Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
6 Wrfun 1982. MÁJUS 5., SZERDA ■ Jogi TANÁCSOK» A közös megállapodás megszegése Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság j Tíz NAP I 1 Rendeletéiből i A gyermekgondozási segélyről, a 10/1982. (IV. 16.) MT. számú rendeletet és ennek végrehajtására kiadott 4/1982. (IV. 16.) Eü. M. számú rendeletet a Magyar Közlöny 20. száma tartalmazza. Az előbbiekkel kapcsolatos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a 7/1982. (IV. 16.) MÉM. számú rendeleté, amely a tsz-tagok gyeséről szóló korábbi rendelkezéseit hatályon kívül helyezte. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló, 1974. évi 1. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 17.) PM. számú rendelet módosításáról a 11/1982. (IV. 20.) PM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 21. száma.) A vámjog részletes szabályait is a 21. sz. Magyar Közlöny tartalmazza egységes szerkezetben. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT. számú rendeletet a 13/1982. (IV. 22.) MT. számú rendelet módosította, amelyet a Magyar Közlöny 22. száma tartalmaz. döntései dot. Ebben az esetben a rokkant, aki a szakmájában már addig is teljesen munkaképtelen volt, a baleset következtében még a mindennapi életvitelhez szükséges cselekvésre is képtelenné vált. A ház körüli kerti munkát is mással kell elvégeztetnie. Ezért vagyoni jellegű kára keletkezett, amelynek megtérítésére jogosan tart igényt. Törvényt sértett azonban a megyei bíróság, amikor az ennek mértékének megállapítására szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le. A járadékigénnyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: ezt rendszerint akkor kell megállapítani, ha a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozó igényét szolgálja, de akkor is célszerű megállapítani, amikor a károsodás végleges és az életvitel többletkiadással jár. Vizsgálni kell tehát, hogy a rokkantnak nem előnyösebb-e a havi járadék formájában történő kártalanítás. Tekintettel azonban arra, hogy a sérült ember már a baleset előtt 75 százalékos rokkant volt, keresetkiesés címén igényt nem támaszthat. • Ha a tulajdonostársak a közős tulajdonban álló dolog használata és birtoklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Két olvasónk fordult hozzánk közös tulajdonban álló ingatlanok használati kérdésében. Az egyik esetben az írásban kötött megállapodást, amelyben a tulajdonostársak meghatározták, hogy a közös telek mely részét ki, és hogyan használja, hol a telekhatár, az egyik tulajdonostárs önkényesen megszegte, annak ellenére építkezett, hogy a felek a megálllapodásban ezt nem tették lehetővé. Ehhez csupán egy tulajdonostárs járult hozzá, három viszont ellenezte, ennélfogva nem volt úgynevezett szótöbbséges határozat, így olvasónk polgári bírósághoz fordult, a megállapodásban foglaltak kikényszerítése céljából. Másik olvasónk panasza hasonló, azonban a tulajdonostársak megállapodása után, a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, úgy hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit, és ennélfogva olvasónknak, mint tulajdonostársnak a jogos érdekét sérti. Ez utóbbi olvasónk esetében a korábbi megállapodás megváltoztatását bármelyik tulajdonostárs kérheti. Á közös tulajdonban lévő jogviszonyra a Polgári Törvénykönyv 140— 146. §-ai az irányadók. Eszerint a tulajdonostársak a dolog birtoklását és használatát egymás között megállapodással rendezhetik. Megállapodhatnak abban is, hogy tulajdoni hányada fejében mindegyik tulajdonostárs meghatározott ingatlanrészt birtokol. Különösen indokolt lehet ez akkor, ha a közös tulajdonban önállóan elkülöníthető részek (pl. lakás, műhely, stb.) vannak, amelyeknek elkülönített használata megfelel a tulajdo- nostársak tulajdoni hányadának. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban álló dolog használata és birtoklása kérdésében megállapodtak, ez a megállapodás a hivatkozott Ptk.-beli szabályozás értelmében egyoldalúan, önkényesen nem változtatható meg. Hfo azonban a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb lényegesen megváltoztak, akkor a Ptk. 241. §-a alapján a megállapodás megváltoztatását kérni lehet. A bírósági eljárás során a megváltoztatás indokoltságát az arra hivatkozott tulajdonostársaknak bizonyítani kell. Csak ezeknek a tényeknek a tisztázása után lehet eldönteni, hogy szükség van-e a felek közötti megállapodás módosítására, kiegészítésére, illetőleg az ingatlan használatának újbóli szabályozására. A Szükség van-e az Ingatlanon fennálló tulajdonközösség esetén, az építtető ingatlanszomszédai részéről hozzájáruló nyilatkozatra. A hozzánk érkezett levél szerint két különálló ház épült a közös tulajdonban lévő telken. A tulajdonosok, helyesebben a tulajdonostársak a telekrészen kijelölték egymás között az ingatlan kizárólagos használatát, és ezt írásban, rajzban rögzítették. Erre a megállapodásra még 15 évvel ezelőtt került sor, most azonban az egyik tulajdonostárs a kizárólagosan saját tulajdon- részét képező házingatlant lebontotta, mivel azt korszerűtlennek ítélte meg, családjuk js növekedett és a telekre új házat kívánnak építeni. A rész- tulajdonos ezt ellenzi. Olvasónk hozzánk fordult kérdéssel, megakadályozhatja-e a tulajdonostárs az építkezést, amikor az ingatlan lebontását minden további nélkül tudomásul vette. Az ingatlanon fennálló tulajdonközösség esetén, az építési engedély elnyeréséhez csak az építtető tulajdonostársainak a hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. Ha ezt nem adja meg, bírói ítélet pótolhatja, ha a tulajdonostárs a jogait rendeltetésellenesen, visszaélésszerűen kívánja gyakorolni. A jogszabály értelmében azonban sem előzetes hozzájárulásra, sem utólagos jóváhagyásra nincs viszont szükség at építtető ingatlanszomszédai részéről. A Legfelsőbb Bíróság egyik hasonló ügyben a következőképpen foglalt állást: A hatályos építésügyi jogszabályok tehát ingatlanon fennálló tulajdonközösség esetén az építési engedély elnyeréséhez csupán az építtető tulajdonostársainak a hozzájáruló nyilatkozatát kívánják meg, amely feltétele annak, hogy az építtető a közös tulajdonban álló ingatlanról renKárpótlás a volt férjnek Egy házasság úgy bomlott fel, hogy a férj a vidéki kétszobás tanácsi lakást elhagyta, Budapestre költözött és többé nem tért vissza, majd válópert indított. Ebben a volt közös lakás használatának rendezését is kérte azzal, hogy ha a megosztott használatra nincs lehetőség, akkor feleségét kárpótlás fizetésére kötelezzék. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használatára az asszonyt jogosította fel azzal, hogy volt férjének tízezer forint kárpótlást fizessen. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bjróság a következőképpen döntött: — A bíróság annak a házastársnak ítélhet meg kárpótlást, akit a lakás elhagyására kötelezett, illetve akinek a lakás megosztása következtében kisebb lakrész jut. Abban az esetben azonban, ha a házastárs bérlőtársi jogviszonyát a bíróság azért szünteti meg, mert a lakást önként elhagyta, a kárpótlás megítélésének jogszabályi alapja nincs. Ezért Paradox helyzet alakult ki a magyarországi bűnözésben. Miközben az 1979-es Btk. a büntetőjogi felelősség csökkentése (dekriminalizáció) jegyében született, addig a bűnözés az új kódex bevezetése óta jelentősen nőtt. A bűncselekmények száma tavalyelőtt múlta túl először a 130 ezres bűvös határt, s az elmúlt évben már közel 135 ezer bűntettet és vétséget regisztráltak az ügyészségi számítógépek. Hasonló tendencia érvényesült Pest megyében is: tavaly 11 096 bűncselekmény történt, 10—25 százalékkal több, mint a hetvenes években bármikor. A növekvő kriminalitással összefüggő teendőket hétfőn a Vörösmarty utcai székházban elemezte a Pest megyei ügyészek értekezlete. Gyorsított perek A kormányzat a rendőri és igazságügyi apparátus számára garanciális követelményként állította 1980-ban az alaptalanul indult büntető eljárások visszaszorítását. Dr. Major Miklós főügyész tájékoztatója szerint Pest megyében az ilyen esetek száma a korábbi 350—400-ról tavaly 270-re csökkent. Kiemelkedő eredményt ért el a Nagykőrösi delkezhessék. Sem az előzetes hozzájárulásra, sem utólagos jóváhagyásra nincs viszont szükség az építtető szomszédai részéről, akiknek a tervezett építkezéssel összefüggő jogi álláspontja az építési jogosultság igazolása szempontjából közömbös. A szomszédok — akár tulajdonosok, akár más jogcímen telekhasználók — olyan személyek, akiknek a jogos érdekeit az építési munka közvetlenül érinti. Jogaik érvényesítését ennek megfelelően elsősorban az biztosítja, hogy az építési engedély iránti kérelmét elbíráló érdemi határozatot az elsőfokú építésügyi Hatóság köteles velük írásban közölni, amellyel szemben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezéssel élhetnek. Az építési engedély tárgyában hozott jogerős államigazgatási határozat a bíróság előtt nem támadható. a jogerős ítéletnek azt a részét, amely az asszonyt ilyen címen fizetésre kötelezte, hatályon kívül kellett helyezni. Elgázoltak egy rokkantat Egy gazdaság pótkocsis teherautójának szabálytalanul közlekedő vezetője egy motor- kerékpárost elütött. Az illető 75 százalékos rokkant volt, de a baleset folytán keletkezett súlyos sérülései miatt teljesen magatehetetlenné vált. Az Állami Biztosító a kárt részben megtérítette, de a rokkant a gazdaság ellen pert indított, amelyben keresetkiesés címén havi járadékot és százezer forint nem vagyoni kártérítést kért. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság húszezer forint általános kártérítést ítélte meg neki, a járadék iránti követelést azonban elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: — Ha a kár mértéke — akár csak részben — pontosan nem számítható ki, a bíróság a felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, ami a teljes anyagi kárpótlásra nyújt móVárosi Ügyészség, az alföldi városban csupán egyetlen ilyen megalapozatlan vizsgálat indult, ezzel szemben Dabason 36, Vácott 48, Ráckevén 56. Régi ítélkezési tapasztalat: a büntetőeljárások elhúzódása rontja az igazságszolgáltatás tekintélyét. Egy évtizede a törvény, tettenérés esetén — viszonylag kisebb súlyú ügyekben — lehetővé tette ezért a gyorsított eljárást, a hat napon belüli bíróság elé állítást. Kiemelkedően éltek az új jogintézménnyel a dabasi járásban és Nagykőrösön, ahol minden kilencedik-tizedik pert így zártak le. Gödöllőn ugyanakkor az esetek mindössze 1,7, a budai járásban 2,2, Ráckevén 2,6 százalékában bírálták el a bűncselekményeket gyorsított eljárásban, noha a tapasztalatok szerint a helyi közvélemény megnyugvással fogadja, ha a tettes a bűncselekmény elkövetése után néhány nappal elnyeri méltó büntetését. Bűnözési hullám A nyomozások eredményessége — állapította meg a megyei főügyész — az elmúlt években visszaesett, lényegében olyan arányban, ahogyan a bűncselekmények száma növeketíett. A megyei kvóta öt év alatt 72,3 százalékról 67,3 százalékra csökkent. Az ismeretlen elkövetők számának ezzel járó növekedése arra utal, hogy a kapitányságok a bűnözési hullám közepette nem rendelkeznek mindenhol megfelelő rendőri erőkkel. A megyei ügyészségek tavaly megvizsgálták azokat a hatósági eljárásokat, amelyek a jogellenesen külföldre távozott állampolgárok ingatlan vagyonának állami tulajdonba vételét célozták. A jelentés szerint a jogszabályok ebben a körben nem érvényesülnek megfelelően. elsősorban a nyilvántartások hiányossága miatt. A megyei ügyészi értekezleten több jelszólaló joglalko- zott a rendőrségi apparátus létszámának kérdésével. Dr. Molnár Ferenc, a dabasi járás vezető ügyésze a kritikussá vált gyáli helyzetet elemezte, ahol négy körzeti megbízottra hárul a városnyi település bűnözésének gondja. A megye más területéről történő átcsoportosításokkal ezek a problémák nem enyhíthetők — állapította meg válaszában dr. Szabolcsi János rendőr alezredes, megyei főkapitányhelyettes —, mert ezzel a megH. E. Ügyészek megyei tapasztalatai A bűnt hamar követi a büntetés ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Bodorkainvázió Vácott Az elmúlt napok kedvezőtlen időjárása nem tett jót a horgászoknak: olyan híreket kaptunk a /megyéből, hogy meglehetősen változó a pontytik kapókedve, s ha meg-meg húzzák időnként a fenekező zsinórját, akkor is jobbára a kisebbek, a méreten aluliak vesztenek rajta. Ami viszont a keszegféléket illeti, helyenként valóságos invázióról érkezett jelzés. Vácott például, a Büki HE alig hektáros taván a legszórakoztatóbb időtöltést a bodorka és dévér horgászata jelentette. Jól etetve, vékony, legfeljebb tizes zsinórral, 14— 16-os horoggal szerelve csaliként pondrót használva olyan sokat lehetett fogni ebből a halból, hogy ha az ember nem figyelt eléggé, bizony gyorsan túllépte a napi háromkilós fogási határt. Csalik a pohárban Nem akarunk senkinek sem olyan tanácsot adni, amelyről bárki azt hiheti, csalhatatlan. De tény, hogy sok horgász még ma is felkészületlenül indul szerencsét próbálni. Mert mi másnak nevezhetnénk azt, amikor a csomagban csupán egy, legfeljebb kétféle csali van, etetőanyag pedig semmi. S most tessék belenézni a legközelebbi horgászathoz ösz- szeállított batyuba: vajon ön másképpen gondolkodik? A békés halak, mint köztudott, igen változatos csalikkal foghatók. Az utóbbi időben nagyon elterjedtek a különböző cukrászati készítmények: például a zizi, vagy a pufi. Ám sokan nem tudják, hogy ezek közül sem mindegyik jó, bármilyen kívánatosnak is látszik — az ember szemében. Ahhoz, hogy jól válasszunk, csináljunk egy kísérletet otthon: a megvásárolt cukrot dobjuk be egy pohár vízbe, s vizsgáljuk meg előbb öt, azután tíz, tizenöt perc múlva, milyen változáson ment keresztül. A horgászáshoz csak az használható, amelyről ugyan leázik a cukormáz, de a belső rész — bár megpuhul, de — egyben marad. Ha úszóval horgászunk, etetőanyagunkba mindig keverjünk összetört zizit is. S még oldással más vidékeken támadnának hasonló zavarok, mint az agglomerációs gyűrűben. Helyszíni tárgyalások Dr. Kenéz Tibor, a megyei ügyvédi kamara elnöke elmondta, hogy az igazságügyi kormányzat — miként egy közelmúltban tartott tanácskozáson elhangzott — növelni kívánja a jelenleg kétezer tagú ügyvédi kar létszámát. Ez a változás várhatóan megszünteti azt a gondot, hogy egy-egy ügyvédnek olykor ugyanabban az időben különböző bíróságok előtt kellene ellátnia a képviseletet. Császár Ferenc, a megyei NEB elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a népi ellenőrzés által tett feljelentések megalapozottak voltak, valamennyi ügy büntetőjogi felelősségrevonással ért véget. Gelencsér Árpádné dr. a megyei pártbizottság osztály- vezetője a megalapozatlan nyomozások csökkentésének jelentőségét értékelte, kiegészítve azzal, hogy e tendenciának folytatódnia kell, továbbá részletesen szólt az ügyészségek gazdasági életben betöltött szerepéről. A bűn- cselekmények megelőzéséről elmondta, hogy a helyszíni tárgyalások lélektani hatása rendkívül nagy, így ez a forma jelentős szerepet tölthet be a bűnügyi prevencióban. B. E. egy dolog: figyeljünk arra is, hogy a nagyobb pufik lebegnek a vízben! Nem lesz tilalom Mint arról lapunkban már beszámoltunk, ebben az évben nem lesz pontytilalom a Ráckevei Duna-ágban. Miért döntöttek így — kérdeztük Miseta Jánostól, a Pest megyei Intéző Bizottság titkárától. — Az elmúlt hónapokban több kérés futott be a? egyesületektől hozzánk, hogy tekintettel a természeti adottságokra, az idén kezdeményezzük a fogási tilalom feloldását — kaptuk a választ. — A ta-, pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy bár a ponty leívik, de az ikrának csak egy csekély része kel ki, s még ebből az ivadékból sem biztos, hogy valaha méretes ponty lesz. Ennek a cseppet sem egyedi jelenségnek több oka van: az egyik, hogy a Duna-ág vízszintjének ingadozása miatt a halak által kedvelt ívó területek gyakran éppen akkor kerülnek szárazra, amikor már a partmenti növényzet tele van ikrával. A másik, hogy az utóbbi időben — elsősorban a tervszerű telepítéseknek köszönhetően — elszaporodtak a rablóhalak, s ez szintén csökkenti az esetleg kikelő ivadék esélyeit. Ezeknek ismeretében a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium illetékesei engedélyezték a tilalmi korlátozások feloldását. A döntéssel egy időben a Duna-ágon horgászó egyesületek elhatározták, hogy ahol csak lehetséges — elsősorban a hókonyokban — kíméleti területeket jelölnek ki. Ezeken a helyeken táblák figyelmeztetik a horgászokat, hogy az általános rendelkezéssel ellentétben ott tilos horgászni! S hogy nehogy valaki megszegje ezt az előírást, az egyesületek szigorítják az ellenőrzéseket. Szentendrei paducok A túrázást kedvelő horgászok figyelmébe ajánljuk a következő sorokat: bemutatkozik a Szentendrei Duna. A közkedvelt terület nemcsak a fővárosi horgászokat vonzza, hanem nagyon sokan keresik fel a megye más településeiről is. A Szentendre város alatti szakasz kiváló paducozó helyeiről híres. A hajóállomás és a szálloda közötti részen a folyó enyhe S-kanyarulatot tesz. Ezen a részen, a város felöli oldalon gyorsul a víz sodrás#. Itt görgetve, vagy érzékeny úszós készséggel szép paducok foghatók. Az ottani horgászok azt mondják, hogy a már említett szakaszon vannak a legjobb helyek. Azt tanácsoljuk azoknak, akik kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressék ezt a vizet, vegyék fel a kapcsolatot a szentendrei horgászokkal, biztosan hasznos tanácsokat adnak máj d. Befej ezésül csupán egy megjegyzés: érdemes korán kelni, mert a legjobb kapási időszak a hajnali órákban van. Ennek az az oka, hogy általában délelőtt kilenc óra körül megindul a hajóforgalom, s a nagy uszályok felkavarják a vizet. Értekeznek a küldöttek Május 22-én tartja a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága küldöttértekezletét. A délelőtt tíz órakor kezdődő megbeszélésen, amelyre a Sasad Termelőszövetkezet budaörsi központjában kerül sor, az egyesületeket képviselő küldöttek számba veszik a legutóbbi értekezlet óta végzett munkát, s fontos döntéseket hoznak a következő időszakra. Furucz Zoltán
