Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1982. MÁJUS 19., SZERDA Istápoló szövetkezetek Szakcsoportok járásszerte Az elmúlt években bebizo­nyosodott, hogy a nagyüzemi mellett a kisüzemi áruterme­lésnek is megvan a létjogo­sultsága, ha azok összhangját sikerül megteremteni. A kis- árutermelést a fogyasztási szövetkezetek hagyományosan, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek ugyancsak régóta istápolják. Az utóbbiak eseté­ben a háztáji kisárutermelés integrálásáról beszélünk, ami­be a közvetlen segítségadás éppúgy beletartozik, mint az állatok, termények fölvásárlá­sa, továbbítása a feldolgozó, a kereskedelmi cégek részére. Mázsa, kiló Sokat foglalkoznak a ház­táji árutermelés szervezésével a Gödöllő és Vidéke Áfésznél is, amelynek hét szakcsoport­ja tömöríti szervezeti keretbe a gazdálkodókat, a kertészke­dést, az állattartást hobbiként, de haszonnal űző ipari mun­kásokat, értelmiségieket. Ennek az áfésznek a szak­csoportjaiból csaknem tízmil­lió forint értékű élelmiszert vásároltak fel tavaly. Egy év alatt szép summa ez, hiszen ebben a körben nem tonnák­ban, hanem olykor csupán mázsában, néhány kilóban mérik a tömegszerű ered­ményt. Ami pedig a forintokat Illeti, arról el lehet mondani: a bevétel bizony nem mindig áll arányban, mármint ked­vező arányban a kiadások­kal, hiszen a ráfordítási költ­ségek nagy része a kisáruter- melők esetében is növekedett. Éppen ezért van értelme, je­lentősége annak, hogy az áfész is támogatja, foglalkoz­tatja őket. A kertészeti szakcsoport tagjai például huszonkilencen vannak, s három és fél hek­táron gazdálkodnak. Az ő leg­fontosabb feladatuk is az ön­ellátás, s a családi szükségle­teken felüli termékek értéke­sítése. Az utóbbi alatt az ér­tendő, hogy egy év alatt tizen­ötezer forint értékű termé­ket adtak át az áfész boltjai, kisebb egységei számára. A jövő még biztatóbb, hiszen a kertészeti szakcsoport tagsá­gának fele meggyfát, a töb­biek ribizlit és egrest telepí­tettek, a gyümölcsösök tehát pár éven belül termőre for­dulnak. Ezekből megint csak bolti áru lehet, amely a helybeli el­látást javítja, ha a termelést továbbra is okosan szerve­zik, segítik az illetékesek. Persze, kár lenne szépíteni a dolgot: az áfészban arról is számot adtak, hogy néhányan elhanyagolták kertjüket, nem művelték rendszeresen. Ezeket felszólították, hogy kizárják őket a szakcsoportból, hiszen új vállalkozókban nincs hiány. Az iméntihez hasonló nagy­ságú a gödöllői áfész méhész szakcsoportja, amely az idevá­gó Nektár fantázianévvel ren­delkezik. Egy év alatt 154 mázsa mézet értékesítettek a szövetkezeten keresztül. Ez megint az a mennyiség, amely a saját szükségleten felül mu­tatkozott. A tagok részére a szövetkezet húsz százalékos kedvezménnyel adja át a méh- tartáshoz szükséges gyógysze­reket. Kedvezmény, felár Mennyiségi felárat fizetnek azoknak, akik méhcsaládon­ként húsz kilogramm mézet adnak át. A tervezett segítség hatása, úgy tűnik, nem ma­radt el: erre az évre százhat­van mázsa méz értékesítésére kötöttek szerződést a tagok a szövetkezettel. Ennek ellenére van olyan tapasztalat is. hogy hiába az áfész által ígért, korábbinál kedvezőbb ár, a méz jelentős részét szabad­piacon értékesítik, ahol ma­gasabb összeget kapnak érte. Kisállattenyésztő szakcso­portjuk tevékenysége kétirá­nyú: nyulat tenyésztenek és tojást termelnek. Tavaly har­mincötén több mint egymillió tojást adtak el a szövetkezet­nek, nyúlértékesítésük a ter­vezett háromszáz mázsával szemben csaknem négyszáz mázsa volt. Az áfész. árrése terhére, kilogrammonként öt­ven fillér támogatást nyújt a szakcsoportnak, továbbá biz­tosítja az ingyenes állategész­ségügyi ellátást. Önköltségi áron adja át számukra a nyúlketrecet, a tojóállományt, s kamatmentes szerződéses elő­leget is ad. Sajátosság szerint Nemcsak Gödöllőn, hanem Csömörön és Mogyoródon is működik egy-egy szakcsoport­ja a gödöllői áfésznek. Csö­mörön a kisállattenyésztők, tizenhatan, egy év alatt 174 mázsa élő nyulat értékesítet­tek, az idén 190 mázsára kö töttek szerződést. Mogyoródon kertészeti és kisállattenyésztő szakcsoport van jelenleg, harminc taggal. Vezetőségük nagy gondot for­dít a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldség-, gyümölcs­termeltetés irányítására: el­nökük levélben kereste meg mintegy nyolcszáz üdülőtelek, illetve parcella bérlőit, hogy tevékenységüket összehangol­hassák, esetleg a szakcsopor­tot erősítsék. Jó propaganda volt, hogy a helyi felvásárlótelepen — ideiglenes jelleggel — gyü­mölcsfacsemetéket is árusítot­tak a háztáji ültetvények fel­újításához. A mogyoródi szak­csoport egyébként egy év alatt 5 ezer 300 nyulat adott el a szövetkezetnek. Fehér István Tegnap az Igazolványt Tegnap délután adták át a városi KISZ-vezetőképzőt vég­zett fiataloknak az erről szóló igazolványt. Egy éve huszon­négyen, sport- és kultúrfele- lősök, alapszervezeti titkárok­nak indították a tanfolyamot, amit most tavasszal sikeresen befejeztek. Alvó lakótelep? Kevés az üzlet, a szolgáltatás Hat kiskereskedő próbálkozott Panaszkodnak, s úgy tűnik joggal, a Magyar—Szovjet Ba­rátság lakónegyedben élők. Azok, akik családi megbízott­ként vagy háziasszonyként be­vásárlásra indulnak a telepen. Tágíthatjuk persze a kört a bevásárláson túlra is, mert éppenséggel, ami az alapvető élelmiszerellátást illeti, abban talán nincs különösebb hiány, erről a Vác és környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat üzlete gondoskodik. De aztán, ahogy mondani szoktuk: mintha elvágták vol­na, s a közeli vegyes magán- kereskedésen kívül semmi­lyen kereskedelmi szolgáltatás nincs. Nem tekinthető annak a zöldségbolt sem, amely most megint gazdátlan. Ebben az üzletben tíz év alatt leg­alább hat kiskereskedő meg­próbálkozott, a legutóbbit szép áruért és udvariasságáért di­csérték is sokan, de úgy lát­szik, neki sem érte meg az üzlet, mert ezen a tavaszon nem nyitott ki sem ő, sem he­lyette más. Az említett na­gyobb élelmiszerüzletben van ugyan zöldségárusítás, de a választék nagyon gyenge. Az tény, mindenki szeretné a lakásához, az otthonához, a konyhájához közel megvenni azt, ami a főzéshez, étkezéshez szükséges, és ez ma már jo­gos igény. A kereskedelmi, vendéglátói és egyéb szolgál­tatásokat illetően nem aka­rok összehasonlítást tenni a város többi negyedei és az említett telep között, de elég ahhoz egyetlen séta, körbejá­rás ott és másutt, hogy akár a gyakorlatlan kereskedői szem is észrevegye a különbséget. S ez nem elfogultság. A Magyar —Szovjet Barátság lakótelepen nincs férfifodrász, zöldséges, újságárus (postaládát csupán egy-két éve tettek ki az ille­tékesek), nincs ruhatisztító, és még több minden, amiért az ott élőknek el kell men­niük messzebbre, mert hiszen sokan nem a városközponton keresztül mennek haza. Ez a telep valóban alvóne­gyed csupán? Ellátására több gondot kellene fordítani. S úgy, hogy az üzletek az egy­úttal a forgalmas Dózsa György út felől legyenek, ne úgy eldugva, mint az egykori, vegetálásra ítélt zöldséges pa­vilon. F. L Országos pályázat Túrái gyerekek sikere Szép sikert értek el a túrái általános iskola képzőművé­szeti szakkörének tagjai. A Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum minden évben meghirde­A jobb ellátásért Garázsból műhely lesz Akik megtalálhatják számításaikat Tizenöt műhelyt és üzletet alakíthatnak ki a gödöllői Szabadság út és János utca sarkán épülő négyemeletes ház alagsorában az arra vállalko­zó szolgáltató kisiparosok, il­letve kiskereskedők. A 20—25 négyzetméter alapterületű, eredetileg garázsnak szánt he­lyiségekben nyílik erre mód. Eddig a garázst másra nem lehetett felhasználni, újabban azonban a fővárosban és két megyében kísérletképpen pró­bálkoznak ilyesmivel. A helyiségekben nagy átala­kításokat nem szabad végezni. Egyrészt ez a tény, másrészt az egyéb kikötések meghatároz­zák milyen szakmák jöhetnek egyáltalán szóba. Nem lehet zajos, és másfajta ártalomnak sem tehetik ki az ott lakókat. Vagyis finomabb kisipar jöhet számításba. Pedikűrös, koz­metikus, fazekas érdeklődött eddig. A lakosság igényeit te­kintve, illetve azt, hogy miből mutatkozik hiány Gödöllőn, bőrdíszműves, cipész, mű­stoppoló, rádió- és tévéműsze­rész, kalapos alighanem meg­találhatná számításait. Ami a kiskereskedőket ille­ti, egy műszaki és villamossá­gi cikkeket árusító üzlet fölte­hetően szintén kifizetődne. Egy-egy ilyen garázs előre­láthatólag 60—70 ezer forint­ba kerül. Az OTP-től a szoká­sos műhelylétesítési kölcsön ebben az esetben is igényelhe­tő. ti a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című országos pályázatát. A túrái szakkörö­sök az idén is elküldték ilyen témájú munkájukat. Az országos kiállításra a batikok, kerámiák és dolgozatok mel­lett majdnem ezerötszáz gyer­mekrajz érkezett. Ebben a né­pes mezőnyben született a tú­rái siker. Mészáros Ferenc hatodik osztályos tanuló Fólia alatt cí­mű munkája a legjobb tizen­három díjazott rajz között sze­repel. (A tizenhárom között nem rangsorolták a rajzokat.) Szerepel még a kiállításon Böőr Henriett ötödikes, Nagy Attila és Vidák Tamás hato­dikos, őszi Zoltán negyedikes és Morvái Szabolcs másodikos tanuló képe. A gyerekek si­kere Pataki Tibor szakkör-ve­zető munkájának is dicsérete. m NYAI K0 NYVI HÍREKBB Kovács Jánosok utódai Visszatérők és első üdülők A kartali Petőfi Termelő­szövetkezet autóbusza ezen a szombaton kora hajnalban in­dul. Hosszú út áll előtte. A szövetkezet dolgozóinak egy csoportját viszi Hévízre, a szö­vetkezet üdülőjébe. — Ez még csak egy hétvégi kiruccanás — mondja Sándor János gépko­csivezető. — Vasárnap este jö­vünk vissza, az utazók pihen­nek, kikapcsolódnak és hát Hévízen télen-nyáron lehet fürdeni. Az asszonyok népes tábora, mert zömmel ők utaznak most, nevetve ad igazat Sándor Já­nosnak és egységesen állítják: a hévízi tó vizének gyógyha­tású. megszünteti a reumát, el­mulasztja a csontokból a téli megfázás nyomait és felfrissí­ti a testet, megerősíti az izmo­kat a nehéz tavaszi, nyári munkákra. Jön a család Dolányi Sándor személyzeti vezető szervezi, bonyolítja le a szövetkezetiek üdültetését. Az idei első csoportot is elkíséri. — Ez mindig ünnepi esemény szövetkezetünk életében — mondja érdeklődésemre. — Harmadik éve biztosítjuk tag­jaink szervezett üdültetését. Az elmúlt időszakban sokan vol­tak, akik éppen ezzel a lehe­tőséggel élve, ötven-hatvan éves korukban látták meg a magyar tengert. — Az a szokás alakult ki, hogy az előszezonban a kü­lönböző munkahelyi kollektí­vák, szocialista brigádok egy- egy hétvéget töltenek az üdü-' lobén, majd az igazi szezon­ban — júniusban, júliusban, augusztusban — a legtöbben családostól visszatérnek. Az idény június másodikéval kez­dődik és augusztus huszonki- lencedikén fejeződik be. Há- romszáz-háromszázötven szö­vetkezeti tag vendégeskedhet Hévízen. Megtanulnak pihenni Az üdülő felkészült a ven­dégek fogadására, Szabó Lajos gondnoktól tudom, hogy az épület szobáit frissen festet­ték, mázolták az ajtókat, abla­kokat, újonnan lakkozták a lambériát, néhány szoba par­kettáját kicserélték, de gon­doskodtak új ágyneműről, szőnyegekről, függönyökről is. — Az első osztályú szállo­da sem lehet különb — di­csekszik Szabó Lajos, aki a Hévízre érkezők között mindig örömmel ismeri fel a visszaté­rők arcát, akiket barátként fo­gad, de természetesen örül az először üdülőknek is, akiket úgy kell megtanítani a pihenés élvezésére. — Mindenki elkezdte egy­szer — mondja a gondnok —, s az a meggyőződésem, aki egy­szer megkóstolja a kikapcsoló­dás szépségeit, az évenként visszavágyik. Hogy mit nyújt az üdülő a szobákon kívül, arra a kérdés­re is szívesen válaszol Szabó Lajos. — Van televíziónk, vannak játékaink. Gazdagon felsze­relt konyha várja a főzni aka­rókat. A közelben található élelmiszerbolt, s több kisven­déglő, ahol az étkezés bőséges és viszonylag olcsó. Szí­vesen bemutatom az érkezők­nek Hévíz és környéke neve­zetességeit. Egész idényben — Látnivalókban bővelke­dik ez a vidék. Zalakaros strandja is várja a fürdőző- ket. Sümeg a történelmi múl­tat kutatóknak kínál látnivalót. Tapolca barlangfürdője és az ottani Malom-tó a romantikát kedvelőknek ígér sok élményt, de Zalaegerszeg szabadtéri néprajzi múzeuma sincs mesz- sze, Keszthely hírességei pe­dig itt vannak a szomszéd­ban. — Hétvégi kirándulásaink­nak is mindig van valami kiegészítő programja a fürdés mellett — tájékoztat Dolányi Sándor. — A keszthelyi vá­rosnéző séta soha nem ma­rad el, és mindig nagy sikere van a Majorsági Múzeum lát­nivalóinak. — Az idősek nemzetközi éve adta a szövetkezet vezetőségé­nek az ötletet — folytatja a személyzeti vezető —, hogy ebben az évbeh nyugdíja­sainknak is lehetővé tegyük az üdültetést. Eddig az volt a gyakorlat, hogy nyugdíjasaink csak májusban vagy szeptem­berben vehették igénybe az üdülőt. Most ezt a lehetőséget az egész idényre kiterjesztet­tük. Gondolkodunk azon is, hogy a munkahelyi kollektí­vákhoz hasonlóan egy-egy hét végén csak nyugdíjasoknak indítjuk az autóbuszt. Levéltárak búvárainak Kezemben a szövetkezet ál­tal kiadott és a tagokhoz el­juttatott stencilezett kiadvány, amely a Tájékoztató az 1982. évi üdültetési lehetőségekről címet viseli. Levéltárak késői kutatóinak lesz olyan izgal­mas olvasmány, mint az a fel­hívás, amelyben Kovács Já­nost, akinek lánya most Hé­vízre utazik, arra szólítot­ták fel, hogy lovait, s egyet­len tehenét, valamint boroná­ját. ekéjét, vetőgépét adja át a leltározó bizottságnak. Fercsik Mihály Született: Mácsár László és Dolányi Rozália: Zoltán és Tamás; Marosvölgyi Zoltán Tamás és Fajzon Judit: Me­linda; Verebi Károly és Ká­poszta Mária: András; Hege­dűs Ferenc és Szabó Ilona: Csaba Ferenc; Bodnár Ferenc és Herczeg Éva Gabriella: Zsolt; Berkes Károly és Rácz Judit: Barbara; Horváth Imre és Korecz Mária: Anita Mó­nika; Minárovics Gábor és Pozsár Margit: Krisztina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Iványi Tibor és Skerlanitz Judit Magdolna; Németh Imre és Petényi Erzsébet Mária; Ökrös László és Bazsó Brigitta; Schier Tamás és Fábián Ildi­kó Aranka; Pintér Tibor és Mócsa Margit; Freiberger Im­re és Takács Györgyi; Dajka József és Radics Magdolna; Varga János és Nyitrai Mária; Madarász István Péter vés Sze­keres Mária; Mengyi Lajos Emil és Hegedűs Ilona; Tóth Ferenc és Baptista Ofélia; Ga- rasanin Péter és Mészely Má­ria; Iványi György Tibor és Szekeres Anikó. Elhunyt: Darics Rozália, Bu­dapest I., Attila út 133; Óber­na Jánosné Torma Mária, Gö­döllő, kastély; Palásti Jenőné Ladányi Erzsébet, Gödöllő, Nap utca 26; Dobosy István, Veresegyház, Szent Imre utca 1.; Kertész Gyuláné Vida Judit Mária, Gödöllő, kastély. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Iskolás lesz a gyermekünk, a sorozat második előadása. A család és az óvoda szerepe az iskolára való felkészítésben. Előadó: dr. Vekerdy Tamás pszichológus. Vendégek: a vá­ros óvónői. 17.30 órakor. Rajzfilmek vetítése a PÁÉV munkásszállón, 19 órakor. . Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10—15 óráig, logopédiai ta­nácsadás, 16 órakor. Majmok bolygója. Színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott!, 4, 6 és 8 órakor. Az áruház előtt Szerencsés nyertesek Tizenöt évvel ezelőtt bocsá­tották ki először a borítékos sorsjegyet, amelynek a lottó­hoz és a totóhoz hasonlóan nagy a keletje. Itt Gödöllőn is, ahol az OTP-fiók és a totó­lottó iroda éppen hatszor köl­tözködött az említett időpo it óta, de mindenhová követik azok, akik szeretik kipróbálni szerencséjüket. Április végén az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottóigazgatósága, az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatal megbízásából 18 millió sorsjegyet hozott forgalomba. Tavaly több mint 222 ezer bo­rítékost vásároltak meg Gö­döllőn, az idén a mostani ak­cióban 140 ezret kínálnak. S nemcsak a totó-lottó irodában hanem bizományosokon ke­resztül is. Közülük a legis­mertebbek mindig az Áfész- áruház előtt ütik fel a tanyá­jukat, s azok a szerencsés nyertesek, akiknek 500 forin­ton aluli nyeremény jut, hely­ben kapják meg a pénzt. Cs. J. Állsttenyésztők Pécelen végeznek Az idén hatvanhat fiatal fe­jezi be tanulmányait, s sze­rez állattenyésztő szakmun­kásképesítést a péceli Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolában. Minden tanulójuk megyénkbeli, s amint hírlik: nincs elhelyezkedési gondjuk, mindegyikőjüknek megvan a helye. Sőt, jelenleg nagyobb a szakmunkások iránti igény, mint amennyien befejezik az iskolát Pécelen. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom