Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
rrsr arcra 1982. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK Segít a koncentrátor A hazai városi távbeszélő hálózatok leterheltségének enyhítésére egy kihelyezhető koncentrátor-berendezés kidolgozása kezdődött meg a Távközlési Kutató Intézetben. A kisméretű berendezést lakótömbökben helyezik el; 480 távbeszélő előfizetőt 4 vezetékpáron csatlakoztat a városi távbeszélő központhoz. Munkaalkalmassági vizsgálatok Nem mindegy, mit választ Egy kislány keservesen sír. Pirospozsgás arcán olyan sűrűn potyognak a könnycseppek, hogy rongycsomóvá gyűrt, agyonázott zsebkendőjével már nem győzi törülgetni. Többen is próbálják vigasztalni, de Kuda Marika most nem hallgat a józan érvekre, melyek igazsága elől később, ha egy kicsit megnyugszik,- nem zárkózhat el. Saját érdekük A tököli kislány állandóan csak azt ismételgeti: ő teljesen egészséges, megmondhatja bárki, hogy az iskolából sem szokott hiányozni. Igaz, hogy érzékeny a penicillinre, de hát... Nem gondolta, hogy ez is akadály lehet, ha valaki ápolónő szeretne lenni. Munkaalkalmassági vizsgálatokat végeznek a Szakmunkástanulók Országos Egészség- védelmi Intézetében. Ezekben a hetekben naponta átlag 500 olyan diákot vizsgálnak, aki most végzi a nyolc általánost és szakmát akar tanulni. Dr. Halmos Tamásné szakoktató 160 fiatal lányt kísért a vizsgálatra, akik valameny- nyien egészségügyi szakközépiskolába jelentkeztek. A tanulmányi eredményük megfelelő, a többi már itt dől el. — Három jelentkezőről derült ki, hogy penicillinérzékeny — mondja —, ami más szakmákban nem jelentene akadályt, de az egészségügyi dolgozóknál elkerülhetetlen, hogy olyan munkakörbe kerüljenek, ami nem veszélyezteti az egészségüket. — Más rendellenességeket is kiszűrtek a vizsgálatokon? — Az egészségügyi pálya fizikai munkaigényességét a jelentkezők és hozzátartozóik nem mindig veszik figyelembe. Például a nagyfokú gerincferdülés, a súlyos csípőficam is kizáró ok lehet, a különbö-, ző belgyógyászati betegségeken kívül. Sok fiatalt a szülei is elkísértek erre az útra. Egyik kislányt, aki Üllőről jött, két gyászruhás asszony: az édesanyja és a nagynénje várja az orvosi szoba ajtaja előtt. Néhány hónappal ezelőtt az idősebb testvér súlyos betegségben meghalt és a hosszú ápolás közben döntöttek úgy, hogy legyen valaki egészségügyi dolgozó a családban. A munkaalkalmassági vizsgálat eredménye még nem dőlt el. Kecsmár Edit lapjára viszont már rányomták a bélyegzőt: „alkalmas”, és édesanyjával együtt elégedetten indul haza Dvnaharasztira. A család közbeszól Dr. Kovács Géza igazgató főorvossal a vizsgálatok tapasztalatairól beszélgetünk. A rendszeres körzeti, illetve iskolaorvosi ellenőrzéseken a krónikus betegségeket felderítik és kezelik. A nyilvántartásban szereplő fiatalok pályaválasztását már ennek megfelelően irányítják, és segítik, hogy megfelelő helyre kerüljenek. Jönnek azonban hozzánk olyan rendellenességekkel is, amelyek nem jelentenek betegséget, korábban esetleg nem is tudtak róla, de bizonyos szakmák gyakorlása nem lehetséges. — Például? — Aki színtévesztő, nem mehet mezőgazdasági gépésznek, mert traktorra kerülve nem ismerné fel a jelzőlámpát. Magyarázatra sem szorul, hogy ez mennyire balesetveszélyes lehet. Kismértékű halláscsökkenést tapasztalva sem engedjük, hogy valaki fonó- vagy szövőtanulónak menjen, mert az erős zaj súlyosbítaná a baját. Előfordul az is, hogy szédülésre hajlamos fiatalok jelentkeznek különböző építőipari szákmákra. A rossz választás itt végzetes következményekkel járhat. — A szülők hogyan fogadják az esetleges elutasítást? — Nem mindig találunk megértésre. Gyakori az olyasfajta sértődött tiltakozás, hogy az én gyerekem egészséges. Ami, ha igaz is, nem jelenti azt, hogy alkatilag minden szakma gyakorlására alkalmas. De nagyon vigyázunk az elutasítással, mert például olyan eset is megtörténhet, hogy ha egy fiút gyengébb fizikuma miatt nem javasolunk kőmű- vestanulónak, elmegy kőműves mellé segédmunkásnak, és ő végzi a nehezebb munkát. Ács és parkettás — Ilyen helyzetben milyen megoldást lehet találni? — Alapos kivizsgálás és megfontolás után mondunk csak nemet, és akkor is úgy, hogy felhívjuk a figyelmet más, az eredeti elképzeléshez közelálló lehetőségre. Például, ha egy szédülésre hajlamos gyerek nem mehet ácsnak, akkor azt javasoljuk, hegy legyen parkettás tanuló. Esetenként az üzem jellege is meghatározó lehet: más az esztergályos munkája a MOM-ban, ahol kis munkadarabokkal dolgoznak, mint például a Ganz- MÁVAG-ban vagy a Csepel Vasműben, ahol nagy súlyokat kell emelgetni. A rosszul kiválasztott szakma okozója lehet sok megrokkanásnak, le- százalékolásnak, tehát az egyén és a társadalom szempontjából is meghatározó, hogy helyes döntések szülessenek. — Milyen gyakran kell az eredeti elképzelésekre nemet mondani ? — Szakmánként és iskolatípusonként változó a munkaalkalmassági vizsgálat eredménye. A jelentkezők 90-95 százalékát alkalmasnak találjuk a választott szakma tanulására és gyakorlására. Gál Judit Nem hallgattak a gondokról sem Nagy utat jártak be a váci járásiak A váci járásban, noha hatással van az ott lakók életére a főváros, és Dunakeszi ipara, a mezőgazdaság a meghatározó. Nyolcvanezer lakosa 34 községben él, negyven százalékuk agglomerációban. Az egyes nagyközségek lakosságának száma eléri akár a tizenhatezer főt. ugyanakkor van olyan helység, ahol 400— 800 állampolgárt számolnak. Viszont, amíg korábban a kisebb településeken jellemző volt az elnéptelenedés, mára ez legtöbb helyen nemcsak hogy megállt, hanem inkább gyarapodás indult meg. Ez az egyetlen tény is jelzi: ha az illetékes szervek nemcsak felfigyelnek. hanem tesznek is az életlehetőségek javításáért, munkaalkalmak teremtéséért, az életszínvonal növeléséért, a valaha törvényszerűnek ítélt folyamat megállítható, befolyásolható — állapította meg a megyei párt- bizottság ülése, amely — mint arról az első oldalon beszámolunk — tegnap tanácskozott. Ez a figyelem, az okos gazdálkodás, a dolgozókkal való törődés tükröződik az eredményeken. Noha a 82 300 hektár — illetve az ebből művelésre alkalmas 38 ezer hektár — területen folytatott gazdálkodás volt a fő téma, közvetlenül vagy közvetve mégis csak o járás területén élők mindennapjaival foglalkoztak az egybegyűltek. Mint megállapították, a térség mezőgazda- sági fejlődésére nagy hatással volt a két — szobi és váci — járás összevonása, majd 1975- ben két fővárosi termelőszövetkezet irányításának átvétele. Kezdetben gátolta a fejlődést, hogy a gazdaságok szerkezete nem tükrözte a járás sajátosságait, nem alkalmazkodott ahhoz. Alacsony a föld aranykorona-értéke, nem mindenütt alkalmasak a táblák a nagyüzemi gazdálkodásra, sok a zártkert. a terület nem minden állat tenyésztésére alkalmas. Mindehhez járult, hogy kevés volt a szakember, alig vállalkoztak a termelés melletti kiegészítő tevékenységre. A kezdeti szegénységtől a boldogulásig Másfél évtized telt el amióta kialakították a távlati koncepciót — s annak megvalósulása bizonyítja, hogy jól ismerték fel 1968-ban a tennivalókat. A Központi Bizottság 1978-as határozatának végrehajtása pedig tovább gyorsította a fejlődést. Meghatározóvá vált a gyümölcs, illetve a bogyós gyümölcs termelése, a szarvasmarha- és juhtartás, a tej, tojás és baromfihús termelése. A termelőszövetkezetek egyesítését, koncentrálását politikailag jól készítették elő, sikerrel jártak. Amíg 1970-ben 26 termelőszövetkezet és három szakszövetkezet, egy állami gazdaság biztosított megélhetést, ma egy-egy gazdaság 1300 hektár helyett több mint négy és fél ezer hektáron működik. A tagság 9 termelőszövetkezetben tömörül. Jó eredményeket ér el az Alagi Állami Gazdaság is. Több mint tíz éve működik eredményesen a szobi gyümölcsfeldolgozó, a Váci Magasépítő Szövetkezeti Közös Vállalat. A Vác-környéki Termelőszövetkezetek Szarvasmarha-tenyésztői Gazdasági Társasága és a Bernecebaráti Bogyósgyümölcs Termelési Rendszer további lehetőségek forrásává vált, működésük máris eredményes. Ezt bizonyította Hemela Mihály is több számadattal, valamint Márton István is a rendszerek előnyeit ecsetelte. Míg valaha a járás mező- gazdasági üzemeinek ötven százaléka alapvető gazdálkodási problémákkal küzdött, 1975 óta egyetlen üzemet sem kellett szanálni. Sőt: a fóti és a kisnémedi, valamint a szödi termelőszövetkezetek az alacsony színvonalon gazdálkodók sorából a kiválóak közé küzdöt- ték fel magukat. Csonka Tibor például külön kiemelte, milyen 'jelentősége volt annak, hogy a váci járásban felismerték sajátosságaikban a kínálkozó lehetőségeket. Így a többi között fejlődött a juhászat, a broilercsirke-nevelés, a tojástermelés, a bogyósgyümölcsök termesztése korszerű módon. Bevált a mezőgazdaság irányítási rendszere is, a megyei tanács mezőgazdasági felgyorsult a korszerűsítés: kiöregedett ültetvényeket felváltották a fiatalabb telepítésekkel, megközelítőleg 700 hektár csonthéjas gyümölcsöst telepítettek a fóti, a kosdi, a perőcsényi nagyüzemekben. Jelentős az a változás is, ami a háztáji gazdaságok korszerűsítésében ment végbe, s jelenleg is folyik —, a nagyüzemekre támaszkodva. A szarvasmarha-tenyésztő telepek többsége tejtermelésre Szakosodott. Három év alatt több mint ezer literrel emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés és meghaladja ma már a 4300 litert. Csökkentették a fajlagos abraktakar- mány-felhasználást. A kezdeti tartási és tenyésztési fogyatékosságok megszűnőben vannak. Míg a juhra való szakosodás kezdetén olykor a fertőzött — sokféléi válogatás nélkül összeszedett — állomány elhullott, nem készültek fel a megfelelő tartásra, tenyésztésre, s el kellett viselni az abból származó kudarcokat — ma már kiegyensúlyozott a szakosodott állattenyésztés. Jelentős változást hozott a ráckevei hűtőház megépülése, bár az együttműködésben jelenleg is vannak gondok, s az ebből származó áru minőségi és bevételi károsodás miatt — a gazdálkodásban meghatározó szerepet tölt be. További kisebb hűtőházak építésével újabb termelésnövekedés várható. A pártbizottság tagjai, illetve a napirend előterjesztői a gondokról sem hallgattak, akár objektív, akár szubjektív körülményekből származó tennivalóikról őszintén szóltak. gazdálkodásban, illetve fafeldolgozásban fennálló gondok megszüntetésében. Amíg a termelőszövetkezetek jól működnek együtt, addig az IpolyvV déki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sem a szellemi, sem a gazdasági erejével nem segít. Félő — mondották —, hogy párhuzamos, tehát felesleges tevékenységek alakulnak ki. sem a gépeket nem használják ki ésszerűen, ahogy a népgazdasági érdek kívánná, s károsodik a termelő, csakúgy, mint a természet. Míg a kiegészítő tevékenység bevezetésekor elfogadható volt a nagyfokú létszámbővülés, ma már az intenzívebb fejlődésre van szükség, elodázhatatlan feladat a termelékenységből származó eredmény, a gazdaságosabb, a takarékosabb, a nem csupán mennyiséget, de minőséget is messzemenően figyelmbe vevő gazdálkodás. Kevés a gazdaságokban az elemző közgazdász. Csaknem valamennyi termelőszövetkezet alkalmazza a számítástechnikát, de szűklátókörűségre vall, hogy ezeknek a gépeknek nagyon alacsony a kihasználtságuk, c ugyanakkor típusuk eltérő, ahelyett, hogy egységes rendszert alkalmaznának, törekedve az ésszerű kihasználásra. Amennyire továbbra is nélkülözhetetlenek a kiegészítő ágazatok, elsősorban a telepített üzemekre, kell törekedni — határozták meg a résztvevők —, mert ezek biztosítják a tartós eredményt. Ám, akár telepített, akár bedolgozó rendszeren nyugvó, vagy szétszórt építőipari tevékenységről van szó, rendkívül fontos az ellenőrzés jó megszervezése. Egyhangúlag jelentették ki: a belső és külső ellenőrzésre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A bizalom — mint már annyiszor hangsúlyozták —, nem ellentétes fogalom az ellenőrzéssel. Lehetetlen — mondotta például Császár Ferenc —, hogy a belső ellenőrök egy új létesítményt két év elteltével látogatnak meg először! Dr. Major Miklós, a többi között hangsúlyozta, ha mindenütt jól szerveznék meg az ellenőrzést, nem fordulhatna elő. hogy bárhol is megsértsék a törvényt. Ehhez tartozó téma a szövetkezeti demokrácia is: ha mindenütt működne, ha mindenütt tartalmat kapna a demokrácia fóruma, meg lehetne előzni a bajt, sem vezető, sem egyszerű tsz-tag ellen nem kellene egyszer sem adminisztratív eszközökkel eljárni. Nincs egyszer’ s mindenkorra befejezett tudat, mindennap meg kell nyerni a dolgozókat a helyes elveknek, de meg kell értetni a határozatok végrehajtásának fontosságát is, hogy ne kelletlen végrehajtók legyenek a tsz dolgozói, hanem lelkes résztvevők a közösség hasznára. A megyehatárok vagy a közös érdek a döntő? A többi között megemlítették, hogy amíg a legtöbb gazdaság jól fejlődik, indoka lattan a kosdi, a letkési termelő- szövetkezet mérsékeltebb ütemű haladása, gyengébb gazdálkodása. Változtatni kell azon is, hogy jelenleg még keveset fordítanak meliorációs beruházásra. Mint mondták. ellentmondásos a málnatermesztés is. A korábbi, nagyobb mérvű állami támogatás mellett nőtt a nagyüzemi ültetvény, kisebb csökkenés volt a zártkertekben. A felvásárlási gyakorlat azonban mérsékelte a termelők kedvét, s mint fentebb említettük, a hűtőiparral való kapcsolat is javításra szorul. A zöldségtermelést is szorgalmazni kell. A megyei pártbizottság segítséget ígért például az erdőPiacra is, a helyi ellátásra is gondoljanak Dzsekik Import anyagból A nagykőrösi NÍVÓ Ruházati Ipari Szövetkezetben osztrák műírhából készülnek a kamaszoknak szánt dzsekik. Az import alapanyagot Cegléden szabják, Nagykőrösön a Il-es üzemben varrják. Naponta félszáz divatos darab kerül innen a Kelet-Textil nagyvállalathoz. Erdős! Agnes felvétele Ezért mondották ki, hogy a szövetkezetek szervezeti rendszerét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség szerint korszerűsíteni kell az irányítást, hogy munkahelyi alkotó közösségekké váljanak a nagyüzemek. A pártbizottság értékelte a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményeit. Fontos helyet foglalt el a vitában o dolgozókról való gondoskodás. különösen az, hogy a termelőszövetkezeteknek kötelességük a gazdaságos tevékenység, a kül- és hazai piacra való termelés, de ugyanakkor nem hanyagolhatják el a helyi lakosság ellátását sem, arról ugyanolyan felelősséggel tartoznak gondoskodni. Dr. Magyari András így fejezte ki: többször járt a váci járásban személyesen, Leikésen, Perőcsényben, Kosdon és más községekben: a jelentés, a vita összhangban van személyes tapasztalataival. Emlékeztetett arra, hogy valaha a paraszt volt az utolsó a társadalmi rangsorban. Megérte az a gondoskodás, ami a felszabadulás óta jellemzi a párt politikáját, megváltozott a parasztság élet- és munkakörülménye, s vigyázni kell arra továbbra is, hogy az ipari munkásság körülményeivel legyen összhangban a falusi lakosság élete. Ebben az is benne rejlik: olcsón, magas színvonalon kell termelnünk, a tudomány vívmányait hasznosítani a gyakorlatban, hogy az ország is gyorsabban gyarapodhasson, és ezen belül a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala is napról napra emelkedjék. A váci járás mezőgazdasági nagyüzemei többségükben rohamosan fejlődtek, országos összehasonlításban is megállják helyüket — de mind a termelés módjában, mind a dolgozók erejének, tudásának kihasználásában nagy tartalékok vannak. Ezek kihasználásának és felhasználásának lehetőségeit jelölte meg tegnap a pártbizottság határozata.- S. A. osztálya magasabb szinten tudja ellátni feladatát, mint korábban a járási hivatal. A megyei tanácselnök-helyettes számadatok — köztük országos és megyei — összevetésével bizonyította a váci járás mezőgazdasági üzemeinek fejlődését: mind a termelésben, mind az árbevételben, mind a termelékenységben említésre érdemes eredményt értek el. A termelési érték az elmúlt négy év alatt szinte megháromszorozódott, tavaly elérte a 4 és fél milliárd forintot. Ma már az árbevétel 74 százaléka a kiegészítő tevékenységből származik. A termelő- szövetkezetek nyeresége pedig négy év alatt 264 millióról 438 millió forintra nőtt. Mindeközben az alaptevékenységből származó árbevétel is megkétszereződött. Az okokat, amelyek a fejlődést megalapozták, részletesen elemezték. A terület koncentrálásán kívül a szakemberek száma is jelentősen megnőtt, 430 a felsőfokú végzettségű, rendezték a zártkerteket, a korábban parlagterületeket művelés alá vonták (ebben még van jelenleg is tartalék), emelték a vezetés színvonalát, tartalmasabbá vált a pártszervezetek tevékenysége, hatékonyabb az irányító-ellenőrző szerepük. A mezőgazdasági üzemek 48 alapszervezetéhez tartozó 1786 párttag jól dolgozik. Ennek is köszönhető, hogy
