Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
Losonczi (Folytaid) az l. oldalról.) mákéit — hangsúlyozta gz Elnöki Tanács elnöke. — A ceglédi üzemek a városfejlesztésért sokat tesznek, magukénak érzik ezt az ügyet. Jelentős anyagi támogatást adtak eddig, s ez várható a továbbiakban is —, kapcsolódott a beszélgetésbe Kovács Károly, a városi tanács elnöke. Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, az 53 ezer lakost számláló tíz község helyzetét és törekvéseit vázolta fel. Ahogy a városra, úgy a járásra is erőteljes fejlődés jellemző. A gyermekintézmények fejlesztésére fordították a legnagyobb gondot, sikerült elérni. hogy az óvodát, bölcsődét igénylő apróságok, nagy részét sikerült elhelyezni. Ebben az évben egyébként további 150 óvodai hely találhat gazdára. A külterületi iskolák korszerűsítésével, a falvakban kellett bővíteni a meglévő intézményeket. Ez a törekvés folytatódik, és tornatermek emelésével egészül ki. A lakosság nagy részéhez eljut az egészséges ivóvíz, bővült a villanyhálózat, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. A tervekben 18 tanterem, 300 óvodai hely, 4 ABC-áru- ház, a víz- és a villanyhálózat továbbépítése szerepel. Ebből a kisiparosság is kiveszi a részét, jórészt önzetlen, társadalmi munkával. A ceglédi járás mezőgazda- sági eredményei, megyei viszonylatban is figyelemre méltók. Százezer hektáron gazdálkodik a 16 tsz, és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Az állattenyésztés meghatározója, a húsz szakosított szarvasmarha- és az öt sertéstelep. A 4800 literes tehenenkénti évi tej- mennyiség lehetővé teszi, hogy a megye és a főváros ellátásába bekapcsolódjanak a nagyüzemek. Különösen a kocséri Petőfi Tsz tejtermelése kimagasló, amely hatodszor nyerte el az országos versenyen az első díjat. A szövetkezetek és a tangazdaság, évente 100 ezer hízott sertést értékesít. A juhtenyésztés fellendítését a törten Dózsa Tsz vállalta magára. gazdasági társulás keretében adják át a jó tenyésztési tapasztalataikat. A növénytermesztés eredményei is imponálóak. A gabonafélék és a takarmánytermesztés mellett, a gyümölcs- termesztés mind nagyobb szerepet kap. Itthon és külföldön Losonczi Pál és kísérete látogatást tett az ÉVIG gyárában, ahol Bárki Kálmán vezérigazgató ismertette a ceglédi vállalat munkáját, gyártmányfejlesztési céljait, s azt a szándékukat, amely a hazai gépipar fejlesztési elgondolásaihoz Igazodik. A ceglédi gyáregység termékei ismertek és keresettek mind a hazai, mind a külföldi megrendelők körében. Nyugatnémet tőke bekapcsolásával hozták létre a Sphero—ÉVIG közös vállalatot, amely keringető szivaty- tyúk gyártására rendezkedett be, és itt a ceglédi gyárban rendkívül rövid idő alatt megvalósult. Automatizált gépsorokon, modern szalagrendszerben állítják elő készülékeiket. — Honnan verbuválódott elegendő ember az ÉVIG-be, hogyan tettek szert kellő szakmai ismeretekre? — érdeklődött az Elnöki Tanács elnöke. — Miként lehet olyan magas technikai színvonalú termelésre vállalkozni, ahol ennek korábban nem volt hagyománya? A válaszadásba Tankó Zoltán, a ceglédi gyáregység igazgatója is bekapcsolódott: — Kezdetben a fővárosi központi gyárban képezték ki a tekercselőket a ceglédi üzemünk számára. Megfelelő középvezetői gárdával továbbadták a tudást. Ezzel párhuzamosan nagyszabású gépesítés ment végbe, és sok betanított munkást állítottunk a termelésbe. A szakmunkásutánpótlásra nagy gondot forPál Pest ni egyében dítunk, amit a korszerű tanműhely is mutat. A dolgozók egy része a város vonzáskörzetéből, főként Törteiről és Csemőről jár be a gyári autóbuszokkal. — Hacsak az addigi szinten lesznek jelen a tőkés piacon, akkor hogyan hozzuk rendbe a szénánkat? — hangzott a következő kérdés. — A hannoveri vásáron egy gyorsan kifejlesztett speciális géptípussal 1 millió márkás üzletet sikerült kötni — válaszolt a vezérigazgató. — A külföldi piacon így lehetünk versenyképesek. — A nemzetközi munka- megosztásban csak úgy lehetünk jelen, ha speciális termékeket kínálunk — szögezte le Losonczi Pál. Az eszmecserét rövid gyár- látogatás követte. A magyar— nyugatnémet közös vállalat társigazgatója, Andics Endre kalauzolta az új üzembe a Politikai Bizottság tagját, aki a többi között az importkiváltás lehetőségeire is kíváncsi volt. Az elemző eszmecsere kedves pillanata volt, amikor a Kézi- szerszám 75 nevű szocialista brigád vezetője. Kerekes Má- tyásné, virággal lépett a vendéghez, s egyúttal már a brigádnaplót is nyújtotta, néhány soros bejegyzés reményében. Teli üzlet Innen a Károlyi lakótelepre vezetett a vendég és kíséretének útja. Kürti András, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója üdvözölte az oktatási kabinettel ellátott új ABC-áru- házban. — Honnan kapják a zöldséget? A húsárut melyik üzem szállítja? — érdeklődött a Politikai Bizottság tagja. — A kistermelők hozzák a primőröket, a PENOMAH szállít tőkehúst és készítményeket. Tejtermék két üzemből is jön, hogy választhasson a vevő — felelte az igazgató. — Jobb a vidéki ellátás, mint a fővárosi — tréfált Losonczi Pál. látva a mirelit pultok gazdag választékát. A, Várkonyi István általános iskolában Giba Lászióné igazgató, Tóth Mihály, a szomszédos Kossuth gimnázium igazgatója fogadta a vendéget. Az aulában Giba István, a városi pedagógus pártvezetőség titkára a pedagóguskar nevelési törekvéseit summázta. Benyitottak egy percre a hatodik osztályba, ahol Sztanyik Já- nosné éppen énekórát tartott. A feszes programú munkalátogatás közepén felüdülés volt e néhány pillanat. Egy kis idő a tornateremre is jutott, ahol Tóth Istvánná testnsvelőtanár az ötödik osztállyal foglalkozott. A kedves vendég a szomszédos Lenin parkban épülő új tornacsarnokot is megnézte, amely helyet ad majd a tömegsportnak és az iskolai test- nevelési óráknak is. Mielőtt a vendég Ceglédtől búcsút vett, így összegezte a vendéglátók előtt frissen szerzett benyomásait: — Mindenütt van építkezés, fejlődés. Nemcsak szépen építenek, de azt is érezni, hogy ebben a városban mindenki gazdának érzi magát, s ez így van jól. Apraja-itagyja Délután a ceglédi járásban folytatódott a látogatás. A licitárban Nagy Gábor, az albert- irsai nagyközségi pártbizottság titkára és Bíró Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke üdvözölte a vendégeket, Főző József, az albertirsai Micsurin Tsz Állami-díjas elnöke vette át a vezetést. Megmutatta azt az 815 hektáros, friss telepítésű csonthéjas gyümölcsöst, amelyet a Ceglédbercel és Pilis között húzódó dombvidéken telepített öt termelőszövetkezet, létrehozva a Dél-Pest megyei Gyümölcstermelő Gazdasági Társaságot. Rétfalvi Béla, a szövetkezet ösztönzési üzem vezetője elmagyarázta. hogy az egész területen megvalósítják a csepegtető öntözést, amelyet automatikus vezérléssel egyetlen ember működtethet majd. Ha termőre fordul a gyümölcsös, évente több mint tíz tonna gyüA vízszegény vidéken aranyat ér az öntözéses rendszer. Rétfalvi Béla üzemvezető a hegesztés módját ismerteti A ceglédi lakótelep minden igényt kielégítő ABC-áru házában Kürti András, a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kalauzolja a vendégeket Bíró Zoltán tanácselnök, az iskolbővítésen kívül a jó orvosi ellátást említette, és a Vinnyica—Albertirsa villamos távvezeték állomását, amely révén igen fontossá, messze földön híressé vált a település. Párbeszéd dolgainkról A- kocsisor innen Dánszent- miklósra gördült, ahol elsőnek az épülő ifjúsági és sportházat keresték fel. Magony Sándor, a községi tanács elnöke, Kovács Sándor, a ■ Micsurin Tsz pártbizottságának titkára. Buráik Ferenc iskolaigazgató üdvözölte az érkezőket. Kvasz János gyógyszerész községi népfronttitkár számolt be régi dédelgetett vágyának, az ifjúsági és sportháznak a megvalósításáról, amelyhez a helybeli Micsurin Tsz tetemes mölcsöt ad, s ennek leszürete- lésére, feldolgozására, értékesítésére időben fel kell készülni. Európa legnagyobb és legkorszerűbb telepe lesz. ha elkészül — hangzott a tájékoztatás, Albertirsa központja felé haladva, a téesz-majoroknál, a munkahelyek, iskolák, intézmények előtt a település apraja, nagyja, barátságos integetéssel, kendőket lobogtatva, zászlócskákat lengetve köszöntötte az államfőt. A Győzelem úti iskolánál Hegedűs Kinga, az úttörőcsapat titkára mondott köszöntőt. Bíró Fe- rec iskolaigazgató szólt arról az összefogásról, amellyel nyolc tanteremmel bővítették a meglevő épületet, helyet adva a napközi otthoni helyiségeknek is. A járás legszebb és legkorszerűbb iskolájában az üzemek és a lakosság 1 millió forintnyi munkája és pénze van. A Vendéglátóipari Vállalat iskolabüfét nyitott, ahol tejet, kakaót, péksütményt reggelizhetnek a gyerekek. Az egyik tanteremben Mik- losovics Lászlóné tanárnő orosz nyelvi korrepetálást tartott a továbbtanuló nyolcadikosoknak. akik közül többen szovjet pajtásaikkal leveleznek. anyagi segítséggel járult hozzá. Nemcsak a tornatermi gondokat oldja meg, de verseny- sportokra is alkalmas. Korszerű könyvtár csatlakozik hozzá, meg a társadalmi és a tömegszervezetek irodái. A nap emlékezetes mozzanata volt a Micsurin Tsz 400 hektáros almáskertjének szemrevételezése. A virágzó gyümölcsfák végeláthatatlan sorai között jólesett egy kis séta, hiszen jelképezte mindazt, amiről egész nap annyi sző esett: a jól végzett munka várható gyümölcsét. A szövetkezetről alkotott képet egy kis termékkiállítás egészítette ki, majd a vendég és kísérete, a tsz-vezetőkkel és a szocialista brigádok vezetőivel beszélgetett. Losonczi Pál és vendéglátóinak párbeszédét egész nap visszatérő témaként átszőtte az ország sorsáért érzett felelősség. Napjaink gazdaságpolitikai céljaihoz tértek vissza mindig a kérdések. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke arra kapott választ. hogy az iparban és a mezőgazdaságban, a település- fejlesztésben, hogyan tud egy város és egy járás összhangban úgy munkálkodni jelenlegi körülményei között, hogy ezzel ne csak a szűkebb közösség, hanem az ország holnapját, további bodogulását is szolgálja. A meleg szeretettel fogadott látogató a kora esti órákban azzal a megállapítással fejezte be Pest megyei dús programját, hogy öröm volt számára alkotó, megújulásra kész emberek között járni és tapasztalni azt a fejlődést, ami nemcsak Ceglédre és környékére, de egész Pest megyére jellem* ző. T. T. A Várkonyi István A s Iskola 5/a osztályos tanulóinak tornabemutatója Tankó Zoltán, az EVIG-gyáregység igazgatója a korszerű termékeket mutatja be. Elöl: Karsai Józsefné munka közben A ceglédi járás lakói szíves búcsút vesznek a kedves látogatótól Barcza Zsolt felvétele!
