Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
LL0I ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1982. MÁJUS 9., VASÁRNAP Népi ellenőrök vizsgálnia Nagyon vártuk az ötnapos munkahetet. Januárban azonban kiderült, bevezetése nem is olyan egyszerű, amit az átállás zavarai is bizonyítottak, Nem mindenhol hangolták össze kellőképpen a munka- kezdési időpontokat a tömegközlekedés menetrendjével, sokan elégedetlenkedtek az üzletek nyitva tartási ideje miatt, mások a napi mun- . káidő meghosszabbodását kifogásolták. Eltelt néhány hónap, a kedélyek lecsillapodtak, néhány hibát korrigáltak. Általánosabb tapasztalatokra is szert tehettek, akik vizsgálódtak a tárgykörben. Például azok a népi ellenőrök, akik Gödöllőn, néhány vállalatnál néztek körül. Mit láttak, mit hallottak? Gazdasági hatás Szemügyre vettek szolgáltató és kereskedelmi egységet, gyermek- és egészségügyi intézményt, hivatalt, és egy-két nagyobb vállalatot. Kitűnt, hogy az utóbbiak nagyon alaposan készítették elő az átállást, külön programtervezetet állítottak össze, megbeszélték szakmai körökben, vezetői eszrriecseréken, brigádvezetői értekezleteken, a bizalmiak testületében. A jogszabályok adta lehetőségeken belül a számukra- legkedvezőbb változatot fogadták el. Számításokat végeztek az. űj munkarend gazdasági kihatásairól. Mennyi a várható energiamegtakarítás, a veszteségidő, s hogyan lehet ezt ellensúlyozni. Kiterjedt a figyelmük olyan apróságokra is, mint a délutáni bérfizetés. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a vizsgált Ganz Árammérőgyárban száz százalékra teljesítették az első negyedévi tervet. A szolgáltató ágazatba tartozó gödöllői Vegyesipari Szövetkezetben is a szabad szombatot tartották a legmegfelelőbbnek a dolgozók. Azzal érveltek, hogy így csökkenhetnek a rezsiköltségek, a vendégforgalom, majd a hét többi napján nő. A szövetkezet illetékesei úgy vélik, a munkarend bevált, a lakosság nem. igényli a szombati nyitvatartási Felmérésük szerint negyvenegy megkérdezett közül csupán hárman igényelték a szombati nyitvatartási, harmincnyolcán a hétfőit tartották fontosabbnak. Félbeszakadt kísérlet Ezzel ellentétes a Ganz Árammérőgyár dolgozóinak véleménye, amihez a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalattól is sokan csatlakoztak. Nekik gondot okoz a szombati zárva tartás. A szövetkezeti kereskedelemben is igyekeztek összehangolni a bolti dolgozók és a vásárlók igényeit, érdekei L. A nyitva tartási idő csak kismértékben csökkent. Januárfebruárban volt egy kísérlet, az áfész és a váci kiskereskedelmi vállalat üzletei részvételével, amely bebizonyította, a nyitva tartási idő csak az ellátás rovására csökkenthető. Sajnos, azóta az is kiderült, a két cég közötti összhang mégsem a legjobb, ami a kísérlet félbeszakadásához vezetett. Utóbbi információnk nem a népi ellenőröktől származik. Kedvezőtlen tapasztalata volt az ellenőröknek, hogy a sütőipariak a pénteki napon nem szállítják a kedvelt burgonyás kenyeret, a többi, hét végén szállított termék minősége kifogásolható. A pékáru és a tej iránti kereslet különben mérséklődött szom-, háti napokon. Nehezíti szállítók és a kereskedőkből- gát, hogy igen hullárjfzó a kereslet. Helyteleníti a közipség a ruházati bolt és a leértékelt áruk boltjának korai zárását. A 17 óra egybeesik a munkahelyek nappali műszakjának végével. És a hivatal Megállapították a népi ellenőrök, hogy a legkörültekintőbben az egészségügyiek készültek fel az új munkarendre. A rendelési idő, # a hét végi ügyeleti rend megfelel a gödöllői lakosságnak, ezzel kapcsolatban észrevétel, kritika nem érkezett. Az óvodák közül a Stromfeld sétányit és a János utcait nézték meg. Mindkét helyen 6 és 18 óra között foglalkoznak a gyerekekkel. Az - egyéb helyek közül a földhivatalt ellenőrizték. Érdekes, hogy itt is nyolc, és délután öt között fogadják a feleket, ezzel, ellentétben a boltok hasonló nyitva tartásával, egyetért a lakosság. Talán azért, mert itt ritkábban fordulnak meg, a ruházati boltban és a leértékelt áruk között többször szeretnének körülnézni? Az ötnapos munkahétről még nem zárultak le az eszmecserék, még nem mondható el, hogy minden a legnagyobb rendben. Különösen vonatkozik ez a kereskedelemre. A boltok és az őket működtető vállalatok vezetőivel gyakorta tárgyalnak a tanács illetékesei, remélhetően előbb- utóbb sikerül olyan rendet kialakítani, ami előnyös a vásárlónak és megfelel a boltosoknak is. K. P. Próbaüzem közben Üj, nagy teljesítményű síkköszörűgépet állítottak üzembe a Kőbányai Szerszámkészítő Ipari Szövetkezet gödöllői üzemében. A berendezésnek most folyik a próbaüzeme, ennek befejeztével ezen készítik majd egyebek között a szerszámházakat. Képünkön: Máté Sándor üzemvezető és Németh György szerszámköszörűs a gép működését ellenőrzi. ' Barcza Zsolt (elvétele Kiállítás a Gödöllői Galeri Út a közösségi építészethez? Nem először, s ahogjy az elképzeléseket ismerjük, nem is utoljára rendeznek építészettel kapcsolatos tárlatot a Gödöllői Galériában. Korábban a Tájépítészet, a Játszóterek, a Panelház és belső téralakítás című kiállítások igyekeztek képet adni azokról a törekvésekről. amelyek korunk sok tekintetben monotonná, idegenné vált építkezéseinek kereteit feszegetik, s megpróbálják újraértelmezni mindazt, amit korábban a környezethez, az emberhez, az anyagokhoz szervesen illeszkedő ösztönös vagy tudatos építőművészet már megpróbált. Aki figyelemmel kíséri az építészeti vitákat — volt belőlük jó néhány az elmúlt évtizedekben —, tudja, hányfajta elképzelés, hányféle érv csatázik, hogyan keverednek művészeti, gazdasági, általános emberi és társadalmi szempontok s hogy a viták ellenére menynyire nehezen változik a városok a községek képe. Az, amit a kiváló építőművészek vagy fcsoportók kívánatosnak tartanának, többnyire csak kuriózum, ritka látványosság. A Pecs-csoport Alighanem így van ez a most Gödöllőn kiállító Pécs-csoport Blazsek Gyöngyvér, Deák László, Dévényi Sándor, Du- lánszky Jenő, Csete György, Jankovich Tibor, Kistelegdi István, Nyári József és Oltai Péter — esetében is. Hiszen a tárlathoz kiadott ismertető füzetben mindössze két bekezdés elég ahhoz, hogy az 1970- es évek elején közösen fellépő társaság eddigi, saját elképzelésein alapuló alkotásait felsorolja. Még szerencse, hogy egy-egy törekvés kisugárzása nem a mennyiségtől függ, hiszen köztudomású, hogy néhány kivételes, stílusteremtő épület akár nemzedékek építészeinek lehet forrásadó mintája. S ha már a forrásnál tartunk: a Pécs-csoport esetében nem kell sokáig kutatnunk utána. A kiállítás mellékelt rajzain, a terveken, a fényképeken a környezet iránti érzékenység, a népi építészet motívumkincse a képzelet kalodából szabadult teremtő ereje oldódik egybe. Több fotográfián láthatók együtt a fiatal pécsi építészek és, Kós Károly, a magyar építészet egyik legeredetibb mestere s ez a kapcsolat is sok mindent elárul. Akik megnézik a tárlatot, többnyire érdekesnek, látványosnak minősítik ezt a magat közösségi építészetnek nevező új, s mégsem idegen stílust, még akkor is, ha tulajdonképpen keveset láthatnak belőle, tudhatnak róla. Mert úgy tűnik, most az egyszer mintha .^Jgg Oltai Péter tervei alapján épült a balokányi klubház. szűkös volna a galéria helyisége, vagy csak azt érzi az ember, hogy itt a látnivaló nem egyezik a falak közé zárt térrel? A laikus szemlélő, ízlésétől, műveltségétől, fantáziájától, nyitottságától vagy a megszokotthoz való ragaszkodásától vezérelve mindazonáltal nem biztos, hogy hívévé szegődik a pécsiekhez, s ezen nincs mit csodálkozni. Hiszen ami szakmai berkekben ismert, elismert vagy vitatott, de mindenképpen része az építészetről vat- lott felfogásnak, az a nagy közösség számára esetleg csak egy csipetnyi, egy morzsa az egészből. Sok és kevés Ezért is tartjuk némiképp alkalmatlannak az átfogó tájékoztatásra azt az ismertető füzetet, amit a művelődési központ állított össze. Mert igaz, hogy minden beleszerkesztett cikkrészlet, nyilatkozat s a bevezető — P- Varga Kálmán, a ház munkatársainak szavai — azért kiáltanak, hogy minél több tégla omoljon le a meg nem értés, az elzárkózás faláról. De azok, akik mégis csak a stílustalan, szedett-vedett, ám megszokott utcákon, terekpn a korszerűnek, szépnek s főként amit_ a pécsiek is kívánnak, közösségi életre alkalmasnak csak elvétve mondható lakásokban élnek. ettől sem lesznek okosabbak. Jelentős hatóerő De ez az ártatlan zsörtölődés lehet, hogy felesleges is: a művek magukért beszélnek, voltaképpen semmilyen külön magyarázatpt nem igényelnek. Meg kell nézni a pécsiek által tervezett kaposvári iskolát, a híres-hírhedt paksi lakótelepet, a faddi szállodát, a balo- kányligeti ifjúsági klubot, vagy a pécs-orfűi erdőben megépült Forrásházat. Aztán minden elméleti felkészültség, építőművészeti jártasság nélkül el kell gondolkodni azon: vajon miért jók vagy miért nem, miért szépek, vagy miért nem s mire alkalmasak s mir* nem ezek az épületek. De azért reménykedjünk, hogy a többségnek igenis tét* szik, hiszen egyetérthetünk a csoport egyik külföldi kriHkU- sának véleményével: Folyamatban levő nagyobb megbízásaik révén a Pécs-csoport jelentős hatóerő a ma építészetében, s bár első pillantásra különcködő furcsaságnak vagy álmodozó historizmusnak hat, mégis a közösségi építészet egyik lehetséges jövendő útjának tekinthető. G. Z. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Vasárnap: Gyermekprogramok: A Kaláka együttes műsora, 10 órakor. Délutáni játszó. Vezeti Hin- talanné Juhász Anna, 15—18 óráig. Ifjúsági rendezvények: mini- koncert, 20 órakor. Munkahelyek, szocialista brigádok közművelődési programja: Kirándulás a nagykőrösi Arany János Múzeumba. Indulás a művelődési központ elől, 9 órakor. Hétfő: Kerny István-emlékkiállítás megnyitója az emeleti galérián, 18 órakor. Nyitva: június 1-ig, hétfő kivételével naponta 16—20 óráig. „ | DIFFERENCIÁLÁS. Ez is egy, olyan dolog, ami sehogy sem akar mehni. Az üzeme«, vállalatok vezetői nem tudnak differenciálni. Hiába értik meg a fontosságát, tanfolyamokon esetleg .kitűnően érvelnek mellette, amikor eljön az ideje a prémiumosztásnak, fizetésemelésnek, mindent elfelejtenek, egyenlősdit játszanak. Nem tudnak? Nem akarnak. Nem sok érdekük fűződik ahhoz, hogy a képességek és a szorgalom szerint adagolják a jutalmat, a béremelést. Amikor van tét — egy csapásra megváltozik a helyzeti Kiderült, tisztában vannak a munkatársak tudásával, szorgalmával, használhatóságával, terhelhetőségével. Megfigyelhető ez például mostanában, amikor kisebb csoportok válnak ki az állami, szövetkezeti vállalattól, hogy az új lehetőségekkel élve próbáljanak szerencsét. Ilyenkor nem másodlagos szempontok szerint válogatják ösSze az embereket, hanem a szaktudás alapján. Kizárólag azt veszik tekintetbe, amivel egyik vagy másik munkatárs hozzájárulhat a vállalkozás sikeréhez. Azt mondja az egyik gödöllői üzem vezetője, téved- hetetlenül döntenek. Ami egyrészt nem meglepő, hiszen évek óta együtt dolgoznak, kiismerhették egymás képességeit. -Másrészt azt bizonyítja, hogy igenis kialakul a műhelyen, osztályon belüli rangsor, Mindennapi apróságok a végzett munka alapján, még ha a jutalmazásban, bérezésben nem tükröződik is maradéktalanul. De ha van tét, nyomban érvényesül. NYELVTUDÁS. Idézet egy jelentésből: Tovább nőtt az idegen nyelvismerettel rendelkezők száma, amely 1980-ban hatvan, a múlt évben hetven fő volt, jelenleg nyolcvan fő tud különböző idegen nyelvet. Sajnos, azok száma kevés, akik elfogadható szinten beszélik az idegen nyelvet. Tanuljuk, tánuljuk azt á fránya idegen nyílvet, de mégsem boldogulunk vele. Annál inkább a vizsgával. Gyanítom ugyanis, az örvendetes gyarapodás a sikeresen vizsgázóitokra értendő. Megvannak a követelmények, írás, olvasás, példamondatok, grammatikai szabályok, erre alaposan vagy kevésbé alaposan fölkészül az illető, levizsgázik, megkapja a papírt, no meg a nyelvpótlékot, az elfogadható szintű beszéd, sajnos, nem megy. Eszembe jut az eset, amikor egy Magyarországra férjhez ment idegen országbeli asz- szony idegenvezetőnek akart rpenni, de nem sikerült, mert nem volt nyelvvizsgája. Ha belegondolunk, mennyi energia pocsékolódik el nyelv- tanulásra, elszomorodhatunk. Azért bátorkodtunk pocsékolást írni, mert a befektetett munkához képest aránytalanul kicsi az eredmény. Minden statisztika nélkül állítható ez. A fiatalabb generációk önmaguk példáját vizsgálhatják. Oroszt mindannyian tanultunk. S mit tudunk belőle? Aki régebben járt iskolába, a cirillbetű olvasásakor is zavarba esik. Pedig az a minimum. Mi hát a bgj? Hogy még így is kevés energiát fektetünk be. Anyanyelvűnket úgy tanuljuk meg, hogy születésünk első percétől, ébrenlétünk úgyszólván minden pillanatában azt halljuk szüléinktől, rádióból, televízióból, utcán, játszótéren. Ennyi időt nem fordíthatunk az idegen nyelvre, az kétségtelen. De hogy menynyit kellene az elfogadható beszédszint elérésére, az a fentieket végiggondolva, kikövetkeztethető. MOSÓNŐK. / Az volt a feladatom, hogy figyeljek az automata mosógépre, ha végzett a centrifugálással, várjak egy kis időt, a szabály szerint egy percet, majd kapcsoljam ki. A masina duruzsolt, én meg olvasgattam. Egyszer- csak a következő mondat vágott szemben: Ahogy a mosónők csavarják ki a ruhát a teknő fölött. Ezzel akarta érzékelhetőbbé tenni mondandóját a szerző. A ruhát kicsar varó mosónőt hozta hasonlatnak. A fürdőszobában duruzsolt az automata, a könyvben a mosónők csavarják ki a ruhát. De ki érti ezt ma már? Kinek jut közelebb így a szerző eredeti mondandója? Mekkora csoportot alkotnak azok Magyarországon, akik. nem emlékezhetnek a fából, később bádogból készült tek- nőre, a hetenkénti nagymosás előkészületeire, a vastag szappanhabban' elmerülő asszonyi kezekre, karokra, amelyek ritmusosan dörzsölik a tisztítandó ruhaneműt. A mozdulatra, ahogyan a szárazon maradt könyökkel hátrasimítják meglazult hajtincsüket, letörlik gyöngyöző homlokukat. Ahogyan időről időre felemelkednek és messzire nézve, szusszanásnyi pihenő után vöröslő kezükkel kicsavarják a ruhát. Mosóteknőt nemigen látni ma már, annál inkább meg-' szolgált mosógépet. jA faluszélekre kidobott példányokból összeállítható a gépek itthoni fejlődéstörténete, hogyan változott formájuk, nagyságuk, milyen volt a márkájuk. Ma a nagymosás jellemző képe a mosógép és a centrifuga, s mind több helyen, városon és falun egyaránt, az automata. A mosóteknő las- san-lassan tájházi kellék lesz. Kör .Pál Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálótérem 10—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Vasárnap: Kirándulás Szentendrére. A skanzen megtekintése. Mogyoród, felső Iskola: Hétfő: Teremtésmítoszok és a valóság — Csodák a tudomány tükrében, 17 óra. Szada, vasárnap: Székely Bertalan-emlékün- nepség, délelőtt 9 órától. Nyilvános rajzverseny gyermekeknek az emlékparkban, koszorúzás a művész sírjánál. Székely Bertalan-dombormű felavatása az emlékmúzeumban. Az átadás után a Székely Bertalan és Lotz Károly grafikái című kiállítás megnyitója. Délután fél öttől ünnepi műsor, amelyben fellép a nagykőrösi néodalkür. a szadai néni együttes és bábszakkör. Este hét órától bál az emlékparkban. \ Moziműsor , Vasárnap: Egy elvált férfi ballépései, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Abba, 4, 3, és 8 órakor. Labdarúgás A 8. forduló Ma a 8. forduló mérkőzéseit bonyolítják le a járási labda- | rúgó-bajnokságban. A sérdü- lők 9.30-kor, az ifjúságiak 15, a felnőttek 17 órakor kezdenek. A felnőttek és az ifjúságiak párosítása: Zsámbok— Galgahévíz (Németh, Uzsák, Máthé), Isaszeg—Túra (Vayner, Széki, Mild), Erdőkertes- Mogyoród (Sallai, Búzás, Gödör), HMSE—Valkó (B.' Tóth, Kónya, Bodor), Veresegyház— Hévízgyörk (Répási, Zsebi, Le- géndi), Domony—Pécel (Maszlag, Czene, Merkel), GEAC — szabadnapos. Serdülők: Vácszentlászló— Kartal, Veresegyház—Gödöllő, Dány—Iklad, Aszód—Bag, Erdőkertes—Isaszeg, Szada — szabadnapos. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi I
