Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

KISZ-galéria Dékány Ágoston tárlata Május 10-től 16-ig A szolnoki rádió műsora Hétfő: 17.00: Hétfői hullám­hossz. (A tartalomból: Műsor- ismertetés. Hírek*. Időjárás. Közlekedőknek. Hétvégi sport­összefoglaló.) 17.30: Sörgyár a Tisza partján. Társadalmi münkával a városért. Nyitnak a campingek. 18.00: Alföldi krónika. 18.25-18.30: Hírössze­foglaló és műsorelőzetes. Kedd: 17.00; Műsorismerte­tés, hírek, időjárás. Közleke­dőknek. Kölcsönzőbolt túrá­zóknak. Érettségi előtt. A jászberényi Lehel vezér Gim­názium kórusa énekel. Veze­tők — jegyzet. Fagyosszentek. 18.00: Alföldi krónika. 18.25- 18.30: Hírösszefoglaló és mű­sorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. Közle­kedőknek. 17.20: Zenés autó­stop, közlekedési magazin. 18.00: Alföldi krónika. Lap­szemle. 18.25-18.30: Hírössze­foglaló és műsore’őzetes. Csütörtök, 17.00: Hétközben. (A tartalomból: Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. Közleke­dőknek. Piaci szemle. Tervek, célok, eszközök. Fiatalok ze­nés percei: a ceglédi Kaláris együttes műsora. A Kritika játékszabályai.) 18.00: Alföldi krónika. Lapelőzetes. 18.25- 18.30: Hírösszefoglaló, műsor­előzetes. Péntek, 17.00; Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. Közle­kedőknek. Programajánlat. 17.30: Ritmusrodeo. 18.00: Al­földi krónika. 18.25-18.30: Hír­összefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (A tartalomból: Hírek. Lap­szemle. Piaci körkép. Sport.) 8.00: Hírek. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. Előadók abc-ben. 9.00: A nap hírei. A héten tör­tént. Filmlevél. 9.30: Ami be­lefér... 10.00: ötven év tánc­melódiái. Közben: hírünk az országos sajtóban. 10.25-10.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Műsoris­mertetés. Hírek. Lapszemle. Programajánlat. 9.10: Szicíliai tavasz. 9.40: Slágerről sláger­re: a Bóney M. énekel. 9.58- 10.00: Műsorelőzetes. 19.00- 19.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. NAGYKŐRÖSI ma lf]líklRlt!U!lÍSfQk Városunkban az idén két új KISZ-alapszervezet alakult. Az egyik a Nívó ruházati, a másik a könyvkötő szövetke­zetben. A fiatalok mindkét helyen bizakodva fogtak mun­kához. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1982. MÁJUS 9., VASÁRNAP Tetoie!©! áruit A konzervipar nyersanyagigénye Gazdaságosabb íesr.iékcsG portot olg kitanult ki A napokban a zöldség- és gyümölcstermesztőknek ren­deztek termelési és feldolgozá­si tájértekezletet a Nagykő­rösi Konzervgyárban. A mint­egy 120 résztvevő előtt dr. Kovács Imre MÉM-miniszter- helyettes ismertette az Állami Tervbizottság határozatát. Mint mondotta, e bizottság úgy foglalt állást, hogy a konzerviparnak szinten kell tartania a lakosság ellátását célzó termelést csakúgy, mint a dollár, illetve a. rubelel­számolású külföldi piacok igé­nyeit; kielégítő termelést. köveim a hozamokat A konzervipar termelésének 30 százaléka elengedő a bel­földi ellátásra. A többi termék exportálható. A konzervipari feldolgozáshoz szükséges zöld­séget és gyümölcsöt az ország szántóterületének 5 százalékán termelik meg, ám e terület a termés jó feldolgozhatósága révén, a fajlagos devizakiho- zatal szempontjából nagyobb jelentőségű, mint ahogy nagy­sága mutatja. A konzervipar ellátásához szükséges nyersanyagok meg­termelése — mondotta az elő­adó — mind nagyobb gondot okoz. A gyümölcstermelés te­rén elsősorban nem mennyi­ségi, hanem inkább szerkezeti problémák vannak, s nem ki- elégítőek a területegységenként mért hozamok sem. A ter­mesztőknek tehát fajtaszerke- zet-váltásra s a hozamok nö­velésére kell törekedniük. Nagyobbak a zöldségter­mesztés gondjai. A nagyüze­mekben évről évre csökken a zöldség termő terület. A fel­adat itt is a fajtaváltás és a terméshozam növelése. Emel­lett javítani kell az áru fo­gadásának és tárolásának kö­rülményeit. A fejlesztésben — mondotta a miniszterhelyettes — elsősorban önerőre kell tá­maszkodni, melyet kiegészít­het az állami támogatás. Csökkent a terület Egyébiránt az idén a zöld­ségtermesztés fejlesztésére 100 millió forint alaptámogatást kaptak a mezőgazdasági üze­mek. A fejlődés további fel­tétele, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozzák előfeldolgozó tevékenységüket, s törekedje­nek a szállítási távolságok és költségek csökkentésére. A továbbiakban arról szólt a miniszterhelyettes, hogy miként érinti a konzervipart a reá is érvényessé vált me­zőgazdasági jövedelemszabá­lyozás. Elmondotta, hogy bő­vítik a szabadáras konzervek körét, az exporttámogatást pe­dig differenciáltabban, ter- mékcsoportosan adják, hogy ezzel is szolgalmazzák a gaz­daságosabb termékszerkezet kialakítását. Végezetül pedig a konzervipari csomagolási technológiák fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. A hozzászólások során a hajdúböszörményi Bocskai, a békéscsabai Szabadság, az ugyancsak békéscsabai Május 1., a hajdúnánási Béke, a ve- csési Ferihegy és a forráskúti termelőszövetkezet elnökei fej­tették ki véleményüket a zöld­ségtermesztés gondjairól. Mint mondották, a korábbi években a fejleszési alap 10 százalékos visszatérítésének megvonása csökkentette a termesztés jó­ira Segít ci szakszervezet Az ismeretterjesztés nehézségei Nemrégiben helyi szakszer­vezeti tisztségviselők, s a szakszervezeti szakmaközi bi­zottság tagjai igyekeztek mi­nél alaposabban tájékozódni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nagykőrösi tevékeny­ségéről. A tanácskozás, me­lyen a társulatot dr. Böőr László titkár képviselte, jól sikerült. Némi bizakodással arra is lehet számítani, hogy több üzemben az eddiginél na­gyobb segítséget kap majd a szakszervezettől a munkahelyi ismeretter j esztés. Magától értetődik, hogy ez a kölcsönös tájékozódást szolgá­ló megbeszélés nem tisztázhat­ta az ismeretterjesztés mai problémáit, ám arra alkalmas volt, hogy ezek közül néhány a felszínre kerüljön. Helyes arányok Szó esett például arról, hogy az ötnapos munkarend beve­zetésével meghosszabbodott a napi munkaidő, s ez megnehe­zíti az előadások szervezését. A probléma, a dolog természe­ténél fogva még egészen új, bi­zonyosat senki sem tudott vé­gül is mondani. A másik téma, mely köré vitázó mondatok fo­nódtak, azokból a vélemények­ből alakult ki, melyek szerint az emberek szívesebben hall­gatják a híres, az országos hí­rű előadókat, mint a helybe­lieket. Ehhez a vélekedéshez nincs mit hozzátenni, hiszen igazságához az esetek többsé­gében nem fér kétség. Mindenesetre érdemes el­gondolkodni azon, hogy híres ember kevés van, s meghívá­suk olykor sokba is kerül. Ke­vésbé híres, de nagyon jó, s körülbelül ugyanazt mondó TIT-előadókban viszont nem szűkölködünk. Helyes ará­nyokra kell törekedni. Része­süljön a hallgató a híres em­berek fényéből, s a helybelie­kéből is.’ Ügy ahogy azt az üzem és a TIT anyagi lehető­ségei megengedik. Késik a felismerés A vita harmadik- csomó­pontját úgy tűnhet, nem is ér­demes megemlíteni, annyira szokványos. Pedig valójában ezt kell leginkább boncolgat­nunk. A téma ez: nehéz meg­szervezni a TIT-előadásckat, az emberek nem ismereteik gyarapítását szorgalmazzák munka után, hanem a híiza- menést. Ez bizony nagyon gyakran igaz, ám túlságos egyszerűsí­tés volna azt állítani, hogy a valódi ellentét a TIT-előadás és az otthon, az ismeretgya­rapítás és az otthoni munkál­kodás időigénye között feszül. Ez az ellentét már pusztán azért sem létezhet, mert az otthoni élet és munka minő­ségének javításához szükség van az ismeretszerzésre. A TIT-előadás ellenpólusa a hallgatónak kiszemelt ember­ben, annak igénytelenségében rejlik. Igénytelenség helyett azt is mondhatjuk, hogy az érintett /potenciális hallgató nem isn/eri fel, hogy neki er­re az előadásra szüksége van, noha egyébként vágyik szert tenni újabb tudásra. Mondjuk, hogy tapasztalatlansága miatt késik a felismerés. Máskülönben az, hogy vala­ki elmegy-e a délutánra meg­hirdetett TIT-előadásra, vagy sem, valószínűleg nem aznapi döntéseken múlik. A döntést minden jel szerint már akkor meghozzák az emberek, ami­kor nekivágnak az önálló élet­nek, kialakítják szokásaikat, meghatározzák azt a közössé­get, melyhez tartozni kíván­nak, s azt is, hogy céljaikat milyen módon, például milyen munkával kívánják elérni. Kevés siker Persze ezek csak félig-med- dig tudatos elhatározások, sok bennük a gyermekkori, csalá­di késztetés, s sokat módosul­hatnak az érdekeltségi viszo­nyok változásaival. Ám ha az állandó és folyamatos ismeret- szerzés, mint az élet javításá­nak egyik alkalmazható mód­szere kimarad, akkor a kezdet kezdetén, ebből a jövőképből, a TIT-szervező bizony nem sokat tehet. Van másik oka is a húzódo- zásnak. Általában az a hely­zet, hogy a felnőttek nagyobb értéket tulajdonítanak az is­meretek nagyobb felhalmo­zásának, mint a kutatásnak, a tudás egyéni megformálásá­nak. Ez nem túlságosan dicsé­retes vonása a felnőtt társada­lomnak, de nem is bűpe. Egy­szerűen lélektani sajátossága. Nos, a TIT-elöadás, különö­sen, ha az előadó nem túlságo­san híres ember, mindig ma­gában hordja a beszélgetés ki­alakulásának lehetőségét. A beszélgetés viszont már állás- foglalást, a hallott anyag „megemésztését” avagy, miként az előbb mondtuk, a tudás egyéni megformálását követe­li. Mégpedig gyorsan, s anél­kül, hogy a felnőtt által in­kább becsült felhalmozást, té­teles ismeretszerzést lehetővé tenné. Szorosan összefügg az előbb mondottakkal az, hogy mű­veltségünk, kultúránk többnyi­re úgynevezett mozaikkultúra. Vagyis sók témáról tudunk eléggé sokat, de áz összefüg­géseket kevéssé ismerjük. Ál­munk, felnőtt álmunk, hogy a világból még többet megis­merjünk. Az ismeretterjesztés ezen a gondon előadássoroza­tokkal igyekszik segíteni, ke­vés sikerrel. A hallgatók lel­ki beállítottságuknak megfe­lelően mindig másról akarnak hallani, ha már rászánták ma­gukat az előadó meghallgatá­sára. Védett madár Végezetül pedig valóban ha­za akarnak menni, mert pil­lanatnyi anyagi érdekeik ezt a választást erősítik. Hát igen. Azt mondják, jobb ma egy ve­réb, mint holnap egy túzok, mely tudvalevőleg védett ma­dár, s úgy sem lehet vele mit kezdeni. Farkas Péter vedelmezőségét. Ennek követ­kezménye volt a terület csök­kenése is. Részletes elemzés Általában alacsony a zöld­ségfélék termesztésének jöve­delmezősége, például a búzá­hoz,. a kukoricához, a nap­raforgóhoz vagy a cukorrépá­hoz viszonyítva. A termelés szintentartása érdekében a zöldborsónál feltétlenül árren­dezés szükséges — mondották a hozzászólók. A miniszterhelyettes vála­szában részletesen elemezte a főbb zöldségfélék termelői árainak alakításával kapcsola­tos lehetőségeket. Dr. Konrád Zoltán Árpakísétlefek Két őszi és egy tavaszi ár­pával gazdagították a hazai fajtaválasztékot az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tó Intézetének nemesitől: álla­mi elismerést nvert az MV— 50, az MV—38 és az MV—39 fajta. Mindhárom bőtermő, intenzív termesztésre, gépi betakarításra alkalmas, szi­lárd szálú, s felveszi a ver­senyt a termesztők körében igen népszerű csehszlovák ár­pával, Az MV—50 tavaszi sörárpa a kisparcellás kísérletekben hektáronként 7,24 tonna átlag­terméssel fizetett. Az őszi ár­pák családja két kiváló mar- tonvásári fajtával gyarapodott: az MV—39 bőtermő, nem fogé­kony az őszi sárgulásra, liszt­harmatra és a rozsdabetegsé­gekre is csak ritkán reagál: igen jó söripari alapanyag. Ala­csony, vastag, szilárd szárú, bőtermő takarmányárpa az MV—38-as. Az őszi árpák kö­zött télállósága és fagytűrő képessége is jó. Hyugásfaskhiih Május 12-én, szerdán, dél­után 4 órakor az Arany Já­nos Művelődési Központ nyug­díjasklubjában Benedek Pé- terné dr. tart előadást Társa­dalmunk az idősek védelméért címmel. ■—Sporthírekig» Fiatalok lövészversenye Több sportlövőversenyre voltak hivatalosak e jó idege­geket, összpontosítást kívánó sportág nagykőrösi hívei. A II. Rákóczi Ferenc úttö­rőcsapat a tormási MHSZ-lő- téren Rákóczi Kupa lövészver­senyt rendezett a város úttö­rőinek. Héttagú csapatok (lég­puskával 3 fiú és 1 leány, lég­pisztollyal 2 fiú 1 leány) ve­télkedtek. A legjobban a kö­vetkező pajtások szerepeltek. Légpuska, fiú (12 induló): 1. Kosa Sándor (Petőfi isk.) 20/157; 2. Horváth Zsolt (Kos­suth) 157; 3. Ondó László (Rá­kóczi) 156 köregységgel. Lég­puska, leányok (4): 1. Sasi Ágnes (K) 20/130; 2. Szendi Zsuzsa (Arany) 115; 3. Fajka Eva (R) 113 körrel. Légpisz­toly, fiúk (8): 1. Fülöp Vilmos (A) 20/144; 2. Ambrus Attila (A) 140; 3. Szabó Gábor (K) 140 kör. Légpisztoly, leányok (4): 1. Kiszel Erzsébet (P) 20/136; 2. Okruhlicza Ágnes (K) 135; 3. Kovács Erika (R) 104 körrel. A csapatverseny­ben: 1. Kossuth isk. (Horváth Zs., Horváth I., Balogh, Sasi, Szabó, Oláh, Okruhlicza) 160/ 998; 2. Rákóczi isk. 868; 3. Pe­tőfi isk. 859; 4. Arany isk. 814 köregységgel. Tizenkét járás-város képvi­selőivel Cegléden rendezték, az ifjúgárdisták megyei lövész­versenyét két fegyverágban. Nagykőröst a 224-es Szak­munkásképző Intézet diákjai képviselték. A körösiek 4 fős légpisztolyos csapatverseny­ben az 5., a 8 fős kispuskás- viadalon a 4., összesítésben pe­dig a 3. helyen végeztek. A tormási lőtér volt a szín­helye a konzervgyári KISZ- esek kispuskásversenyének, amely jó hangulatban folyt. A legjobbak a következő fiata­ * 6 lok lettek. Férfi egyéniben (25 induló közül): 1. Tóth László 20/163; 2. Mészáros István 20,156;..3. Bakos Gyula 20/141. Női egyéniben (4): 1. Dózsa Lászlóné 20/80; 2. Dér Jánosné 20/63; 3. Bakos Gyuláné 20/19. A csapatversenyben (9); 1. Do­bozüzem (Tóth, Bakos, Falusi) 60/427; 4. Dobozüzem admi­nisztráció 60/411; 3. Il-es telep 60/382. Úttörő labdarúgók Az egész napos esőzés miatt az eredeti időpontnál 8 nap­pal később játszották a Kini­zsi-sporttelepen a XVIII. nyá­ri úttörő-olimpia egyetlen ta­vaszi városi úttörő IV. kor- csoportos nagypályás labdarú­gó bajnoki mérkőzését. Arany isk.—Petőfi isk. 2-0 (1-0). A 2x25 perces találkozón az Arany-iskolások jobban ját­szottak, de az őszi eredmény is számít és így a petőfisek let­tek a városi győztesek: Ko­lompár István — Hegedűs László, Várnai Zoltán, Kecs­keméti Zoltán, Cselovszki At­tila, Kosa Sándor, Fodor Ist­ván, Horváth Lehel, Varga Zoltán, Bállá Zoltán. 1. Petőfi isk. 2 pont (5-4 gól), 2. Arany isk 2 (4-4). Hétfői sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14 óra: a XVII. nyári úttörő-olimpia vá­rosi III. korcsportos négypró- baversenye. Gödöllő: Kisegí­tő iskolások megyei versenye. Labdarúgás Gimnáziumi pálya, 13.30: NEFAG—Pedagógusok, 17.30: Mészáros Tsz—Kossuth utcai lakótelep; Ifjúsági-sporttelep, 16.30: TRAKIS—Tormás, 17.30: Tört éli Tsz—VG V II., kispályás TRAKIS Kupa-mér­kőzés. S. Z. Mozi A vadölő. Színes NDK-ka- landfilm felújítása. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Meséről mesére. Mesesoro­zat. fél 4-kor. Tűz. Szovjet háborús film­dráma fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Hegyi emberek. Színes, szinkronizált amerikai kaland­film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Meséről mesére. Mesesoro­zat, fél 4-kor. Emberek és farkasait. Szí­nes, szinkronizált olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színház i A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, Két férfi sakk­ban. Móra-, illetve Kodály- bérlet. ISSN 0133—2798 (Nagykőrösi Hírlap» zolásába. az árnyék játékának segítségével akár némi gúnyt is^eleérezbetünk. A szatirikus gondolkodásmód más alkotáso­kon is megmutatkozó jelei te­szik kerekké, egészen mélyen humánussá ezt a művészetet. Noha Dékány Ágostonnak ez a nagykőrösi az első önálló ki­állítása. műveit kollektív tár­latokról már jól ismeri a mű­vészetkedvelő közönség. Bemu­tatkozott már Hódmezővásár­helyen, Siklóson, Csepelen, Pesterzsébeten. Szolnokon, Sopronban. Székesfehérvárott és Egerben, sőt, külföldön is. Külföldön Ez utóbbi esemény újdonság, hiszen az idén történt, hogy a belgiumi Tumhoutban Dékány Ágoston rajzai sikert arattak. Egyébként a nagykőrösi KISZ- galéria első vendége régészeti grafikáival jó nevet szerzett már magának a tudományos életben, s nemcsak itthon, ha­nem külföldön, például Auszt­riában is. F. P. Már több mint egy hete vár­ja a látogatókat az Arany Já­nos Művelődési KözpMit föld­szinti nagytermében Dékány Ágoston grafikusművész kiállí­tása, ám az érdeklődés neny túlságosan nagy. Vélhetőleg azért, mert a terem, a felújítsd si munkálatok miatt, csak kö­rülményesen közelíthető me|g. ír Gondolkodásmód \ Nagy kár. hogy így van, mert a városi KISZ-galéria és Dé­kány Ágoston első önálló tár­lata nagyobb figyelmet érde­melne. A fiatal, mindössze 34 esztendős, csepeli születésű gra­fikus litográfiái, ceruzarajzai és szitanyomatai egészen egyé­ni hangvételűek. Oly sokat mondanak el az ember és kör­nyezete kapcsolatáról, hogy a néző szinte kételkedik az alko­tó ifjúságában. Dékány Ágoston e kapcsolatrendszert történeti- * ségében is a néző elé tárja az őskori ásatástól Akhilleusz és a teknősbéka történetén ke­resztül egészen a jelenig. A trójai hős rajzába. Zenón filozófiai problémájának ábrá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom