Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

Eltemették Romját Irént Henteseik a neve változott Szakemberekből kellene több inna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Kedden a Mező Imre úti te­metőben mély részvéttel vet­tek búcsút Komját Iréntől, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségétől, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének alelnökétől. Komját Irén ra­vatalánál a párt-, az állami és a társadalmi élet vezető sze­mélyiségei, harcostársai álltak díszőrséget. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága neyében Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője búcsúzott az elhunyttól. — Komját Irén életútja, életműve, emberi helytállása összeforrott a magyar mun­kásmozgalom, a magyar kom­munisták küzdelmeinek törté­netével — mondotta többek között. — S nujst nemcsak a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom harcosától, a forradalmár költő, Komját Aladár hitvesétől, a kiváló új­ságírótól búcsúzunk, hanem attól az alkotó embertől is. aki nemes tollát tisztes fegy­verként használva vált élete során kommunista újságíró nemzedékek példaképévé. — Megalkuvás nélküli em­ber volt, aki elszántan és egyenesen járta végig a maga választotta pályát. 1924-ben lett tagja a Kommunista Párt­nak és 15 esztendővel később Néhány esztendővel ezelőtt csaknem 250 kiló ezüst tűnt el a váci Forte gyárból, ahol évente összesen 20 tonnányit használnak fel ebből a nemes­fémből. A hiány ehhez képest tehát elenyésző, de ha figye­lembe vesszük, hogy egy kiló ezüst ára jelenleg a világpia­con körülbelül 250 dollár, ak­kor könnyen kiszámíthatjuk, hogy a vállalatot 62 ezer dol­lárnyi veszteség érte például 1979-ben. — A nyomozás nefn tartott sokáig, mert a vízminőség­vizsgálatok hamarosan kimu­tatták, hogy az ezüst legna­gyobb része a városi szenny­vízhálózatba került — kezdi beszélgetésünket Radó Aurél műszaki igazgatóhelyettes. — Évente 600 ezer köbméternyi vizet használunk fel. Bár a technológiai fegyelmet szigo­rúan számonkérjük mindenki­től, lehetetlen teljesen meg­szüntetni, hogy az üzemekből elfolyó víz kismértékben ne tartalmazzon ezüstöt. Legfel­jebb csökkenteni lehet a szennyezést, ám ez is hihetet­lenül nagy összegbe kerül. Kevés tapasztalattal Pénz ide, pénz oda, a válla­lat vezetése úgy döntött, hogy a gyáron belül nagy ha­tásfokkal dolgozó ülepítőt épí­tenek. Siettette elhatározásu­kat az a jelentés is, amelyet a Dunamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat, valamint a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság kö­zösen készített el. Ebből kide­rül, hogy 1979 előtt összesen csaknem másfél tonna ezüst került a csatornákba, s ezért a veszteségen túl még 2 millió 700 ezer forint bírságot is fize­tett a Forte. A tisztítótelep építése tehát nem olcsó, de rriindenképpen gyorsan megté­rülő beruházásnak ígérkezett. — A tervezéssel a MÉLY- ÉPTERV-et bíztuk meg — folytatja az igazgatóhelyettes. — A szakemberek egy kicsit tartottak ettől a feladattól, mondván: ilyen létesítmény eddig még nem épült hazánk­ban, s a világon is alig, tehát nincs kellő tapasztalatuk, így csak prototípusként tervezhe­tik meg a telepet. Mi ezt is vállaltuk. Első szakasz A terv gyorsan elkészült. A számítások szerint a telep két lépcsőben — lépcsőként 20—20 millió forintos költséggel — épült volna fel. Volna — ír­tuk, s ennek az az oka, hogy már a francia ellenállók sorá­ban egy magyar csoport szer­vezőjeként küzdött a fasizmus ellen. Életútját felidézve, Vár­konyi Péter szólt arról, hogy a felszabadulás után hazatérve különböző posztokon szolgálta a szocialista sajtót, a munkás­hatalmat. Aktív résztvevője volt a nemzetközi békéért és biztonságért folytatott tevé­kenységnek. Az elmúlt évtize­dekben született könyveit, írá­sait példamutató hagyomány­ként lapozgatják majd a to­vábbtanulni vágyó forradal­márok, a mai és a jövendő újságíró nemzedékek — mon­dotta. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége, a magyar új­ságíró-társadalom, családtag­jai és barátai nevében Pálfy József, a MUOSZ elnöke vett végső búcsút Komját Iréntől. Emlékeztetett arra, hogy halá­láig aktívan részt vett a szö­vetség elnökségének munká­jában. A nemzetközi újságíró­szervezet a Julius Fucik-díjjal tüntette ki, s még egy éve sincs, hogy átvette a szovjet sajtó legmagasabb elismerését, a Voronszkij-díjat. Komját Irén hamvait a Munkásmozgalmi Panteonban helyezték örök nyugalomra. A gyászünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. eddig tulajdonképpen csak az első szakaszban megépített ülepítőt adták át. Az újonnan felszerelt berendezés hatására jelentősen csökkent a veszen­dőbe menő ezüst mennyisége, tavaly előtt mindössze 12,5 kiló került a csatornába, az elmúlt évben pedig még ennél is kevesebb. S még egy fontos intézkedés: a tartályokban le­ülepedett iszapot ceritrifugá- zással tömörítik, majd szik­kasztás után szállítják a MÉH- nek. Egyezség a tanáccsal A vízügyi szakemberek mé­rései azt bizonyítják, hogy a tisztító hatásfoka sokkal jobb, mint várták, egy-egy liternyi vízzel kevesebb, mint egy milligramm nemesfém kerül a csatornákba. — A második szakasz meg­valósításával nem állna arány­ban a nagy költség, hiszen ki­derült, hogy újabb 20 millió forint befektetésével sem nö­velhetjük számottevően az ezüst visszanyerésének haté­konyságát — folytatja Radó Aurél. — Ezért úgy döntöt­tünk, hogy ezen haszontalan kiadás helyett inkább a pénz egy részét a városi szennyvíz- tisztító korszerűsítésére utal­juk át. Hosszas tárgyalások után végül megállapodtunk a tanáccsal, hogy 7 millió 300 ezer forintot adunk a derítő építéséhez, ennek fejében vi­szont engedélyezik, hogy az országos szabványtól eltérően, a gyár szennyvizének ezüst- tartalma egy milligramm lehet literenként. A városi szenny­víztelepen ezt úgy i^kiszűrik, így alig néhány kiló csupán a veszteségünk. Konténeres szállítás Az elfolyó vizek megtisztí­tása azonban csak az egyik ré­sze az ezüst visszanyerésének. A selejtes filmeket és fényér­zékeny-papírokat ugyanis a Fortéban elégetik, s a hamut szintén eladják. Mint Radó Aurél elmondta, ezt a megol­dást nem tartják jónak, mert így csupán a nemesfémet menthetik meg. a többi anyag pedig elvész. Bár most kor­szerűsítették az égetőművet, a műszaki szakemberek törik a a fejüket olyan kémiai mód­szeren. amelynek segítségével a cellulóz és a papír is. az ezüst leválasztása után újra felhasználható lenne. S még egy kérdés aggasztot­ta a gyáriakat: hogyan kerül­hetett régebben a közeli pa­takba ezüst? Elvileg sehogyan Statisztika A nők életútja A nők, a családok gazdasá­gi, társadalmi helyzetét, a csa­ládvédelmi intézkedések, a családjogi törvény alkalmazá­sának tapasztalatait vizsgálja a Központi Statisztikai Hiva­tal — mondotta Nyitrai Fe- rencné, a KSH elnöke, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa elnökségének kedden tartott ülésén. Tájékoztatta az elnök­séget, hogy elemzi a többi közt a nők. életútját is a házasság- kötéstől a szülőképes kor vé­géig. Érdeklődnek a fiatalok családalapítási tervei, s azok megvalósulása iránt, s az élet­pályákon elért sikereket, ku­darcokat, a házasságok felbon­tásának okait is számba ve­szik. Felmérik: a nők miként hasznosítják szabad idejüket, mennyi időt töltenek olvasás­sal, házimunkával, gyermek- neveléssel. A nőtanács elnökségének tagjai az ülésen" örömmel fo­gadták a Statisztikai Hivatal ez irányú tevékenységét, amely elősegíti a nőpolitikái munká­jukat, a nőpolitikái határoza­tok megvalósítását. Javasolták a többi közt: adják ki a nők helyzetét ismertető újabb adat- gyűjteményt, s tegyék közzé a gyermekgondozási segély igénybevételére vonatkozó adatokat is. sem, hiszen a nemesfémet tar­talmazó vizeket megszűrve a csatornába eresztették. Az el­lenőrzések során aztán felfi­gyeltek arra, hogy az égető­műhöz történő szállítások al­kalmával a szél sok anyagot szórt szét, s ezt az eső bemos­ta a talajba. Ezért bevezették a zárt, konténeres szállítást. A Fortéban az ezüsttel való takarékosság érdekében komp­lexbrigádok is alakultak. Eredményeik figyelemre mél­tóak, hiszen az elmúlt eszten­dőkben csaknem 30 millió fo­rint értékű nemesfémmel ke­vesebbet használtak fel a gyárban a tervezettnél. A térképek készítésének egyik legfontosabb eleme a légi fénykép, amely pontosan ábrázolja a hegyeket, a völ­gyeket, a folyókat és a tava­kat. De a mai turista számára, aki egy ismeretlen városban kíván eligazodni, ez édeskevés lenne. Tudni akarja például, hogy az autópályáról letérve melyik úton haladjon tovább, hol ta­lál szállodát vagy kempinget, éttermet, milyen idegenforgal­mi1 nevezetességek vannak a városban, és hogyan lehet azo­kat megközelíteni. > r Évente kétszázmillió A térképek iránti kereslet az utóbbi évtizedben megkét­szereződött, és ez is egyik ki­fejezője az idegenforgalom nö­vekedésének. A Kartográfiai Vállalatnál évente kétszázmil­lió darab kiadvány készül, és jelenleg több mint százfajta van forgalomban. A magyar táj első földrajzi megörökítése Lázár deák ne­véhez fűződik, aki a mohácsi vész után lóháton járta be az országot, majd külföldi mintát követve, megrajzolta az első hazai térképet. — Hogyan dolgoznak Lázár deák késői utódai, akiknek rendelkezésére állnak a husza­dik század technikai eszközei? — A helyszíni tapasztalat- szerzés ma is elengedhetetlen kiegészítője a légi fényképe­zésnek — mondja Domokos Gyula, a Kartográfiai I .tézet igazgatója. — Munkatársaink bejárják azt a helységet, Kezdetben volt a Pest—Nóg- rád—Heves megyei Füszért, majd a 60-as évek elején He­ves megye helyett megkapták Komáromot, s akkor Pest— Komárom—Nógrád megyei Füszért lett a nagykereskedel­mi vállalat neve. Bővítették cikklistájukat a vegyiáruval, s ekkortól Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat nevet kapták. (Majd’ mindenki, még mi is a köny- nyebb érthetőség kedvéért egyszerűen Füszértként emle­gettük.) 1931. december 31-én a Belkereskedelmi Miniszté­rium feloszlatta a Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatot, s fel­adatát most már a Füszértek látják el. Január 1-től az új nevük: Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat. Jobb haszonkulcs — De nem az ellátási terü­let újrafelosztásáról van szó. Éppen fordítva; megszűntek a raj on ok, s jogot kaptunk a kiskereskedelmi tevékenységre is. Ezért most már nem nagy-, hanem szimplán kereskedelmi vállalat a miénk — mondta dr. Sticzay Jenő, aki pedig igaz­gatóból —, mivel a vállalat „A” kategóriájú — vezérigaz­gató lett. A névváltoztatás történeté­hez tartozik azonban még. hogy igyekeztek a vállalati központ területének jellegze­tességét kifejezni. A Csongrád —Bács—Kiskun megyei pél­dául a Tisza, a Fejér—Veszp­rém megyei a Bakony „előne­vet” kapta, ők — bár az egész országban vásárolhatnak és eladhatnak, de a három megye ellátásáért felelősek — Komá­rom megye északi határát je­lentő, s Pest megyét kettésze­lő Dunát választották név­adóul. — Miért szervezték át az élelmiszer és vegyiáru nagy­kereskedelmet? — Az átszervezés az élelmi­szerkereskedelmet nem érinti, hanem csak a vegyiárut. A fő ok megteremteni az ellátás ja­vításának lehetőségét. A nagy­kereskedelmi vállalatok közül mi járunk legtöbbet az üzle­amelyről új kiadványt készí­tünk, és személyesen ellenőr­zik az összegyűjtött adatokat. Út a Pokolcsárdába Kapcsolatban állunk a helyi tanácsokkal, a Természetbarát Szövetséggel, állami gazdasá­gokkal, termelőszövetkezetek­kel, az Országos Műemlékfel­ügyelőséggel, Idegenforgalmi Hivatallal és egyéb szerveze­tekkel, melyek jelzik a mun­kánk szempontjából fontos vál­tozásokat. — Milyen térképek készültek az utóbbi években Pest megyé­ről? — Magyarország valameny- nyi megyéjéről új térképet kellett készítenünk öt évvel ez­előtt, mert a korábbiak vi­szonylag kevés adatot mutat­tak be a településekről, és több szempontból elavultak. Az újabb kiadványok a földrajzi alaptérkép-rendszer tagjai, melyeket kétévenként a válto­zásoknak megfelelően módosí­tunk. A magyarországi városok kétharmadáról és több nagy­községről készült a közelmúlt­ban idegenforgalmi térkép. Pest megyében Nagykőrös, Cegléd, Gödöllő, Vecsés, Vác, Nagykáta és Dunakeszi lett ilyen formában megörökítve. — Milyen alapon történik a kiválasztás? — Általában a helyi közigaz­gatási vezetők fordulnak hoz­zánk igényeikkel. így például, amikor Dunakeszi város lett, szükségessé vált feltüntetni a fejlődéssel együtt járó változá­tekbe. S azokba nemcsak lisz­tet és cukrot kell szállítani, hanem nagy mennyiségű ve­gyiárut is. S ha már egyszer megyünk, miért ne vihetnénk úgynevezett napicikkeket, pél­dául üvegárut, porcelánt, pa­pírt? Most már vihetünk, Raktározni nehéz — S nyithatnak kiskereske­delmi egységeket... — Igen, nyithatnánk. — Miért a feltételes mód? — Mert ehhez több fejlesz­tési és forgóalap kellene. — Szegény a cég? — Tavalyi forgalmunk 6,4 milliárd forint volt. Ebből a vegyiárué 400 milliót tett ki. Az idén az első negyedévben a bázishoz viszonyítva élelmi­szerből 2,4, vegyi és kapcsoló­dó cikkekből II százalékkal többet szállítottunk. 1982-ben várhatóan 8 milliárd forint forgalmat fogunk elérni. ,— Nagyobb forgalom, na­gyobb haszon ... — Ez igaz, bár a költségek is nőnek. De nem ez a gon­dunk, hanem az örökség, amit a felszámolt Vegyiáru Keres­kedelmi Vállalattól kaptunk. S ez főképp Pest megyében okoz nehézségeket. A modell raktárházukat, ahonnét Pest megyét is ellátták, a Buda­pesti Füszértnek adták. Mi megkaptuk a váci, a DCM-nél levő barakkraktáraikat. Álla­guk olyan, hogy ott egyelőre semmit sem lehet tárolni. Bu­dapesten a Majakovszkij utcá­ban van egy pinceraktárunk, s Cegléden egy viszonylag jó te­lepünk. A Pest megyei ellátás A megbízhatóan gazdálkodó termelőszövetkezetek közé tar­tozik a — legalább árbevéte­lét tekintve — közepes mező- gazdasági nagyüzemnek szá­mító bernecebaráti Börzsöny Tsz. S itt a hangsúly a meg­bízhatóságon van, hiszen esz­tendők óta tisztes nyereséggel sokat. Az idegenforgalmi tér­képen szerepel egyebek között az új úthálózat, a lakótelep, a szolgáltató létesítmények és különböző kiemelt épületek. — Melyek a leginkább kere­sett kiadványok? — A Pilis vidékéről készített térképekből megvásárolnak évente tíz tizenkét-ezer dara­bot. Nagyon gyorsan elfogynak az Idegenforgalmi Hivatal ré­szére gyártott különböző pro­pagandaanyagok Szentendré­ről, Visegrádról, Leányfaluról. Speciális kiadványaink is van­nak, mint például a Vendég­látóipari Vállalat kívánságára olyan rajzos térkép, amelyik megjelöli a fővárosból a Pokol­csárdába vezető utat. Kulturá­lis igényeket szolgál a „Múzeu­mok a Duna bal partján” cí­mű kiadványunk, Szentendre idegenforgalmi nevezetességei­nek feltérképezése, a múzeu­mokban árusított térképes be­lépőjegy és még sok más. Földön és vízen — Milyen újdonságot várha­tunk a Kartográfiai Vállalat­tól? — Biztos közkedvelt lesz a nyár elején megjelenő vízi- sporttérkép, amely Esztergom­tól Dunaújvárosig ábrázolja a vízi utakat, minden fontos részlet (kőgátak, zátonyok, ki­kötési lehetőségek) feltünteté­sével. Emellett szerepel majd rajta a folyó mellett elterülő települések idegenforgalmi szempontból fontos létesítmé­nyeinek ábrázolása. Gál Judit megoldása érdekében létre-' hoztunk Monoron egy korsze­rű raktárt, s az aszódit pedig élelmiszer helyett vegyiáru forgalmazására alakítottuk át. Változatlanul nehéz ellátnunk a szentendrei és a budai já­rást. Ide Monorról, Budapest­ről, Tatabányáról és íatáról vagyunk kénytelenek szállíta­ni. Új szakma ÁSC-je — Ezek szerint a raktár- hálózat bővítésére van szük­ség. — Igen. Az idén befejezzük a tatai beruházásunkat, s ak­kor onnét többet tudunk szállí­tani a szentendrei és a budai járásokba. Még mindig rövi- debb az az út, mintha Cegléd­ről indulnánk. Fejlesztjük a tárnoki és a monori raktáro­kat is. Ugyancsak az idei ter­veink között szerepel, hogy megtanuljuk a vegyi kereske­delmi szakmát. Eddig ugyanis 400-féle vegyi cikkből 400 mil­lió forint értékűt forgalmaz­tunk. Az idén mintegy 4 ezer féléből 2 milliárdot szeret­nénk. A raktárokkal együtt az ott dolgozóikat is átvettük, de még mindig kevés a vegyiáru- kereskedelmi szakemberünk. Több szakemberre van szüksé­günk, gépesítenünk, s nekünk, a régieknek pedig tanulnunk kell és még jobban dolgozni. Míg ezt nem teljesítettük, ad­dig partnereink, a kiskereske­delmi vállalatok, áfészek ille­tékeseinek türelmét, megérté­sét kérjük. Szente Pál zárják az évet, nem utolsósor­ban a tagság szorgalmának kö­szönhetően. A tavalyi mérleget lapozgat-’ va kitűnik, hogy az állatte­nyésztés meglehetősen tetemes, mintegy ötmillió forintos vesz­teséggel gazdálkodott, nehéz helyzetbe hozva a pénzügyi szakembereket. S mivel ez már nem az első eset, úgy határoz­tak a közös gazdaság vezetői, hogy alaposan fontolóra veszik, foglalkozzanak-e továbbra is tejtermelő szarvasmarhák tar­tásával. A kérdés annál is in­dokoltabb, hiszen az idén vál­toztak a tejtermelést érintő szabályozók. A tejértékesítés növekedése esetén igénybe ve­hető tejprémium 20 százalék­kal — a százalékonként! és li­terenkénti 10 fillérről 8 fillér­re — csökkent, a tej árkiegé­szítése pedig 80 fillérrel keve­sebb. mindössze 1 forint, most. A vita nem tartott sokáig a téeszben, hiszen az mindenki előtt világos volt, hogy a ma­gasnak cseppet sem nevezhető, alig több mint kettőezerhárom­száz literes hozamokat csak nagy ráfordítás árán tudták volna számottevően növelni. Pénznek pedig igencsak híján vannak Bernecebarátiban is, mert a 10,8 millió forintos ta­valyi nyereségükből csak kevés fejlesztési alapot képezhettek, A vezetőség úgy döntött, hogy felszámolják a tehéntartást, 8 az állományt értékesítik. A megbízható és kimagasló hoza­mokat adó állatokat a környe­ző termelőszövetkezetek vették meg, sőt a háztáji igényeket is ki tudták elégíteni: Bemecé- ben és Diósjenőn három-három tehén talált gazdára. A többsé­get jelentő, gyengén tejelő szarvasmarhákat az Állatfor­galmi Vállalat vásárolta fel. x De mit kezdjenek az 1973- ban épült, jó állapotban levő, 208 férőhelyes istállóval? Hogy az épület ne maradjon kihasz­nálatlanul. s továbbra is meg­felelő mennyiségű szerves trá­gya álljon a növénytermesztési ágazat rendelkezésére, elhatá­rozták, hogy a váci járási szarvasmarha-tenyésztési, egy­szerű gazdasági együttműködés keretében elvállalják az üszők hizlalását. Ülepítőt építettek a Fortéban A csatornába folyt az ezüst F. Z. Térkép is ez a tájék Lázár deáknak a késői utódai Átalakították az állattartást Gazdaságos számvetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom