Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
Kalászol az árpa, virágzik a borsó Már az aratásra készülnek PEST MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kalászol az árpa, a rozs, hasban a búza, virágzik a borsó. Ezek a határ legfris- sebb hírei. A nyárias melegben a kalászosok a megye legnagyobb részén szépen fejlődnek, a csütörtökön éjjel hullott kisebb eső felüdítette a növényzetet. Most a lombtrágyázás van soron, repülőgépekkel juttatják ki az utolsó adag tápanyagot. Ahol szükséges permeteznek a gabonát megtámadó lisztharmat ellen. A lucerna első kaszálása kellemes csalódást okozott a gazdaságoknak. A termésátlagok a becsültnél nagyobbak. A kukorica vetése a hét elején mindenütt befejeződött Pest megyében. Végleges adatok szerint mintegy 72 ezer hektár szemes és 29 ezer hektár silókukoricát ültettek a gazdaságok. Az üzemek egyébként már javában készülnek az aratásra, igyekeznek minden gépet, kombájnt a nagy kampány- munka Idejére működőképessé tenni. E feladat nem kis gondot okoz a pilisi Aranykalász Az Alagi Állami Tangazdaság dunakeszi gyümölcsösében most a fasorok közötti területet kultivátorozzák. Mintegy 35 hektáros részen kell fellazítaniuk a gépeknek a talajt, Barcza Zsolt felvétele XXVI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. MÁJUS 23., VASÄRNAP Kommunista szombat Másfél ezer építő Kommunista műszakot tartottak szombaton a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ezen a hétvégén mintegy 1400 fizikai dolgozó és 180 alkalmazott segítette a vállalat feladatainak megvalósítását. Többségük a hét közben megkezdett munkáját folytatta, az alkalmazottak Kerepestarcsán a kórház köHazánkba látogat Jorge Castaneda Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására május 23-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztere. (Életútját a 2. oldalon ismertetjük.) Tsz szerelőinek. A szövetkezetben ugyanis az NDK-im- portból származó aratócséplőFOLYTONOSSÁG S okféle feleletet vár az ember a kérdésre, mi a legfőbb tényezője a műszaki fejlesztésnek, ám a válasz rácáfol az előzetes elképzelésekre. Az újságíró ugyanis — engedve az általános tapasztalatoknak —, arra számít, pénzről, fejlesztési alapokról, hitelekről, gép- és berendezésvásárlási nehézségekről, az import akadályairól, belföldi kínálati szűkösségekről hall majd, a beszélgetés tehát a megszokott mederben folydogálhat, a Mechanikai Művek vezérigazgatója viszont tömören azt közli, a legfőbb tényezője a műszaki fejlesztésnek a folytonosság. Az a szünetet nem ismerő haladás, amely egyszerre bizonyítéka és kérdőjele a megoldások korszerűségének, gazdaságosságának, mert hiszen minden új eszköz, minden friss technológia annak tanúsítója, hogy lehet a korábbinál jobbat alkotni, ám egyben a kétség hordozója is ez az új, ez a friss, mivel föltéteti a kérdést, valóban ez lenne a határ, ennél nincs tovább? Immár hosszú évek óta ennek a folytonosságnak a terepe a vállalat törzsgyára és többi gyáregysége, elég itt arra utalni, hogy tökéletesen kicserélődnek például az elektrolit kondenzátorok gyártásának mind technikai, mind technológiai körülményei, amint folytonosság érvényesül a festékszórók előállításában és — a kezdeti sok küszködés után — a telefoniai termékek készítésében. Ennek a folytonosságnak a megteremtése és fenntartása ma egyre inkább létezési feltétele egy-egy termelőhelynek — és ennek a folytonosságnak döntő része volt ’abban, hogy a Mechanikai Művek veszélyesen nehéz helyzetekből is kilábalt —, ám ugyanakkor ezt a létezési feltételt roppant bonyolult működési mechanizmus termeli ki, szüli újjá. Ebben a mechanizmusban ugyan nem jelentéktelen a vállalat szerepe, magatartása, de azt sem állíthatjuk, hogy meghatározó. A vállalat sok tekintetben ugyanis nem befolyá- solója, de alanya népgazdasági méretű folyamatoknak, így a többi között a fejlesztőmunka jó ideje tartó aídértékelésének, majd — a közelmúltban — hir- telenül varázsszerré tételének. Nehezen tűri a műszaki fejlesztés a hol hideg, hol meleg szelek fújdogálását, mert — és itt van a sokat tapasztalt szakember megítélésének igaza — folytonossága a lényege, mivel ahol megtorpanást engednek meg maguknak, ott reménytelenül elmaradnak másokhoz — a versenytársakhoz — képest. A hazai ipar ez utóbbiból kemény leckéket kapott és sajnálatosan kap még ma is, holott — látszatra —, fejlesztési kiadásokban évről évre egyre magasabbra hágott. Az így elköltött ősz- szegek nagysága csakis akkor kaphatja meg értelmét, ha a megtérülés, a kamat igazolja a ráfordítások indokoltságát. Gyakori, hogy ez az igazolás késik, véglegesen elmarad. Elsősorban nem azért, mert rossz volt a döntés, felelőtlen a megvalósítás, hanem mert éppen a folytonosság hiányzott, a fejlesztés részekre bomlott, egymással össze nem függő vagy csak lazán kapcsolódó tétova lépésekké lett a haladás. Aminek magyarázata sokféle, de elsősorban az: a. vélt pénzszűke okozta örökös pesszimizmus a legtöbb termelőhelyen utat nyitott a toldásnak-foldás- nak, azaz ritkaságnak számított, ha valahol ténylegesen sikerült egységgé kovácsolni és folytonossá tenni a műszaki fejlesztést. Mindenbe belekapva, mindenütt léptek egy picit, ám mert egyetlen területen sem tettek meg lényeges távolságot, egészében ugyanott tartottak, mint korábban, a fejlesztések kezdete előtt. azdag példatárát nyújtja ennek a gyakorlatnak a megye élelmiszeripara, textilipara, gépipara, de nem az országos szabályt erősítő kivételként, hanem az országosan jellemzőnek megfelelően. Ami általánosan igaz, ott a változás sem lehet egyedi, tehát egy-egy vállalat ugyan tehet — és tennie is kell — a fejlesztés folytonossága érdekében, a fordulatot mégsem ez kínálja, hanem annak a gazdálkodási közegnek a lényeges módosítása, amely a fejlesztést nem ítéli a termelés elengedhetetlen feltételének. Amivel kimondtuk: a termelés hosszú távon megbénul, ha akadozik a fejlesztés, a termékek értékesítése hosszú távon egyre kisebb nyereséget hoz — ma,d veszteséget szül —, ha hiányzik mögüle a holnapi termékek serege. A gondolatmenetünk elején említett vezérigazgatói álláspont mindezek kikristályosodása, ám egy termelőhelyen hallott, követett álláspont. Persze, másutt is megfogalmazódik ez. Mégis, az általánost adó többség gyakorlata ennek az ellenkezője. Ezért az eredmények sem egyezhetnek a reméltekkel. M. O. G gépekhez számos, nélkülözhetetlen alkatrész hiányzik. Sajnos, ezek között olyan is akad, amit házilag nem tudnak elkészíteni. A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben is serény a munka a műhelyekben. A kombájnokat azok a gépészek reparálják, akik majd nyáron azokkal dolgoznak. Ez a gyakorlat azért is helyes és bevált, mert így ki-ki a maga szerencséjének kovácsa. A szemes termény betakarítása az Aranyszarvasban már jóval Péter-Pál előtt megkezdődik, nem a búza-, hanem a borsóföldeken. Idei vetésterületük alig kevesebb 400 hektárnál. Ennek betakarító gépeit is most javítják, június közepén hozzálátnak a szedéshez. Ami a többi munkát illeti: permetezik a szőlőt, palántáz- nak, kultivátorozzák a cukorrépát. Ez utóbbi tőállománya a kukoricáéval együtt igen kedvező. Hiánytalan a kelés. A termelőszövetkezetben nagyüzem lesz a hét végén is. Ezekben a máskor csendesebbnek számító napokban is soksok teendőt ad a szemet gyönyörködtető, ígéretesen növekvő, fejlődő vegetáció. V. B. Ma: 3. oldal: Összefonva Kisvállalkozók tsz-közellben 1. oldal: Házhoz viszik a kiállítást 7. oldal: Egy nehéz nap délutánja 8. oldal: Védelem a házikertben Giganttal Miskokig Nyári menetrend szerint Ma, vasárnap hajnaltól már az új menetrend szerint közlekednek a személy- és gyorsvonatok. A forgalom egyre jelentősebb részét bonyolítják le villamos vontatással. A villamosítás úttörői a V 43 sorozatú 3000 lóerős sziliciumosmozdonyok, mellette megjelentek a MÁV jelenleg legnagyobb teljesítményű tranzisztoros masinái is, becenevükön: a Gigantok. (A képen) Előnyeit a Tokaj-expressz utasai is élvezhetik, ha éppen az vontatja a vagonokat. Nullszéria a KUN 250-bŐI A robottechnika útjára léptek , Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként, amit a Szerszámgép Ipari Művek Zsúfolt volt a BNV Közönsépap a vásáron Szombaton tízezrek keresték fel a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A környező parkolókban minden hely foglalt volt, külön autóbuszok tucatjai érkeztek vidékről, sőt a környező országokból is. Telt ház volt a vásár valamennyi vendéglátó helyén, sokan látogatták a vásári divatbemutatókat is. Bár közönségnap volt a BNV-n, néhány kiállító sajtó- tájékoztatót tartott. A Csepel Művek vezetői elmondották: a vásáron több külföldi szakember érdeklődött BNV-nagydí- jas termékük, a japán licenc alapján gyártott megmunkáló központ iránt. A vásáron kiállított termék máris elkelt: egy francia cég vásárolta meg. Sajtótájékoztatót tartott a Videoton is, amelyen elmondották, hogy tizenegy év alatt a számítástechnikai eszközök három generációját fejlesztették ki és ez idő alatt a termelési értéket megháromszorozták. A számítógéprendszerek mellett perifériális rendszereket és display berendezéseket gyártanak. Egyszerű kezelésű mikro-számítógéprendszert is kifejlesztettek. A berendezést a vásáron is bemutatják. A már működő nyolc külföldi műszaki-kereskedelmi központ mellett ez év júniusában nyitják meg a vállalat finnországi műszaki-kereskedelmi központját. Vasárnap a várható nagy közönségforgalomra tekintettel a szokottnál is több autóbuszt indítanak a vásár körül és a vendéglátóhelyek is alaposan felkészültek. gyárt és csinál — az újdonság. A nagyvállalat felszámolta a hagyományos forgácsológépek termelését, hogy helyettük a számjegyvezérlésű szerszámgépeket kínálhassa a piacnak. A nagyszabású fejlesztés első konkrét lépéseit Halásztelken, a Szerszámgép Ipari Művek Fejlesztő Intézetének szakemberei tették meg. Dr. Jakkel Ottó, a SZIMFI igazgatója szerint az iparilag fejlett .országok piacain a követelmények óriásiak. Ezért foglalkozik a SZIMFI csakis az úgynevezett progresszív típusú gépek fejlesztésével, sőt olykor — a gépek szoros környezetéhez tartozó — munkahely-, raktár-, munkadarab-továbbítás kérdéseivel is. Az egyik legújabb gyártmány a KUN 250 jelű, számjegyvezérléses palástköszörű. Halásztelken készült el ennek prototípusa, még az idén hozzáfognak a 0-széria gyártásához, majd a tapasztalatok összegyűjtése után sorozatgyártásra adják át a nagyvállalatnak. A technológiai fejlesztés keretébe tartozik a szakosított öntvénymegmunkálás helybeli megszervezése és kivitelezése. Túllépnek a korszerűn is. Manapság az NC-gépek többsége kis- és középsorozatgyártásra alkalmas csak, ezért máris olyan fejlesztésbe fogtak, amelynek eredménye tömeggyártásra is alkalmas szám jegy vezérlésű gép lesz. A jövő útja: a nagyobb megmunkálási pontosság, a tiszta munkahely, a robottechnika, az automatizáltság fokának emelése. Ennek jegyében foglalkoznak az úgynevezett gyártószigetek kialakításával, ahol több megmunkáló gépet néhány robot szolgál ki. Mindehhez magasfokú mikroelektronika, diagnosztikai és ellenőrzési rendszer kell. K. T. K Ő Z É L E T Hagyományos részt vevő a Mercedes cég Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására május 17 és 22 között kambodzsai mezőgazda- sági küldöttség tartózkodott hazánkban. A delegáció szombaton elutazott Magyarországról. Maarten Van Traa, a Holland Munkapárt külügyi titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására május 20 és 22. között látogatást tett Budapesten. Miroslaw Dackicwicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására május 19. és 22. között Budapesten tartózkodott. Gunnar Öhman, a Finn Polgári Védelmi Szövetség főtitkára vezetésével finn polgári védelmi delegáció tett látogatást hazánkban, s tanulmányozta a magyar polgári védelmi szervezetek tevékenységét. zelében épülő új óvoda és bölcsőde munkálatainál segédkeztek, mások Szigetszent- miklóson a lakótelepen az egyik átadás előtt álló épületen dolgoztak.
