Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

1982. MÁJUS 8., SZOMBAT SS* -ép, ¥ t/uiícro Véget ért a Tudományos Akadémia közgyűlése Tegnap zárt üléssel folytatódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 142. közgyűlése. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. Szentágothai János, az MTA elnöke beszámolt az elmúlt közgyűlés óta végzett akadé­miai testületi munkáról. Az el­nökség és az általa esetenként kiküldött többféle munkabi­zottság számos országos érvé­nyű. nagy jelentőségű tárná­ban tájékozódott és foglalt ál­lást. 1 Pál Lénárd, az MTA főtitká­ra jelentést tett az akadémiai kutató intézetek 1976—1980 közötti tevékenységéről. A megváltozott körülmények hatására bővült a 70-es évek végén három új főiránnyal az országos távlati tudományos kutatási terv. Ezek: gazdaság- politikánk továbbfejlesztésének tudományos megalapozása, az ország természeti erőforrásai­nak átfogó tudományos vizs­gálata, valamint a társadalmi struktúra, életmód és ludat alakulása Magyarországon. Az elnöki és a főtitkári re­ferátum után vita következeit. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén — titkos szavazással választották meg az Akadémia új rendes, il­letve levelező tagjait. AZ ÜJ RENDES TAGOK: Barta György (a föld gravitá­ciós és mágneses tere), Barta Já- nos (magyar irodalomtörténet), Béli Béla (aerológia, aeroklimato- lógia), Bozóky László (sugárfizika, sugárvédelem), Flerko Béla (neu- rocndokrinológla), Grassely Gyula (geokémia), Hahn István (ókortör­ténet és vallástörténet), Hajnal András (halmazelmélet), Hollán Zsuzsa (haematológia, vértransz- fúzió), Kálmán Béla (magyar és finnugor nyelvtudomány), Keresz­tesi Béla (erdészet), Keresztury Dezső (magyar irodalomtörténet), Király Zoltán (növényi kórélet­tan), Komái János (közgazdasági elmélet), Kovács Ferenc (állathi­giénia), Kulcsár Kálmán (jogszo­ciológia), Leindler László (analí­zis), Lempert Károly (szerves ké­mia), Lukács József (filozófia, valláselmélet), Marx György (ré­szecskefizika, asztrofizika), Mé­száros János (háziállatok fertőző betegségei), Mócsy András (régé­szet, ókortörténet), Nagy Károly (elméleti fizika, kvantumelmélet), Nagy Péter (magyar és francia Irodalomtörténet), Pcschka Vilmos (jogelmélet), Petrányi Gyula (bel­gyógyászat, immunológia), Petri Gábor (sebészet, kísérletes sebé­szet), Prohászka János (anyagtu­domány, fénytan), Rancsák And­rás (modern differenciál geomet­ria). Bánki György ílegű.iabbknri történet és gazdaságtörténet), Si­pos Aladár (politikai gazdaságtan). Stark Ervin (kórélettan, neuroen- dokrinológia). Szabó Gábor ímik- robiális genetika), Szántay Csaba (szerves kémia). Tüdős Ferenc (mekromolekurá.üs kémia). Vaida György (energetika, nagyfeszült­ségű technika), Weiszfeiler Gyula (mikrobiológia). AZ ÜJ LEVELEZŐ TAGOK: Alföldi Lajos (mikrobiális gene­tika), Baiazs Sándor (kertészet, zöiaségtermesztés), Bérezik Árpád (hidrobiológia, ökológia), Borzsak istvan (klasszikus nyeivek), Csi- kós-Nagy Béla (árpolitika), Darn- janovicn Sándor (biofizika), Di- meny Imre (mezőgazdasági gépe­sítés, ökonómia), Enyedi György (gazdasági földrajz), Földes Péter (vegyipari műveletek), Gergely Já­nos (immunológia), Grastyan End­re (ideg- és pszichológia), Gyar­mati István (termodinamika, fizi­kai kémia), Halász Ottó (műszaki mechanika), Hazai György (orien­talisztika), Herman József (általá­nos nyelvészet, új latin nyelvek), Huszár Tibor (szociológia), Jobst Kázmér (klinikai kémia), Keszthe­lyi Lajos (magfizika, nukleáris módszerek alkalmazásai), Kisfalu­dy Lajos (peptidkémia), Kosáry Domokos (új-, legújabbkori törté­nelem), Medzihradszky Kálmán (peptidkémia), Mezei Ferenc (neut­ronfizika és alkalmazásai), Michel- berger Pál (gépjármüvek szerke­zetének méretezése), Németh G. Béla (XIX. századi irodalom), Ré­vész Pál (valószínűségelmélet), Romhányi György (kórbonctan, molekuláris biológia), Solymosi Frigyes (szilárdtest-kémia), Sza­bad György (új-, ^fújabbkor! tör­ténelem, gazdaságtörténet), Szabó Ferenc (magenergetikai berende­zések), Szemerédi Endre (számel­mélet, halmazelmélet), Szépfalusy Péter (elméleti és matematikai fi- zika), Tariska Istvan (klinikai neuropathológia), Tuschák Róbert (szabályozási technika, villamos eéoek). Wolfram Ervin (kolloicli- ka^mákromolekuláris rendszerek kémiája). A vitában elhangzottakra Szentágothai János és Pál Le- nárd válaszolt. Az elnöki és főtitkári beszá­moló, valamint a vita alapjan a közgyűlés határozatot foga­dott el. amely az Akadémia feladatául tűzte ki az átiogo problémák előtérbe állítását a kutatásban, valamint a külön­böző tudományterületek es szervezetek együttműködese- nek jobbítását. A határozat szükségesnek tartja olyan, az új feltételekhez alkalmazkodó kutatási szerkezet-szervezet és módszerek kimunkálását, ame­lyek segítik a tudomány ered­ményeinek hasznosítását. A ha­tározat helyesli azt a folyama­tos gazdasági reformpolitikát, amely oly sok eredményre ve­zetett az elmúlt években. Az elfogadott dokumentum javasolja a gazdaságpolitika to­vábbfejlesztését, és szorgalmaz­za azt is. hogv készüljön átfogó elemzés az elmúlt 25 év tudo­mánypolitikái tevékenységéről. A határozat elfogadásával — majd Polinszky Károly alelnök zárszavával — befejeződött az MTA 142. közgyűlése. Akik packázhatnak a hivatallal Nem fizet és... marad a lakásban Hcsssadobas és eredménytelen Félfogadási napokon sűrűn váltják a kilincset a panaszosok a városi tanácsok házkezelőségein. Van, aki­nek a tetője ázik be, más a hónapokkal ezelőtt megígért felújítást sürgeti. Ám hiábaminden jó szándék, a válasz még ma is gyakran az: „sajnos, nincs elég pénz, tessék később érdeklődni”. Pedig ez csupán a valóság egyik fele! Mert valójában pénz lenne, ha... Ha minden­ki a vállalt kötelezettségének megfelelően fizetné a lakbért, a fűtési és melegvíz számlát. S hogy a feltételes mód mennyire indokolt, bizonysá­gul néhány adat. Cegléden, ahol 1 ezer 100 állami lakás van, a márciusi összesítés sze­rint csaknem 400 ezer forint­tal tartoznak a lakók. Duna­keszin lényegesen jobb a hely­zet: ott az 500 bérleményre mindössze 30 ezer forint volt a hátralék. A „feledékeny” emberek és a notórius nem fizetők a legtöbb gondot a me­gyében Vácott okozzák: ebben a városban a 2 ezer 719 bérle­ményre két hónappal ezelőtt több mint 1 millió 300 ezer forint volt a tartozás. Csak joguk van — Ha az okokat keresi, ren­geteg ellentmondást talál — mondja Bóbis Károlyné, a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat házkezelési osztályá­nak vezetője. — Nálunk a leg­több gondot az italozó, csavar­gó életmódot folytató emberek jelentik. Az is gyakori, hogy egyes családok a beköltözés­kor ész nélkül összevásárolnak mindent, s mire felocsúdnak, már túlköltekeztek, s a lakás­ra nem jut pénz. A lakbértar­tozást pedig bocsánatosnak tartják. Ha azonban az állam maradna adósuk vagy a mun- kehelyen nem, vagy nem idő­ben fizetnék bérüket, hangjuk mindjárt felerősödne. Dunakeszin és Vácott is ha­sonló helyzettel találkoztunk. Ám hallottunk olyan lakókról is. akik jó anyagi körülmények között élnek, s mégsem fizet­nek. Megvárják, amíg figyel­meztetik őket, s a felszólítás után általában rendezik tarto­zásukat. Van aki viszont min­den dörgedelemre fittyet hány: Cegléden például Stin József esztendőkkel ezelőtt megvásárolta a Kossuth Fe­renc utca 42., III. lépcsőház, második emelet 9. számú szö­vetkezeti lakást. A fűtőmű ve­zetője bejelentések alapján többször is megpróbálta fel­venni a kapcsolatot, s meg­kérni őt, hogy ugyan zárja már be az egyik helyiség ab­Tizedszer mérték össze tudásuké1! Nemzetközi vetélkedés ízbégen A Magyar Honvédelmi Szö­vetség tegnap Szentendre mel­lett. az izbégi versenypályán rendezte meg tizedik alkalom­mal a tartalékosok lövészver­senyének országos bajnokságát. Tringer Gyula alezredes, az MHSZ főtitkárának helyettese megnyitó beszédében megem­lékezett a győzelem napjának jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy bákevágyunktól vezérelve meg kell őriznünk éberségün­ket a nemzetközi feszültség szítóinak mesterkedéseivel szemben. Ez a verseny évről évre mint­egy betetőződáse annak a ver­senysorozatnak. amelyet a tar­talékosok az üzemekben, szö­vetkezetekben, városokban és megyékben vívnak azzal a cél­lal. hogv fegyverismeretből, lő- elm él étből és lőkászségből gya­rapítsák tudásukat. Pest megyét ezúttal Hamar Ferenc, a nagykátai honvédel­mi klub tagja. Kovács Péter, a váci Forte honvédelmi klubjá­nak versenyzőié. Hagy Abonyi György, a ceglédi Volán hon­védelmi klubjának tagja és SiJcíósi Pál, az Apaji Állami Gazdaság tartalékos honvédel­mi klubiának titkára képvisel­te. Tudásukat rangos nemzet­közi mezőny tette próbára. Az MHSZ testvérszervezetei Célra tartanak a versenyzők. A 2-es lőállásbán Kovács Péter, több­szörös országos bajnok Halmágyl Péter telvétele közül csapatot indított a cseh­szlovák SVAZARM és a len­gyel LÓK. ugyancsak erős csa­pattal képviseltette magát a szovjet déli hadseregcsoport, továbbá a magyar néphadse­reg. a BM határőrség és rend­őrség, a munkásőrség, a Bünte­tésvégrehajtási Intézet Orszá­gos Parancsnoksága, a vám- és pénzügyőrség, az MHSZ orszá­gos központja. Budapest és minden megye. Továbbá elin­dult az a csapat is. amely az első ilyen találkozón 1973-ban a legeredményesebbnek bizo­nyult. A hegyektől övezett mezőn tegnap késő délutánig ropog­tak a céltáblákra irányzott fegyverek. A Pest megyei csa­pat, miként a korábbi években, ezúttal is sikeresen helytállt a nemzetközi vetélkedésben. Gs. S. lakát, mert így telente gya­korlatilag az utcát is fűtik. Minden kísérlet kudarcot val­lott, hiszen Stin József nem Cegléden lakik, és sem fűtési, sem melegvízdíjat nem fizet a tanácsnak. Kifizeti az OTP Azért persze akadnak, akik­nek az írás is használ. Vácott például némi iróniával emle­getik az 1980-as decemberi be­fizetési lázat. November vé­gén a hosszú ideje adósoknak felszólítást küldtek, hogy amennyiben nem fizetnek, bí­rósági pert indítanak ellenük. Ennek hatására az esztendő végére több száz ezer forint­tal csökkent a hátralék, nőtt viszont az OTP által adott sze­mélyi kölcsönök összege: a ta­karékpénztártól már szinte ri- mánkodva telefonáltak, hogy nem győzik pénzzel... Vácott két jogtanácsost fog­lalkoztatnak, akik munka­idejük nagy részében a peres ügyeket intézik. Sziszifuszi munka az övék, mert bár a jog az igazság oldalán, áll, cseppet sem biztos, hogy a bíróság döntésének érvényt is tudnak szerezni. — A legtöbb baj a notórius nem fizetőkkel van — mondja Blaha Attila, a Váci Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatója. — Hiába küldözgetünk nekik felszólításokat, rá sem hederí­tenek. Ezek után mit lehet ten­ni? Az első lépés az, hogy kérjük a letiltást, majd pedig, ha ez sem segít, bírósági pert indítunk az illető ellen. De ha meg is nyerjük, még mindig nem jutottunk az egyről a kettőre. Arról nem is beszélve, hogy ezek az eljárások rend­kívül hosszadalmasak. De mondjuk ki egyértelműen: ma még nem rendelkezünk hat­hatós kényszerítési eszközzel, módszerrel. A fenti szavakat igazolja a ceglédiek tapasztalata is. Ott már tíz pert nyertek meg, ami azt jelenti, hogy a bíróság kö­telezte az alpereseket a lakás elhagyására. Az ítéletben az is benne van, hogy elhelyezésük­ről maguknak kell gondoskod­ni. De! A döntésnek nem lehet érvényt szerezni, mert min­denki tudja — s ha nem, az emberek gyorsan felvilágosít­ják egymást —: hazánkban senkit sem tesznek az utcára! Erre hivatkozva lehet packáz­ni a hivatallal, a bírósággal, a végrehajtóval. Háborítatlanul Íme néhány példa: Turóczi János Cegléden, a Damjanich Utca 8. szám alatt lakik, laká­sának bére mindössze ötven forint. Jelenlegi hátraléka 1 ezer 234 forint. A vállalat 1975-ben megnyerte a pert, amelynek eredményeként fel­mondták a bérleti szerződést. A helyzet azóta változatlan: az adós immár hetedik éve la­kik háborítatlanul a lakásban. Ugyanígy Hermanutz Gézáné, a Kozma utca 5/a-ban vagy Adámi István, a Kozma utca 3-ban rosszhiszemű, jogcím nélküli lakója az általuk hasz­nált lakásoknak. — Csupán egy megoldás len­ne — magyarázza dr. Dömény István, a Vác Városgazdálko­dási Vállalat jogtanácsosa. — Az. ha a notórius nem fizető­ket alacsonyabb komfort foko­zatú lakásokba költöztethet­nénk. Csakhogy ez is szinte megoldhatatlan. Megoldhatat­lan, mert általában a tanácsok nem rendelkeznek elegendő szükséglakással, s ha akadna is jelentkező, aki szívesen cse­rélne az adóssal, nem kötelez­hetjük egyik felet se ma csere végrehajtására. A bírósági pe­rek egyébként is hosszadalma­sak. S az is nehezíti a helyze­tet, hogy egy-egy eljárás meg­indításához nekünk pontos adatokkal kellene rendelkez­nünk, de sajnos, mi nem va­gyunk birtokában a megfelelő nyilvántartásoknak, s az álla­mi szervek együttműködése e kérdésben még megoldatlan. Mintha nem is közös dolgunk­ról lenne szó! Jellemző példa, hogy áruvá­sárlási kölcsön igényléséhez elegendő a munkahely igazo­lása, ott azonban „természete­sen” nem tudjuk, hogy az ille­tőnek egyáltalán van-e lakbér­vagy fűtésidíj-hátraléka. A papíron a pecsét, az áruház­ban gyorsan létrejön az üzlet, így aztán megesik, hogy négy­öt hónapi lakbérhátralék elle­nére a lakásba új színes tévé kerül. Persze élni kellene a végrehajtási lehetőséggel, hogy végül is ne az állam, hanem az élősködő károsodjon. Mint Sasvári Józsefnétől, a váci vállalat főkönyvelőjétől megtudtuk, gyakran kezdemé­nyeznek letiltásokat. A pénz ugyan csordogál a kasszába, de ez a folyamat szintén tűr­hetetlenül lassú. Ennek az az oka, hogy a fizetésből csak egy meghatározott részt lehet letil­tani, s ha az illetőnek más adósságai is vannak, a rang­sorban a lakbér az utolsók kö­zött van. Kíváncsiak lettünk volna, vajon ki miért nem fizet. Kik azok, akik hangosak a lakás­kérelmeknél és azonnal meg­bújnak, amikor' fizetni kell. Kik azok. akik minden jogu­kat pontosan tudják, de a kö­telesség teljesítése szerintük csak mások dolga. Miért ne tenné? Vácott több családot keres­tünk fel, köztük olyanokat, akik már 20—25 ezer forinttal, vagy ennél is többel tartoznak a városnak. Sehol sem kap­tunk érdemi magyarázatot. Tapasztalhattuk viszont, hogy egyes adósok elhanyagolt csa­ládi körülmények között él­nek, mint például Németh Ká­rolyné Vám utca 14-ben lakó bérlő. Találkoztunk alkoholis­tákkal is, sőt olyanról is hal­lottunk. akinek ötezer forint a nyugdíja, de — a bíróság megállapítása ez — az utolsó fillérig elissza. S miért ne ten­né, ha nem kerül hátrányo­sabb helyzetbe, mint a köte­lességüket pontosan teljesítők, a lakbért rendszeresen fize­tők? Mi hát a megoldás? — ve­tődik fel joggal a kérdés. A válasz sajnos nem megnyugta­tó: nincs megoldás! Nincs, mert az álhumánum és a jog­szabályok kacskaringéi megle­hetősen nagy lavírozási lehe­tőséget hagynak a nem fize­tőknek, az ügyeskedőknek. S azért sem megnyugtató, mert bár évek óta gondot okoz or­szágosan a sok lakbérhátralék — s ez az összeg a mostani szolgáltatási áremelések után bizonyára tovább növekszik —, akik tehetnének valamit, nemigen mozdulnak. Olyan kényszerítési lehetőséget kell teremteni, amely hatásosan megfékezi e „furcsa kór”, a legyintés tovaterjedését. Vajon meddig kell erre várni? Furucz Zoltán Gondozzuk a rászorultakat! A NEMZETKÖZI és a hazai Vöröskereszt immár hagyományosan évről évre megrendezi a Vöröskereszt­világnapot. Minden világ­napra egy-egy jelszót fo­galmaznak meg, kiemelve valamilyen — különösen fontosnak tartott — moz­galmi tevékenységet, idő­szerű feladatot. így az 1982-es Vöröskereszt-világ­nap jelszava: Gondozzuk a rászorultakat! A mozgalom alapvető céljai közül most az egyik legfontosabb feladatot he­lyezi előtérbe. Mindennapi életünk megannyi tapasz­talata igazolja: szinte nincs olyan ember, aki ne volna hajlandó valamilyen for­mában segíteni a pártfo­gásra, támogatásra, gyámo- lításra, gondozásra szoruló­kon. Vannak, akiknek az em­beri kapcsolat hiányzik, amely képes elűzni a ma­gányosság keserű óráit, ők azt várják, hogy valaki né­hanapján rájuk nyissa az ajtót, érdeklődjék hogylé- tük iránt. Az emberi szó, a beszélgetés hiányzik nekik, mely magányos, egyhangú életüket megszínesíti, tar­talmassá teszi. Másoknak viszont segítségre van szükségük: a bevásárlás­hoz, a lakás kitakarításá­hoz, a kiskert rendbehoza­talához, gondozásához, a tüzelő- és az ivóvíz beké­szítéséhez, a gyógyszerek beszerzéséhez és így to­vább. Sokan más fajta se­gítséget igényelnek: toló­kocsit a mozgáskorlátozot­tak részére, táborozási le­hetőséget olyan gyerekek­nek, akiknek még nem is volt alkalmuk a szülői ház vagy az intézet falain kívül kerülni; mások az ebéd ha­zaszállítását ... A Magyar Vöröskereszt és tagsága, s rajtuk kívül természetesen még sok ember, kollektíva méltán lehet büszke, hazánkban mindarra, amit önként, emberségből, önzetlenül tett és tesz mások helyzetének megkönnyítésére; hogy még kevesebb legyen a könny, a keserűség, több a derű, a mosoly. AZ IDEI Vöröskereszt­világnap jelszava — Gon­dozzuk a rászorultakat! — kettős értékű: nem csupán a gondozottakat, a rászo­rultakat gazdagítja, hanem magukat a segítőket is. A Vöröskereszt-világnap al­kalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága. Az ülésen a Vöröskereszt 42 aktivistájának sok évi kiváló munkája elismeréseként Szo­ciális, társadalmi gondozásért kitüntetést adtak át, köztük Fakete Jánosnénak, a budai járási hivatal főelőadójának. Gazsó Pálnénak, veresegyházi tsz-bedolgozónak és Pethő Ist- vánnénak, az abonyi nagyköz­ségi tanács előadóiának, össze­sen 11 aktivista kanta meg a Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetést, amelynek arany fo­kozatát vehette át többek kö­zött dr. Tóth Péter, a Gödöllői Állategészségügyi Állomás igazgató főorvosa és Csikós Tóth Ágnes, a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályának középiskolai felügyelője. Brigádnuinka magasabb szinten Reális vállalásokat! A nagykátai járás termelő- szövetkezeteinek 1500 dolgozót tömörítő 80 szocialista brigád­jának vezetői taitácskoztak tegnap Pándon a művelődési házban. A mezőgazdaság ter­meléséről és brigádmozgalom­ról Babcsán József, a járási pártbizottság első titkára tar­tott vitaindító előadást. A járás szövetkezeteinek munkáját. a mezőgazdaság előtt álló feladatok tükrében értékelte. A szövetkezetek 43 hektáron gazdálkodnak és 1,4 millió forintos árbevétellel 94 millió forint nyereséget ter­melnek évente. Viszonylag nagy a differencia a termésát­lagok között — jóval nagyobb annál, amennyit a földek mi­nőségi különbsége indokolna Az állattenyésztés helyzete már több gondot vet fel. A megyei átlagtól számotte­vően elmaradtak, például a tejtermelésben. Sertést össze­sen három gazdaságban tarta­nak, s az évente leadott 30— 40 ezer hízóból csak 10—11 ezer kerül ki a szövetkezetek­ből. a többség a háztájiból. Célszerű lenne ezt az arányt 50—50 százalékra módosítani. A szocialista brigádok mun­kája számottevő ugyan, de az 1500 brigádtag csak a dolgo­zók 30 százalékát jelenti. A vállalások és a munkaverseny lényege, ma is az, mindig 'iga­zodjék az adott körülmények­hez. A vitaindító után a brigád­vezetők beszéltek munkájuk­ról, a mozgalom helyzetéről a szövetkezetekben. Majd a tar­talmi kérdések kerültek napi­rendre nagyon fontos gazdál­kodási gondokkal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom