Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
Asm nt&gpiaradt... A látóknál többet eszrevesz Kitárni egy szép szakma minden lehetősége Hazánkban körülbelül negyvenezer vak ember él, de érdekképviseleti szervüknek, a Vakok- és Cyengénlátók Országos Szövetségének csupán 19 ezer 936 személy volt a tagja 1931. szeptember 30-ig. Becsült adat szerint a szemüvegesek száma 2 millió, de legalább még egymillió embernek kellene szemüveget hordania. Szűkítve a kört: Budapesten és Pest megyében a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 4 ezer 978 nem. vagy rosszullátó a tagja. A továbbtanulók száma közép- és felsőfokon összességében 58 fő... A gép és kezelője A szövetség csaknem ötezer budapesti és Pest megyei tagjából 1 ezer 90 embert foglalkoztat: 337 fizikai, 657 értelmiségi dolgozót, s 98 egyéb foglalkozásút. Kimondottan a vakokról szólva, megélhetési forrásaiknak a köztudat a kefe- és seprűgyártást, kosárfonást és hasonlókat tartja. A Budapesti Kefe- és Seprűgyártó Vállalatról, amelynek termékei mindig is márkát jelentettek. kevesen tudják, az 1949-ben történt megalakulása óta törekszik arra. hogy szélesítse a látássérült emberek munkahelyi alkalmazásának területét, kitágítsa szűk életterük kereteit. — Ma már — mondta Köves Gábor, a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat igazgatója — nemcsak igény, hanem gyakorlat, hogy sokrétűen foglalkoztatjuk vak és gyengén- látó dolgozóinkat. Négy különálló profilunk van: a hagyományos kefe- és seprűgyártás, a szövődé és a kooperációs tevékenység. A vállalat új profilja a kooperáció, amelynek keretén belül főleg finommechanikai és autóvillamossági cikkeket készítünk. Az igazgató érdeklődésünk után külön is fölhívta a figyelmet a vecsési illetőségű vak fémforgácsolóra, Szölösi Lajosra. Amíg vártunk rá, benéztünk a ^hagyományos termékeket előállító üzemrészekbe. Boszorkányos gyorsasággal, nagy biztonsággal kezelték a kefe farészeit öszeerősítő szegecselőgépet, a varrógépet, az előre fúrt lyukakba a szőrt tömő szerkezetet a látássérült emberek. Hirtelenjében össze sem lehetett számolni, hogy hányféle szőr alapanyagú tisztítóeszköz halmozódott kész, vagy félkész állapotban a falak között. Amikor megérkezett Szőlősi Lajos az ő külön kis műhelyébe, a vendégeket előre tessékelte. Visszanéztem. Mögöttünk az ajtón egy csendes járású, rendkívül magabiztos ember lépett be a műhelybe, az olyan emberek jellegzetes tartásával, akik dolgozni, irányítani, tervezni, végrehajtani is elsőrendűen tudnak. Nem véletlenül lett művezető. Előbb szerényen „bemutatta” az esztergapadját, majd letelepedtünk két kis székre, s mesélt... — Harminckilenc éves vagyok, Szegeden születtem, de családunk inkább Orosházán élt... Édesapám 1952-ig géplakatos kisiparos volt, majd a vasiparban egy ktsz-ben dolgozott, onnan ment nyugdíjba ... Látásom nagy részét 1953—54 telén spanyol influenza miatt vesztettem el. Ez a tragédia 11 éves koromban történt velem. A megmaradt látásom a közlekedésben határozottságot, a munkában biztonságot nyújt... Az újítás — A nyolc általánost Orosházán hallás útján normál iskolában végeztem el, utána három évet kőműves mellett dolgoztam, mint segédmunkás ... 1960 őszén az akkor még Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége tagja lettem, s mindjárt elvégeztem a kefe-seprűipari iskolát. A Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalathoz 1982. augusztusában kerültem, mint seprűkötő, de másodállásban szakoktatói munkát is végeztem hat esztendőn át a szakmámban. Közben 1965-től a seprűműhely vezetője lettem, s jártam a sikeresen el is végzett 2 éves művezetői iskolára. Ez is látó iskola volt, ahol csak az én szememmel volt baj... 1968 nyarán nősültem, két gyermekünk van: a 12 éves Zsolt és a 11 éves Gábor, Vecsésen központi fűtéses, összkomfortos családi házunk van, boldogan élünk ... — Mozgalmi munkám?... A KISZ-nek és a szakszervezetnek 1962-től, a pártszervezetnek 1974-től vagyok a tagja. Elvégeztem a marxista— leninista egyetem 3 éves általános tagozatát. A KISZ-ben agitprop bizottsági munkám volt, s szemináriumokat is vezettem. A hatvanas évek végén lettem a vállalat kiváló dolgozója és 1976-ban a KISZ KB ' aranykoszorús jelvényét kaptam... — Megmaradt látásom gyengülni kezdett és így orvosi javaslatra 1979-ben kértem le- százalékolásomat. De alig féléves pihenés után visszajöttem a vállalathoz, mint betanított szövő. Időközben, hogy gyermekkori vágyamat megközelíthessem, egy régi típusú esztergapadot vettünk a feleségemmel. Azt saját elképzelésem szerint módosítottam egy egyszerű segédeszközrendszerrel, amely illesztési pontossájutni kell mindenre Hárem település kezeiében Három község — Vecsés, | Péteri és Üllő — határát öleli) fel a Ferihegyi Termelőszövetkezet földterülete. Nem kis feladatot jelent a vezetőségnek a gazdálkodás irányítása, a közös munkák megszervezése, a jóléti és kulturális szükségletek megfelelő színvonalú kielégítése. A közös gazdaságban nagy gondot fordítottak az elmúlt esztendőben is a személyzeti munkára. Ma már 54 egyetemet vagy főiskolát végzett szakembert foglalkoztatnak, s enr.“k a duplája a középfokú végzettségűek száma. Különböző vezető beosztásokban a 30 éven aluliak és a nők egyaránt. A vezetőség támogatja a továbbtanulást a tagok és alkalmazottak részére. Ma már ugyanis nélkülözhetetlen az új szakmai fogások elsajátítása, a régiek felújítása. A szövetkezetben tavaly több mint másfél százan vettek részt különböző továbbképzéseken, közülük kilencvenötén megszerezték a számukra előírt képesítést. Huszonötén vesznek részt a kétéves marxista—leninista középiskola foglalkozásain, hatan a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatói. A vezetőség a szövetkezet nemzetiségi dolgozóinak is segítséget nyújt kultúrájuk ápolásában. Két felnőtt nemzetiségi tánccsoportjuk működik, az egyik Péteriben, a másik Vecsésen. Ez utóbbi már több sikeres fellépésen túl van, s alakulóban az ifjúsági tánccsoport is. Egyre eredményesebb a közös gazdaságban a szocialista versenymozgalom, amelyet az is bizonyít, hogy több kollektíva érdemelte ki tavalyi jó munkája alapján az arany-, az ezüst-, illetve a bronzkoszorút. Hatvanhárman a tsz kiváló dolgozója kitüntetést vehették át a különböző ünnepek alkalmából. Gondoskodnak rendszeresen a dolgozók nyári üdültetéséről. Tavaly több mint hatszázan Hajdúszoboszlón és Balaton- füreden tölthettek kellemes napokat, az idén is megszervezik ezeket a pihentető nyaralásokat. G. J. gú (két századon belüli) fém- esztergálást tett lehetővé nagy biztonsággal, balesetmentesen. A szakma alapjait édesapámtól lestem, tanultam, s úgy látszik, nem felejtettem el... A segédeszköz rajzát a vállalati újítási felelősnek adtam át. Elfogadták, s így 1980. július 1-től mint betanított esztergályos dolgozom. — Hogyan lehetséges ez? — vetődik fel önkéntelenül kérdés. — A segédeszköz lehetővé teszi az egyedi darabok gyártását. Tudok esztergálni távtartógyűrűt, perselyeket, több lépcsős tengelyeket forgácsolok, fúrok, metszővel menetet vágok. Jelenleg tanulom a késsel való menetvágást — mondja Szőlősi Lajos és bizonyít is a már kész munkadarabokkal, majd elmagyarázza a segédeszköz működési elvét. És megmutatja nehezen beszerezhető (import) Braille (pontírásos tolómérőjét és mikrométerét, s az esztergán a Braille-nóniuszjelzéseket. — Innen hogyan tovább? töások érdekében is — Az év elején beadtam az Iparügyi Minisztériumnak egy kérvényt, hogy a fémforgácso- lói szakmunkásvizsga letételére kaphassak lehetőséget... Ha sikerül a szakmásításom. nemcsak nekem lesz óriási sikerélményem, hanem gyengén, vagy egyáltalán nem látó sorstársaim előtt egy szép szakma összes új lehetősége nyílik meg, mint hivatás és kenyérkereseti forrás. Ugyanis a negyvenes években még dolgoztak vakok revolveresztergán, de ők igényelték a beállítólakatosok közreműködését. Az én segédeszközöm teljesen önálló és balesetmentes munkát tesz lehetővé... Ügy hisszük, e szenvedélytől, munkaszeretettől átfűtött szavakhoz nem is szükséges kommentárt fűzni. Sok sikert kívánunk Szőlősi Lajosnak ... Aszódi László Antal ^ ŐRI Ilid A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1982. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK Paradicsom / hatvan hektáron A Rákosmezeje Tsz-ben 4 ezer 300 négyzetméteren fólia alatt és melegágyban nevelték a panadicsompalántákat az elmúlt hetekben. A növények fejlettsége megfelelő és optimális volt, kiültetésüket a napokban kezdték meg a kertészeti ágazat dolgozói a 60 hektárnyi területen. Kaiwszesnlék, gyepszemlék előtt A föld megmenthető kincsei A föld nemzeti kincs — állapította meg egy korábbi törvény. Egyre nagyobb jelentősége van a termőföld védelmének. Az elhagyott parcellák, így emlegetik mindenütt a parlagokat. Okkal, hiszen sok helyen van több esztendeje elhanyagolt kisebb-na- gyobb földterület. Pedig törvény is van arra, hogy minden darabka mezőgazdasági rendeltetésű földet művelni kell, akár nagyüzemi, akár magán- tulajdonban van. A sok kicsi sokra megy a végelszámolásnál. Ezért is tartanak határszemléket az esedékes tavaszi munkák idején az elkövetkezendő napokban szűkebb pátriánkban, a járási földhivatal szakemberei, valamint a tanácsok illetékes előadói. Elkészült a tavaszi határszemlék és gyepszemlék ütemterve. amely néhány tekintetben különbözik a korábbiaknál. így — a költségek csökkentése érdekében a mező- gazdasági üzemekben júniusban, csak egy határszemlét kell tartani, egybekötve a kijelölt nagyüzemek gyepszemlájével. Ugyanakkor az egyéni tulajdonban, illetve a helyi tanácsok és más közületek kezelésében lévő földek hasznosítását továbbra is két ütemben ellenőrzik az illetékesek. A határszemlék előkészítésére, azok eredményes végrehajtására a Pest megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya már korábban intézkedett. A járási földhivatal az előkészítő munka során egyeztette a nagyüzemek földnyilvántartását, az állami ingatlannyilvántartás adataival. Az intézkedés értelmében az üzemek esetében a földhivatal, az egyéb földhasználóknál a községi tanácsok szakigazgatási szerveinek a vezetői a felelősök. A gyommentesítést a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás körzeti felügyelője napi feladatai ellátása közben ellenőrzi. A határszemlék megtartását fontos feladatuknak tekintik a földhivatal és a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői is. Számbaveszik a területek megművelését, a földek .nyilvánÄ nap kulturális programja Gyomron: a zeneiskola foglalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport próbája. Az úttörőházban, 16-tól: a bábcsoport foglalkozása. Pilisen, 9.30-tól: logopédiatanfolyam (az 1. számú óvodában). Délután 16.30-tól és 18-tól> német nyelvtanfolyam. A sakkszakkör összejövetele és gépkocsivezetői tanfolyam 17' órakor kezdődik. Sülysápon, 15-től: a színjátszó szakkör próbája (a 2. számú iskolában). Fontos a pontosság Számos fontos, könnyen hiánycikklistára kerülhető terméket gyártanak a Gyömrői Vasipari Szövetkezetben. Akad olyan gyártmányuk, amelyet kizárólag ők készítenek. Fő profiljuk azonban az AUTÖ- KER által forgalmazott elektromos csatlakozók előállítása. Bár nem a legmodernebb gépeken, de pontos munkát kell végezniük azoknak a dolgozóknak, akik, mint Horváth Győzőné (jobbra), rugót vágnak. Másik felvételünkön Szép Ferenc, Pál Bernát és Koszoruffy Lászlóné látható, munka közben. Erdősi Agnes felvételei Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás. tartás szerinti hasznosítását, a földcserék helyzetét, a tartós használatba adott területeket, s a be nem vetett szántóföldeket. A műveletlen földekről kimutatást, illetve jegyzőkönyvet készítenek, s felszólítják a mulasztókat, hogy műveljék meg földjeiket. A másodszori, úgynevezett utóellenőrzést követően intézkednek a műveletlen földek állami tulajdonba vételéről. Mint korábban már említettük, a határszemlék a jövő hét elején, hétfőn kezdődnek járásunkban. Ezen a napon Vasadon, Ecseren, Sülysápon, Monoron és Pilisen járják majd a határt a földhivatal és a tanácsok szakemberei. A magántulajdonban lévő földek művelését veszik számba, a nagyüzemekben pedig május 24-től június 14-ig tartanak majd a határszemlék. A járási földhivatal szakemberei bíznak abban, hogy az illetékesek megfelelően segítik majd őket az elkövetkezendő hetekben a határszemléken. Közös érdekről van szó, hiszen a cél világos és egyértelmű: egyetlen hektárnyi művelésre alkalmas föld se maradjon parlagon, s ez nemcsak a földtulajdonosok, hanem mindannyiunk érdekével is egybeesik. Gér József Sporthírek Kézilabda á vereség már nem meglepő MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY: IM Vasas Iklad— Gyömrő 16-9 (5-5). Iklad. Vezette: Hegedűs A. — Tóth II. J. (jól). A látszólag nagy különbségű győzelem ellenére azt kell mondani, hogy a szerencsésebb csapat győzött.'A Gyömrő jól megszervezett védelmével a mérkőzés nagy részében nem tudott mit kezdeni a hazai együttes, és már-már úgy látszott, hogy győzni tud a vendégcsapat, hiszen a 41. percben 9-6 volt javukra. A végig csúszós pálya — az egész mérkőzés alatt esett — és a labda a mérkőzés vége felé teljesen irreálissá tette a találkozót. Hatalmasakat estek a játékosok, s az ikladiak ezt használták ki, amikor állandóan a védőfalra vezették a labdát, és sorozatban harcolták ki a héimétereseket. Nem kevesebb, mint tizenhárom hetest lőhettek, míg a gyömrőiek csupán hármat, s ez egyértelműen eldöntötte a találkozót. Akciógólokat tekintve ugyanis hét-hét volt az arány, míg a hetestalálatok kilenc-kettes eredményt mutattak a hazaiak javára. Néhány büntető megítélésétől eltekintve — őket is zavarta a csúszós pálya természetesen — nem lehetett kifogás a játékvezetők ellen. GÓLDOBÓK: Érsek T., Szabó Imre (4-4), Szabó István (1). JÓ: Szabó István, Fityka T. (kapusok), Érsek T., Szabó Imre. MEGJEGYZÉS: Kétségtelen tény, hogy bizonyos többletkiadással járna, ha egy-egy mérkőzést a pálya használhatatlansága miatt elhalaszta- nának, s ezeket későbbi időpontban játszanék le. Nem azért, mert egyik vagy másik csapat győz, vagy kikap, hanem a játékosok védelmében. Az ikladi pályán ezen a találkozón még állni sem volt biztonságos, nem még futni, kitámasztva gyorsan irányt változtatni. Most szerencsés kimenetelű volt az összecsapás. Súlyos sérülés nem történt, bár jó néhány kék foltot így is összeszedtek a játékosok a kemény, csúszás bitumenen. De mi lesz, ha egyszer úgy esik valaki, hogy nem tud felállni. Még rágondolni is rossz... Gulyás László MEGYEI NŐI II. OSZTÁLY: Főt—Tápióvölgye SC 20-13, Űri. A nagyobb játékerőt képviselő vendégek biztosan győztek a hazaiak ellen. A hazai góldobók: Hirleman (5), Torna, Fehér (3—3), Bagóczky- né. Kuli (1—1). IFI: Fót—Tápióvölgye 19-8. Az úri lányok a hét végén szabadnaposak lesznek, utána Vecsés elleni járási rangadót játszanak idegenben. Mély fájdalommal tudatjuk mindenkivel, akik ismerték és szerették. hosy felejthetetlen, drága édesapánk, dr. Illanicz Elemér aranydiplomás orvos. Pilis nagyközség nyugalmazott körzeti főorvosa, életének 82. évében, 1932. május 10-én elhunyt. Gyászolják fiai György és Elemér, menyei, unokái és testvére. Minden külön értesítés helyett. Köszönetét mondunk mindazoknak a kedves rokonoknak, jó barátoknak, munkatársaknak, ismerősöknek, akik Kurunczi László temetésén részt vettek és nagy fájdalmunkban osztoztak, sfriára virágot és koszorút helyeztek el. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
