Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Újítók és feltalálók kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az újítók és feltalá­lók V. országos tanácskozása alkalmából, eredményes mun­kájuk elismeréséül kitünteté­seket adományozott a mozga­lomban végzett tevékenysé­gükkel kiemelkedő dolgozók­nak. A Parlament Munkácsy- termében pénteken rendezett kitüntetési ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Méhes La­jos ipari miniszter, valamint Marjai József, a kormány el­nökhelyettese. A kitüntetése­ket Losonczi Pál adta át. Beszédében hangsúlyozta, hogy az újítók, a feltalálók törekvéseit, ötleteit, újdonsá­gait fejlődésünk zálogaként tartjuk számon. Jó néhány ma­gyar találmányt és alkotóját méltón övezi széleskörű el­ismerés — mondotta —, hi­szen egyaránt elősegítik né­pünk életkörülményeinek ja­vulását és hazánk jó hírének öregbítését is. De azt is jól tudjuk, hogy néha milyen rö­gös, keserves egy-egy újítás vagy találmány útja. A sike­rért keményen meg kell dol­gozniuk. Szerensce, hogy az új hívei rendszerint eltökélt, határozott, a jó érdekében egészségesen türelmetlen em­berek. Olyanok, akik céltuda­tosan, fáradhatalanul és szenvedélyesen dolgoznak gaz­dasági, műszaki előrehaladá­sunk érdekében. Az egész társadalom feladata, hogy minden jó ötlet, jó elgondo­lás szabad utat nyerjen. Versenyben állunk a világ gal. Termékeink minőségétől függ, hogy kivívott helyünket meg tudjuk-e tartani a vi­lágpiacon. Tapasztalt, magas színvonalon térmelő, piacké­pes partnerek kihívásainak kell hasonló szinten és folya­matosan megfelelni. Bízunk újítóinkban és feltalálóinkban, hogy minden erejükkel segí­tenek méltó választ adni ezekre a kihívásokra. Bízunk bennük, hogy az itthoni gon­dok megoldásában, a termék- szerkezet ' korszerűsítésében, az ésszerű anyag- és energia­takarékosság fokozásában és egyéb feladatokban is segíte­nek majd új megoldásaikkal — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATÁT KAPTA: Barcza Károly, a Pápai Állami Gazdaság gépcsoportvezetője, Bol­dog István, a kuncsorbai Búzaka­lász Tsz szárítóüzemének vezetője, Csorba Lőrinc, a Borsodi Szénbá­nyák bükkaljai bányaüzemének körletvezetője, Deák Gyula, a Csepel Művek vas- és acélöntödé­jének fémmintakészítőjc, Fábián Béla, a Komáromi Kőolajipari Vál­lalat üzemvezetője, Gregus Ákos, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat csoportvezetője, Kazári József, a MÁV Szombathelyi Igazgatósága műszaki ügyintézője, kenyér Sán­dor, a Volán 1. sz. Vállalat 5. sz. üzemigazgatóságának autószerelő­je, Lengyel Béla Kossuth-díjas akadémikus, nyugdíjas egyetemi tanár, Lukonits Ottó, a Tatabányai Szénbányák központi irodájának osztályvezetője, Mikes Sándor, a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gumigyárának igazgatója, dr. Sza­bó István, a Magyar Villamos Művek Tröszt közDonti vegyészeti szolgálatának vezetője, Szántó Jó­zsef, a 22. sz. Állami ÉDÍtőipari Vállalat osztályvezetője. Vajda Gá­bor, a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat nyugdíjas élelmiszervegyésze. Ezenkívül 21-en vették át a Mun­ka Érdemrend ezüst-, 15-en pedig a kitüntetés bronz fokozatát, köz­tük Szittnyai István (bronz foko­zat), a DKV műszakvezetője. \ ni'ST MEGYEI ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ rí 8 ‘ '!v í. í . NYUGTALANOK M a tanácskozik a felta­lálók és újítók V. or­szágos konferenciája. Korábban lezajlottak a me­gye üzemeiben a hslyi meg­beszélések, majd sor került az alkotó emberek képvise­lőinek iparági tanácskozá­saira, azaz, ahogyan illik, kellő előkészületek után jött létre az országos fó­rum, ahol a számvetés és az előretekintés egyaránt feladat. Van mit össze­egyeztetni, van mit javíta­ni! Társadalmi, gazdasági fejlődésünknek sokféle el­lentmondásos terepe létezik, ám a legbonyolultabbak egyike éppen az, ahol a feltalálók, az újítók mozog­juk, azok az emberek, akik ■ flem hisznek a tökeletesség- ben, mert tudják, a jónál van jobb, az ésszerűnél lé­tezik ésszerűbb. Nyugtalan­ságuk, nemes elégedetlensé­gük, újat keresésük hatal­mas kincse a társadalom­nak, ám ezzel a nagy ér­tékkel nem mindenhol és mindenkor sáfárkodnak ér­tő kézzel, teljes szívvel. Ezt nemcsak feltalálók, újí­tók egyéni kálváriája — Sajnálatosan gyakori kál­váriája — igazolja, hanem áz is, hogy a találmányok és újítások bevezetése ha­zánkban kétszer, háromszor annyi ideig tart, mint amit a nemzetközi összehason­lítás alapján elfogadható­nak ítélhetünk. Kincsről, értékről tettünk émlítást az előbbiekben. Hiba lenne, ha bárki is csu­pán képletesnek, erkölcsiek­re értendőnek vélné a sza­vakat. Egyetlen példát em­lítve: tavaly a Monori Me­zőgép Vállalatnál 156 újí­tási javaslatot nyújtottak be, ebből megvalósításra kilencvenhetet fogadtak el és az újítások hasznosításá­nak gazdasági eredménye — kerekítve — négymillió forint volt. Egyetlen mun­kahely, egyetlen esztendő! A nyilvánvaló haszon, az anyagi-erkölcsi értékek ki­termelése ellenére szinte nincs olyan termelőhelye a megyének, ahol a feltalálók, az újítók helyzetét zavar­talannak, eljárásaik sorsát megnyugtatónak érezhet- nénk, ítélhetnénk. Ennek' a sok kárt okozó állapotnak a létrejöttében és fennma­radásában nem csekély sze­repe volt hibásnak, sőt, ki­mondottan rossznak bizo­nyult rendelkezéseknek. Az íróasztal mellett kiötlött jo­gi, pénzügyi előírások se­rege vezetett azután oda, hogy mint országosan, úgy a megyében is csökkent az újítási kedv, apadt a talál­mányi bejelentések száma, sokan visszahúzódtak on­nét, ahonnét a jövőt lehet­ne formálni: a technikai, technológiai megújítástól, megújulástól. Nem nevezhetjük még ma sem megnyugtatónak a jo­gi, pénzügyi szabályozást, de kétségtelen: a korábbiak­hoz mérten változott a helyzet, ha meglehetősen nagy késéssel is, de meg­született a felismerés a már-már tarthatatlan álla­potok káráról. Elkezdődött valami, amit — remélhe­tően — a mai országos kon­ferencia tovább erősít majd, újabb lendületet ad a vál­tozásoknak, friss biztatást azoknak, akik nem hátrál­tak meg, akik makacsul ki­tartottak céljuk mellett; használni akarnak a tár­sadalomnak. .. Tág tere nyílik elvben mindenütt az alkotó fan­táziának, hiszen — beérve egyetlen utalással — pél­dául a Középduna-völg yi Vízügyi Igazgatóság ku­tatási-fejlesztési és műsza­ki fejlesztési középtávú fel­adatterve harmincöt té­mát foglal magába. Ízelítő ez abból, egy-egy munka­helyen mi minden vár megoldásra, jobbá tételre, ám éppen mert seregnyi a teendő, elgondolkoztató: a > legjobbnak ítélt közösségek­ből sem több, mint öt—hat százalék a feltalálók és a rendszeres újítók aránya. Ami kevés, nagyon kevés. Ennél is meghökkentőbb az a tapasztalat, hogy a me­gyéin a vállalatoknál el­fogadott és megvalósított újításoknak mindössze az egy, igen, nem tévedés, egy százaléka jut el más gaz­dálkodó egységekhez, ami­nek anyagi kárát fölbecsül­ni sem lehet, erkölcsi ha­tását pedig aligha szüksé­ges részletezni. S ok minden vár meg­újításra a találmányok és az újítások sorsa körül, de természetes: nem a mai konferencia kínálja ehhez a megoldást. Nem a tanácskozások a létrehozói a változásoknak, ám eredői lehetnek a kívánatos irány­ba módusuló gyakorlatnak. A megújítok szerepe tehát nemcsak azokra hárul, akik vállalják a mindennapos küzdelmet a jobbat ígérő eljárásaik elfogadtatásáért, hanem ez a szerep azoké is. mégpedig kötelességként. akik az irányítás, a végre­hajtás bármely posztján állnak, akik döntenek, uta­sítást fogalmaznak, jogsza­bályt alkotnak. A két sze­replőgárda együttes cselek­vése, egy irányba mozdu­lása hozhatja létre azt a közeget, amelyben a meg­szolgált elismerést nem szűk marokkal mérik, amelyben az újat kínáló ember nem teher, hanem az a valaki, aki támogatásra, segítségre, megbecsülésre érdemes. Ma 2. oldal: Sikeres összekapcsolódás 4. oldal: Színházi levél 6. oldal: Visszaélés a beosztással 7. oldal: Ki a hátát feszíti a szélnek 8. oldal: A jelen idő izzásában 10. oldal: Családban - ház körül 11. oldal: Gilmaréknál Farkas-vész AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA gS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM Ara: 1,80 forint 1982. MÁJUS 15., SZOMBAT A MEGYE! TANÁCS ÜLÉSE EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A NÉPI ELLENŐRZÉS Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében tartotta ülését Pest megye Tanácsai. Napirend előtt dr. Mondok Pál tett jelentést az 1982. január 15-i tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott vála­szokról, amit a testület egy­hangúlag elfogadott. JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A napirend elfogadása után a tanácsülés — amelyen részt vett Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottsága alosztály- vezetője — meghallgatta Csá­szár Ferenc elnök szóbeli ki­egészítőjét, amelyet a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájáról és további feladatairól a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz fűzött. A hozzászólá­sokat dr. Dobos István, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettese nyitotta meg. A felügyelet nevében el­ismerően nyilatkozott a me­gyében dolgozó népi ellenőrök tevékenységéről, munkájuk hatásáról. Kökény József, Göd megyei tanácstagja a népi el-, lenőrzés munkamódszereinek korszerűsödését ítélte fontos­nak, Ipacs László (Érd) a ta­nácstagok és a népi ellenőrök kapcsolatait méltatta. Kovács Gyula (Üllő) arra mutatott rá, hogy a népi ellenőrzéshez ér­kező panaszok egy részének forrása valójában a jogi ren­dezetlenség. Kovács Antalné (Kiskunlacháza) a vizsgálatok előtt, illetve után szervezett népfrontfórumok hasznossá­gáról beszélt és jónak ítélte a mozgalom és a népi ellenőrzés együttműködését. Az elhangzottakra Császár Ferenc válaszolt, majd a me­gyei tanács a jelentést egy­hangúlag elfogadta. A testület ezután úgy döntött, hogy mó­dosítja a Budai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság mű­ködési területét, majd megvá­lasztotta a Szentendrei járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottságot. A bizottság társa­dalmi elnöke Politzer György, az OTP szentendrei járási­városi vezetője lett. TAVALYI MÉRLEG Ezt követően a megyei ta­nács tagjai azzal az írásbeli jelentéssel foglalkoztak, amely a megye 1981. évi költségveté­A kiváló cíbti kötelez A jók között is a legjobbak Péter János beszédét mondja az Aranykalász Tsz küldöttközgyűlésén, Mellette balról jobbra: Tóth János, Bagyánszkl János, a pártvezető­ség titkára, dr. Tóth Albert, Krima János Barcza Zsolt felvétele 5 Ismert tény, hogy tavalyi ^ erőfeszítéseik, kimagasló ^ eredményeik alapján Pest ^ megye vállalatai, szövetke- zeíei közül az idén negy- ^ vennyoic érdemelte ki a ^ kiváló címet. Az ehhez kap- ^ csolódó ünnepségek közül ^ jó néhányat magunk mö- $ gött hagytunk már. Tegnap $ újabb öt tsz-ben, illetve a ^ MÉM Repülőgépes Szolgá- ^ latánál rendeztek a kiváló ^ cím átadásához kapcsoló- Sdó ünnepséget. Szép nyereség Ünnepi küldöttközgyűlésen vette át Péter Jánostól, az országgyűlés alelnökétől a ki­váló címet Tóth János, a kis- némedi Aranykalász Tsz el­nöke. Az esemény jelentősé­gét csak aláhúzza, hogy két esztendő alatt immár másod­szor váltak érdemessé erre az elismerésre. A vendégek kö­zött ott volt dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Tóth István, a megyei tanács csoportvezető­je, Krima János, a járási pártbizottság első titkára és Lehel Lászlómé, a TESZÖV képviselője is. Az Aranykalász Tsz kollek­tívája munkája alapján hosz- szú ideje a járás legjobbjai közé tartozik, gazdálkodások színvonala is egyenletesen féj- lődik. Tavaly 301 milliós ár­bevételt értek el, s 46 millió 760 ezer forint volt a nyeresé­gük. Ez is jelzi munkájuk ha­tékonyságának javulását. Ki­emelkedő a tehenészetük, ahol állatonként 4 ezer 700 li­ter tejet fejnek. Nagyüzemi sertéstartásukat is fejlesztik: az évente 5 ezer hízó kibo­csátására alkalmas új telepük építése a félidőnél tart. Az idén kilencedszer — Korszerű, szocialista vál­lalat, elmúlt esztendei tevé­kenysége, gazdasági mutatói alap jár), az ország első öt ter­melőszövetkezete között tart­ják számon — így jellemezte Váncsa lenő mezőgazdasági és (Folytatás a 2. oldalon./ Óvári Miklós fogadta Sergio Viiariguest övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken megbeszélést foly- tartott Sergio Vilariguessel. a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság tit­kárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón foglalkoz­tak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdésével, különös figyelmet szentelve az európai békét és biztonságot fenyege­tő veszélyeknek és ezek elhá­rítása lehetőségeinek. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetéről, s áttekin­tették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt közötti in­ternacionalista kapcsolatok alakulását. A találkozón jelen volt Manuel Gusmao, a PKP Központi Bizottságának pót­tagja ' és Győri Imre az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályveze­tője. ■ Kohlét* Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken hivatalában fogadta Lud­wig Jesselsont, a Philipp Brot­hers amerikai kereskedőház elnökét, aki üzleti kapcsola­taink további bővítése céljából tárgyalt több magyar külke­reskedelmi vállalattal. sének és fejlesztésialap-tervé- nek végrehajtásáról adott szá­mot és amelyet Török Zoltán és dr. Bánfalvy Barnabás osz­tályvezetők nyújtottak be. Pappert Ádám (Solymár, Üröm) hozzászólásában a többi között arról beszélt, hogy meg kell adnunk elért eredmé­nyeink rangját, mert ezzel fel­adatainkra is mozgósítunk. A megyei tanács számvizsgáló, valamint tervgazdasági bizott­ságának véleményét tolmácsol­ta a továbbiakban és e testüle­tek képviseletében javasolta az előterjesztés elfogadását. Dr. Oláh Lajos (Dány) a költ­ségvetési , bevételek forrásait elemezve hangsúlyozta, hogy ezek némelyikét lényegesen nem lehet tovább növelni, azaz nagyobb figyelmet kell fordí­tani a belső arányok alakulá­sára. A választ kívánó kérdé­sekre Török Zoltán reagált, majd a megyei tanács az 1981. évi költségvetés és fejlesztési- alap-terv végrehajtásáról szó­ló jelentést egyhangúlag elfo­gadta. KONCEPCIÓ 2000-IG A jóváhagyott napirendnek megfelelően Doszpod Béla osz­tályvezető fűzött szóbeli kiegé­szítést ahhoz a javaslathoz, amely Pest megye korszerűsí­tett hosszú távú településhá­lózat-fejlesztési koncepcióját tartalmazta. A szót kérő dr. Madas László (Dunabogdány, Leányfalu, Visegrád) összeha­sonlította a tárgyalt koncepciót a már korábban elkészült és különböző részterületekre vo­natkozó fejlesztési tervekkel és elégedetten állapította meg, hogy érvényesül az összhang, azaz csökken a párhuzamos­ságok és az ütközések lehetősé­ge. Tóth Sándor (Főt) az agg­lomeráció egyes kérdéseit ele­mezte, rámutatva a nagy ará­nyú bevándorlás szerepére a népesség gyarapodásában. A válasz elhangzása után az ülés résztvevői Pest megye 2000-ig szóló korszerűsített hosszú tá­vú településhálózat-fejleszté­si koncepcióját egyhangúlag elfogadta. (A napirendnek er­ről a részéről lapunk 3. olda­lán részletesen beszámolunk.) INTERPELLÁCIÓK Végezetül interpellációkra került sor. Tittenberger Mi- hályné (Nagykovácsi, Pilis- szentiván) Nagykovácsi közvi­lágításának több gondját tet­te szóvá. Tanácstag társaival egyetemben egyhangúlag elfo­gadta a választ, az illetékes osztály a szükséges intézkedé­seket megteszi. Szikora Fe- rencné (Dunavarsány) Duna- varsány és Délegyháza elekt­romos hálózata rekonstrukció­ját sürgette interpellációja el­ső részében. A válasz szerint a második félévben kprül sor egyeztetésre az áramszolgálta­tó vállalattal és, így várhatóan jövőre megkezdődhet a mun­ka. Szikora Ferencné ezután a már említett két település, valamint Majosháza vízellátá­sának gondját említette, mi­vel a kutak egyre rosszabb ál­lapotba kerülnek. A felelet úgy hangzott, hogy a vízmi­nőség romlását csak hosszabb távon lehet megítélni és itt a települések között sajnálato­san ugyan, de rangsorolni kell. Az interpelláció mindkét részére adott választ a tanács­tag és a testület egyhangúlag elfogadta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom