Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
EE ST Jb jfS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, íoi. szám Ära: 1,80 forint 1982. május 1., SZOMBAT honunkká Lett e haza A z emberiség történelmében vannak olyan napok, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. Egyként emlékeznek meg erről a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-amerikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, afrikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozók felelősséget éreznek magukért, sorstársaik jobb életéért. A májusok története véres eseménnyel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály zászlót bontott, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkás- mozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a híres három nyolcas bevezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás és 8 óra pihenés. Az I. Interna- cionálé már 1866-ban határozatot hozott a nyolcórás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot hirdetnek. A követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkás- mozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és fél száz sebesült vére folyt. A munkásság szt.ájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, és jelezte, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppen ezért döntött úgy a-II. Internacio- nálé első kongresszusa — amely 1889-ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tüntetésen kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890. május elsején. így lett 1890 május 1. a világ proletariátusának első nagy harci seregszemléje, amely — Engels szerint — az egész világ tőkéseinek és földesurai*• nak megmutatta, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek. N em volt könnyű a világ munkásainak az azóta megtett út sem. Az évenkénti felvonulások, tüntetések szinte minden esztendőben hol itt, hol ott emberáldozatokat követeltek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban érzékelték az egységükben rejlő erőt. s mind elszántabbak. bátrabbak lettek, megtanulták gyűlölni az- osztályellen'éget. Akárhány csendőrsortűz dörrent és rend- őrkardlap vágott munkás’-a, agrárproíetárra, erősebb lett a szocialista mozgalom, újabb és újabb százezrek emelték magasba a vörös zászlókat a Ruhr-vidéken, az angol kikötőkben. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi de monstráció jelentőségét El=ő alkalommal hatvanezren vettek részt a budapesti nagygyűlésen miközben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia eltorlaszolta lakásainak ajtaját, lehúzta ablakainak redőnyeit. Pedig Szapáry belügyminiszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vér- befojtsák a nép esetleges felkelését. A szocialista világmozgalomnak, az első marxista munkáspártnak, a proletariátus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917-es októberi forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk — az orosz proletariátust követve — erre az útra. A magyar munkásság már forradalmi külsőséggel ünnepelhetett 1918. május 1-én a proletár internacionalizmus nagy ünnepén, és 1919- ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi seregszemléjére. Sajnos azonban az örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte — hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. Nemegyszer hangzott fel a jelszó, a kiáltás 1920- tól 1945-ig: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! Így fogalmazott ezekben az években a munkásság, mert élt benne a Tanácsköztársaság reménye, s bízott abban, hogy eljön az idő. amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs, szabad ünnep. S amikor ez elérkezett, nálunk 1945-ben, ee egyben azt is jelentette: egy sor ország kiszakadt a tőkés rendszerből, s megkezdődött a szocialista világrendszer kibontakozása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző osztagainak május elsejei seregszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperialistaellenes harc bármely frontján fellépő erők — május elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nemzetközi támogatást élveznek. Az erős és virágzó Szovjetuniótól és a mellette áló szocialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már felszabadult vagy függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok. S Számíthatnak erre a táborra, annak segítségére a kapitalista országok dolgozói is, akik szinte naponta tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküliség. a rettegés ellen. így terebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi eszméje és tölti be rendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta annak idején: A nyolcórás munkanap elérése után sem szűnik meg a májusi ünnep. Mindig, amíg tart a munkásság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, minden esztendőben a májusi ünnep lesz ennek kifejezője. Ha pedig felderülnek a jobb idők. és a munkásosztály az egész világon eléri a felszabadulást, akkor valószínűleg a megvívott harcok és az elszenvedett fái dalmak emlékének napját fogja ünnepelni az emberiség. Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1-én összegezik a megtett utat, felmérik, honnan indultak, s hová jutottak. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra ezen az ünnepen, hogy pártunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót alkottunk, nagy tetteket hajtottunk végre. Mindnyájunk keze nyomán gyökeresen megváltozott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az emberek élete, gondolkodása, magatartása. Magyarország, az egykori kisparaszti, agráripari ország most ipari agrárország, amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. A szocialista gazdaság eredményeire alapozva emberhez méltó életszínvonalat értünk el, a régi rendszerrel össze sem hasonlítható a kulturális, a szociális, az egészségügyi ellátásunk. P olitikai, gazdasági és ideológiai átalakulásunk azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán soha sem lehetett független; azt jelenti, hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyomó államrendszert szétzúzva, e nép meglelte honát e hazában. Olyan alkalom tehát ez az idei május elseje, amikor vidáman, felszabadultan örülhetünk eddigi eredményeinknek, munkasikereinknek. Ünnepeljünk jókedvvel, a jó munka örömével! FODOR LÄSZLÖ, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese Rcpgyíílés a Hajé- és Doriegyárban Kádár János Angyalföldön Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. munkra különösen fontos, hogy nagyvállalataink termelése és gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, fejlődésünk folytatódott, jövőjük továbbra is biztosított. Ami Angyalföldet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült A tettek erejével Deák Gábor számolt be röviden mindarról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ott járta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-vágrehajtóbizottság tagjai, valamint Kádár János angyalföldi választókerületének körzeti párt- és népfronttitkárai. — Érezzük a felelősségünket abban — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes végrehajtásával megőrizzük, a tettek és szavak erejével gyarapítsuk. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők. Száfel, az idén — úgy tervezik — vagy két és fél ezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esztendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhített a szülők gondjain, két további bölcsődét várhatóan az idén is meghyitnak. Elmondható: a közhangulat nyugodt, kiegyensúlyozott, a párt, a vezetés iránti bizalom — a reális napi gondok ellenére — töretlen, nőtt a közügyek iránti érdeklődés. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további (Folytatás a 3. oldalon.) Ma: 3. oldal: Tisztelet az embernek 5. oldal: Életünk szerves része lett... 6. oldal: A tatalom ritkán tilt 9. oldal: A feltétel és a követelmény Összhangja 11. oldal: A tartalom adja a forma értelmét Kiválók elismerése Cegléd várja a Pest megyeieket A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének előfutáraként — mint naponta hírül adjuk —, tavalyi eredményeik alapján a kiemelkedő vállalatok és szövetkezetek sora veszi át Pest megyében is a jó munka jutalmát. Tegnap folytatódott a Kiváló címek átadása, mely ünnepségekről a 3. oldalon számolunk be. Budakeszin tegnap adták át ünnepélyesen a nagyközség új, modern ABC-áruházát. Ugyancsak pénteken került sor Budapesten az állami zászló, valamint a Gellérthegyen a felszabadulási emlékműnél a vörös és a nemzeti lobogó felvonására. Ma a fővárosban negyed- millió dolgozót várnak a felvonulásra, amely 10 órakor kezdődik. A demonstrációt fanfárok hangjával nyitják. A hagyományoknak megfelelően befejezésül a Magyar Honvédelmi Szövetség sportolói tarÉLJEN MÁJUS ELSEJE! tanak bemutatót. Négyezer fiatal mutatja be gyakorlatait. Délután színes programokra kerül sor. Pest megye dolgozói ma Cegléden gyülekeznek. Az ünnepi nagygyűlés színhelye a csemői erdő. A fél 11-kor kezdődő ünnepséget Sárik Ferenc, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg. majd ünnepi köszöntőt mond dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. Tizenegy órától kulturális műsorban gyönyörködhetnek az érdeklődők. A Pest megyei Hírlap szerkesztősége küiön rendezvényének is a ceglédi csemői erdő ad otthont. Egyébként megyeszerte színpompás felvonulásokat, majálisokat rendeznek.
