Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

Pezseg az élet a klubban Pezseg az élet kora délutántól a felújított, korszerűsített Dó- zsa-klubban Cegléden. Színvonalas programok és hangulatos, kötetlen klubestek várják a fiatalokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nemzetközi verseny előtt ökölvívás: Monoron rendez­ték meg a Pest megyei csa­patbajnokság tavaszi utolsó fordulóját. A legtöbb sportoló­val, huszonnéggyel rajthoz állt Ceglédi VSE a pontver­senyt fölényesen — mintegy harminc ponttal megelőzve a másodikat — megnyerte. Így tetemes előnnyel várhatja az őszi folytatást. Eddig összesen száznyolcvan pontot szereztek. A járművet adó Lenin Tsz jóvoltából, már az utazás is jól kezdődött. Az elért ered­ményekre sem panaszkodhat­nak. A viadal után Újvári Jó­zsef, a Pest megyei Ökölvívó Szövetség elnöke kiemelte a Vasutas jó munkáját, dicsér­te őket nagy létszámukért és a jó szereplésért. A vegyes korcsoportokban szorítóba lépett huszonhat pár sok jó mérkőzést vívott, a mintegy háromszáz néző iga­zán nem unatkozott. Eredmények Az úttörőknél Orosz és Új­vári legyőzte ellenfelét. Ez Tóthnak nem sikerült, ő pon­tozással kikapott. A serdülők­nél Jakab döntő fölénnyel verte vetélytársát. Ez Fekete Zoltánnak is sikerült, aki nagy ütésváltások után, pontozás­sal bizonyult jobbnak. Ifjúságiak: két ceglédi fiú, Fekete András és Koncz And­rás vívta a legnagyobb és legszínvonalasabb mérkőzést. Mindvégig csak úgy záporoz­tak az ütések, amit mindket­ten adtak és jól álltak. Végül minimális különbséggel Fe­ketét hirdették győztesnek. Ebben a korcsoportban Ung­vári, Dudás és Bódi is sikere­sen szerepelt. Felnőtteknél a váltósúlyban Földi a rutinos vecsési Stil- i lerrel találkozott, akire két­szer is rászámoltak. A hajrát viszont az erejével elkészülő Földinél jobban bírta, s így ő nyert. Középsúlyban Vágány az -első menetben már döntő fölénnyel győzött. Birkózás: az utánpótlás kép­viselői új versenyrendszer szerint szerepelhetnek. Ta­vasszal szabadfogást, ősszel pedig kötöttfogást birkóznak. Mivel a Ceglédi VSE-ben el­sősorban a kötöttfogáson van a főhangsúly, érthetően ezek­ben a viadalokon a ceglédi fiatalok váltakozó sikerrel birkóznak. Edzőjük, Fábián Pál bízik abban, hogy a szá­mukra hátrányosabb fogás­nemben is eredményesebbek lesznek. A Ceglédi VSE ebben az év­ben is megrendezi a győze­lem napja tiszteletére immár hagyományossá váló kötöttfo­gású ifjúsági csapatversenyt, melyet a zentaiak (jugoszláv) indulása nemzetközivé avat. A házigazdák most .bizonyít- hatnak, hogy kötöttfogásban valóban többre képesek. Az indulók között ott lesznek a BVSC, a Szegedi VSE, a Nyíregyházai Vasutas és a Nagykőrösi Kinizsi birkózói is. U. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1982. MÁJUS 11., KEDD A ceglédi Lenin Tsz-ben Jól szervezték a tavaszi munkát Daloló ifjúság Kedály­ntűvekrői, iskolásoknak A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagoza­tú. Diákjai közül sokan a helybeli zeneiskola növendé­kei. énekkaruk, zenei tagoza­tú osztályaik gyakran szerep­lői városi ünnepségeknek. A Kodály-évforduló jegyében, most a zenei nagyság vokális műveiről hangzik el ismeret- terjesztő előadás az iskolában. Az előadó dr. Kiss Mihályné, a zeneiskola igazgatóhelyette­se lesz. Az előadás május 13-án, csütörtökön délután 15 órakor kezdődik. Juhász Ferenccel, a ceglédi Lenin Tsz növénytermesztési főágazatvezetőjével a szövet­kezet központjában találkoz­tunk. Túl a szeszélyes áprili­son, napfényt, meleget hozó napok ígérkeznek — erről be­széltünk. — Most már hozzáfoghatnak az elmaradt munkákhoz — kö­szöntünk el. — Csakhogy mi nem vártuk ölbe tett kézzel az idő jobbra fordulását — válaszolta. Két műszakban is Józsa István, a szövetkezet elnöke is arról számolt be, hogy a földeken eddig min­den a tervek szerint haladt. — A márciusban tartott gépszemlén. az IFA- és MTZ- alkatrészek hiánya okozott gondot. Szakembereink ezt al­katrész-felújításokkal próbál­ták áthidalni, hogy az alkat­részhiány ne okozzon kiesést. A tavaszi munkákat úgy szer­veztük meg, hogy a lemara­dást be tudjuk hozni. A mun­kák nagyobb részét két mű­szakban végeztük. — Az elmúlt években idő­szaki brigádokat is szerződtet­tek. — A korábbiaktól eltérően a szükséges kézi munkaerőt belső tartalékainkat jobban kihasználva, jóval kevesebb alkalmi munkacsapatra volt szükségünk. — Gép és ember tehát volt. Hogyan szervezték meg a munkát? — 60 hektáron végeztünk szervestrágyázást, a meleg- ágyi trágyával együtt több mint 3 ezer tonnát szállítot­tunk ki a földekre. A rét­legelő komplex műtrágyázás mellett, 1656 hektáron a ka­lászosok fejtrágyázását befe­jeztük. A napraforgó és kuko­rica vetésével egy időben, ott is 1549 hektáron szórtunk ki műtrágyát. Talajelemzési vizs­gálat után 180 hektáron — kí­sérletképpen —, mésztrágyá- zással talajjavítást végeztünk. Ha eredményre vezet, ha ter­mésnövelő hatása lesz, jövőre is folyamatosan javítjuk mész- hiányos talajainkat. Az alap­műtrágyázást műtrágyaszó­rókkal, a fejtrágyázást heli­kopterrel végeztük. — Mi a különbség a két művelet között? — Alapműtrágyázáskor las­san ható műtrágyát juttatunk a szántással egy időben a ta­lajba, a fej trágyázásra pedig a már fejlődő növényeknél ke­rül sor. Zöld száron érjen — A vetést megelőzően, mi­lyen felületi talajmunkákat fe­jeztek be? — Simítózást. kombinátoro- zást és tárcsázással kapcsolt simítózást, ez utóbbit 5 és fél ezer hektáron. Fő célunk a ta­laj nedvességtartalmának megőrzése, és a megfelelő el­munkált egyenletes, apró mor­zsái vetőágy készítése volt, hogy a mag minél jobb vető­ágyba kerüljön. — A vetőmagvak beszerzé­sénél melyek voltak fő szem­pontjaik? — Minden növénynél a for­galomban lévő legjobb fajtát választottuk. A kukoricánál például figyelembe vettük, mennyire hidegtűrő. A fajta- összetételt úgy határoztuk meg, hogy különböző tenyész­idejűeket vetettünk, így a be­takarítás könnyebb lesz. Az esetleges rossz idő nem okoz­hat olyan nagy károkat. Köve­telmény a jó kukoricafajtánál, hogy zöld száron érjen, értékes takarmányt adjon, jó vízleadó legyen, energiatakarékosság miatt. A vetések végzésénél figyeltünk a technológiai fo­lyamat szigorú betartására, amely szerelőktől, ágazatveze­tőktől és a traktorosoktól egy­aránt jó munkát kívánt. ÁpoSják a növényt — Áprilisban kevés olyan nap volt, amelynek hőmér­séklete szántóföldi növények vetéséhez optimális, mégsem halasztották el ezeket a mun­kákat. — Ha várunk, ősszel súlyo­sabb veszteségek érhetnek bennünket. A zöldborsó az időjáráshoz képest jól fejlő­dik, 400 hektár napraforgónk a napokban kikel, a lucernán sajnos látszik a hideg nyoma. Az 1158 hektáron a kukorica vetését május 5-én befejeztük, földben van a silókukorica, a dugvány- és magrépa. — Soron következő munkák? — A lucerna első kaszálását később tudjuk elkezdeni, mint tavaly, akkor a termés a ter­vezettnél kevesebb lesz. Má­jus 6-án kezdtük a dinnyepa­lánták kiültetését. Most már a növényápolási munkák követ­keznek, melyeknél fontos, hogy késedelem nélkül — a kultúr­növény és a gyom fejlettségét figyelembe véve —, kellő idő­ben végezzük el. Győrffy Annamária Negyedrész tőkés piacra Növekvő export A TRAKIS szövetkezet az elmúlt hónapokban mintegy 21 millió forint értékű gyártmány előálításával teljesítette terme­lési tervét. Portékáinak egyne­gyedét ebben a hónapban tő­kés piacokon értékesítette. Szo­cialista exportjának éréke pe­dig meghaldta a másfélmillió forintot. Zongora és klarinét Növendék­hangversenyek Elérkezett az év végi nö­vendékhangversenyek ideje a ceglédi zeneiskolában. A sort szerdán, május 12-én Hajnal Ildikó zongora szakos növen­dékei nyitják, bemutatójuk 18 órakor kezdődik. Csütörtökön fél hat órától a közönség Ma- loschik Gabriella klarinét és hat órától Soltász Lászlóné zongora szakosainak hangver­senyét hallgathatja. Cegléd a hazai lapokban A Népszava április 21-i száma, a Volán Tröszt válla­latainak munkavédelmi, for­galombiztonsági helyzetéről írt. A ceglédi főnökség alapí­totta meg a Dózsa Kupát, amelyet a vállalati egységek közti munkavédelmi verseny­ben lehet egy esztendőre el­nyerni. ház kiszélesülő, fontos fel­adatát ecsetelték az írások. A Csongrád megyei Hírlap április 7-én Új húsipari ter­mékek címmel közölt tudósí­tást, melyben említi, hogy a megyeri paprikás felvágottat már a PENOMAH ceglédi gyárában is készítik. M. E. Koszta Rozália képei Bölcsességet sugárzó portrék Nem változik a múló divat szerint AMIKOR KOSZTA ROZÁ­LIA kiállításának megnyitásá­ra készültem, nem ismertem az utolsó években készült fest­ményeit: azokat a műveket, melyeket több mint tíz év után ismét elhozott Ceglédre. Csak azt mérlegelhettem, mit is jelent számomra az ő mű­vészete. És rábíztam magam az új művekkel való találko­zás friss élményére: az újra­felfedezésre. Előzetes töpren­gésekből, emlékek számbavé­teléből és az újratalálkozás kivételes élményéből szövő­dött tehát a kiállítás megnyi­tója, s formálódik most — Utólag — ez a méltatás. Jó másfél évtizede minden­napos vendég voltam Koszta Rozália gyulai műtermében. Megleshettem tehát minden akkori festménye születésének embert próbáló, gyötrelmét- örömét,. és beavatottként fi­gyelhettem az életmű építésé­nek könyörtelen következetes­ségét, a vállalkozás és a meg­valósulás harmóniáját bizto­sító művészi alázatot és em­beri fegyelmet. Bevallhatom: jószerével azt sem tudnám ma már eldönteni, hogy a művészet feladatáról és lehe­tőségeiről vallott felfogásom kialakulásában, folyamatos formálódásában milyen része volt éiszakába nvúló beszélge­téseinknek, vitáinknak: mi­lyen mértékben szüremkedett bele — szinte észrevétlenül — a magam véleményébe mind­az, amit a műhelygondokból és műhelytitkokból átélhettem. Az eltelt idő azonban elbi- zonytalanít, hiszen azóta csak futó találkozásaim lehettek ve­le és néhány művével. És nemcsak mi változhattunk a múló idővel, de alaposan meg­változott az is, amit művészi tevékenységnek, művészi al­kotásnak állítottunk 1 Rögtön­zések, gesztusok: felelőtlen játszadozások eredményeivel találkozhatunk a kiállítóter­mekben, s már-már korsze­rűtlennek, gyanúsan konzer­vatívnak minősül az ügyele­tes ítészek véleménye szerint az a művész, aki nem licitál a meghökkentően egyszeri öt­letére még újabbal, még meg- hökkentőbbel. Aki nem válto­zik a múló divatok szerint. HA BÁRKI MÁS legújabb műveiről régi emlékeimre hi­vatkozva szólanék, jogos len­ne az óvatosság, Koszta Rozá­lia azonban — ilyennek is­mertem meg — csak annyit változhatott, amenpyit a múló idő változtatott rajta. Ameny- nyit mesterségben-mívesség- ben és emberi tapasztalatok­ban gazdagodott. És nem azért maradt művészi világa lényegileg változatlan, mert mindig is idegen volt tőle a múló divatok után loholás: a látványos elismerés-ünneplés hajszolása. Sokkal inkább azért, mert a ráhagyományo­zott legnagyobb érték: a két­kezi munkások embersége és tisztessége volt az egyetlen útipoggyásza, amikor a fényes szelekkel elindult. Ha ezt az értéket veszni hagyná, szemé­lyisége meghatározó lényegét adná fel. Emberséget és tisztességet mondtam, mégsem csak a mű­vészi etikáról, Koszta Rozália etikusságáról szólok. Világlá­tásairól, meghatározó élményé­ről is, hiszen őseitől örökölt embersége emberélményével azonos. Múlt és jelen termé­szetes kapcsolatát, a jövőt szervező hagyományt éli meg, amikor újra és újra felfede­zi az embert: az egyszeri lé­tezőt, aki sorsában hordozza az emberi teljességet. íme: amit tudtam Koszta Rozáliáról, amit újabb művei­től vártam. És a találkozás után — ez is a barátságot megtartó nagy erő! — nincs mit módosítanom az előzetes töprengéseken... Azt kell mérlegelnem csupán, mennyit is változtatott rajtunk — a művészen, s rajtam, a befo­gadón — az érlelő idő. Ennek az új kiállításnak is a gyulai, a gyulavári emberek a főszereplői. Sokan közülük nekem is jó ismerőseim: együtt nézzük a képeket Ró­zával, és közös emlékeket idé­zünk. Egyeztethetem szüleinek idős korukban megismert ka­raktervonásait, a bölcsen mél­tóságteljes, a tartózkodóan szertartásos gesztusaikat a csak a művész emlékeiben élő fiatalkorival: a bizakodóval és ünnepélyessel. És újra fel­fedezhetem, hogy Koszta Ro­zália „modelljei” — életének társai — irigylendőén bölcs emberek. Nem az élettapasz­talatuk okán: bölcsek a fiata­lok is, mert az életre elszán­tan magabízók. Ez a bölcses­ség a paraszti lét megfejthe­tetlen titka lenne: Koszta Ro­zália titka inkább: ő fedezi fel s fedezteti fel bennünk mindannyiunkban — az izgá­gákban, a fejjel a falnak em­berekben is — a szunnyadó bölcsességet, mert ez a jövő egyetlen lehetséges funda­mentuma. KÖZNAPIAN EGYSZE­RŰEK — emlékeimhez vi­szonyítva : tovább egyszerű­södtek —- az okos bölcsessé­get sugárzó portrék, többfi­gurás kompozíciók, a termé­szetet: az ember létezésének „terepén” megidéző tájképek festői eszközei, jelentést hor­dozó elemei. Dekoratív fol­tokból épülnek a kompozí- ziók; a művész mintha csak a színek és formák egyensú­lyát keresné: a színárnyalatok, a vonalak szeszélyes játékai nem érdeklik. A foltok és kontúrvonalak mégis bonyo­lult tartalmakat hordoznak: összetéveszthetetlenül karak­terisztikusak, egyénítettek. Ennyire szűkszavúan mégis a lényegről szólani — nyilván ez is az öröklött bölcsesség jele. És Koszta Rozália meg­fejthetetlen titka. Szilágyi Miklós A Petőfi Népe április 3-i száma M. I. Mohov visszaem­lékezését közölte, aki részt vett Cegléd felszabadításában. A Szolnok megyei Néplap március 31-i száma képes ri­portban számolt be arról, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. a mesterszállási ser­téstelepen a VIKUV ceglédi üzemegységének munkásai dolgoznak, kutat fúrnak. A Magyar Hírlap és az Esti' Hírlap Dél-Pest megye egész­ségügyi ellátásának .alakulásá­val foglalkozott március 29-én. illetve 30-án. A ceglédi kór­KÖSZÖNETNYILVANlTAS. Há­lás köszönetünket fejezzük k! mindazoknak a rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, volt munkatársaknak, akik drága jó feleségem, édesanyám, nagy­mamánk, TÓTH LAJOSNÉ szül. Mester Margit temetésén megje­lentek, részvétükkel mély fájdal­munkban osztoztak, sírjára a sze­retet és megemlékezés virágait, koszorúit elhelyezték. A GYÁ­SZOLÓ CSALÁD. köszönetnyilvánítás. Kö­szönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, PUSZTAI GÉZA elhunyta alkalmával rész­vétüket nyilvánították és gyá­szunkban velünk együtt éreztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Mindenféle gazdálko­dásra alkalmas tanya eladó az Ugyerban. 220—380 volt áram van. Érdeklődni le­het az esti órákban: ifjú Halmi, Cegléd, Kossuth F. utca 28. szám, I. lh. IV. em. 14. ajtó. Eladó kétszobás, ker­tes családi ház. Ceg­léd, Sugár utca 7. szám. Szép utca 33. számú, beköltözhető ház el­adó. 220 négyszögöl telekkel. Értekezni: Cegléd, Törtei! úti trafikban, Eladók: széna, here, 1 ló után való gumi­kerekű kocsi, lószer­szám és egy hízóön­etető. Cegléd XI. kér., öregszőlő 74 Makács. Eladó Cegléd, Örké­nyi út 579. számú Vi­rág tanya vagy ki­sebb kertes hára el­cserélem. Tanya eladó 800 négy­szögöl földdel, részben szőlő. Ugyer 6. dűlő­ben. Víz, villany van. Érdeklődni lehet Ceg­léd, Bajcsy-Zsilinszky téri zöldségboltban. Eladó 200 négyszög- öles telek faházzal, Cegléd, Örkényi út 7. dűlő 766. szám. Érdek­lődni lehet mindennap 17 óra után. Cegléd. Csengeri út 3. szám. Cipőgyár mellett kis családi ház beköltöz­hetően eladó, Cegléd Szűnve?? utca 2. szám Eladó UR-es Trabant. Cegléd V. kér., Batthyány utca 19/a. szám ___________________ El adó hálószoba bú­tor és szőlőprés. Ceg­léd. Sallai Imre utca 5. szám.______________ Jó állapotban levő tanya. 800 négyszög­öl területtel eladó. Állattartásra kiválóan alkalmas. Érdeklődni lehet: Tóth Lászlónál. Törtei, Besnyő dűlő , 21. sz. A Pest megyei Ven­déglátóipari V. ceg­lédi igazgatósága kar­bantartó részlegéhez segédmunkásokat, vil­lanyszerelő szakmun­kásokat felvesz. Je­lentkezés: Cegléd, Pesti út 25., részleg- vezetőnél. Telefon: 11-809 1000 négyszögöl föld­terület fele szőlő, fe­le gyümölcsös, ked­vezményes áron el­adó Cegléden, a Ger­le telepen, Örkényi út 995. szám alatt. Érdeklődni lehet: a helyszínen egész nap: Varcáátmál Garázs olcsón eladó. Cegléd, Szív utca 7. ITT. 15. Eladó kettő és fél szo­bás öröklakás, OTP- átvállalással. Cegléd, Bem utca 2. szám. A éri'úpt. n. em. 12. 80 lit. F2 Mecalor .olajbojler és parkett­kefe eladó. Cegléd, Batthyány utca 26. ISSN 012600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom