Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
6 jf K/unav 1982. MÁJUS 12., SZERDA ■ TíZ NAP I IRendeletetbőlI A vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét a toelkeresikedelmi miniszter a saját területén az 5/1982. (III. 29.) Bk. M. számú rendeletben szabályozta. (Tanácsok Közlönye 11. szám.) A vásárokról és a piacokról szóló 14/1968. (XII. 21.) Bk. M. számú rendelet is módosításra került, a 7/1982. (III. 29.) Bk. M. rendeletben. (Tanácsok Közlönye 11. szám.) A kisszövetkezetté és kisvállalattá történő átalakulás esetén egyes pénzügyi kérdések rendezéséről a 13/1982. (IV. 26.) PM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 23. száma.) A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet végrehajtását a 2/1982. (IV. 26.) SZOT-szabályzat tartalmazza (Magyar Közlöny 23. szám.) Két kötetben A kisvállalkozás jogszabályai Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös kiadásában, két kötetben megjelentette Az új vállalkozási formákról szóló jogszabályokat, és azok hivatalos magyarázatát. Az útmutató első része az állami vállalatok és szövetkezetek körében ismerteti az új szervezeti formákat és tájékoztat a szervezeti jogi előírásokról, a pénzügyi, adózási feltételekről, a munkajogi és társadalombiztosítási kérdésekről. Külön fejezetek szólnak az egyéni és a családi munkán alapuló, a kisipari és a gazdasági, munkaközösségi vállalkozási formákról, a költségtérítéses, a bérleti és a bedolgozói rendszer előírásairól. Ugyancsak külön fejezetek foglalkoznak a pénzügyi ellenőrzéssel, a biztosítási feltételekkel és az árszabályozási rendelkezésekkel. Az útmutató második része az összes megjelent jogszabályt tartalmazza. A két tárca e kötetek megjelentetésével megfelelő segítséget kíván nyújtani az új vállalkozási formák alakulásához, működéséhez. Jogi tanácsok Minek alapján, hogyan számítják ki a nyugdíjat? Több olvasónk fordult hozzánk felvilágosításért, a társadalombiztosításról szóló rendelkezések kiegészítésével, módosításával kapcsolatban. o Miként kell számítani a korkedvezményes nyugdíj időket? A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden 365 naptári nap egy-egy évnek számít, és a korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket — a közöttük levő megszakítás tafrta- mára tekintet nélkül — egybeszámítják. Az egybeszámításnál az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden 30 napját 50 nappal számítják hozzá a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz. A táppénzes állományban töltött idő akkor számít kor- kedvezményre jogosító időnek, ha a korkedvezményes öregségi nyugdíjat igénylő a kereső- képtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. A katonai szolgálatban töltött vagy azzal azonosnak tekintendő időt (pl. a hadifogság, munkaszolgálat, deportálás), továbbá a fegyveres erők és a fegyveres testületek továbbszolgáló állományában 1960. december 18. előtt eltöltött időt a korkedvezményes időhöz abban az esetben lehet hozzászámítani, ha a korkedvezményes munkadíjat igénylő e szolgálatát megelőzően és követően 30 30 napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. (Különösen indokolt esetben e 30 naptól a társadalombiztosítási bizottság eltekinthet.) Az említett feltételek nélkül is korkedvezményre jogosító időnek számít a fegyveres erők és a fegyveres testületek továbbszolgáló állományában 1960. december 17-e után eltöltött idő. A fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, valamint nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és a hivatásos tényleges szolgálatba beszámított időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe venni, ha a hivatásos szolgálat 1954. szeptember 30 után nem jogvesztéssel szűnt meg. Azt a hivatásos (és ebbe beszámított) szolgálati időt, amely 1954. október 1. előtt — bármely okból — megszűnt, korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni nem lehet. Q Mennyi az öregségi nyug- űíj összege? Az alapösszeg a nyugdí j alapját képező havi átlagkereset meghatározott százaléka, de legfeljebb hetvenöt százaléka a következők szerint: Tíz évi szolgálati idő alapján az átlagkereset 33 százaléka; 10 évet meghaladó szolgálati idő esetén a nyugdíj all. évtől a 25. évig évenként az átlagkereset 2. és 26. évtől a 32, évig az átlagkereset 1, a 33. évtől a 42. évig pedig az átlagkereset fél százalékával növekszik. Az öregségi nyugdíj előbbiek szerinti összege a havi átlagkereset fél százalékával növekszik minden olyan év (365 naptári nap) után, amelyre az igénylő a Nyomdász Segélyező Egyesület vagy egyéb nyugdíjpénztár tagjaként 1946. augusztus 1. és 1951. december 31. közötti időben járulékot fizetett. Ugyanígy növelik a nyugdíj összegét, ha az igénylő az említett idő alatt az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek volt a tagja, és egyidejűleg munkaviszonyban is állott. A havi átlagkereset 75 százalékát a nyugdíj így növelt összege sem haladhatja meg. Az ösztönző nyugdíjpótlékot, amely az alapösszegnek meghatározott százaléka, az alapösszeghez adják hozzá. Az évenkénti rendszeres emelés az alapösszegnek, ha pedig ösztönző nyugdíjpótlék i.s jár, az alapösszeg ösztönző nyugdíjpótlékkal növelt összegének a 2 százaléka, de legalább havi 100 forint. A központi áremelések ellentételezésének az összegét, amely havi 290 forint, az alapösszegnek az évenkénti rendszeres emeléssel növelt ösz- szegéhez adják hozzá, már a nyugdíj megállapításának az időpontjától. Ha azonban a nyugdíj megállapítására nem a hónap első napjától kerül sor, és az igénylő a megállapítás hónapjában akár egy napig is még munkaviszonyban állt, szövetkezeti tag, vagy biztosított bedolgozó volt. a nyugdíjhoz a következő hónaptól adják hozzá a havi 290 forintot, mivel a tört hónapra még a munkabérhez. nyugdíjhoz jár a havi 290 forint. Olvasónk, aki fizikai dolgozó, öregségi nyugdíját az idén október 1-től állapítják meg; összes szolgálati ideje 40 év; a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete 5000 Ft; ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító ideje 1 év és 6 hónap. E dolgozó öregségi nyugdíjának összege a következőképpen alakul ki: Alapösszeg az 5000 forint 74 százaléka, havi 3700 Ft. Ösztönző nyugdíjpótlék a 3700 Ft 10 és fél százaléka, havi 388,50 Ft. Együtt (kerekítve) havi 4089 Ft. Évenkénti rendszeres emelés a 4089 Ft 2 százaléka helyett havi 100 Ft. A központi áremelések ellentételezési össze havi 290 Ft. összesen havi 4470 Ft. Az öregségi nyugdíj összege tehát ez év október 1-től havi 4470 Ft. • Kinek jár ösztönző nyugdíjpótlék? Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék (röviden: ösztönző nyugdíjpótlék) jár annak, aki öregségi nyugdíjjogosultságának a megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként teljes munkaidőben legalább egy évet (365 naptári napot) fizikai munkakörben, valamint 7 százalékos mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító nem fizikai munkakörben, vagy 1981. előtt egyéb munkakörben munkában töltött. Dr. M. J. Gyál és a szomszédos fővárosi Kerület összefogásával Eredményes lehet a megelőzés Ifjúságvédelmi együttműködési megállapodást kötöttek Az ifjúkori bűnözés tapasztalatai az agglomerációban a hatékonyabb megelőzés szükségességére hívják fel a figyelmet. Erre utalnak a többi között Gyál és Felsőpakony községekben végzett krimi- tológiai felmérések megállapításai. A vizsgálat négy évében hatvankét — közülük 60 gyáli és 2 fel- főpakonyi — fiatalkorú bűnözőnek több mint a fele Gyálon kívül, főleg Pestimrén, illetve Pestlőrincen követett el bűncselekményeket. Í öbb esetben az elkövetők között voltait fővárosi fiatalok, valamint űnőttek is. ... . . _ Tanulságos annak a nyolc fiatal és nyolc felnőtt gyáli és budaf esti lakosnak pár éve lelepleződött bűnügye, akik bandába szer- eződve négy hónapon át Gyálon, Pestimrén és Budapest más területein is követtek el törvénybe ütköző cselekményeket. 8 hónapi — három év próbaidőre felfüggesztve —, szabadságvesztésre ítélt, Pestimrén elkövetett rablásért. Büntetéséből nem tanult, kilépett munkahelyéről, és elhagyta a szülői házat. Nem dolgozott, idejét csavargással töltötte. Három alkalommal a szülei lakására tört be, és több ezer forint értékben különféle tárgyakat és készpénzt vitt el. Az ingóságokat a pestimrei italboltokban adta el, és a pénzt pedig elitta. Később a fiú rablást, valamint — büntetett előéletű, felnőttkorú társával —, betöréses lopást követett el, hogy pénzhez jusson a szilveszteri szórakozáshoz. Tyúkvacsora, lopottból Többen büntetett előéletűek voltak és nem dolgoztak. A társaság gyakori találkozóhelye volt a pestimrei bisztró, ahol idejük nagy részét töltötték. Hogy pénzhez jussanak, betörések útján olajkályhát, motorkerékpárt, televíziót, kerékpárt és más ingóságokat szereztek. Ezeket értékesítették és a pénzt italozásra. szórakozásra költötték. Előfordult egyik éjszaka, hogy megéhezvén, egy elhagyatottnak látszó udvarból hét tyúkot loptak, és abból főztek vacsorát. Két társuknak nem volt nagykabátja, betörtek egy házba és loptak számukra. Sorozatban törtek fel utcán parkoló személygépkocsikat, és az autókban lévő értékesebb tárgyakat elvitték, majd eladták. A banda lopással és rongálással összesen 40 ezer forint kárt okozott. A másik jellemző esettípus, amikor a gyáli fiatalkorúak pestimrei szórakozóhelyeken, különösen a MÁV-állotnás környékén italoznak, majd késő este a községbe érve. egyedül vagy társaikkal követnek el bűncselekményeket. Példaként említhető annak a gyáli fiatalkorúnak az esete, akit már korábban a bíróság Tanórán csöveseknél Az egyik általános iskolában vizsgálták a tömeges hiányzások okait. Kiderült, hogy egy tucat nyolcadikos az egyik pestimrei térre jár a csövesekhez. Különféle bűn- cselekményekbe is belekeveredtek. A községből járt oda több ipari tanuló, munkaviszonnyal nem rendelkező, illetve felügyelet nélküli fiatalkorú is. Azóta többségüket pártfogói felügyelet alá helyezték. Az idézett felmérés megállapításaiból kitűnt egyebek mellett, hogy a megelőzés érdekében a nagyközség, valamint a szomszédos fővárosi kerület illetékeseinek hatékony együttműködése szükséges. Ezt célozta, hogy a Gyálon rendezett ifjúságvédelmi kerekasztal-beszélgetésen, a kerületi rendőrkapitányság, valamint a kerületi tanács is képviseltette magát. A kapcsolatok azonban nem rekedtek meg a tanácskozáson való részvételen: gondos előkészítő munka eredményeként — melyről már lapunkban is beszámoltunk —, a közelmúltban a tanácsi és rendőri szervek, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt szervezetek képviselői, két évre szóló, kilencpontos ifjúságvédelmi együttműködési szerződést írtak alá. Komplex gondozás Ebben többek között az általános iskolát végzettek továbbtanulásának elősegítése: a fővárosi kerületben működő Ipari Továbbképző Iskola fogadja azokat a gyáli 14—16 év közötti fiatalokat, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább, és segítik őket életük rendezésében. A kerületi nevelési tanácsadó pszichológusai szükség szerint segítséget nyújtanak a gyáli kiskorúak vizsgálatában, elsősorban azoknál, akik a kerületben tanulnak szakmát. A gyáli tanács információt és egyéb segítséget nyújt a kerületi gyámhatóságnak, a községben tanuló vagy dolgozó kiskorúakkal kapcsolatban. A két gyámhatóság időnként tapasztalatcserét szervez, a védő- és óvóin tézkedések, a pártfogói felügyelet, a társadalmasítás és a koordináció témáiban. Említésre méltó az az elhatározás, hogy a Vöröskereszt községi vezetősége tapasztalat- cserére hívja meg a kerület vöröskeresztes aktíváit a gyáli családvédelmi nap rendezvényére, melyen ismertetik az országban elsőként itt szervezett családvédelmi szolgálat működésének eredményeit, illetve a komplex családgondozás helyi perspektíváit. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága pedig közös ankétot rendez a község népfront aktíváival a fiatalkori bűnelkövetés megelőzésének módszereiről. Önkéntes segítők A kerület és a nagyközség ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportjai Gyál és Pest- imre határterületein közös járőrszolgálatot szerveznek. A két tanács oktatási intézményei gyermekvédelmi felelőseinek együttes munkaértekezleteket szerveznek a felderítő- és megelőző módszerekről, valamint a veszélyeztetettséget enyhítő intézkedések lehetőségeiről. Ugyancsak a főváros és a megye közti együttműködést gazdagította nemrégiben a Pest megyei Főügyészség munkatársának A társadalmi ösz- szefogás szerepe a gyermek- és ifjúságvédelemben címmel — a tanács és a Hazafias Népfront rendezésében —, a kerületben tartott előadása. A fórumon a gyermekvédelemmel különböző szinten foglalkozó 70 szakember kifejtette: jelentős társadalmi munka vállalására is kész az ügy érdekében. Reméljük, ez az ígéretes együttműködési kezdeményezés rövidesen követőkre talál máshol is. Dr. Orell Ferenc János Tallózás Május 15-én rendezik meg Budapesten az újítók ötödik országos tanácskozását. Előtte legtöbb munkahelyen megbeszéléseket, tanácskozásokat tartottak, amelyeken az újítók részvételével szó került a soron következő feladatokról, s azokról a nehézségekről is, amelyek ma még akadályozzák az ötletek gyors valóra- váltását. Erről a tanácskozásról számolt be többek között az Utunk című üzemi lap, a Rákosmezeje Termelőszövetkezet üzemi lapja. A szövetkezet újítóinak tanácskozásán Ado- nyi János, az újítási bizottság eLnöke számadatokkal érzékeltette azok hasznát. Ezekből kitűnik, hogy az 1980-as esztendő bizonyult a legtermékenyebbnek. Figyelemre méltó az is, hogy 2 és fél millió forint eredményre 234 ezer forint újítási díjat fizettek ki. A felszólalók — valameny- nyien javító szándékkal — elmondták, hogy ma még jelentősen hátráltató tényező, hogy az újítások adminisztrációja elhúzódik. A bürokratikus ügyintézés ellen emelt szót Demeter Miklós és Horváth Lajos is. Az sem növeli az újítók kedvét, hogy ma még az újításra fordított ösz- szegek bizony nem fedik a teljes értéket. A Mezőgazdasági Mérnök, a Gödöllői ATE lapja, más oldalról közelítette meg az újítás feladatait. Az újítás és a szocialista brigádok című cikkben arról írnak, hogy a szocialista brigádoknak az eddigieknél jobban be ke'l kapcsolódniuk az újítási mozgalomba. Ezt bizonyítják a következő sorok is: Sajnos, nálunk eddig a szocialista brigádok keveset tudtak az újítókról. Pedig az újítók tanácskozásán olyan nagy horderejű újításokról, találmányokról volt szó, amelyek csak közvetve érintik a mi brigádjainkat, a főigazgatóság területén dolgozó kollektívákat. Felmerül a kérdés, akkor a szocialista brigádjaink eleve mondjanak le az újítási feladatokról? Erről szó sincs. Az azonban még élő gond, hogy gyakran az újítóknak, feltalálóknak egy vállonvercgetés jut. (ha jut), a rengeteg időráfordításért, éjszakázásért, kockázatvállalásért. Ugyancsak nem ritka, hogy mások szabad idejükben olyan feladatokat vállalnak (maszek alapon), amelyekért — azonnal —, nagy összegeket vágnak zsebre. Tehát nem véletlen. hogy kimondták: e mozgalomban is érvényre kell jutnia annak az elvnek, hogy aki többet tesz a társadalom asztalára, az többet is kapjon a társadalomtól, mind erkölcsiekben, mind anyagiakban. yiUÁQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Csepel Autógyár dolgozói, úgy tűnik ezt az elvet követik, mint kiderült, a Fényszóróból. A Majd négy és fél millió megtakarítás a kormányorsó gyártásában című cikkében Wachtelschneider Ferenc arról ir, hogyan érték el ezt. Mint a cikkíró megjegyzi: Gazdasági életünk minden területén előtérbe került a takarékosság, a meglévő anyagi, szellemi erők és technikai eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. Sokat tesznek ezért az újítók, a találékony szakemberek. A találékony emberekről, a gondolkodó brigádról írtak a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi Híradójában. A sokarcú brigád című cikkben így szólnak a Bánki Donátosokról’. Gondolkodó brigád a Bánki Donát, vagy hogy pontosabbak legyünk: mindig törik a fejüket valami jó megoldáson. A napló szűkszavú bejegyzései között akadtunk arra, hogy Négyessy Károly és Kiszel János kitalálta a mérőórás számykerékbeállító szerszámot. Bevezetésével a hagyományos mérőpadon 10—15, az elektromos gyorsszabályozón 40 százalékkal nőtt a termelékenység. A cikkíró azt Is megállapítja, hogy nem látványos dolgok történnek a brigád háza táján, csupán ott vannak, ahol szükség van munkájukra. Többek között a kis vízmérő-hitelesítő belső elrendézésének tervét, ők készítették el, vilAo tavMUUtTKt Az újító országos tanácskozás előtt ugyancsak újítási ankétot rendeztek Diósdon. Ezen értékelték az elmúlt évek munkáját, s az idei soron következő feladatokat is. Amint a Gördülőcsapágy című lapból kitűnt, változatlanul kevés a fiatal és a nő a mozgalomban, de a kollektívák is ritkán jelentkeznek javaslattal. Az elmúlt év újítási pályázatának lehetőségével szinte alig éltek a gyár dolgozói. Még mindig gond, hogy az újítások véleményezői a határidőt nem tartják be. Az elfogadott újítások bevezetésének az ideje is lényegesen hosszabb a szükségesnél. így azután önkéntelenül megfogalmazódott a következő időszakra a feladat: elsődleges cél az újítók elismerése és az újítások bevezetésének, hasznosításának ösztönzése. Sz. M. Kempingkiállítás és -vásár Szentendrén, a Pap-szigeten május 23-ig Nyitva mindennap 10-től 18 óráig. Játékok és sátrak árengedménnyel. OTP-ügyintézés a helyszínen. í/m
