Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

1082. MÁJUS 22.. SZOMBAT xJiman ÍS A BELSŐ ELLENŐRZÉS? T öbb mint 19 és fél ezren kö­vettek el tavaly lopást és be­töréses lopást. Csaknem négy­ezer viszont azok száma is, akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás vagy csalás miatt emeltek vádat, ök azok, akik össze­tévesztik a köztulajdont saját, sze­mélyi tulajdonukkal. Pontosan fogal­mazva: saját zsebükbe teszik azt, aminek a közös kasszában van a he­lye. Mint például az a boltvezető — a legfőbb ügyész legutóbbi tájékoz­tatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek eladásából, továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezekkel összefüggő bűncselekményekből több millió fo­rint értéket harácsolt össze. Mások — a Pénzügyminisztérium vizsgálata szerint — papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan felvet­ték érte a pénzt. Nemegyszer előfor­dul az is, hogy vállalati vagy szövet­kezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szolgálati lakását. A példákat még lehetne sorolni... Korántsem azért, mintha ez lenne a jellemző. Mint ahogy azt a legfőbb ügyész megállapította: a gazdasági egységeket irányító vezetők döntő többsége magas erkölcsi felelősség­gel dolgozik. A teljességhez azon­ban hozzátartozik, hogy vannak olyanok is, akik különböző bűncse­lekményeket követtek el. Az ember természete pedig olyan, hogy a jót, a becsületest magától értetődőnek tekinti, tudomásul veszi, de szinte szót sem ejt erről — a rosszat, az erkölcstelent, a felelőtlent pedig nemcsak észreveszi, hanem sokszor ok nélkül fel is nagyítja. Közvéleményünk mélységesen el­ítéli a közvagyon dézsmálóit Ez nem amolyan légből kapott megállapítás, alátámasztja a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságnak nemrég a kor­mány által tárgyalt és elfogadott je­lentése is. Ez többek között megálla­pítja: Növekszik a lakossági beadvá­nyok száma... A bejelentések né­hány csoportjánál a hangvétel vál­tozása is megfigyelhető. Élesebben, türelmetlenebbül vetik fel a szerve­zetlenséget, a hanyagságot, a közélet tisztaságát sértő jelenségeket. Joggal kérdezheti erre bárki: hát nincsenek megfelelő jogszabályok, • amelyek meggátolják a felsoroltak­hoz hasonló ügyleteket? Természete­sen vannak, s nem is új rendelke­zések meghozatalára van szükség, hanem — mindenekelőtt a meglevők megtartására és megtartatására. Mi tagadás, manapság gyakori, hogy egyes, közvagyon elleni bűncselek­ményeket éppen az összefonódás se­gíti elő. Az idézett boltvezető csak úgy tudta játszani kisded játékait, hogy a munkáját kontrollálni hiva­tott leltárellenőr jókora összegű készpénzt és nagy mennyiségű áru­cikket kapott tőle. Szemet szúr a helyenként még most is dívó, sok, nagy eszem-iszom. íratlan szabály, hogy nem illik meg­kérdezni, ugyan kinek a számláját terheli a roskadásig rakott fehér asztal, meg az a sok minden, ami csak úgy bekerült a vendégek kocsi­jának csomagtartójába. Mint aho­gyan illetlen kíváncsiság volna az is,' ha érdeklődne valaki: milyen szám­lát terhel a vendégeskedéshez igény­be vett gépkocsi. A z ilyesmit elsősorban a vállala­tok belső ellenőreinek, a szö­vetkezeti felügyelő bizottsá­goknak kell észrevenniük. A legfőbb ügyész okkal utalt az ellenőrzés hiányosságaira: Csak el­vétve fordult elő, hogy a büntető- eljárás a belső ellenőrzés vagy más, ellenőrzésre hivatott szervek vizsgá­lata és feljelentése alapján indult meg ... Azokban az ügyekben, ame­lyekben az ellenőrzésnek szerepe le­hetett volna, majdnem minden eset­ben kimutatható volt az ellenőrzés hiányossága, késedelmessége, sőt nemegyszer teljes hiánya is. Jogszabály, ellenőrzési, elszámolta­tási lehetőség tehát van. Csupán élni kell ezzel. Mégpedig a belső ellenőr­nek, hivatali fölöttesnek, pénzügyi szakértőnek vagy bármilyen néven nevezett, ellenőrzésre hivatott sze­mélynek. Várkonyl Endre A szolgáltatóház A levendula ujjlenyomata Népi gyógyászok mai utódai f Budakalász egyik érde- S kessége a Gyógynövényku- §tató Intézet. Elődjét, a Nö- § vénykísérleti Intézetet sajá- § tos szükség hozta létre, ^ 1915-ben. A világháború, a i harci cselekmények elzár- Sták a gyarmatáruk szállítá- ¥ si útját, a hazai .növények- ^ ben igyekeztek megtalálni pótlási lehetőséget. ^ Manapság bekapcsolódva a nemzetközi tudományos 5 kutatásokba — kettős fel- § adat jellemzi az 1973-ban ^ Budakalászra költözött in- § tézet munkáját. Gyógyha- ^ tást sejtető tropikus növé­6 nyékét igyekeznek megho- S nosítani. s — a fellelt ha­5 zaiakkal együtt — szeret- § nék termeszteni. E próbál- | kozások szerves részei a ^ hatóanyagvizsgálatok és a 6 honi növények előfordulási «helyeinek felkutatása. Orvosság a szívnek Réthelyi Istvánná levendulamlntát tőit a készülékbe — Eredményeink jelentősek —• tájékoztatott dr. Hubay Ró­bert, az intézet kutatója. — A szívre ható fontos gyógyszert tartalmaz a Digi­talis, magyarul a gyapjas gyű­szűvirág. A budai hegyekben a Nagykevély oldalán, vadon terem. Erre természetesen nem lehetett gyári kapacitást építeni. Nemesítéssel évek so­rán többszörösére sikerült emelni az egységnyi anyagból nyerhető nélkülözhetetlen ha­tóanyagot. Ma már több hek­táron termesztik. Az anyarozs, a gabonán nö­vő gomba. Ideggyógyászati, nőgyógyászati, vérzéscsillapí­tó orvosságok készülnek be­lőle. A nagyüzemi termesztés feltételét az intézet kutatója oldotta meg: a fejlődő rozssze­meket tűvel megsértik, szinte beleoltják a fontos élősködőt. A termelést ma már gépekkel takarítják be! Vizsgálataik tárgya a leven­dula, a menta, a mák, de a mustár és a tárkony is. Hajtások légipostán Túrják György az analízis ered­ményéről tájékozódik Ma mintegy háromszáz gyógynövény kerül forgalom­ba, valamennyi árusításához a Gyógynövénykutató Intézet engedélye kell. Fontos felada­tuk a honi növények védelme is. Sajnos, több fajta kipusz­tulása valóságos veszély. Elő­fordul, hogy a gyűjtők úgy megkopasztják az egyes elő­fordulási helyeket, hogy a kö­vetkező évben nem terem ott semmi. Ezért is gyűjtik, őrzik a ma­gokat, azokat is, melyeknek növényéről még nem bizonyo­sodott be, hogy gyógyhatása van. Terveik között szerepel egy kert kialakítása a Pilis- körnvék jellegzetes hasznos növenyelbor.1——" A világ több száz botanikus kertjének küldik el a maglis­tát, s kölcsönös a kapcsolat, bármely tájról ingyen kérhe­tik a szaporítóanyagokat, al­kalmanként légipostán élő nö­vényeket, hajtásokat is. Az országos felmérések ar­ról tudósítanak, hogy Magyar- ország eltérő tájain is más és más egy-egy növény ható­anyagtartalma. Műszerek vallatnak A kutatásokat korszerű mű­szerek segítik. Az új japán tömegspektrométerrel Héthe­lyi Istvánná tudományos mun­katárs .dolgozik. A vizsgált nö­vényekből — levendulából, kamillából, mentából és fű­szerekből — mintát Injektál­nak a masinába. Abban tízezer voltos feszültséggel elektrono­kat állítanak elő, amivel bom­bázzák az anyagot. — Mire jó ez? Először is meghatározható a minta szá­zalékos összetétele. Majd az anyag egyes alkotórészeinek mennyisége, a minta ujjlenyo­mata. Ezt követően egy- egy komponenst vizsgálnak, s végül a szintézis megállapítja a szerves vegyületek szerkeze­tét. Egy másik teremben Túrják György tudományos ügyintéző Perkin—Elmer típusú gázkro- matográf segítségével kísérle­tezik. Az elemzés minden moz­dulatáról tájékoztat a mikro­processzoros konzol kijelzője. A népi gyógyászat bevált növényeit így vizsgálják Bu- dakalászon. Balázs Gusztáv Kevesebb kéz többet termel Speciális teherautók Szerződést kötöttek háromszáz kocsira A termelés szokatlanul nagy mértékű növelését határozta el a Csepel Autógyár. Ma az ipari átlag e térén 2—3 száza­lék: Szigetszentmiklóson egzel szemben csaknem hat százalék a terv. ÍVIég komolyabbnak tű­nik az elhatározás, ha tudjuk, hogy míg az iparban a mun­káskezek száma is évente 2- százalékkal csökken, addig Csepel Autógyárban ma ez az arány közelíti az öt százalékot. Az idei új rendszerű munka­erő-gazdálkodás nyomán há­rom százalékra szeretnék csök­kenteni ezt a számot. Ha te­hát ehhez a három százalék­hoz hozzáadjuk az ötnapos munkahét bevezetéséből szár­mazó Öt százalékos időalap- csökkenést, számításba vesz- szük — az ellenkező előjelű — növekedést, akkor ebben az évben 14—15 százalékkal kell nőnie az úgynevezett élőmun­ka termelékenységének, ha­tékonyságának. Rendkívüli számok, rendkí­vüli követelmények! A teljesí­tésre azonban minden lehető­ség megvan — mondotta Gei­ger Márton, a nagyvállalat gazdasági igazgatója. Erre bi­zonyíték, hogy az első négy hónapban máris 106 százalékra teljesítették a terveket, s hoz­zá úgy, hogy alapvető termé­kükből, az Ikarus padlóvázak­ból előbb a nagy értékű, csuklós vál­tozatokat készítették el. Ezzel tehát túl vannak a mun­kaigényesebb részén, s magas az eddig teljesített árbevétel. Az egész évre tervezett árbe­Több újítást nyújtottak be Ötletgazdák lendületben Növekszik az újítói kedv a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium összesítése szerint az elmúlt évben — 1980-hoz képest — 10—12 százalékkal több újítást, találmányt nyújtottak be az ál­lami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek. élelmiszeripari üze­mek ötletgazdái. A gyakorlat­ban bevezetett szellemi alkotá­sok — mintegy 10 500 ilyen van a MÉM-hez tartozó üzemekben — az adatok szerint tavaly 668 millió forint megtakarítást eredményeztek. Ahhoz, hogy a hasznos ötle­tek ne csak a saját munkahe­lyen, hanem szélesebb körben is elterjedhessenek, a MÉM rendszeresen kiállításokat, an- kétokat szervez. Gyakran újí­tói nap keretében az üzemek vendégül látják a társüzemek, vállalatok újítási előadóit. A cél a szellemi alkotásaik ki­cserélése. Különösen a hús, a gabona és a konzervipari vál­lalatok járnak élen ebben, s náluk az összes bevezetett újí­tás 26 százalékát más üzemek­ben is alkalmazzák. Az újítá­sok még gyorsabb bevezetésé­re. a módszerek elterjesztésére a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályain mindenütt újí­tói előadó is egyengeti a hasz­nos ötletek útját. Most elsősor­ban a munkavédelem javításá­ra várnak javaslatokat. vétel csaknem 9 milliárd mo- rint. Ennek az összegnek je­lentős része mögött a motor- gyártás pótalkatrészeinek biz­tosítása húzódik meg. Egy üzemcsarnok átalakítása után folyamatossá tudják tenni a pótalkatrészek ellátását, s ugyanakkor nagyobb teret kap az új termék a nemrég licenc- ből vásárolt szervokormány gyártása is. A Csepel Autógyár hason­lóan nagy jelentőségű termé­ke a D 750 jelű mezőgazdasági teherautó-család. Az intenzív piackutatás mostanában kezdi meghozni gyümölcsét: az idén több mint 300 teherautóra van már szerződés, ennek is nagyobb része kerül tőkés piacra. A hazain a jövő­ben évente 3—400 teherautó értékesítésére van lehetőség, különösen a speciális — pél­dául konténeres, állatszállító, «tej, műtrágya — kivitelezé- sűekből. Ez utóbbi gyártmá­nyokat egyébként a BNV-n is láthatjuk. K. T. Főzzünk üveglapon? Közismert, hogy a fénycső fényhasznosítása többszöröse az izzólámpáénak. Vagyis lé­nyegesen kisebb teljesítményű fénycső több világosságot ad, mint a jóval nagyobb telje-* sítményü izzólámpa. Miért idegenkednek tőle mégis az emberek? Készben azért, mert emlékeznek még a régi fém- porbevonatos, hideg fényt adó csövekre, amelyek gyakori vibrálásukkal a szemet is ron­tották. A maiak már termé­szetes fényűek, de az egyszer elvesztett becsületet nehéz visszaszerezni. A másik ok kézzelfoghatóbb, és sok ener­giamegtakarító javaslat ezen akad fenn: könnyebb havonta nagyobb összeget fizetni a fű­tésért, a meleg vízért, a vilá­gításért, mint egyszer beruház­ni és várni a megtérülést. íme a példa: ma már 60 W-nál ki­sebb teljesítményű izzókat nemigen használunk sem für­dőszobában, sem előszobában, sem konyhában. Ezeket helyet­tesíteni lehetne 8, illetve 13 W teljesítményű fénycsövekkel, de körfénycsövekkel a szobai fel­ső világítást is. A villamos főzőlapok hőát­adási hatásfoka a melegítőlap és az edény érintkezésétől függ. Megfelelő edények használatá­val jelentős energia takarítha­tó meg. Miután a melegítőlap fémtömeget minden bekapcso­láskor fel kell fűteni, ezért rö- videbb használat esetén gazda­ságosabb a merülő forraló. Az Elekthermax pápai gyára be­mutatott egy olyan tűzhelyet, amelyet speciális üveglap bo­rít. A főzőlapok helyét festett körök jelzik. Az üveg csak a vastagság irányába vezeti a hőt, ezért elmarad a környe­zet fűtésével járó veszteség és a melcgítőlapot sem kell fel- fűteni. Kirándulóközpont Mogyoróhegyen Erdőszél! lankán Visegrádot sokan keresik fel, főleg nyáron. A fellegvárnál azonban ritkán jutnak tovább, pedig a környék szépsége megérdemelné. A kiépített utak egyaránt szolgálják a gyalogosokat és autosókat. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a kirándulók a szolgálta­tásokat is igénylik, ha * netán elfáradnak, egy pohár italra vagy elemózsiára vágynak. Nos változások várhatók Mogyoróhegyen, szemben a néhány éve épült jurta tábor­ral. A Pilisi Parkerdő Gazda­ság, amely a terület gazdája, már eddig is sokat tett azért, hogy az erdőt kedvelő kirándu­lókat kulturált körülmények között fogadja. Mogyoróhegyen új kirándulóközpontot alakí­tanak ki, amely befejezés előtt áll. A tájba illő fákat, s épületeket Makovicecz Imre Ybl-díjas tervezte a gazdaság szakemberei építették fel. Zöldség-gyümölcs üzlet, bazár, büfésor kap itt helyet A me­legkonyhás étterem emeleti ré­szében presszó nyílik. Az épü­letet ugyancsak fából készült boxok ölelik körül. Az étterem belső padozatánál; érdekessége, hogy zsilkoronggal burkolják. Az egész 4 millió forintba ke­rül, júliustól fogadja a turistá­kat. Innen mintegy kétszáz méterre, bekerített területen állatóvodát létesítenek. Most őzek és vaddisznók láthatók. A szomszédságban piros te­tős istálló hívja fel magára a figyelmet, itt kapnak majd szállást a lovaglásra bérelhe­tő: pónik. A szolgáltatóházban téli-nyári sporteszközöket köl­csönözhetnek és itt is lesz büfé. Az épületben az utolsó simításoknál tartanak, amely zalai stílusban készült. Koppány György Az épülő étterem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom