Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉOÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 106. SZÄM 1982. MÁJUS 8., SZOMBAT festet ülte akarat Ä kultúra és a spart ji|za lesi WeiStesé, szépül® Bánszenfmüdós A termelőszövetkezet és az állami gazdaság a szakterüle­ten és a melléküzemágakban is jó munkalehetőséget ad. Ta­lán ennek köszönhető, hogy a dánszentmiklósi felnőtt lakos­ság száma tavaly ötvenhattal növekedett. A községben ma­radnak, itt telepednék le a fia­tal házasok is. A munkaképe­sek közül csupán nyolc-tíz százalék jár el máshová, dol­gozni. Nsgycbb az óvoda A megfelelő gazdasági alap­nak köszönhetően szépen fej­lődik a község. Korszerűsítet­ték, bővítették az óvodát, a be­fogadóképessége így megdup­lázódott. Most száz gyerek el­látására képesek. Két szolgá­lati lakást, százötven szemé­lyes napközit építettek, s 1978-ban elkezdték, mintegy tízmillió forintot erre előirá­nyozva, az ifjúsági és sportház kivitelezését. Az áruellátásról' az áfész gondoskodik, négy élelmiszer- boltban és a központi ABC- áruházban vásárolhatnak a lakosok. Ezekben az üzletek­ben csak alapvető cikkek, élel­miszerek kaphatók. A válasz­tékot néhány, a háztartások­ban manapság már nélkülöz­hetetlen tartós, fogyasztási cik-j kel bővíteni kellene:' A dán-s szehtmiklósiak, ha kerékpárt,1 rádiót, televíziót, porszívót, hűtő- és mosógépet, cipőt — s még folytathatnánk tovább a felsorolást -r- akarnak be­szerezni, utazni kénytelenek, Albertirsára, Ceglédre, Szol­nokra. : Megfelelő szórakozási lehe­tőséget teremtve, nagyban se­gít majd a termelőszövetkezet által finanszírozott étterem átadása. Az építőanyag jelen­tős része már a helyszínen van. Várják a munkálatok el­kezdését, hogy a létesítmény még ebben az évben elkészül­hessen. A községben jól működik a Patyolat és a Celka kirendelt­sége, megfelelő szinten folyik a mezőgazdasági termékek felvásárlása. Építek a másodikon — Milyen helyiségek lesz­nek az ifjúsági és sportházban és mikorra várható az átadás? — kérdeztük a tanács elnöké­től, Magony Sándortól. — Véglegesen ott kap he­lyet a mozi, az ifjúsági klub, a könyvtár. A párt- és tömeg­szervezetek irodái is oda ke­rülnek. A sportcsarnok har­mincnyolcszor tizenhét méte­res küzdőtere ad majd otthont a tóllaslabdázóknak, kézilab­dázóknak, birkózóknak és fel­készülési időszakban a labda­rúgóknak. De lehetőség lesz az iskolai testnevelési órák meg­tartására is ott. A csarnok az öltözőkkel, mosdókkal és a könyvtár épü­lete már áll. Jelenleg az al- I bertirsai Micsurin Termelő- i szövetkezet építői a főépület második szintjén dolgoznak. Igyekezniük kell, hogy a vál­lalt november eleji határidő­re végezzenek. A befejező sza­kaszban ehhez nagy szüksé­gük lesz a szocialista brigá­dok segítségére, társadalmi összefogásra, ami mintegy fél­millió forint megtakarítást je­lenthet. — A még hátralevő mun­kákra különben hárommillió forintunk van — említi a ta­nácselnök. — Az idei fejlesz­tésnek ez a leglényegesebb programja, sőt, lehetőségein­ket annyira leköti, hogy más beruházásra nem is jut. — A lakosok mit tesznek a községük szépítéséért, a kör­nyezet védelméért? — A gazdálkodó szervek részt vesznek a környezetvé­delmi akciókban. Az egyik ép­pen a napokban fejeződött be. A szervezett üzemi és iskolai brigádok nyolc illegális sze­métlerakóhelyet szüntettek meg, ugyanakkor az intézmé­nyek és a gazdasági szervek saját területükön általános nagytakarítást végeztek. A hulladékkal most már keve­sebb a gondunk. Ügy kétszáz­ötven család veszi igénybe szolgáltatásunkat, az össze­gyűjtött szemetet járművel szállítjuk el' a kijelölt helyre. A lakosság jó része megértet­te ennek szükségességét. — A társadalmi munkával milyen eredményeket értek el? — Az ifjúsági és sportház­nál, az óvoda felújításánál — mely során kicserélték a belső burkolatokat, padlót, lambé­riát, csempét és az egyedi olaj- kályhafűtés helyett hagyomá­nyos, széntüzelésű központi fűtést alakítottak ki — vala­mint az utak karbantartása­kor, közel másfél millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a dánszentmiklósi ak. Az egy főre jutó érték így öt­százhúsz forint lett. Ez jelen­tős eredmény, bár megyei szí nten nem értünk él komo­lyabb helyezést. Kelendő telkek — Ilyen jellegű munkára ebben az évben is lesz lehető­ség? — Természetesen. Az ifjúsá­gi házon' kívül a sportpályánk felújításához várunk segítsé­get. A kisiparosok, korábbi vállalásuk alapján, az iskola felújításánál a szakipari mun­kákban segíthetnek. — Hallottuk, hogy évente tizenkét-tizenöt családi ház épül. Rendelkeznek az igé­nyekhez megfelelő számú épí­tési telkekkel? — Két éve ötvennégy telket parcelláztunk ki, ezek eladása folyamatban van. A termelő- szövetkezet harminc családi ház építésére alkalmas terüle­tet vásárolt meg, ezeket dolgo­zóik részére kedvezményes áron adják tovább. Aki igény­li, építési kölcsönt is kaphat-. A községben magántelkek megosztásával is lehet portát vásárolni. Ungureán László Tanácsadás kis­vállalkozóknak Kihelyezett félfogadást tart a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának Pest megyei Igazgatósága május 18-án'*'kedden, 110-től 14 óráig a ceglédi városi tanácson, a polgári jogi társaságok, a kis­vállalkozások és a gazdasági munkaközösségek iránt érdek­lődőknek. Vadvirág Ahol nem raktak kerí­tést, arra menj! Megállsz majd, lábadig ballag a szelíd kerti föld. Porzik a barázda, ütemesen sorjázó szőlőjiak egyengetik vesz- sződerekuk. A hajlíthatat- lan csendben orrodra ül a pernyeillat. Nézd, színnel üzennek a gyümölcsfák! A gyalogút fölé nyújtózik a dúsan vi­rágzó, a kacér barackfa­ág, s a meggy, a menyasz- szonyfehér. Gömbölyöd- nek-e majd csörgő levű gyümölccsé, pirossá, ha fagy settenkedik is elle­nük? Szárazon vonul a szél, alá-alábukkan a fűszálak közé, megkaristolja a vé­kony réti tócsát. Végy már fel! — ágaskodik a sárga gólyahír. Ám, ha kibon­tod nedves fészkéből, már bánja is, fejét lehajtva las­san elszomorodik. Azért csak vidd el, szerencsét hozhat a vadvirág. Pillants körül, mielőtt elindulnál, harapj jó nagyot a levegőből! Fut, fut a me­ző, hátra se néz, s hol el- búvik, hol kiszökken és napnak támaszkodik a fog­híjas-erdő. Tavasz van, szélfútta, ízes, lombos tavasz. V. S. Építés, felújítás jó lakáshoz jó anyag kélí Kedvelik a szép burkolóanyagokat Fogadóórák Szerdán, május 12-én reggel 8 órától déli 12 óráig fogadó­órákat tart a ceglédi városi tanács épületében, hivatali helyiségében Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese. A béke jegyében Koszorúzás! ünnoE A májusi békehónap és a győzelem napja emlékünnepe alkalmából a Hazafias Nép­front ceglédi városi bizottsága rendezésében, pénteken ünnep,, ség zajlott az ÉVIG ceglédi gyárában. Az eseményen részt vettek a város más gyárainak, üzemeinek, intézményeinek képviselői is. Tánkó Zoltán, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke méltatta a békehónap jelentőségét, külön megerősítve, hogy a világpoli­tikai események ismeretében mind nagyobb hangsúlya van a népek őszinte békevágyának, és ennek érdekében tenniaka- rásának. Az ünnepségen Ko­vácsáé Szabó Veronika, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára a békemozga­lomban kifejtett példás, ered­ményes munkáért az ÉVIG gyárának átadta az Országos Béketanács által adományozott emléklapot. Ugyanilyen emléklapot ve­hetett ót a város ifjúságának délután zajlott ünnepségén a 203. Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet is. A győzelem napja alkalmá­ból a város központjában, a SzabadsäßAeren, a szovjet hősi emlékműveknél koszorúzási ünna^ség zajlott. Májusban Cegléden egymást érik majd a munkahelyeken a szocialista kollektívák benső­séges békehónapi megemléke­zései. Cegléden nemcsak a város- központban folyik nagyobb arányú építkezés, és nemcsak házgyári elemekből készülnek az új házak. A lakosság egy része továbbra is a kertes csa­ládi házakhoz ragaszkodik, érthetően, öreg épület helyé­re újat emelnek, megosztják a nagy portát, újabb építkezé­sekhez. A tanács házhelyhez juttat többeket a parcellázás­sal. A Csengeriszélen így ala­kul ki az új utca képe, így változik takaros kertes ne­gyeddé a Budai út felé eső öreg terület, így épülnek be a foghíjak, alkalmazkodva ter­mészetesen a hosszú időre szóló városfejlesztési terv kö­vetelményeihez. Piac és igény Így van ez á járás más te­lepülésein is. Az építkezéshez építőanyag kell. Van, aki a hagyományos téglát keresi, mások a korsze­rűbbet választják, rendelik új házukhoz. Ezt a TÜZÉP épí­tőanyag-telepeiről szerezhetik be elsősorban. Azzal, hogy milyen a lakos­ság igénye és milyen az építő­anyag-ellátás, a Ceglédi Járá­si-Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság felmérésben foglalko­zott. A témakörrel kapcsolat­ban utóvizsgálatot is tartottak, hogy tiszta képet nyerjenek arról: az ipar és a kereskede­lem hogyan elégíti ki a keres­letet? Győznek-e lépést tarta­ni a lakosság igényével? Fel­mérik-e kellően a piacot, ho­gyan szervezik la hazai és im­port termékek értékesítését? Mi minden változott az 1976- ban történt alapvizsgálat óta? A Ceglédi Járási-Városi NEB ezen a tavaszon e munkára hét népi ellenőri csoportot foglalkoztatott, 66 munkana­pot használtak fel, hogy tisz­ta képet nyerjenek a kérdés­ben. A TÜZÉP ceglédi, albert- irsai és nagykátai telepén jár­tak, felkeresték a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ albertirsai vas­áru- ős szerelvényboltját, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat ceglédi vas- és edényboltját, valamint szerel­vényboltját. Kiküldtek egy Sereg kérdőívet is, a város­ban építkezőkhöz, akik a la­pokon több építőanyagról nyilváníthattak véleményt. Téglát kerestek A tapasztalat, hogy 1976 óta a cementértékesítés 40 száza­lékkal nőtt. Mészből azonos mennyiséget értékesítettek, mint az említett esztendőben, mészhidrát'oól viszont 315 szá­zalékkal több fogyott, ez a keresettebb. Égetett téglából a TÜZÉP-telepi értékesítés visz- szaesett. A ceglédi telepről egyéb falazóanyagból viszont többet vásároltak! A kettő ösz- szefügg és lényege, hogy tég­lából a keresletet nem tudták kielégíteni, aki tehette, más anyaghoz folyamodott. Tetőcserépből a közületek vásároltak kevesebbet, a la­kosság viszont 15,8 százalékkal igényelt1 többet. Ennek oka, hogy főként a régi háztetők­höz és a kis családi házakhoz kell a hagyományos cserép. Vasbeton gerendákból a vizs­gált időszakban javult az el­látás, födémgerendát is kapni lehet. Csupa csempe A lakás dísze a szép belső. Az építkezők épp ezért igénye­sen igyekeznek megválasztani a mozaiklo.p- és csempeburko­lathoz kellő anyagot. Cegléden falburkoló anyagból jóval több fogyott, Albertirsán viszont kevesebbet kerestek. Tapasz­talható, hogy a hazai gyárt­mányok minősége javult és a választék is bővült. A lakosság szívesen veszi igénybe az időnkénti árkedvezményeket. A ceglédi TÜZÉP-telepen a közületek 3 és félszer több csempét szereztek be, mint ré­gebben. A vizsgálat a fűrészáru-el­látásról nyilatkozva jelezte, hogy a minőségi megkülön­böztetést figyelmesebben ki kell mutatni. Nőtt a parketta iránti igény. iidergős vásár Kis csikó, csillagos homlokú flsifsds kecskét, karit, malacot Még mackó brummogott előző nap a ceglédi nagyvá- sártéren, ám hét végére sátor­fáját szedte az állatkertes mutatványos, mert ideje le­járt és különben is helyet kellett adnia a másik látvá­nyosságnak, a tavaszi dilat­es kirakodó vásárnak. Nagy esemény szokott ez lenni, síp­pal, dobbal, nádihegedűvel, parolázással és áldomásivás- sal, alkuval, szitokkal, hun­cutsággal és elégedettséggel Ettől cseperedik r, csemői csibe Higiénikusabb, korszerűbb csomagolásban, polietilén zsákokban hozzák forgalomba a ceg­lédi, Kátai úti takarmánykeverő üzemből kikerülő tápokat. A képen: a csemői November 7. Termelőszövetkezetbe indul az intenzív csibenevelőtáp-szállítmány. Apáti-T6th Sándor felvétele ’ aszerint, hogy kinek mit hoz a nap sodra. Ez a ceglédi vásár bizony eléggé hűvös volt. Időjárásá­ban'is, hangulatában is. Vala­hogy két szék közül pad alá került, mert először kitűzött napját a húsvét elvitte, utána nem sokkal a szomszéd város György-napi vására jön, így hát meg kellett elégedni szép­szerével az esemény kipipálá- sával. No, jól van, ez is meg­volt. Túl messzi földről épp azért nem is jöttek vásáro­sok. Néhány bazáros, két mé- zeskalácsos, lacipecsenyés, egy teknővájó, egy kötélgyártó, egy lószerszámkészítő és az öreg holmit áruló nénék guggonülő sora fogta össze ka­pocsként az elkülönülő lóvá- sárteret, marhavásárteret. Az átmenőben telepedtek meg egy kanyarban a malacosok, barikások. — Ennél szebb lovat csak a tápiószelei múzeumban lát­hat kend, de ott kitömve, az enyémnek meg délceg a járá­sa — kínálta lovát egy tósze­gi gazda. Fogadott prókátor­ként besegített a jószág dicsé­retével a kupec is, ám a vevő szakértelme sem rekedt meg a nyúltenyésztés fortélyainál. Mustrálta a lovat kegyetlenül. — Zabot még csak vehetek neki, hogy hízzon, ne lássam a bordáját, de dioptriás szem­üveget, azt nem kapok, hogy a ló is lásson engem. Kehes éz meg vaksi. Azután meg, nekem kocsihúzáshoz kell, nem parádézáshoz, Hogy kar­csú a bokája... — Vegye az én almásdere­semet — ajánlkozott a másik gazda, de a deres is meg­kapta a magáét, lett hát a vásár úgymond almás. Pitykés mellényben, pörge kalapban, harcsabajszú fiatal férfi bandukolt a marhavásár felől a lovasok felé. Homlokát ráncolta, zsebét tapogatta, tekintetével a helyet kereste, ahol fogatát hagyta. A kocsin szelíd borjú, a kocsi mellett kiskamasz gyerek, a ló mel­lett néhány hónapos, csillagos homlokú csikó. A borjút vet­ték, a csikót sétáltatták, a ló dologban volt, hiszen haza kellett vinni a gazdát meg az új szerzeményt. Egy, kettő, iksz nem totó­jelzések, az X-et két szép anyakecske mutatta egy sze­kéren. Fejüket összedugták, mintha sugdolódznának. — Három és fél darabja. Mármint ezer — mondta a gazda. Náluk, a tanyán tíz gyerek cseperedett kecsketejen. Erő­sek, egészségesek. De most kell a pénz, így hát a kecs­kékből kettőt elad. Meg gye­rekből is elég ennyi, ugye nevet őszülő, termetes asszo­nyára a Jászságból jött vásá­rozó. — A kecsketej igen egész­séges, a jószág meg igényte­len — szól fogadatlan próká­torként egy idős férfi. — Itt lakunk az Üjváros széliben, volt kecskénk nekünk is. Nem is egy. Megettek azok min­dent, még a kartondobozt is. De, hogy beépült a környék, már nem lehet kecskét tar­tani, utcán, téren legeltetni. Nem is tudom, hogy termelő- szövetkezetben miért nem foglalkoznak ezzel a jószággal komolyabban. Hallgatom reg­gelenként a Falurádiót. Ex­portálják a tejesbárányt ide, a gidahúst oda — mofídják. — Hát nagyüzemileg mégsem lenne kifizetődő? Délfelé jár az idő. Üresedik a vásártér. Hazafelé kocognak a lovak, zörögnek a kocsik a Naaykörös felé vivő út asz­faltján. Mondják: olyan köze­pes vásár volt ez. De így szo­kott lenni. A György-napi, a nagykőrösi mindig a nag.yobb. E. K. ~>v ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom