Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

mr pr.cta 1982. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK 3 Pest megye a BNV-n Minden árucsoportban szerepelünk Az iskolahálózat fejlesztése A megyei tanács végrehajtó bizottságának Uflése A—D p—sz, C, C—II, F, F2, E—sz, B, É—sz, J—sz. A té­vedések elkerülése végett: nem kódszómok megfejtésére kívánjuk inspirálni olvasóin­kat, mindössze azokat a pavi­lonokat és szabad kiállító te­rületeket jelöltük fent (az idei BNV betű- és szám jelzései sze­rint), ahol Pest megyei részt­vevőkre találhatnak a látoga­tók. Igaz, sokkal egyszerűbben is sommázhatnánk a vásári hely­zetképet: Pest megye beruhá­zási termékeit ott találjuk a bemutatóterület „minden kilo­méterkövénél”, — legalábbis valamennyi kiállított árucso­portban. Ez utóbbiakból össze­sen nyolc típus található a BNV-n. Képviselteti magát Négyévi tanulás után a ma­gyar néphadsereg és a BM határőrség hadnagyai, főhad­nagyai lesznek azok a fiata­lok, akik a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatói­ként készülnek élethivatásuk­ra. De a főiskola egyenruhás fiataljai között — mintegy 25 százalékos arányban — jelen vannak a sorkatonai szolgála­tukat töltők is. A leendő tisz­tek és a 18 hónapi kiképzésük után leszerelő honvédek ta­nulmányairól, életkörülmé­nyeiről tanácskozott tegnap a szentendrei főiskola ifjúsági aktívaértekezleté, amelyen a Honvédelmi Minisztériumot Mészáros Tibor ezredes, a tiszti és tiszthelyettesi kikép­ző csoportfőnök helyettese és Szántó Tibor alezredes, a po­litikai főcsoportfőnökség ifjú­sági osztátyának vezetője kép­viselte. Matuszka István ezredes, a főiskola pártbizottságának tit­kára nyitotta meg a tanácsko­zást, majd Tóth György ezre­des, a főiskola parancsnoká­nak politikai helyettese tar­totta meg referátumát, ame­lyet 19 felszólalás követett. Milyen feladatok hárulnak a katonai főiskola parancsno­ki és oktató-nevelői gárdájá­ra? A hallgatókból politikai, g Beszélgetésünk közben egyik ^ gödöllői ismerősöm úgy fogal- ^ mázott: bizony, oda kell- és érdemes figyelni arra, ahogyan S Vácszentlászlón csinálják! A N fél mondat valahogy megle- § pett, kissé váratlanul ért, hi- § szén valamelyest magam is is- merem a szentlászlóiak sok- S éves erőfeszítéseit, törekvéseit. S Igaz, kötetnyit lehetne írni § akárcsak erről az egyetlen szövetkezetről is: a napi küz- S delmet, amely megszüli az év S végi sikert, így is aligha lehet- ^ ne visszaadni. Hevenyészett § ccsetvonásnak tűnhet ilyen válalkozásba fogni, hiszen a S kétkeziek, s a vezetésben tcvé- S kenykedők közös akarata mó- § gött esetünkben is a sikeres fe tettek sora húzódik. Köznap, vasár- és ünnep­nap kovácsolódik a mezőgaz­daságban az eredmény. Ami­kor kell, összemosódik a haj­nal és az este a nappallal, így volt, s lesz talán mindig a földdel való birkózásban. A gépek sohasem dolgoznak ma­guktól. Nem ám, Vácszentlász­lón sem, ahol ma ünnep van: a Zöldmező Tsz kilencedszer nyerte el a kiváló szövetkezet címet tavalyi munkájáért, eredményéért. Legfőbb kincsünk a termőföld — A csaknem hatezer hek­táron gazdálkodó szövetkeze­tünkben a legnagyobb kincs­nek a termőföldet tekintjük, s minden talpalatnyi darabjának a megművelésére törekszünk — mondja Furulyás János el­nök. — Ami pedig a gazdasá­gi körülmények szigorodását illeti, ez arra késztet bennün­ket, hogy a rajtunk kívülálló megyénk a műszeriparban (Ganz Árammérőgyár, Gödöl­lő), a híradástechnika, iroda­gép és számítástechnika terü­letén (Mechanikai Művek. Texelektro, TRI-TON és még sorolhatnánk). Fémmeg­munkálás, kohászat árucso­portjában (Monori Mezőgép, Gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet és még sokan má­sok) az erősáram- és energe­tika területén (DKV, IMI) az építőiparban és a vízgazdál­kodásban (Béke Mgtsz, Fót; Regionális Vízmű) a jármű­iparban (Csepel Autógyár), könnyűipari gépgyártásban (ÉVIG ceglédi gyár) valamint a vegyipar, bányászat terüle­tén (SZKFI Százhalombatta, PEMÜ, stb.). harcászati vezetőt, kiképzés­vezetőt, a honvédség és a ha­tárőrség mindennapi életének irányítóit kell nevelniük, a sorállományt pedig olyan el­méleti és gyakorlati tudással kell felvértezniük, hogy azt a készség és jártasság szintjén tudja alkalmazni a haza vé­delmében. Az utóbbi évtizedben az in­tézményből kikerült tisztek 50 százaléka két éven belül az első tiszti beosztásánál egy- gyel magasabb szintű rangfo­kozatot kapott, négy éven be­lül pedig minden ötödik zászlóaljparancsnoki szintű beosztásra vált érdemessé és kitüntetésben is részesült. Az imponáló eredmények azonban a katonai főiskolán is a céltudatos, kitartó, fáradsá­gos munkából fakadnak. Ez derült ki a tegnapi tanácsko­záson is, amikor többek kö­zött arról folyt a vita, hogyan lehetne még nagyobb szám­ban bekapcsolni a fiatalokat a közművelődési munkába, az ifjúsági klubok és szakkörök életébe, a sportversenyekre való felkészülésben, s a főis­kolára érkező fiatalok beil­leszkedését miképpen lehetne tovább könnyíteni. okok, a költségnövekedések el­lensúlyozására jobb, tervsze­rűbb munkával válaszoljunk. A jövedelemkiesést egyebek mellett gazdaságosabb, takaré­kosabb termeléssel és új ter­melőhelyek kialakításával kí­vánjuk ellensúlyozni. Az elmúlt években ezt álta­lában sikerrel tették. Tavaly például úgy, hogy a szövetke­zet az eddigi legmagasabb nyereséget, 62 millió 354 ezer forintot könyvelhetett el, 66 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Növénytermelésükben az árunövények jó közepes ter­mést adtak, búzájuk átlaga meghaladta a hektáronkénti négy tonnát, a vetőmagnak ter­melt táblákon pedig 5 tonna fölött volt. Zöldségtermelésük húszéves múltra tekint vissza. Ez az az ágazat, amely külö­nösen nehezen produkál, hi­szen nagy a kézierőigénye, s a termelés költségei is magasak. Ennek ellenére Vácszentlász­lón úgy fogalmaznak, hogy e kultúra gazdaságosságát sem szabad csupán egy év eredmé­nyéből megítélni, noha egyre inkább érzik, hogy például a zöldborsónyereség a maga­sabb hozamok mellett is foko­zatosan csökken. A növénytermelésben igen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a takarmánynövények előállításának, művelt terüle­tük több mint harmadát, mintegy 2500—2600 hektárt foglal el a kukorica, a silóku­korica és a lucerna, ezen felül Már a vásár első napján élénk érdeklődést keltett egy kimondottan Pest megyei „koncentrált” kiállítóterület, nevezetesen a Pest megyei KISZÖV szervezésében felállí­tott szövetkezeti pavilon, ahol 17 szövetkezet igazolta termé­keivel: majdnem mindenhez ért, amit el lehet adni ország­világnak, ami piacképes és ke­lendő. Az ünnepélyes vásárnyitás napján meglátogatta a megyei szövetkezeti „monopóliumot” Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Rév Lajos, az OKISZ el­nöke, három helyettesének tár­saságában. A vendégek elismeréssel szóltak a megyei kezdeménye­zésről, és annak megvalósítá­sáról, valamint a kiállító szö­vetkezetek tevékenységéről. A látogatóknak dr. Bernáth Ti­bor, a Pest megyei KISZÖV el­nöke tájékoztatót adott arról, hogyan fejlődtek a részt vevő szövetkezetek arra a magas színvonalra, amelyet a bemu­tatott termékek fémjeleznek az idei BNV-n. A nyitás napján tett körsé­ta alkalmával a vendégek megtekintették a Mechanikai Művek BNV-díjas termékeit, a PEMÜ polliolefon csöveit, sze­relvényeit, a Pestvidéki Gép­gyár kábelipari és -klímabe­rendezéseit, az ISG vasporko­hászati gyártmányait, hideg­alakító szerszámait, az IMI — szintén BNV-díjas — speciá­lis motorjait — és megállapí­tották, hogy a megyei vállala­tok és szövetkezetek gyárt- mányszerkezete megfelel a nemzetközi igényeknek is. Kimondottan Pest megyei sajátosságnak nevezhetjük, hogy a kiállított termékek gyártásához, illetve gyárttatá- sához is szolgálnak ötletekkel a konstruktőrök. És, hogy a kivitelezés se lépje át a „me­gyehatárokat”, a rendezőknek, szervezőknek nagy segítséget nyújtott a Pest megyei — kö­zelebbről budaörsi illetőségű — Texelektro, illetve an­nak egyik részlege, a Tex­elektro Marketing Társa­ság. az igen hasznos melléktermé­ket, a zöldborsószárat is min­den évben hasznosítják. Tejgyűrű a főváros körül Mindebből kitűnhet: van mit takarmányozni. A Zöldmező Tsz-ben 1600 fejőstehenet tar­tanak. A teljes állománynak már több mint a háromnegye­de a holstein-frízzel kereszte­zett, a többi magyartarka. Ta­valy több mint 5 ezer 200 li­tert fejtek tehenenként, az idén az állomány jelentős ré­szénél az 5 ezer 800 litert sze­retnék elérni. — Jó érzés arra gondolni, hogy a tehenészetünk egyma­ga 21 millió forint nyereséget hozott — mondja Papp Mihály főállattenyésztő. — Az azonban tény, hogy bár vannak még tartalékaink az eredmények javításában, az év elején élet­be lépett kedvezőtlenebb sza­bályozók csökkentik az ágazat eredményességét. — Bizony minket most való­ban rosszul érinthetnek ezek a dolgok, mert csaknem tíz esz­tendei következetes munkával kialakítottuk a Budapest kö­rüli tejgyűrű egy részét — ve­szi át a szót ismét az elnök. Mindenesetre többféle mó­don próbálják ellensúlyozni a kieséseket. Ebben pedig figye­lemre méltó, hogy olyan tevé­kenységgel szándékoznak bőví­teni termelésüket, amely ép­penséggel a mező-, erdő- és vadgazdálkodás berkeiben van, Tegnap a megyeházán tar­totta ülését a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta azt a be­számolót, mely sokrétűen elemzi az általános iskolai há­lózat állapotát, a további fej­lesztés lehetőségeit, s összege­zi a feladatokat. A végrehaj­tó bizottság foglalkozott az­zal az előterjesztéssel is, mely Statisztikai adat és tény: az utóbbi 10 évben Pest megye általános iskolai hálózata 1353 tanteremmel gyarapodott. Te­hát a IV. és V. ötéves terv ideje alatt — szemben az eredeti elképzelésekkel —, 697-tel több új tantermet ve­hettek birtokba a pedagógu­sok. a kisdiákok. Semmit sem von le ennek az erőfeszítés­nek az értékéből, hogy szinte majdnem ugyanennyit (687!) kellett korszerűtlensége, rossz adottságai miatt bezárni. Ki­ugróan gyarapította a megye tantermeinek számát, ám ha az oktatás körülményeit vesz- szük szemügyre, kiderül, az erőteljes fejlesztések ellenére is kevés a tanterem! Az adott­ságokból kiindulva, ma is ott tartunk, hogy a korábbi terv­időszakhoz hasonlóan kiemelt feladat az általános iskolai hálózat fejlesztése Pest me­gyében. Míg 1970—75 között ezerrel, j 1975—77 viszonylatában mint­egy 5000-rel gyarapodott az általános iskolások száma. A magunk mögött hagyott terv­időszakban 15 ezerrel, 1981— 85 között pedig 13—14 ezres létszámnövekedéssel számol­hatunk. Tehát nemcsak a be­zárt tantermek, az agglomerá­ciós övezetben történő nagy­arányú beköltözés, o demog­ságot is vállalnak. A Valkón és a Vácszentlász­lón egykor sertéstelepként hasznosított épületekben ala­kították ki legújabban a vadkacsatenyészetet, amellyel nemcsak saját jövedelmezősé­güket akarják elősegíteni, de­vizát is hoznak vele népgazda­ságunknak. Tavaly már 15 ezer darabot hoztak a törzs- állományba. Az idén 147 ezer vadkacsát szeretnének értéke­síteni, zömmel a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság­nál és a Somonyai Vadfeldol­gozónál. De maguk is komoly elhatározásra jutottak: meg­kezdik egy feldolgozó üzem építését, amelynek évi kapaci­tása a teljes beüzemelés után egymillió körül alakul. Ipari és kereskedelmi ágazat Múlt évben kezdték, s a tervek szerint idén augusztus­ban adják át a szövetkezet új kenyérüzemét, amelyhez a technológiai berendezések is megérkeztek már. Különben építőágazatuk, kereskedelmi tevékenységük is jelentős, ök vállalták el a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem lakásai­nak építését, és az egyetem épületének renoválását is. Leg­nagyobb oktatási intézmé­nyünkkel fennálló szerződésük értelmében 1990-ig elfoglalt­ságot tudnak adni építőik sza­bad kapacitására. 3 Mindaz csak töredék, amiről 3 itt szó esett abból, ami a vác- 5 szentlószlói Zöldmező Tsz doi- 3 hozóinak erőfeszítéseit jellemzi. 3 Mert nem szóltunk még arról 3 sem, hogy gesztorságukban S működik a Galgatej társaság, § amelynek helyi üzeme 265 ke- 3 reskcdelmi egységet, üzletet, 3 harminc községet, négy várost. 3 azaz mintegy 150 ezer embert S lát cl naponta friss tejjel, tej- S termékkel. Fehér István a környezet védelmének je­gyében a veszélyes és mérge­ző vagy fertőző hulladékok el­helyezésének, megsemmisíté­sének tennivalóit határozza meg Pest megyében. Ugyanak­kor döntött a testület a me­gyében dolgozó pedagógusok, népművelők, könyvtárosok bé­rének korrekciójáról is. Az Iskolahálózat elavult, szétaprózott, korszerűtlen. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai is ezt jelzik: az általános iskolai osztályter­mek 57 százaléka olyan épü­letben van. mely nem is isko­la céljára létesült, mégpedig 1945 előtt. A városok közül Cegléden ez a mutató 60 szá­zalékot jelez, Nagykőrösön negyvenet, de a községek is­kolái közül a nagykátai, a monori, a budai, a ceglédi já­rás intézményeinek a helyze­te a legrosszabb (itt a százalé­kos arány 68—70). A dabasi, a gödöllői, a ráckevei járás iskoláinak adottságai is mini­mális eltérést mutatnak. Sok­szor 5—6 vagy még több he­lyen oktatnak a pedagógusok, s ezeknek a tantermeknek 20 százaléka a központi épülettől 200—1000 méterre van, de nem ritka a nagyobb távolság sem. ráfiai hullám is belejátszik abba, hogy az utóbbi tíz év­ben a helyzet lényegesen nem javult. Pedig kiemelt iskola­program vált valóra Pest me­gyében. A dabasi és a budai járásban a tantermek 22 szá­zaléka, a gödöllőiben 27, a ráckeveiben 23, a váciban 37 százaléka épült az utóbbi tíz évben. Ez is a már említett tényre utal: az agglomerációs övezet járásaiban a betelepü­lések nagyarányú fejlesztése­ket igényelnek. Az egyszerű technológiák alkalmazása, a helyi tanácsok célirányos, A megye sajátos helyzetét jelzi az is, hogy immár két évtizede nincs elég szakkép­zett pedagógus. Az oktatás személyi feltételeit csak a ké­pesítés nélküliek folyamatos és szinte változatlan mértékű al­kalmazásával lehet biztosíta­ni. Sokat enyhítene e kró­nikus (s a jövő szempontjából korántsem veszélytelen helyze­ten!) gondon, ha az esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbé- ki kihelyezett tagozata önálló­ságot kapna, s Pest megyének képezne pedagógusokat. Az adottságok, a megye sa­játos helyzete a VI. ötéves tervben az oktatáshoz kapcso­lódó tennivalókat is meghatá­rozta. A tanulók létszáma leg­intenzívebben továbbra is az agglomerációban növekedik, valamint a városokban és a nagyközségekben. A feszültsé­gek levezetését szolgálja, hogy a fejlesztések csaknem ötven százaléka (344 tanterem) az agglomeráció településein va­lósul meg. De az ütemezés szerint csak 1984—85-ben ké­szülne el 243 tanterem, s szolgálná 85-től az oktatás céljait. Ez megoldhatatlan helyzet elé állítaná a már most gondokkal küzdő települése­ket. Éppen ezért 150 tante­rem létesítését előbbre hozzák s az eredetileg tervezett mel­lett 1983-ban további 80, a következő évben 70 tanterem felépítésére kell, hogy sor ke­rüljön. A szükséges felújítá­sok, korszerűsítések mellett. A testnevelés feltételeit javít­tervszerű gazdálkodása, az Is­kolákat patronáló gazdasági egységek, szocialista brigádok, a szülők tevékeny részvétele járult hozzá az eddigi sikerek­hez. Míg országosan a dél- előttös-délutános tanítás, te­hát az úgynevezett kettősvál­tás aránya a tanulók 26,1 szá­zalékát érinti, addig Pest me­gyében 42,4-ét. Nagy létszámú tanulócsoportok, zsúfoltság ma Pest megye iskoláinak jellem­zője. A városok közül különö­sen nehéz a helyzet Érden, az agglomerációban Gyálon, Ke- repestarcsán, Vecsésen, Ha­lásztelken, Szigethalmon. Po- mázon, Foton. S épp így Mo- noron, Nagykátán is hasonló gondokkal kell szembenézni. Az iskolai hálózat helyzeté­nek alakulása természetesen befolyásolta a napközi otthoni ellátás fejlesztését is. Pedig mind a negyedik, mind az ötödik ötéves terv ideje alatt, a napközi otthoni ellátás a tervezettet meghaladóan nőtt. E célt szolgáló terem elvétve akad, s a csoportok többségét az osztályokban helyezik el. A helyhiány, az étkezési lehető­ségek behatároltsága miatt került előtérbe a diákétkezte­tés, mégpedig a vendéglátó vállalatok belépésével. A mai gyakorlat azonban nem az igazi, a vállalatok inkább az iskolai főzőkonyhák átvételét szorgalmazzák, ez pedig nem jelenti, nem is jelentheti az adagok számának növelését. A gondok között szerepel az is, hogy 1979-től az új tanterv­hez szükséges eszközök beszer­zésére az anyagiak hiánya miatt nem volt sok lehetőség. így aztán egy-, illetve kétesz- tendős lemaradást kell behoz­ni. Erre a célra ebben az év­ben 18 millió forintot költenek — s az sem árt, ha az eszközö­ket használják, nem porosod­nak azok a szertárakban. Ugyancsak pénzkérdés a test­nevelés feltételeinek biztosítá­sa. De a megye 93 általános is­kolájában nincs tornaterem, tornaszoba. Ugyanakkor 104 intézménynek csak kisméretű tornaszobája van. Kényszer- megoldásként (bár ez sem megvetendő!) az iskolák a pat­ronáló üzemek segítségével sok helyen szabadtéri sportpályá­kat alakítottak ki. De ebből is kevés van! Mindössze két vá­rosnak, Szentendrének és Százhalombattának van tan­uszodája. ja az 57 tornaterem elkészülte, a napközi otthoni ellátást pe­dig az a szándék valóra váltá­sa: az iskoláskorúak ötven szá­zaléka részesüljön benne. A döntés megszületett, ma pedig a 150 tanterem megépí­tését kell előbbre hozni. A feladat nem kicsi. Szükség lesz újra a közösség erejére is, a társadalmi összefogásra. S en­nek szép példái vannak szű- kebb pátriánkban. Nem kell különösebben bi­zonygatni, hogy a tanulók szá­mának gyarapodása milyen plusz feladatok, nagyobb meg­terhelés elé állítja a pedagó­gusokat. S ebből a többlet- munkából jut még a népneve­lőknek, a könyvtárosoknak Is. A megyei tanács végrehajtó bizottság? a körülményeket mérlegelve döntött úgy: anya­gi elismerésüket növeli, s az alacsonyabb jövedelmű pálya­kezdő pedagógusok, közműve­lődési szakalkalmazottak sze­mélyi alapbérét korrigálja. A bérkorrekció fedezetét a me­gyei tanács saját, központi költségvetéséből biztosítja. Mégpedig úgy, hogy a kulturá­lis ágazatban működő pálya­kezdő pedagógusok és közmű­velődési szakalkalmazottak személyi alapbérének megyei átlagban negyven százalékkal, egyéb, a feltételeket tekintve még rosszabb helyzetben okta­tóknál 42-vel, míg a többi pe­dagógus és szakalkalmazott alapbérét harminc százalékkal emeli 1982. július elsejével. V. E. Ifjúsági aktíva a főiskolán Hivatásuk a katonapálya Cs. S. L. Zs. Vácszentlászlóra érdemes figyelni Úrrá lettek a nehézségeken s persze némi ipari foglalatos­Kíugró gyarapodás tíz esztendő alatt, s mégis kevés a tanterem Újabb 13—14 ezer gyerek kér helyet a padokban főleg az agglomerációban r Atprogramozott, előrehozott tervvel — bérkorrekció pedagógusoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom