem győzik pénzzel... Vácott két jogtanácsost foglalkoztatnak, akik munkaidejük nagy részében a peres ügyeket intézik. Sziszifuszi munka az övék, mert bár a jog az igazság oldalán, áll, cseppet sem biztos, hogy a bíróság döntésének érvényt is tudnak szerezni. — A legtöbb baj a notórius nem fizetőkkel van — mondja Blaha Attila, a Váci Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. — Hiába küldözgetünk nekik felszólításokat, rá sem hederítenek. Ezek után mit lehet tenni? Az első lépés az, hogy kérjük a letiltást, majd pedig, ha ez sem segít, bírósági pert indítunk az illető ellen. De ha meg is nyerjük, még mindig nem jutottunk az egyről a kettőre. Arról nem is beszélve, hogy ezek az eljárások rendkívül hosszadalmasak. De mondjuk ki egyértelműen: ma még nem rendelkezünk hathatós kényszerítési eszközzel, módszerrel. A fenti szavakat igazolja a ceglédiek tapasztalata is. Ott már tíz pert nyertek meg, ami azt jelenti, hogy a bíróság kötelezte az alpereseket a lakás elhagyására. Az ítéletben az is benne van, hogy elhelyezésükről maguknak kell gondoskodni. De! A döntésnek nem lehet érvényt szerezni, mert mindenki tudja — s ha nem, az emberek gyorsan felvilágosítják egymást —: hazánkban senkit sem tesznek az utcára! Erre hivatkozva lehet packázni a hivatallal, a bírósággal, a végrehajtóval. Háborítatlanul Íme néhány példa: Turóczi János Cegléden, a Damjanich Utca 8. szám alatt lakik, lakásának bére mindössze ötven forint. Jelenlegi hátraléka 1 ezer 234 forint. A vállalat 1975-ben megnyerte a pert, amelynek eredményeként felmondták a bérleti szerződést. A helyzet azóta változatlan: az adós immár hetedik éve lakik háborítatlanul a lakásban. Ugyanígy Hermanutz Gézáné, a Kozma utca 5/a-ban vagy Adámi István, a Kozma utca 3-ban rosszhiszemű, jogcím nélküli lakója az általuk használt lakásoknak. — Csupán egy megoldás lenne — magyarázza dr. Dömény István, a Vác Városgazdálkodási Vállalat jogtanácsosa. — Az. ha a notórius nem fizetőket alacsonyabb komfort fokozatú lakásokba költöztethetnénk. Csakhogy ez is szinte megoldhatatlan. Megoldhatatlan, mert általában a tanácsok nem rendelkeznek elegendő szükséglakással, s ha akadna is jelentkező, aki szívesen cserélne az adóssal, nem kötelezhetjük egyik felet se ma csere végrehajtására. A bírósági perek egyébként is hosszadalmasak. S az is nehezíti a helyzetet, hogy egy-egy eljárás megindításához nekünk pontos adatokkal kellene rendelkeznünk, de sajnos, mi nem vagyunk birtokában a megfelelő nyilvántartásoknak, s az állami szervek együttműködése e kérdésben még megoldatlan. Mintha nem is közös dolgunkról lenne szó! Jellemző példa, hogy áruvásárlási kölcsön igényléséhez elegendő a munkahely igazolása, ott azonban „természetesen” nem tudjuk, hogy az illetőnek egyáltalán van-e lakbérvagy fűtésidíj-hátraléka. A papíron a pecsét, az áruházban gyorsan létrejön az üzlet, így aztán megesik, hogy négyöt hónapi lakbérhátralék ellenére a lakásba új színes tévé kerül. Persze élni kellene a végrehajtási lehetőséggel, hogy végül is ne az állam, hanem az élősködő károsodjon. Mint Sasvári Józsefnétől, a váci vállalat főkönyvelőjétől megtudtuk, gyakran kezdeményeznek letiltásokat. A pénz ugyan csordogál a kasszába, de ez a folyamat szintén tűrhetetlenül lassú. Ennek az az oka, hogy a fizetésből csak egy meghatározott részt lehet letiltani, s ha az illetőnek más adósságai is vannak, a rangsorban a lakbér az utolsók között van. Kíváncsiak lettünk volna, vajon ki miért nem fizet. Kik azok, akik hangosak a lakáskérelmeknél és azonnal megbújnak, amikor' fizetni kell. Kik azok. akik minden jogukat pontosan tudják, de a kötelesség teljesítése szerintük csak mások dolga. Miért ne tenné? Vácott több családot kerestünk fel, köztük olyanokat, akik már 20—25 ezer forinttal, vagy ennél is többel tartoznak a városnak. Sehol sem kaptunk érdemi magyarázatot. Tapasztalhattuk viszont, hogy egyes adósok elhanyagolt családi körülmények között élnek, mint például Németh Károlyné Vám utca 14-ben lakó bérlő. Találkoztunk alkoholistákkal is, sőt olyanról is hallottunk. akinek ötezer forint a nyugdíja, de — a bíróság megállapítása ez — az utolsó fillérig elissza. S miért ne tenné, ha nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mint a kötelességüket pontosan teljesítők, a lakbért rendszeresen fizetők? Mi hát a megoldás? — vetődik fel joggal a kérdés. A válasz sajnos nem megnyugtató: nincs megoldás! Nincs, mert az álhumánum és a jogszabályok kacskaringéi meglehetősen nagy lavírozási lehetőséget hagynak a nem fizetőknek, az ügyeskedőknek. S azért sem megnyugtató, mert bár évek óta gondot okoz országosan a sok lakbérhátralék — s ez az összeg a mostani szolgáltatási áremelések után bizonyára tovább növekszik —, akik tehetnének valamit, nemigen mozdulnak. Olyan kényszerítési lehetőséget kell teremteni, amely hatásosan megfékezi e „furcsa kór”, a legyintés tovaterjedését. Vajon meddig kell erre várni? Furucz Zoltán Gondozzuk a rászorultakat! A NEMZETKÖZI és a hazai Vöröskereszt immár hagyományosan évről évre megrendezi a Vöröskeresztvilágnapot. Minden világnapra egy-egy jelszót fogalmaznak meg, kiemelve valamilyen — különösen fontosnak tartott — mozgalmi tevékenységet, időszerű feladatot. így az 1982-es Vöröskereszt-világnap jelszava: Gondozzuk a rászorultakat! A mozgalom alapvető céljai közül most az egyik legfontosabb feladatot helyezi előtérbe. Mindennapi életünk megannyi tapasztalata igazolja: szinte nincs olyan ember, aki ne volna hajlandó valamilyen formában segíteni a pártfogásra, támogatásra, gyámo- lításra, gondozásra szorulókon. Vannak, akiknek az emberi kapcsolat hiányzik, amely képes elűzni a magányosság keserű óráit, ők azt várják, hogy valaki néhanapján rájuk nyissa az ajtót, érdeklődjék hogylé- tük iránt. Az emberi szó, a beszélgetés hiányzik nekik, mely magányos, egyhangú életüket megszínesíti, tartalmassá teszi. Másoknak viszont segítségre van szükségük: a bevásárláshoz, a lakás kitakarításához, a kiskert rendbehozatalához, gondozásához, a tüzelő- és az ivóvíz bekészítéséhez, a gyógyszerek beszerzéséhez és így tovább. Sokan más fajta segítséget igényelnek: tolókocsit a mozgáskorlátozottak részére, táborozási lehetőséget olyan gyerekeknek, akiknek még nem is volt alkalmuk a szülői ház vagy az intézet falain kívül kerülni; mások az ebéd hazaszállítását ... A Magyar Vöröskereszt és tagsága, s rajtuk kívül természetesen még sok ember, kollektíva méltán lehet büszke, hazánkban mindarra, amit önként, emberségből, önzetlenül tett és tesz mások helyzetének megkönnyítésére; hogy még kevesebb legyen a könny, a keserűség, több a derű, a mosoly. AZ IDEI Vöröskeresztvilágnap jelszava — Gondozzuk a rászorultakat! — kettős értékű: nem csupán a gondozottakat, a rászorultakat gazdagítja, hanem magukat a segítőket is. A Vöröskereszt-világnap alkalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága. Az ülésen a Vöröskereszt 42 aktivistájának sok évi kiváló munkája elismeréseként Szociális, társadalmi gondozásért kitüntetést adtak át, köztük Fakete Jánosnénak, a budai járási hivatal főelőadójának. Gazsó Pálnénak, veresegyházi tsz-bedolgozónak és Pethő Ist- vánnénak, az abonyi nagyközségi tanács előadóiának, összesen 11 aktivista kanta meg a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetést, amelynek arany fokozatát vehette át többek között dr. Tóth Péter, a Gödöllői Állategészségügyi Állomás igazgató főorvosa és Csikós Tóth Ágnes, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának középiskolai felügyelője. Brigádnuinka magasabb szinten Reális vállalásokat! A nagykátai járás termelő- szövetkezeteinek 1500 dolgozót tömörítő 80 szocialista brigádjának vezetői taitácskoztak tegnap Pándon a művelődési házban. A mezőgazdaság termeléséről és brigádmozgalomról Babcsán József, a járási pártbizottság első titkára tartott vitaindító előadást. A járás szövetkezeteinek munkáját. a mezőgazdaság előtt álló feladatok tükrében értékelte. A szövetkezetek 43 hektáron gazdálkodnak és 1,4 millió forintos árbevétellel 94 millió forint nyereséget termelnek évente. Viszonylag nagy a differencia a termésátlagok között — jóval nagyobb annál, amennyit a földek minőségi különbsége indokolna Az állattenyésztés helyzete már több gondot vet fel. A megyei átlagtól számottevően elmaradtak, például a tejtermelésben. Sertést összesen három gazdaságban tartanak, s az évente leadott 30— 40 ezer hízóból csak 10—11 ezer kerül ki a szövetkezetekből. a többség a háztájiból. Célszerű lenne ezt az arányt 50—50 százalékra módosítani. A szocialista brigádok munkája számottevő ugyan, de az 1500 brigádtag csak a dolgozók 30 százalékát jelenti. A vállalások és a munkaverseny lényege, ma is az, mindig 'igazodjék az adott körülményekhez. A vitaindító után a brigádvezetők beszéltek munkájukról, a mozgalom helyzetéről a szövetkezetekben. Majd a tartalmi kérdések kerültek napirendre nagyon fontos gazdálkodási gondokkal együtt.