Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

■ ÁBONYI krónikái Nem fizet a bohócruha Pingvin, maci és a többiek Gulyás Pálné Irta és A bedolgozó rendszer hasz­nosságát a gyakorlati élet immár általánosan igazolta. Létével egyrészt sok gyár és üzem tud gazdaságosan ter­melni, másrészt a fogyasztó olyan áruhoz is hozzájut, ami­hez különben aligha. Abony- ban a 70-es évek elején leg­alább ezren, vagy ennél is többen éltek ezzel a lehető­séggel. Aztán, amint a helyi, üzemi munkalehetőség növe­kedett, a bedolgozók létszáma fokozatosan csökkent és ma már alig lehetnek 2—300-nál többen. Játékos lett A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat abonyi üzemének például félszáz bedolgozója van. A legszorgalmasabbak egyikét, Gulyás Pálnét kerestük fel otthonában. Az asszony nem sokkal előbb végzett az ebé­deltetés utáni háztartási mun­kával. A lakás minden szögle­tében példás a rend és ha szándékosan nem keressük az otthoni kis „műhelyt” — ta­lán — fel sem fedezzük. — Itt dolgozom — mutat egy asztalkára és a rajta elhe­lyezett varrógépre az asszony. — Most éppen bohócfigurákra varrók ruhát, de emellett kü­lönféle, játékállatkák, nyuszi, pingvin és macik elkészítésére is van megbízásom. Az utób­biak frottírból, a bohócruhák úgynevezett krisztina anyagból vannak. A gépet az üzemből kaptam, elégedett vagyok ve­le. Közben két óvodás korú gyermek lopakodik a helyiség­be. Anyjuk megengedi, hogy alaposan körülmustrálják a vendégeket, aztán finoman ki­tessékeli mindkettőt. Keresni kell — Sehogy sem tudnak meg­barátkozni az óvodával, ezért is nem megyek el üzembe — mondja, amint csemetéi kite­szik lábukat. — Persze, nem ez az egyedüli ok. A férjem vidéken dolgozik, egyébként pedig nálunk a bedolgozásnak már hagyománya van. Bedol­gozó volt az anyám és nővé­rem. Igaz, ők szőnyegeket szőttek, tőlük kaptam kedvet. Azt hiszem ezzel már elárul­tam, hogy én is azzal kezdtem. Miután férjhez mentem és megszülettek a gyerekek, egyet­len kereseti lehetőség ez maradt, amellett, hogy csalá­domat is el tudjam látni. Jó­formán szabad időm minden percét ez köti le, általában na­pi 7—8 órát varrók. Ha vala­mi miatt időzavarba kerülök, akkor szombaton és vasárnap benótolom. A Fővárosi Kéz­műipari Vállalat abonyi üze­ménél tavaly termékváltás történt. A szőnyegszövés meg­szűnt, helyette az üzemben babakocsikat készítenek, a be­dolgozók pedig különféle já­tékfigurákat. Viszi az időt — Elégedett-e az új meg­bízásokkal? A kérdés kicsit zavarba hoz­za, aztán őszinte válaszra ha­tározza el magát. — A szövéssel többet keres­tem. Míg azt csináltam, átlag­ban kétezer forint mindig megvolt. Most is kapok olyan munka közben fényképezte: Gyuráki Ferenc munkát, amiért hasonlóan fi­zetnek, de ezekkel a bohócru­hákkal, amelyeket most var­rók, a felét keresem. Nagyon idegesít, mert ugyanannyit dolgozom ezzel is, mint más­sal. Reméljük, hogy amit a fia­talasszony kifogásol, csak át­meneti állapot. A trsíkfgroigk jutalma Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben nagy múltja van a munkaverseny­nek és a szocialista brigádok mozgalmának. A jól dolgozó kollektívák közül is kiemelke­dik a traktorosok két közös­sége, a Killián és a Győzelem brigád. Tagjainak jelentős ré­sze van abban, hogy a határ­ban késedelem nélkül, jó mi­nőségben elvégeznek minden munkát. A kukoricavetésre ezen a tavaszon — a késői fel- melegedés miatt — alig né­hány nap jutott, mégis időben megbirkóztak ezzel a fontos feladattal. A közelmúltban a jól dolgozók közül többen ré­szesültek kitüntetésben és pénz j utalómban. Gyermekeknek Könyvek közt, zene mellett A ceglédi városi-járási könyvtár . gyermekkönyvtárá­ban az ünnepi könyvhétre, író—olvasó találkozóra Marek Veronikát várják, június 1-én, kedden délután 15 órára. Június 4-én, pénteken Forrai Magda, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára tart előadást a gyermek közönségnek, Kodály Zoltánról, munkásságáról, mű veiről. Pénz és étkeztetés Törődnek az idősekkel A Vöröskereszt városi ve­zetősége — aktívái bevonásá­val — nagy gondot fordít a rászoruló idős emberek se­gítésére. A városi tanács százötven személynek folyósít rendszeres szociális segélyt. Negyvennégyen a Magyar Ét­teremből kapnak naponta meleg ebédet. A házi szociális gondozás mind szélesebb kör­ben terjed el. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1982. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK Málnát, szedret, ribizkét Gyümölcstermesztés háztájiban Mintnkerteket is kialakítanak Az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezetben a gyü­mölcstermesztésnek és az ál­lattenyésztésnek hagyományai vannak a háztájiban. Ezen be­lül is Dánszentmiklóson az al­matermesztés a jellemző. Az almatermesztéshez a termelő- szövetkezet nagyon sok segít­séget nyújt. Ennek eredmé­nyei bizonyíthatók azzal, hogy Szervezettebben, közös célért Kisiparos KISZ-fiatalok A ceglédi KIOSZ nagyter­mében fontos eseményre gyü­lekeztek a napokban. Transz­parens köszöntötte a megje­lenteket, akik részt vettek a KIOSZ KISZ-alapszervez'et alakuló gyűlésén. A meghívott vendégek között ott volt Ká­dár Györgyné, a KIOSZ Szak­munkástanuló és Ifjúságpoliti­kai Bizottságának titkára, Ala- dics Sándor, a KIOSZ munka­társa, Bognár János, a ceglédi városi KISZ-bizottság munka­társa, Körtvélyesi Csaba, a párt városi bizottsága munka­társa és Dubniczky Mihály, a KIOSZ helyi titkára. A gyűlésen a felszólalók el­mondták, .hogy az országban már több KIOSZ KlSZ-alap- szervezet működik. Időszerű a megalakulás, mert a fiatal kisiparosok száma növekedett. Az alapszervezet feladata a politikai állásfoglalás megerő­sítése, az összetartozás, a kö­zösség erősítése. A munka 1976-ban például a Micsurin Tsz 210 tonna almát vett át, tavaly ez már 1070 tonnát tett ki. Ahogyan a nagyüzemi al­matermesztés fejlődött, úgy fejlődött a háztáji kistermelés is. Elterjedtek az új fajták, a metszési eljárások. Az öntöző csepegtető berendezést a tsz gyártó- és szerelőrészlege ál­lította elő, a szükséges cső­rendszert felszerelték. Almát Dánszentmiklóson, a háztájiban elsősorban eladás­ra termesztenek. A tsz az al­máskertekben bérpermetezést végez önköltségi áron, az ősz- szeget a tagoknál a munka­bérből vonják le. Ösztönző segítség Az almatelepítést, közismert értékesítési gondok miatt, to­vább nem ösztönözzük háztá­jiban. Telítettség van a pia­con. Termelőszövetkezetünk, mint gyümölcstermelő bázis­gazdaság, igen jelentős — és a környező települések lakos­ságát is mozgósító — bogyós- gyümölcs-termesztést kíván megvalósítani. Azért foglalko­zunk bogyós gyümölcsök tele­pítésével, szamócával, málná­val, szederrel, ribizkével, mert az állami támogatások is erre ösztönöznek. Külföldön és belföldön erre van tartósan kereslet. A Magyar Nemzeti Bank illetékes bizottsága elfogadta 1981. december 21-én a koráb­ban megalakult Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társaság albertirsai 7500 tonna kapaci­tású gyümölcsfeldolgozó és mélyhűtő üzemének hitelké­relmét. A hitelkérelem aláírá­sára ez év május 11-én került sor. Mirelit gyümölcsök Az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet a gyü­mölcstermesztésben, annak vertikális fejlesztésében ért el eredményeket, és ezt kí­vánjuk tovább fejleszteni. Ezért már korábban nagy mértékű csonthéjasgyümölcs- telepítés történt, újabban pe­dig a bogyóstelepítést szer­vezzük, nagyüzemben és ház­tájiban egyaránt. mellett jólesik a szórakozás is, ezért hangsúlyt kell helyezni a szabad idős programokra. — Az elmúlt években sok társadalmi munkát végeztünk — mondta Dubniczky Mihály —, és ígéretet teszünk, hogy ezután sem húzzuk ki abból magunkat. A megalakult alapszervezet tagjai részt kí­vánnak venni a ceglédi pihenő­park építésénél és a Mészá­ros Lőrinc iskola bővítésénél. Az alapszervezet titkos sza­vazással megválasztotta a ve­zetőséget, amelynek titkára Szűcs Pál fényképész, vezető­ségi tagja Szepesné Szívós Júlia férfifodrász és Simon Zoltán faesztergályos lett. Ak­cióprogramjuk kialakításában nagy segítséget kaptak a KISZ városi bizottságától. A jó program, a jó szervezés, a ta­gok megfelelő munkája meg­alapozhatja sikeres munkáju­kat. G. Gy. Június közepén nyit a tábor Salgóbányán minden készen Festettek, varrtak, rendeztek Alig egy hónap választ el az iskolai tanévzáró ünnepségek­től. A közelgő vakációt jelzi, hogy itt is, ott is megkezdőd­tek a nyári diákmunkára és az üdülőtáborozásokra való előkészületek. Az abonyi ta­nács salgóbányai ifjúsági tá­bora, ha kéne, hát napokon belül fogadni tudná már a kis­diákokat, nyitásra kész. Ezt állapította meg az a szemle­bizottság is, mely a napokban a helyszínen járt. Karbantartás — A bizottság, mely a köz­ség állami, társadalmi vala­mint üzemek vezetőiből állt, tapasztalatait úgy összegezte, hogy a tavaszi karbantartás és felújítás még egyetlen évben sem volt ennyire alapos, mint most — tájékoztatott Kiss Mihályné művelődési felügye­lő. — A faházaknak a külső karbantartása tavaly megtör­tént, most belül tettek rendet. Minden épületet, köztük a kony­hát, ebédlőt, a raktárhelyisége­ket újra festették. A gazdasá­gi vezetőnek külön szobát ren­deztek be. 'A kis lakók rozzant faágyait vaságyakkal cserél­ték fel, bizonyára jófzűeket alszik majd mindenki az új szivacs matracokon, amelyek ízléses huzatát a Kézműipari Vállalat helyi üzemében készí­tették. . Korszerűsítették a konyhai felszereléseket, a kü­lönféle használati eszközöket, az edény- és tányérkészletet kiegészítették. Természetesen az ilyen mér­tékű felújítást, korszerűsítést és az általános nagytakarítást a rendelkezésre álló pénzösz­szegből lehetetlen lett volna megoldani, ha az üzemek, in­tézmények kollektívái nem sietnek a táborozási bizottság segítségére. A téglagyár negyven dolgo­zója a tábor udvarát tette rendbe, a vasipari szövetkezet előzetesen vasipari, lakatos és villanyszerelési munkálatokat végzett. Sok társadalmi mun­kát végzett a nevelőotthon kar­bantartó csoportja, ők festet­tek át mindent. Az' építőipari szövetkezet üzemének dolgozói két, nagy faház teraszán mo­zaiklapokat raktak le, a ta­nács szakigazgatási szervének munkatársai a padlót festették és takarítottak. A Gyulai isko­la pedagógusai a gyerekekkel közösen ugyancsak takarítot­tak, emellett megvarrták és felerősítették a függönyöket. Általában^ majd minden üzem és intézmény segített, de legtöbbet ezúttal a nevelőott­hon, a téglagyár és a vasipari szövetkezet. Kilenc turnus Űjabb társadalmimunka- felajánlás is van, például a Mechanikai Művek gyáregysé­ge jelentkezett, a kézműipari vállalat üzemében sötétítő függönyöket varrnak. Az Űj Világ Tsz televíziót ajánlott fel. Gyakorlatilag a tábor már most működésre alkalmas, ren­des és tiszta, de még néhány utólagos finomítást szeretnének elvégezni. Például, festik a székek támláját, a Gyulai is­kola egyik osztálya pedig el­megy, hogy a konyhai edénye­ket fertőtlenítse, átmossa. — A tábor június 14-én nyit — említette a művelődési felügyelő. — Az első turnus a Somogyi iskolából megy, utá­nuk albertirsai diákok üdül­nek, majd két összevont já­rási csoport következik. Lesz őrsvezető és ifjúgárdista tábor. Két csapatban üdülteti diák­jait a Gyulai iskola, majd fel­nőttek mennek pihenni. Az utolsó csoport a zeneiskoláé lesz. összesen kilenc turnust fogad a salgóbányai tábor a nyáron. Egy-egy csoportban 80—100 személy lesz. Vezetés, szervezetten — A korábbi években több­nyire körülményes volt kellő személyzetről gondoskodni. Az idén hogy oldják meg ezt? — Lényegesen jobb lesz a helyzet. A gyermekotthonból Diószegi Lászlóné, két turnust kivéve, az üdülési idényre vál­lalta az élelmezési vezető tiszt­ség betöltését. Ugyancsak in­nen, a napközi otthonból, va­lamint egy óvodától szakács­nőket kapunk. Az előbbi két intézmény és a tanács ad gép­kocsivezetőket, az óvodák da- duskái közül pedig többen vál­lalkoztak, hogy a konyhai munkában segítenek. Ha eset­leg még nagyobb létszámú személyzetre lenne szükség, akkor lesznek vállalkozó szü­lők. A szemlélő bizottság jó vé­leménnyel volt az előkészüle­tekről. Leszögezték, hogy a jelenlegi vonzó tábori rendet a nyár folyamán végig meg kell tartani, azért, hogy az ősz­szel és télen pihenni vágyókat is a jelenlegihez hasonló, im­ponáló környezet és körül­mény fogadja. Erre a táboro­zási bizottság figyelmeztesse az iskolák és úttörőcsapatok vezetőit. A tábor gondnokai, pedig ügyeljenek nagyon a vagyonvédelemre, ezért az át­adások pontosan és kifogásta­lanul történjenek. Gy. F. A mirelit gyümölcsök kö­zül elismerten a málnának a legjobb a dollárkihozatala. En­nek termesztésére különösen nagy hangsúlyt helyezünk. A legnagyobb munkacsúcs a málna szedésekor jelentkezik, ezért lesz szükség minden moz­gósítható munkaerő bevonásá­ra. Lényegében egy vertikális kapcsolatrendszert szeretnénk kialakítani, amelyben a hűtő­ház és a feldolgozó a nagy egység, ehhez lépcsőzetesen kapcsolódnak a kisebb egy­ségek. Ügy látjuk, hogy a nagy egység és a kis egységek kö­zött egy kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló rendszert kell ki­alakítani. Ennek az integrá­ciós formának keretét a ter­melőszövetkezet mint nagy­üzem határozza meg. Integrációs forma Az egyik módszer a termel­tetésre az, hogy a termelőí^ö- vetkezet a saját földjén nagy táblákban telepít málnát, itt az összes géppel elvégezhető munkákat, a növényvédelmet, az öntözést a nagyüzem vég­zi — a kézi munkaerőt pedig a családok adják. Ezzel az in­tegrációs formával a más mó­don nem foglalkoztatható munkaerő is mozgásba hozha­tó, így a háztartásban élők, az eltartottak, a nyugdíjasok, diá­kok, gyesen levők segíthetnek, keresethez jutnak. A másik módszer az, ami­kor a kistérre "'.lő a saját föld­jén kíván málnát telepíteni. Ezt a módszert málnajzaporí- tó anyaggal, növényvédő sze­rekkel, öntözőberendezések el­adásával, szaktanácsadással, a málna korrekt átvételével kí­vánjuk segíteni. Ennek bemu­tatására mintakerteket hoztunk létre, a községek különböző pontjain. Az egyik ilyen mintakert Laczó Pálnál található Albert- irsán, a Rákóczi út 43. szám alatt. A telepítés 1981 őszén történt, a támberendezés fel­állításra került, és a csepegte­tő öntözőberendezést ezen a tavaszon beszerelték. Teresek Ferenc háztáji ágazatvezető Sportoló iskolások Labdával nagy- és kispályán öszi-tavaszi rendszerben bo­nyolították le Cegléden az általános iskolák közt a váro­si nagy- és kispályás labdarú­gó-bajnokságot. A testnevelő tanárok és a gyerekek nagy izgalommal vártak minden összecsapást. Az eredmények a követke­zők : Kispálya: 1. Táncsics Mi­hály ált. isk., 2. Földváry Ká­roly ált. isk., 3. Mészáros Lő­rinc ált. isk. Nagypálya: 1. Táncsics Mihály ált. isk., 2. Mészáros Lőrinc ált. isk., 3. Földváry Károly ált. isk. A kézilabda úttörő-olimpia versenye két fordulóból állt. Eredmények: Fiúk: 1. Földváry Károly ált. isk.. 2. Mészáros Lőrinc ált. isk., 3. Táncsics Mihály ált. isk. Lányok: 1. Mészáros Lő­rinc ált. isk., 2. Várkonyi Ist­ván ált. isk., 3. Táncsics Mi­hály ált. isk. Megrendezték az 5-ös kis­dobos mezei és 10-es úttörő mezei csapat- és egyéni ver­senyt. Eredmények: Fiúk: 2. o. I. Sárközi M. (Várkonyi isk.), 3. o. I. Borics I. (Várkonyi isk.), 4. o. I. Kökény J. (Várkonyi isk.). Lányok: 2. o. I. Ecseri M. (Táncsics isk.), 3. o. I. Sze- merédi V. (Várkonyi), 4. o. I. Peszeki E. (Táncsics). A fiúk csapatversenyét a Táncsics, a leányt a Várkonyi iskola csa­pata nyerte. Fiúk: 5. o. I. Jó­nás A. (Táncsics), 6. o. I. Pe­szeki S. (Táncsics), 7. o. I. Gyikó T. (Táncsics), 8. o. I. Fehér J. (Táncsics). Lányok: 5. o. I. Kovács I. (Várkonyi), 6. 0. I. Petrik J. (Táncsics). 7. o. 1. Németh N. (Táncsics), 8. o. I. Szűcs A. (Táncsics). G. By. Kaíúndfiiiti, gyerekeknek A gyermekfilm-hónap kere­tében május 27-től június 2-ig a Münchhausen báró csodála­tos kalandjai című színes, szinkronizált francia rajzfil­met vetíti a ceglédi Szabadság Filmszínház. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom