Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

1982. MÁJUS 7., PÉNTEK

3

A megyei népfrcaitbizoftsóg ülése

Kisipar: tisztes szolgálatként

Tapasif cilátok a honismereti tevékenységről

Csütörtökön délelőtt a mozgalom megyei székházában ' ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. A testület az elfogadott napirendnek megfelelően beszámolót hallgatott meg a kisiparosok szerepéről a. lakosság ellátásában, a kisiparosok közéleti tevékenységéről; összefoglalót a honismereti munka helyzetéről és feladatánál. Ugyancsak megtárgyalta a megyei népfrontbizottság az 1982. évi béke és barátsági hónap megyei programját. (A napirendnek erről az utóbbi részéről a lap első oldalán közlünk részletes ismertetést.)

Fehér foltok

Pest megyében öt esztendő alatt harminc százalékkal nőtt meg a kisiparosok tábora, számuk 1981-ben 11 656 főt tett ki. Tevékenységük súlyáról, szerepük jelentőségéről sokat elmond az az egyetlen adat, hogy az összes szolgáltatásoknak több mint a hetven százalékát a kisiparosok látják el a megyében.

Ennek tudatában érthető és indokolt volt tehát az a figyelem, amely a megyei népfrontbizottság ülésén megnyilvánult a téma iránt. Mind az írásos összefoglaló, mind a felszólalók egybehangzóan azt húzták alá, hogy a kisipartól a tisztes szolgálatként ellátott szolgáltatást várja a lakosság, és örvendetes, hogy ennek a várakozásnak az iparosok egyre nagyobb csoportja megfelel.

Napjainkban a megyében tevékenykedő kisiparosok munkájának értéke meghaladja az 1,3 milliárd forintot, bizonyos szakmákban ők működnek kizárólagosan, ám gond, hogy még így is vannak kellően el nem látott területek — például a szentendrei, a ráckevei, a váci, a nagyká- tai járásban — egyebek mellett a cipész, a fodrász, a háztartási kisgépjavító, a rádió- és tv-szerelő szakmákban.

Megnőtt igény

Több felszólaló, nyomatékosan figyelmeztetet rá, a családok kiadásainak szerkezete

változóban van, józan belátás vagy kényszerű belenyugvás nyomán növekszik a szolgáltatások, javítások iránti igény, mivel az új eszközök vásárlása a háztartások egy jelentős részében későbbre tolódik át. Ez természetesen fokozott követelményeket 'támaszt a kisiparral szemben is, aminek — a többi között — új formák keresésével kívánnak megfelelni. Ilyen új forma például a műhelyépítő szövetkezetek megalakítása, a felvevőhelyek bővítése, a konténeres gyorsjavító egységek fölállítása elsősorban az üdülőhelyeken.

Gondokat okoz a kisiparosok tetemes részénél a műhelyek felszereltségének elavultsága, mivel gyakran még akkor sem sikerül a szükséges eszközöket megvásárolni, ha arra fedezet teremtődik, hiszen a kisiparban jól használható eszközök kínálata szegényes. Szükség van arra is — hangzott el több felszólalásban —, hogy a kistelepüléseken, az új lakótelepeken, az üdülőövezetekben műhelyt nyitni akarók, főállás vagy nyugdíj mellett ipart űzők kapják meg a helyi szervektől a rendeletekben foglalt lehetséges támogatást.

A testületi ülés eredményesnek ítélte a kisiparosok közéleti munkájának fejlesztését — a legutóbbi esztendőkben például nyolcvanhat kisiparos kapott kiemelkedő társadalmi munkájáért népfront-elismerést —, ám figyelmet érdemel, hogy elsősorban a középkorúak és az idősebbek vállalják a közszereplés áldozatos terhét, a fiatalabbak alig. Jól bevált gyakorlat, hogy a kisiparosok tevékenységéről nemcsak a falugyűléseken gyűjt véleményt a népfrontmozgalom, hanem külön szervezett ankéten, szolgáltatási és termékbemutatókon is. Ami igazán fontos: ezeknek a véleményeknek a javát a kisiparosok figyelembe veszik, munkájukban hasznosítják.

Minden település

Az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei népfrontbizottság ezt követően a honismereti és krónikaírói munka megyei tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatta meg. Gazdag

eredményű terület ez — hangzott el az ülésen, hiszen a megyében nem akad olyan település, ahol valamilyen formában ne élne a honismereti tevékenység, bár a színvonal erősen változó.

Némi képet ad ennek a ne- j mes szabadidős foglalatosságnak a népszerűségről, ha leírjuk : tavaly ötvenkilenc hely- történeti tanulmány, illetve krónika készült el, öt esztendő alatt pedig 291 ilyen munka. Elsősorban a budai járás eredményei kiemelkedőek, de köszönetét érdemel ilyen tekintetben a ceglédi, a gödöllői, a monori járás is.

Elismeréssel szóltak az ülés résztvevői a honismereti munka mind szélesebb körű támogatásáról, ebben a megyei levéltár megkülönböztetett szerepéről, ugyanakkor felhívták a figyelmet rá, még sok a fehér folt, legtöbbször ott, ahol a helyi népfrontbizottságok, a helyi tanácsok keveset törődnek ennek a lehetőségnek a kamatoztatásával, holott jó út ez a hazafias nevelés konkrétumokhoz kötéséhez.

Új aktívákat

Részletekbe menően foglalkozott a megyei népfrontbizottság a további teendőkkel. A szerteágazó területhez illően a feladatok is sokrétűek, helye van itt a — az immár hagyományosnak vehető, mert évek óta tartó — honismereti akadémia előadássorozatának éppúgy, mint a módszertani anyagok korszerűsített változata kiadásának,’a helyi politikai, társadalmi szervezetek adta támogatásnak. A megnőtt szabad idő — hangoztatták többen — arra is lehetőséget teremt, hogy ez a szép indítékú mozgalom újabb híveket szerezzen, elsősorban a fiatalabb korosztályokból, hiszen a múlt megismerése számukra ilyenkor szüleik, nagyszüleik sorsának fölfedezése és ezzel lehetőség saját sorsuk trágyi- lagos mérlegelésére.

M. O.

Az alkotó értelmiség munkájának eredményessége az egész nemzet ügye

Havasi Feleste felszállása az Akadémia közgyűlésén

Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Akadémia tegnap megnyílt közgyűlésén — melyről az 1. oldalon adunk hírt — elöljáróban átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait az Akadémia tagjainak, tisztségviselőinek, a közgyűlés valamennyi résztvevőjének, a magyar tudomány alkotó munkásainak — majd így folytatta:

Tudományos alaposság

— A Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban — most is nagy várakozással tekint a közgyűlés munkája elé. A tudományos műhelyek eredményeinek e nagy nyilvánosságú összegezése és kritikai elemzése — amelyet a közgyűlés elvégez — mindig akkor adott számunkra sokat, ha pontosan mérte a múltat, érzékenyen, de tudományos alapossággal ítélte meg a jelent és rá tudott mutatni a jövő lehetséges és kívánatos útjaira. E felelős munka elvégzése az alkotó értelmiség kitüntető feladata, de eredményessége már egész nemzetünk ügye. Ezért van az, hogy a közgyűlés munkája iránt egész társadalmunk megkülönböztetett érdeklődést mutat.

— A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek sikeres megvalósításához jó feltételeket teremt hazánk kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai helyzete. Bonyolult világunkban á korábbiaknál is nagyobb jelentősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb figyelmet fordítson történelmi és nemzeti sajátosságaink, országunk adottságai, lehetőségei tanulmányozására, hogy célkitűző és feladatmeghatározó, a tömegeket szervező és nevelő tevékenysége e körülmények között is folyamatosan fejlődjön. A párt nem kerüli meg a konfliktusokat, napirendre tűzi a döntésre érett kérdéseket és a körülményeket mérlegelve igyekszik megoldani

azokat. A kritikus és önkritikus magatartás, o megújulás, a reformokra irányuló készség, a realitások figyelembevétele volt eddig is sikereinek egyik záloga. Tudatában va- 'gyunk annak, hogy örökre szóló politikai stabilitás nincs. Csak olyan van, amelyet naponta újra és újra, szorgalmas munkával megteremtünk.

Politika és gazdaság

— Az utóbbi években megnőtt a politika és a gazdaság kapcsolatának súlya a társadalom életében. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány szinte naponta foglalkozik a gazdasági építőmunka soron lévő feladataival.

— Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a változó követelményekhez igazodva az elmúlt években több változtatásra került sor a gazdasági szabály ozásban, a tervezésben és a szervezeti rendszerben egyaránt.

— A korszerűsített irányítás és szabályozás már ma alkalmasabb a valóságos viszonyok, követelmények közvetítésére, ami természetszerűleg élén- kebb és konstruktívabb fogadókészséget igényel a gazdaság valamennyi egységétől.

— Gazdasági fejlődésünk külső feltételeinek alakulását illetően a következő években is jelentős további változtatásokkal, nehézségekkel kell szembenézni. Ezt felismerve sincs lehetőségünk a világgazdaságtól való függetlenedésre, a befelé fordulásra. A gazdaság intenzív fejlődésének biztosítása csak a népgazdaság alkalmazkodó képességének javításával, külgazdasági aktivitásának növelésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert, annak minden fontos elemét folyamatosan továbbfejlesszük.

Emberi tényezők

— A terv- és a szabályozó rendszer kapcsolatát úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy a fő folyamatokra vonatkozó stratégiai elgondolások kialakítását és megvalósítását erőTérsulás dámvad tenyésztésé?©

Kincset rejtő gyulaji erdők

gosítást dr. László Gábortól a MAVAD vadászati osztályának vezetőjétől. A világhírű gyulaji trófeák ellenére azért ilyen kevésre, mert a vadászok nem kedvelik a dámszarvast, inkább a vadaskertek lakójának tartják, sem mint igazi, vadászszívet megbizsergető erdei állatnak. A tavalyi bevétel így is több mint 600 ezer márka volt.

Ugyancsak nehéz az élő dám értékesítése, bár az elmúlt két esztendő rekordot hozott: amíg 1979-ben csupán 145 dámvadat sikerült eladni, addig 1980-ban 498 darabot, tavaly pedig 251- et. főleg NSZK-beli, osztrák, jugoszláv és csehszlovák vevőknek. Az idén azonban any- nyira csökkent a kereslet, hogy szinte már bizonyosnak látszik, az elmúlt évi szintet sem éri el az élő dám exportja.

A társulás tagjai a közösbe beadott eszközeik arányában részesednek majd a nyereségből. a MA VAD az általa értékesített állatok árából hét százalékot kap, bizományosi díjként. A gazdasági számítások azt mutatják, hogy a befektetés a nyereségből 1938-ra térül meg. Az első nagyobb exporttal 1985-ben jelentkezik a piacon a társulás, s arra számítanak, hogy ezt követően esztendőnként mintegy 250 ezer dollárnyi árbevételt érhetnek el.

A dám tehát jó üzlet, s bár a résztvevők kétségtelenül nem kis kockázatot vállalnak, minden remény megvan arra, hogy ha szerény keretek között is, de folyamatosan értékesítsék a gyulaji erdők devizát, s így kincset érő vadállatát.

Furucz Zoltán 1

Néhány esztendővel ezelőtt dr. Hötzel professzor és munkatársai érdekes kísérletet végeztek a Német Szövetségi Köztársaságban. annak bizonyítására. hogy a dámvad jobban hasznosítja a rendelkezésére álló takarmányt, mint például a közismerten igénytelen juh, vagy a már sokkal kényesebb szarvasmarha. Az eredmény a kutatók előrejelzését igazolta: a dámvadak csupán kétharmadát fogyasztották el a legelőn található fűnek ahhoz, hogy ugyanolyan súlygyarapodást érjenek el. mint a juhok, a szarvasmarhák pedig nyolcszor többet, mint a dámok.

A hazai kutatók figyelme azonban nemcsak emiatt fordult a dámszarvasok felé. Az igénytelenség mellett azt is ki kell emelnünk, hogy hazánkban. a gyulaji erdőkben a természet könyörtelen szelekciójának és a tudatos emberi tevékenységnek a hatására olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező állomány alakult ki, amelyre méltán mondhatjuk, hogy világhírű. A vadászberkekben nyilvántartott trófeaversenyben at első tizenhét helyet a világranglistán gyulaji agancsok foglalják el. S mivel külföldön, elsősorban a nyugati országokban vadaskertekben is sikerrel tenyésztik ezt a vadat, pazarlás lenne kihasználatlanul hagyni a kínálkozó lehetőséget.

Ssg't a tudomány

Ám ahhoz, hogy eredményes legyen a hazai zárt dámte- nyesztés, a tudósok, a mezőgazdetté nyilvánítani, szabadalmi igényünket már be is jelentettük.

Alacsony önköltség

Amikor megalakult a társulás, természetesen azt is számba vetfék, hogyan lehetne a legolcsóbban nagy értékű dómot tenyészteni. Ennek egyik alapvető feltétele, hoay a gyulaji erőkben élő példányok sikeresen örökítsék utódaikra is kiváló tulajdonságaikat. A kutatók által kidolgozott genetikai program segítségével ezt hosszú éveken keresztül biztosíthatják. A Kiskartal környékén fellelhető mezőgazdasági hulladékot etetve a dárrvnal pedig jelentősen csökkenthetik az önköltséget.

— Sikerült találnunk egy olyan megoldást is, amellyel a lehető legkisebb veszteséggel foghatjuk be a szabadon élő dámvadat — veszi át a szót Somogyvári Vilmos, a vadbiológiai kutatóállomás tudományos munkatársa, a program szakmai menedzsere. — Míg külföldön általában mechanikai eszközökkel vagy puskából kilőtt altatóin.iekciókkal kábítják el az állatokat, addig mi takarmányba keverjük a gyógyszert, majd a tehetetlen dámot egy speciális karámban helyezzük el. A gondoskodás nem felesleges, hiszen ez a vad köztudottan nagyon agdászok és a kereskedők összefogására volt szükség, A partnerek. felismerve a vállalkozásban rejlő jó üzletet, hamarosan egymásra találtak: tavaly januárban egy önálló jogi személynek nem minősülő kutatási, fejlesztési és termelési társulást alakított a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az egyetem tangazdasága, a vadbiológiai kutatóállamás — amely a szakmai irányítást is magária vállalta —. valamint a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság és az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, közismertebb nevén a MAVAD.

— A legnehezebb talán a tartási technológia kidolgozása volt — mondja dr. Nagy Emil egyetemi tanár, az egyetem állattan tanszékének vezetője. — Igaz ugyan, hogy a külföldi tapasztalatok a rendelkezésünkre álltak, de mi egy jobbára újszerű, adottságainkhoz igazodó módszer kimunkálására törekedtünk. Kezdetben a vadbiológiai kutatóállomáson voltak szűkebb körű kísérletek. később azonban a tangazdaság kiskartali majorjában egy üres istállót átalakítva, s egy nagyobb területet bekerítve alakult ki az a központ, ahol már a tenyésztési munka is folyik. Az általunk kidolgozott tartási eljárást szeretnénk vésítse. Gazdasági döntéseink jobb megalapozása elképzelhetetlen a tényleges hatékonysági. jövedelmezőségi viszonyok ismerete nélkül. Ez pedig alapvetően attól függ, hogy az árrendszer mennyire tudja értékmérő. ellenőrző szerepét betölteni. Az árrendszert ezért olyan irányban kell továbbfejleszteni. hogy a gazdálkodók jövedelempozíciói egyre inkább a valós hatékonysági különbségeket jelenítsék meg. Hasonló megfontolások alapján szükséges a bér- és keresetszabályozási rendszer korszerűsítése is. Követelmény, hogy a keresetszabályozási rendszer ne korlátozza, hanem segítse a jövedelmezőség fokozását célzó döntéseket.

— Folyamatban van a szervezeti és a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése. E munka azon a felismerésen alapul, hogy iparunk szerkezetében egyaránt helye van a nagyobb méretű és összetettebb szervezetű gazdálkodó egységeknek, a kis- és közepes vállalatoknak.

Ezután kitért a Központi Bizottság titkára arra, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése érdekében megkezdődött a kutatóintézeti hálózat átszervezése is. Majd arról beszélt, hogy javítani kell az irányítószervek és a vállalatok kapcsolatát, s aktuális feladatként említette a vállalati belső mechanizmus fejlesztését is. Beszélt a szocialista kisvállalkozások fejlesztését elősegítő, a közelmúltban nyilvánosságra került jogszabályokról, s arról, hogy az új vállalkozások az indulás szakaszában vannak. Az emberi tényezőkről szólva külön is hangsúlyozta a képzés és továbbképzés szemléletét és cselekvést formáló szerepét.

Elmélet és gyakorlat

— Űj utakat kell keresnünk, új eszközökkel és új módszerekkel kell operálnunk. Álláspontunk ezért továbbra is az, hogy minden indítványt, amelyet a jobbító szándék szül, tárgyilagosan meg kell vitatni. Ugyanis csak sokoldalú vitával, tudományos elemzéssel, a bátor megoldások keresésével, a várható eredmények és kockázatok együttes mérlegelésével juthatunk megalapozott döntésekhez. Ezért ösztönözzük és segítjük az elmélet és a gyakorlat megújítását elősegítő tudományos kutatásokat és vitákat, ugyanakkor nem látjuk értelmét az olyan — hely- lyel-közzel jelentkező — kezdeményezéseknek, amelyek megalapozatlan kísérletezgetések színterének tekintik a népgazdaságot.

Befejezésül arról szólt, fiogy a VI. ötéves népgazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudományos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkalmazását. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés céljaira — a korábbiakhoz hasonlóan — a jelenlegi középtávú tervidőszakban is a belfölden felhasználható nemzeti jövedelem három százaléka fordítható, ami nemzetközi összehasonlításban is elfogadható arány. A közvetlen gazdasági, műszaki fejlesztési célú kutatások mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a társadalmi folyamatokat és a gazdasági fejlődés emberi vonatkozásait vizsgáló és alakító társadalomtudományok is gyorsabb ütemben fejlődjenek.

Havasi Ferenc hangsúlyozta: — Pártunk — amelynek elmúlt negyedszázados politikája a társadalmi-gazdasági élet valamennyi területén a reformok és a megújulási készségünk legfőbb ihletője volt — a jövőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia még aktívabban járul hozzá közös céljaink eléréséhez.

resszív. és hihetetlenül érzékeny a környezeti ingerekre.

De hogyan is értékesíthetik a zárt helyen tenyésztett dámszarvasokat? A társulás tagjai szerint van kereslet gyulaji te- nyészanyagra, a gyengébb adottságú állatokat pedig húsként adhatják el a külföldi vevőknek. Emellett a hazai erdőkbe telepített példányokat nyugati vadászok vehetnék meg, kilövésre.

A MAVAD-nál azt mondják, hogy van fantázia a társulás elképzeléseiben. Egyelőre azonban a piacon éppen a kereslet csökkenése miatt nehéz komolyabb üzletet kötni. Mint Lonkai Gézánétól, a szövetkezeti közös vállalat lőttvadosz- tályának vezetőjétől megtudtuk, tavaly valamivel több mint hat nyugatnémet márkáért tudták eladni a dámhús kilóját, nem sokkal drágábban a szarvashúsnál. Legnagyobb vevőnk Ausztria volt. ebben az országban mintegy húsz tonnányi magyar export kelt el. Ha megfelelő árualap áll a rendelkezésre. meg lehetne kísérelni kedvezőbb árat elérni a vevőknél, ilyen kis tételnél azonban erre nincs mód.

Nagy a koíkázat

Évente átlagosan háromszáz dám kilövésére akad külföldi jelentkező, kaptuk a felvilá-