Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Ma 3. oldal: Kerek a pénz, hamar elgurul Fiatalok terve — fiataloknak 4. oldal: Velencei levél Nemzetközi ámatőrfilm-fesztivál 6. oldal: Egy szélhámos hat élete 11. oldal: Kapuzárás, kérdőjelekkel Rodolfó a jobbszélen 12. oldal: HÉV-kamion karambol í>i;sr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK w ma i 'AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM Ara: I.J50 forint 1982. MÁJUS 22., SZOMBAT Lakások, üzletközpontok Mit épít a PÁÉV a megyében? A kérdésre nagyon egyszerű a válasz, mindent, ami a tele­pülések gyarapodását szolgál­hatja. Lakást, üzletközpontot, óvodát, bölcsődét — Kerepes- tárcsától, Szigetszentmiklósig. Nézzük sorjában: a rövid tájékoztatást a pilla­natnyi helyzetről Zetl István­SZERETNI M eghökkenve néznénk bizonyára azt a cso­dálatos szerkezetet, amely —ha lenne — ki­mutatná, az egyik település lakossága kétszer jobban szereti városát, községét, mint a másiké. Nem lehet Ilyen mérőműszert tervez­ni, előállítani, ám mégis, a település és lakói viszo­nyának hogyanjáról sokfé­le jel árulkodik vagy éppen tanúskodik tudatosan, sze- retetet, megértést, törődést igazolva, vagy éppen kö­zömbösséget, visszahúzó­dást, értetlenséget mutatva. Jele a szeretetnek vagy kö­zömbösségnek a tisztaság, a közterületek gondozott- sága, a porták rendben tar- tottsága vagy éppen elha­nyagoltsága, jele az igen­lésnek vagy a tagadásnak a közös tulajdonú vagyontár­gyak — az autóbuszvárótól a játszótéren át a közkútig — állapota, amint lényeges következtetések levonására ad alapot az is, milyen mértékben vállal a lakos­ság társadalmi munkát. Ezért azután nem ütközöm meg azon, hogy az évek óta sikert sikerre halmozó nagyközségben, Veresegyhá- zán — a településfejlesz­tést segítő társadalmi ver­senyben jó ideje mindig az első három hely valame­lyikén leltük őket, tavalyi eredményeik alapján a har­madikak voltak — a tanács agilis, szókimondó tagja mellemnek szegezi a kér­dést: miért, hogy a váro­sok utcahosszal maradnak le a községek mögött? Nincs. semmi lokálpatrió­ta túlzás ebb’en az utca- hosszal kifejezésben, hiszen való igaz: az egy lakosra számított társadalmi munka értéke nem egy esztendő­ben, nem kettőben, hanem mindig is, jócskán elmarad a városokban, a községek­ben elértektől. Veresegy­háza eredményét — holott ők harmadikak voltak a nagyközségek csoportjában — örömmel magáénak mondaná a megyének mind a nyolc városa, hiszen a 2126 forint több mint a két­szerese a Szentendrén el­értnek, háromszorosa a nagykőrösi adatnak, ötszö­röse a ceglédinek, kilenc­szerese az érdinek. Még elképesztőbbek a távolsá­gok. ha a kisebb települé­sek körében állva mérjük föl a különbségeket, hiszen — ha a társadalmi munka egy lakosra vetített forint­értékét nézzük — akkor kiderül, a tárhógyörgyeiek tizenháromszor jobban sze­retik falujukat, mint az ér­diek a maguk lakóhelyét .. Ami már-már fényévnyi el­térés, azaz óvatosságra int. Óvatosságra, mert ugyan való igaz, a városokhoz ké­pest a községek eredmé­nyei imponálóak, ám az is igaz, hogy minél közvetle­nebb az emberek közötti kapcsolat egy településen, annál inkább áttekinthetők az érdekviszonyok. Vannak tehát olyan objektív adott­ságok, jellemzők, amelye­ken a legnagyobb erőfeszí­tésekkel sem lehet változ­tatni, ráadásul ezek a leg­nagyobb erőfeszítések nem mindenkor lelhetők fel... Ez utóbbi már a helyi ve­zetést terheli, az előbbieket azonban nagy hiba lenne szem elől téveszteni, azaz számon kérni csak azt sza­bad, ami lehetséges, az ob­jektív korlátok nem lehet­nek számadás elemei. Egy­szerűen, mert logikai úton beláthatjuk: ami egy kis­községben nagy ügy, mivel mindenki tud róla, mivel mindenki — ha nem is do­logi, hanem erkölcsi érte­lemben — a maga felada­tának érzi, nos, egy ilyen ügy a városban a sok közül való, gyakran még a híre sem jut el a település egyik részéről a másikba, nem­hogy okos belátást — a kö­zös érdek fölismerésével — teremtsen. A város sokkal bonyolultabb élő szervezet, mint egy község, amire a községben rá lehet venni ötszáz embert, arra a vá­rosban nehezen mozgósíta­nak kétszázat. Ugyanakkor a városokban hatalmas erő­forrást alkotnak a gazdál­kodó szervezetek, elsőként az ipari üzemek, a közsé­gekben pedig ezek híján gyakran tényleg a család, az egyén meggyőzése ma­rad, vállaljon áldozatot a közös gyarapodás érdeké­ben. M cm azonos teendőkről van szó tehát, bár a cél azonos. A község­ben mindenki szeme előtt zajlik le a társadalmi mun­ka — azaz: kollektív a te­vékenyek elismerése épp­úgy, mint a távol maradók megismerése —, a városban viszont sokszor azt sem tudják, most éppen kikkel dolgoznak együtt azok, akik csinálnak valamit, a töb­biek pedig még annyit sem ismernek, hogy mi folyik ott, ahol éppen elhaladnak. Mentség lenne ez a váro­sok számára? Figyelmezte­tés inkább, keresniük kell a sajátságos módszereket, eszközöket, a városlakó el- vontabb érdekviszonyainak konkrétabbá tételét. Fur­csán hangzik ugyanis, de igaz: az önzetlenséget is érdekek vezérlik, csakhogy nem anyagi, tárgyi érdekek, hanem erkölcsiek, ám ép­pen ezért az érdekeket ér­zékeltetni kell, megfogha- tóvá tenni, elismerni és el­ismertetni, ezen a módon megbecsülni és megbecsül­teim. M. O. tói, a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesétől kaptuk. Elmondta, hogy Vácott, a Földvári téri lakótelepen négy, egyenként 44 lakásos ház fel­építése a feladatuk. A szerző­dések szerint ugyan ez évi át­adásra csak kettőt, 88 lakást terveztek, de a vállalat köve­telményrendszere szerint a harmadikkal is el kell készülniük. Az év első felében kell átad­niuk Dunakeszin hatvannégy lakást. Ugyancsak itt a lakóte­lepen három szolgáltató és üzletközpont megépítésén fá­radoznak. Kerepestarcsán a százsze­mélyes óvoda és hatvansze­mélyes bölcsőde együttes épí­tése a feladat. Szigetszentmik- lóson 90 lakást kell tető alá hozniuk. Egészen pontosan csak hatvanat, a fennmaradó harminc átadási határideje már a jövő esztendő. A vállalat másik nagy telep­helye Gödöllőn van. A Kör ut­cai lakótelepen a 120 lakásból kilencvenet még az idén be kell fejezniük. Ugyancsak idei munka a tűzoltólaktanya épí­tése, a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak könnyűszerkeze­tes raktárt, és nagy raktárt is készítenek. A Gödöllői Gép­gyárban kiemelt beruházásokon te­vékenykednek. Nem kétséges, hogy elsődle­ges feladatuk a lakásépítés. Nem felejtkeznek el azonban saját dolgozóikról sem. Csepe­len 100 lakást építenek szá mukra. Ebből hatvanat az idén adnak át a tervek szerint. Korábban gond volt szá­mukra a határidők teljesítése. Most sem 1 megy ez könnyen, különösen az épületszerelésné! hiányoznak a hozzáértő kezek, fejek. Főként Dunakeszin szo­rít a cipő. G. M. Konzervipari előkészületek Szezonnyitás egressel Sikeres szakmai bemutatók külföldön Készülnek a konzervüzemek a szezonra. A hideg tavasz miatt később érnek a növé­nyek, s így az indulás idő­pontja az idén mintegy két héttel eltolódik, május vége helyett június 10 körül várják a gyárak az első nyersanyag­szállítmányokat. Jelenleg is élénk azonban a munka, rész­ben a tavalyi termést dolgoz­zák fel befőttnek, savanyú­ságnak, részben pedig a gé­pek, berendezések karbantar­tása van soron, hogy a na­gyobb munkacsúcsok idején elkerüljék a géphibából eredő kiesését. Az idény az egres­feldolgozással kezdődik a nagykőrösi és a debreceni gyárakban, majd a zöldborsó következik. Az idén önállósult 16 kon­zervgyár jóelőre lekötötte nyersanyag- szükségletét mezőgazdasági partnereivel. Hozzávetőlegesen annyi zöldségre, gyümölcsre szerződtek, mint tavaly, esze­rint a nyersanyagellátás — amennyiben az időjárás nem szól közbe — biztosított. Az egyes termények lekötött mennyisége azopban némileg eltér az elmúlt évitől. Ennek oka, hogy az önálló gyárak a korábbiaknál is rugalmasabban követik a piac változásait, s igyekeznek a legkeresettebb termékekből biztosítani a ki nálatot. Amíg a paradicsom ból a mérsékeltebb kereslet miatt a korábbi éveknél keve­sebbre szerződtek, addig a külföldön igen kelendő cseme­gekukoricából, zöldpapriká ból és uborkából nagyobb mennyiséget igényeltek a gyá­rak. Az üzemek munkáját az idén alakult konzervipari közös vállalat segíti. Többi között megszervezi a segédanyagok — különféle csomagolóeszkö­zök — elosztását, piaci előre­jelzést az igények alakulá­sáról, s termékbemutatókat szervez külföldön a gyárak kínálatából; hogy feltárja az újabb exportlehetőségeket Legutóbb igen jól sikerült az NDIC-ban rendezett konzerv­ipari bemutató, egész sor úi termék iránt érdeklődnek a NDK-beli partnerek. A kiváló cím birtokosai lettek A fejlődés szolgáiéi Az abonyl Ságvárl Endre Tsz ünnepi közgyűlésén Balogh László mon­dott ünnepi köszöntőt. Mellette (balról jobbra): Gyovai Pál, Stágli Jó­zsef, Bugány István és Válóczi András Erdősi Agnes felvétele Dr Kovács Árpád vette át a kitüntető oklevelet dr. Mondok Páltól a fóti tsz-ben Halmágyi Péter felvétele § Tegnap három helyen ^ünnepeltek a megyében a ^mezőgazdaság dolgozói: Fó- íton, Monoron és Abonyban 8 külsőségeiben is ünnepé­lyes keretek között adták |át a kiváló címet. A taps ^ ugyan az elmúlt esztendő ^sikereinek szólt, ám vala­mennyi helyen szóba került ^a jövő is: az új beruházá­sok, a fejlődést meghatáro­zó döntések végrehajtása. Kiváló szövetkezet címet kapott tegnap a fóti Béke Termelőszövetkezet. A nagy­községi művelődési házban megtartott ünnepségen dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke nyújtotta át a kitün­tetést dokumentáló oklevelet dr. Kovács Árpád elnöknek. Az elmúlt esztendőben a tsz árbevétele meghaladta az 1 milliárd 250 millió forintot, nyeresége'pedig több mint 118 millió forint volt. E kiemelke­dő eredmények is bizonyítják, hogy a közös gazdaság tag­sága a többszöri egyesülés el­lenére ma már összefogva tá­mogatja a vezetés előrelátó tevékenységét. A szorgalom­nak köszönhető, hogy oly ki­emelkedő sikereket érnek el, mint tavaly a tojástermelés­ben vagy a tejtermelésben: 1981-ben egy-egy állattól át­lagosan 4 ezer 352 liter tejet fejtek, 14 százalékkal többet, mint két éve. A tegnapi ünnepségen, ahol kitüntetéseket, jutalmakat ad­tak át, ott volt Czár Meny­hért, a megyei pártbizottság munkatársa és Kovács Zol­tán, a TESZÖV megyei titkár­helyettese is. ★ A raktárcsarnok erre az alkalomra ünnepi díszt öltött a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat monori terű­Rusztikus függönyök Űj típusú füg­göny gyártását kezdték meg a Paszományárugyár budapesti üzemé­ben. Az úgyneve­zett rusztikus füg­gönyből előrelát­hatólag harminc­ezer négyzetmé­tert gyártanak majd kísérletkép­pen. A piaci fel­mérések szerint igen keresett lesz az új típusú füg­göny, amely poli­észterből és akril- ból készül. leti központjában. A tegnap délután az ünneplésé volt: tavalyi munkájuk, kiemelke­dő eredményeik alapján ki­lencedszer nyerték el a kiváló vállalat címet. Ezért nem kevesebbet tet­tek, mint messzemenően kiak­názták a lehetőségeket: tavaly tovább javították a nemesí­tett fajták termeltetését, eladá­sát, s jó vetőmaggal látták el nemcsak a hazai, hanem az egyre sokasodó külföldi part­nereiket is. Az eddig megtett utat összegezte ünnepi be­szédében Vámos Géza, a terü­leti központ igazgatója. ★ A kiváló cím birtokosa a TSZKER is, amely tavaly több mint 20 milliárd forint­nyi forgalmat bonyolított le. A közös vállalkozásnak, amely 1981-ben 110 millió forintos saját nyereségén túl összesen 140 milliós többletjövedelem­hez juttatta a közös gazdasá­gokat, mintegy félszáz Pest megyei mezőgazdasági nagy­üzem is tagja. A kitüntetést dr. Eleki János, a TOT fő­titkára adta át Mihály András igazgatónak. ★ Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben tegnap már hatodik alkalommal ve­hették át ünnepi közgyűlésen a kiváló termelőszövetkezet címet tanúsító oklevelet. Az eseményen ott volt — s átadta a kiváló címet — Balogh László, a Pest megyei párt- zottság titkára és Gyovai Pál, a TESZÖV megyei titkár­helyettese. A 4230 hektáron gazdálkodó szövetkezet tavalyi munkájá­ról Válóczi András, a tsz el­nökhelyettese adott számot. Többek között elmondta, hogy a szocialista brigádoknak meghatározó szerepük volt a sikerben, a 151 millió forintos termelési érték előállításában, s abban, hogy egy év alatt 23 millióról 32 millióra emelke­dett a nyereség. A közeljövő­ben hozzák létre központi darálójukat és takarmányke­verőjüket, az 500 férőhelyes növendékmarha-telepet, s a központi szociális épületet. Közélet Abrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, illetve Brahim Brahi- _mi vízügyi miniszter vezette a magyar—algériai gazdasági és műszaki-tudományos vegyes­bizottság hetedik ülését, amely tegnap fejezte be munkáját. Jaakko Numminen finn ok­tatási államtitkár, a finn—ma­gyar kulturális vegyesbizottság társelnöke pénteken elutazott hazánkból. Az államtitkár az Európában oktató finn nyelv­tanárok Visegrádon megtar­tott konferenciáján vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom