Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Műsiidéki környezet Védett már a városközpont Felújítani, azt lelhet Cegléd olyan alföldi város, amely legszívesebbe« újkori arcát mutatja a rácsodálkozó- nak. Nem épültek a ynúltban sem építészeti remekei; nem voltak barokk palotái, gótikus épületei, copf stílusú polgár­házai. „Cegléd városában ke­vés műemléket találunk, rész­ben a sok pusztítás miatt, rész­ben pedig azért, mert Cegléd ■»jobbágy város« volt és így békés időkben sem tudott anya­giak hiányában kiemelkedőt alkotni. Pedig ez a vágy meg­volt Cegléd népében” — ol­vashattuk a Ceglédi séták cí­mű, két és fél évtizede megje­lent múzeumi kiadványban, Nagy Dezső igazgató tollából. Ám a helytörténészek és idős, szívvel-lélekkel lokálpatrióták nem is az efféle műemlékek hiányát fájlalják, hanem azt, ami már csak volt és azt, ami épp az utóbbi évtizedek során megy lassan veszendőbe. Amit nem sikerült foggal-körömmel megóvni, jóra való tervek és anyagiak híján, körültekintés, és nem anyagi, hanem doku­mentációs értékelése hiányá­ban. Nem arról van szó, hogy őrizgetni kell minden tornácos- zsúpos, szúette gerendás, ezerszer javítva is omladozó lakot. Attól, hogy valami em­beröltőket kiszolgált, még nem biztos, hogy műemlék, műem­léki jellegű vagy városképi je­lentőségű. Pro és kontra, rész­ben ezért múlt. aminek mara­dandóvá kellett volna válnia és ezért áll, ami egyszerűen csak a funkcióját tölti be. Helytelen volna azt állítani, hogy egy s .más városrendezés folytán ment volna veszendő­be, hiszen akkora és oly vá­rosrendezést Cegléd meg nem ért. Ha néhány pusztult, ma­radt még „olyan", s „hasonló”. Ám, ezeket már számba kell venni, óvni kell. Most, hogy Cegléd távlati, városfejlesztési terve készült, magasabb, illetékes fórumok is odafigyeltek. Így történt, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség, az építési és vá­rosfejlesztési miniszter 38/1965. ÉM. számú utasítása 2. parag­rafusának 1. bekezdése C. pontjában, valamint a műem­lékvédelemről szóló 1/1967 (I. 31). ÉM. számú rendelet 5. pa­ragrafusának 2. bekezdésében adott felhatalmazás alapján, egyetértésben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési főosztályával, határozatot hozott Cegléd bel­városa műemléki környezeté­vel kapcsolatban. Műemlék környezetté jelöl­ték a városközpontot, vagyis a Dózsa György utca. Szív utca, Teleki utca. Beloiannisz utca által határolt területet. Ez azt jelenti, hogy az e körzetben található épületek, ingatlanok küllemén, formáján változtat­ni csak a műemléki hatóságok előzetes engedélyével lehet, an­nak előírásai szerint. Építeni, toldani, ajtót-ablakot cserélni, korszerűsíteni, vagy például akár fákat kivágni csak az engedély birtokában lehet. Mindezzel nem a tulajdonosok elképzelésének szabnak határt, hanem inkább igyekeznek olyan javaslatot, megvalósítha­tó változtatásokra engedélyt adni. amely Cegléd városköz­ponti képét és a tulajdonosok igényét egyaránt szolgálja. ívta A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1982. MÁJUS 15., SZOMBAT áz albertirsai öregekért Tudjanak minimrászorilérél A lakosság létszámához vi­szonyítva Albertirsán is nőtt az idős korúak aránya az utób­bi években. Ám így is a járás legfiatalabb községe ez, a la­kosság átlagéletkorát tekintve. Társadalmunk nemcsak az ak­tív korban levők életszínvona­lát. szociális helyzetét kíséri figyelemmel, hanem igyekszik gondoskodni a munkában meg­fáradt. idős emberekről .is. A feladatként a tanácsok részt vállalnak a segítésükből, gon­dozásuk megszervezéséből. Segély és gondozás Az idős korú emberek több­sége rendszeres jövedelemmel rendelkezik Albertirsán. egy részüket a család tartja el. Egyedül, család és hozzátarto­zók nélkül többen élnek, ők még el tudják látni önmagu­kat, képesek létfenntartásukról gondoskodni, de néhány év múlva valószínű, hogy a társa­dalom segítségére szorulnak már. Jelenleg társadalmi gon­Csi^éssieS jár a mezőőr A Jó gulyást fogadott a szomszéd Egy csöndes csemői hétköznapra esett a találkozásunk. A tavaszi határt szemlélvén már messziről feltűnt a szőlőkkel, szántókkal szabdalt táj távoli pontján a közeledő fogat. A Ze- torpkhoz, pótkocsis vontatókhoz, növényvédő masinákhoz, te­her- és személyautókhoz szokott szemnek múltat idéző volt a látvány: nicsak, mintha egy ispán vagy kasznár közeledne. mi következik. Ráadásul még egy ismerőse is arra haladt éppen, és nem állta meg szó nélkül: — De jó gulyást fo­gadott, szomszéd! — Egyébként kölcsönös tiszteletben élünk. Én a pus­kámat sem hordom magam­mal, csak bajnak volna ná­lam. Igaz, néha szabálysértési feljelentést kell tennem, de a kisebb, ritkán előforduló kihá­gásokat el lehet intézni embe­ri szóval. — Csak a tsz-töl van meg­bízatása? — Elég lenne az is, hiszen most is kilenc helyen kell őr­ködnöm, ahol gyérítik az er­dőt, de mert ilyen örökmozgó ember vagyok, rám bíznak mást is. A községi tanácstól olyan jogot kaptam1, amellyel — bizonyos esetekben — hely­színi bírságot is kiszabhatok. csekktömböm, s ha elő­Közben tempós ügetésben már előttünk is volt a kétke­rekű jármű, ülésén kisterme­tű, csizmás, kalapos mokány magyarral. Járművünket las­sítva intettünk, s kértük meg­állásra. A gyeplűszár jelzésére alábbhagyott a kocogás, meg­állt a ló is. Így kerültünk is­meretségbe Demjén Gézával, a csemői November 7. Tsz me­zőőrével. A közös kártevői — Nagyon otthonosan mo­zog a határban. — Ügy ismerem, mint a te­nyeremet. Három éve mentem nyugdíjba a postától, mint kézbesítő, akkor szegődtem el a szövetkezethez — hangzik a válasz. — Mekkora terület tartozik magához? — A község szélétől a pa­csi, meg a lajosmizsei határig. Azt, hogy hány hektár, még sohasem mértem meg. Az em­berekkel viszont jó ismeret­ségben vagyok, s még azt is tudom, melyik jószág kié. Ez azért fontos, mert tanyás vi­déken sok az állat, s ha kien­gedik, őrizetlenül hagyják, könnyen kárt tesznek a közös­ben. Nekem az a dolgom, hogy mindenre 1 figyeljek, s lehető­leg megakadályozzam a veté­sek lelegeltetését, meg általá­ban védjem a közös vagyont. — Milyen tapasztalatai van­nak? — Az emberek jelentős ré­sze tisztességes, nem nyúl a máséhoz, így a tsz-éhez sem. Persze van néhány renitenske­. dő, akiknek meggyűlik a ba­juk velem. Az én hivatalom nem napi nyolc órára szól, ha­nem kötetlen. Saját belátásom szerint végzem a munkámat. Tudom, mikor engedik ki a nagy disznót, meg a tehenet. Általában akkor, amikor úgy gondolja a gazda, hogy már elült a forgalom. Puska helyett csekk — Hogyan vélekednek ma­gáról? — A múltkoriban néhány jószágot megcsíptem a rozs­ban. Terelgettem vissza a ta­nyába/ Előjött a gazda, vakar- gatta a füle tövit, mert tudta, Van veszem, a vétkesnek fizetni kell. A leggyakoribb eset, hogy az építkezők közterület­foglalási engedély nélkül tá­rolják az utcán az építőanya­got, mások szeméttel csúfít­ják a dűlőutakat, művelt táb­lák mentén. Lóháton fürgébb — Ügy látszik, szereti a lo­vat. — De még mennyire. Amíg postás voltam is a legtöbbet azzal jártam. Most a Csibész a társam, ez a termelőszövet­kezeté, de van nekem otthon saját lovam is. Ha kedvem tartja, a hátára pattanok, úgy járom az erdőt, mezőt, s könnyen megszorítom, befo­gom a tilosba tévedt négylá- búakat — hangzott a válasz, majd Demjén Géza ismét a kétkerekű koleszon termett, és elporzott sebesen a dűlőn, mint aki biztosan tudja, hol kell éppen hirtelenjében fel­tűnnie. Tamasi Tamás doskodásban 31 idős részesült Ök rendszeres szociális segély­ből élnek, hiszen koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak munkát vállalni, tar­tásra köteles és képes hozzá­tartozójuk nincsen. Megélheté­sük alapja a rendszeres szo­ciális segély. A nagyközségi tanács létre­hozta a házi szociális gondozó- szolgálatot, azzal a céllal, hogy segítséget adjon azoknak az idős embereknek, akik önma­guk ellátására már nem képe­sek, eltartójuk, gondozójuk nincs, szociális helyzetük in­dokolja a gondozást. A házi szociális gondozás célja a csa­ládi gondoskodást pótolni azoknak, akik saját otthonuk­tól nem kívánnak megválni, vagy a szociális otthoni elhe­lyezést várják-. A házi gondo­zást elsősorban az erre önként vállalkozó társadalmi aktívák, szomszédok bevonásával szer­vezte meg a tanács, figyelem­be véve a körzeti orvos, vagy szakorvos véleményét. Yen, aki titkosa A gondozás két formája vált gyakorlattá Albertirsán. A tel­jes gondozás, mely azt jelenti, hogy aki segít, az a saját, vagy gondözottja lakásán teljes el­látást. gondozást nyújt. Beszer­zi az élelmet, gondja van a tisztaságra, az orvosi ellátásra, lehetővé teszi gondozottja em­beri kapcsolatainak fenntartá­sát, intézi ügyeit. Az egyedül élő. elhagyatott idős emberek sok esetben a rosszul értelmezett szégyenér­zet miatt nem jelentkeznek se­gítségért annak ellenére, hogy arra rászorulnak. Felkutatásuk komoly feladat, melyben részt vállalnak az orvosok, körzeti ápolók, vöröskeresztes tagok. Egyedüllét ellen Az idős, egyedül élő embe­rek szociális és egészségügyi helyzetét állandóan figyelem­mel kísérik ezen a településen. A nagyközségi tanács igyekszik a lehető legjobban gondoskod­ni az idős nemzedékről, ám eh­hez minden falubeli segítségé­re szükség van. Ha valaki rá­szorul a társadalom gondosko­dására, időben jelezni kell a tanácsnál. A jelzést megteheti szomszéd ismerős is, aki tud a gondokról és esetleg arról, hogy Biztonságosan szállíthatnak A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat a cég Icdi, Külső Körösi úti vásártéren tartotta meg szokásos tavaszi gépszemiéjét. Járműveiket sorakoztatták Tel, álapos előkészítés után. A vizs­gálat kiterjedt a jármű műszaki állapota mellett annak esztétikus külsejére, higiénikus belsejé­re is. A legjobban felkészített szállítóautók vezetőit jutalomban részesítették. Apáti-Tőth Sándor felvétele Gyermekfilmhónap Rssfz hff játék is A ceglédi Szabadság film­színházban gyermekfilmhónap zajlik. Olyan filmeket vá­lasztottak a műsor összeállítá­sakor, hogy abban kicsinyek és tizenévesek is kedvüket lel­jék. Mesefilm és kalandfilm, rajz- és játékfilm egyaránt bemutatásra kerül. Nevetős, illatos ifIY rekesz szoHiéeo Illatos volt, üde piros, kevés és igen drága, mégis gyorsan elfogyott: szamócát árultak a hét végi ceglédi piacon. Igaz. tíz deka több mint húsz fo­rintba került, mégis gazdára lelt a szállítmány. A kisker- tesek szerint június végéra érik a java. Gyűjtők tárgyalják Kisgrafikák ss világban A kisgrafika nemzetközi helyzetéről tart előadást a ceglédi Kossuth Művelődési Központban a kisgrafikai ba­rátok köre foglalkozásán má­jus 18-án, kedden, 18 órai kezdettel Nagy László Lázár grafikus. Szorgos-dolgos hét vége Parival emelték Néhány hete adtunk hírt ar­ról, hogy Cegléden, a Pesti úton, a Mészáros Lőrinc Ál­talános Iskola melletti terü­leten, egy öreg épület helyén, sok társadalmi munkával ősz­re felépül az iskola egy új szárnya, négy tanteremmel. Az alapozás leletmentéssel járt, mivel az építők rég volt tele­pülés épületromjára leltek, kemence és falak maradékára. A múzeum munkatársai napo­kig ott dolgoztak, hogy a múlt üzenetét a jövőnek mentsék. Az építkezés azután folyta­tódott tovább. Május első he­tében hirtelen lendületet vett: hajtóereje az Ígért társadalmi összefogás volt. A Duna—Ti­sza közi Építőipari Vállalat há­rom szocialista brigádja ott dolgozott Az első szint fala­zásával hamarosan végezni tudnak. A pince födémjeit da­ruval emelték a helyére és a többi födémre is ily módon ke­rül sor. A hónap második felére tár­sadalmi segítőnek a Városgaz­dálkodási Vállalat ígérkezett. Ám dolguk most is akadt. A vállalat lakótelepi tömbfűtő­művének Radnóti Miklós szo­cialista brigádja a Kossuth F'erenc utcai ABC áruház kör­nyékét segített parkosítani, földmunkát végeztek. Mivel a bevásárló központtal közeli szomszédságban vannak, így a maguk portáján is elvégezték a tavaszi teendőket. A zeneiskolában Ifővendék­Eifmgves’sesiYek Hétfőtől folytatódnak a nö­vendékhangversenyek a ceglé­di zeneiskolában. Május 17-én délután 18 órai kezdettel Dá­vid Sándor tanítványai szere­pelnek, hegedű szakosok. Ked­den, május 18-án 18 órakor Banai Istvánná ütőhangszere­sei mutatják be közönség előtt, mennyire haladtak ebben a tanévben, zenetanulásban. A ceglédi zeneiskolában ütős, vonós, fúvós és pengetős hang­szeren több száz kis- és nagy­diák tanul. Erő, szépség, dinamika Már adtak egy kis ízelítőt Készülődés az országos sportnapokra Négy évenként hazánkban, felmenő rendszerben országos sportnapokat (OSN) rendeznek a testnevelési és sportszervek. Az OSN célja, hogy tömegmoz­gósító és demonstratív eszkö­zökkel, kiemelt események so­rozatában hangsúlyozzuk a sport, testnevelés fontosságát, szépségét és szükségességét. Városunkban lesz Cegléd, Nagykőrös és a járás közös OSN ünnepsége, május 30-án a CVSE sporttelepen. A meg­felelő előkészítés érdekében novemberben rendező bizott­ság álakult, fnelyben megtalál­hatók a politikai, állami, tár­sadalmi szervek képviselői. A rendezvény előkészületei folynak, a bemutatandó gya­korlatokat a szereplők tanul­ják. A május végi színes prog­ram, reméljük, jelentős ér­deklődésre tart számot. A műsorban általános-, középis­kolák és sportegyesületek diákjai, sportolói szerepelnek. A ceglédi Kossuth Gimnázium tanulóinak nyitóképével kez­dődik a program, majd a Tán­csics, Földváry, Várkonyi ál­talános iskolák diákjai mutat­ják be Tv-torna címmel gya­korlatukat. A következő szám a Mészáros általános iskola dzsessz gimnasztika és fiúgúla elnevezésű műsora lesz. A folytatásban a nagykőrösi Kossuth iskola Erő, szépség, dinamika című, a nagykőrösi Toldi Szakközépiskola leány­gimnasztika és az abonyi So­mogyi iskola kendőgyakorla­tai következnek. Ezután az albertirsai zászlógyakorlat sze­repel. Látványosnak ígérkezik a Ceglédi VSE és a Nagykőrö­si Kinizsi tornaszakosztályai­nak akrobatikus bemutatója is. Végezetül az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola színes esernyőgyakorlatát lát­hatja a közönség. Az ünnepély záróképét a Török János Me­zőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola hallgatói ala­kítják ki. A résztvevők hetek óta lel­kesen és fáradhatatlanul ké­szülnek. A gyakorlatokból ket­tőt a május 1. ünnepségen, a Putrisarki erdőben már láthat­tunk. A szereplő Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola és a Mészáros Lőrinc általános iskola tanárainak és tanulói­nak köszönhető a színes, lát­ványos ízelítő. E két iskolát példaként állíthatjuk a város többi iskolái elé, lelkes oda­adásukért, szorgalmas felké­szülésükért. A május végi ese­ményre belépőjegyet szerezni a részt vevő iskolákban, sport­egyesületekben lehet. Pásztor István ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) a rászoruló idős ember nem mer segítséget kérni. Az idős emberek szaporodó számát figyelembe véve. terv­ben szerepel az öregek napkö­zi otthonának létrehozása, ahol többségük szívesen töltené napjait, egymás társaságában, hiszen még a családban élők is gyakran szenvednek az egye­dülléttől. A fő feladata lesz a korosztály igényeinek megfele­lő tartalmas időtöltésről, szó­rakozásról való gondoskodás. Természetesen az étkeztetésről sem feledkeznek meg. Tóth Istvánná a Vöröskereszt nagyközségi csúcsvezetőségének titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom