Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁSÁNAK 1982. ÁPRILIS 7-1 ÜLÉSÉRŐL PEST MEGYEI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM. Ára: 1,40 forint 1982. ÁPRILIS 9., PÉNTEK A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1982. április 7-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt­bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Ajtai Miklós elvtársról. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: — Korom Mihály elvtárs­nak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésé­ben az időszerű nemAtközi kérdésekről adott tájékozta­tót; —. Faluvégi Lajos elvtárs­nak, a Központi Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előterjesz­tésében a lakásépítés és -fenn­tartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irány­elveit ; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az álla­mi oktatás fejlesztéséről ho­zott 1972. évi központi bizott­sági határozat végrehajtásá­nak tapasztalatait és a továb­bi feladatokat - kijelölő irány­elveket. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt és a kormány külpolitikai te­vékenységét. 1 A Központi Bizottság * megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet tovább­ra ia élezik azok az imperia­lista törekvések, amelyek a katonai erőfölény -megszerzé­sére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Az imperializmus szélsősé­ges körei durván beavatkoz­nak más országok belügyeibe. Politikai és gazdasági nyomás alkalmazásával, megtorló in­tézkedésekkel, kommunista­ellenes propagandával, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak rágalmazásá­val próbálják megakadályoz­ni. hogy a népek saját sor­suknak urai legyenek, és ma­guk válasszák meg társadal­mi fejlődésük útját. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy a békés egy­más mellett élésnek korunk­ban nincs ésszerű alternatívá­ja. Támogatjuk a fegyverke­zési verseny megállítását szolgáló sorozatos szovjet ja­vaslatokat, köztük azokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev legutóbb taskenti beszédében ismertetett. Értékeljük a tőkés országok realitásokkal szá­moló, felelős tényezőinek az enyhülés érdekében tett meg­nyilatkozásait. Üdvözöljük a néptömegek világszerte erősö­dő mozgalmát, aktív fellépé­sét a béke védelmében. A Magyar Népköztársaság az enyhülés vívmányainak vé­delmében továbbra is követ­kezetesen arra törekszik, hogy előmozdítsa a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, a politi­kai, gazdasági. kulturális kapcsolatok fejlődését. 2 A Központi Bizottság ' megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben a szocia­lista építőmunka feladatainak megoldásában és a béke vé­delmében a szocialista orszá­gok egységének, összefogásá­nak meghatározó jelentősége van. Kádár Jánosnak, a Szov­jetunióban múlt év decembe­rében tett látogatása, vala­mint pártjaink képviselőinek rendszeres találkozói jól szol­gálják a sokoldalú magvar— 6zpviet kapcsolatok további elmélyítését. A hagyományos együttműködés szellemében került sor Nvikolai Tvihonov- nak. a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének hazánkban folytatott tárgyalásaira és a Budapesten megrendezett nagy sikerű moszkvai napok­ra, amelyeken Viktor Grisin vezetésével küldöttség vett részt. E találkozók még szo­rosabbra fűzték országaink, pártjaink, kormányaink kap­csolatát, népeink barátságát. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsola­tainkat erősítették a csehszlo­vák, a jugoszláv, a kubai és a lengyel párt- és állami ve­zetőkkel folytatott megbeszé­lések. A Vietnami Kommunis­ta Párt kongresszusán részt vett küldöttségünk kifejezte szolidaritásunkat a vietnami néppel. 3 Pártunk, közvéleményünk * megértéssel fogadta a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának múlt évi de­cemberi szuverén döntését, a nemzeti megmentés katonai tanácsának megalakulását és intézkedéseit. A Központi Bi­zottság hangsúlyozta, hogy a lengyel nép alapvető érdekeit, az európai béke és biztonság közös érdekű ügyét csak a stabil, szocialista Lengyelor­szág szolgálhatja. Támogatá­sáról biztosította a lengyel kommunistákat, hazafiakat, akik a szocializmus vívmá­nyainak megszilárdítására, a társadalmi konszolidáció ki­bontakoztatására összpontosít­ják erőfeszítéseiket. 4 A Magyar Népköztársa- * ság az elmúlt időszak­ban változatlanul aktív tevé­kenységet fejtett ki a helsin­ki záróokmány szellemének és ajánlásainak érvényesítése, az enyhülési folyamat eredmé­nyeinek megőrzése érdekében. Ezeket a törekvéseket képvi­selte hazánk, küldöttsége az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalko­zó madridi találkozón. Né­pünk abban érdekelt, hogy eredményesen folytatódjék a találkozó munkája, és a résztvevők az európai békét és biztonságot, a kölcsönösen előnyös együttműködést szol­gáló megállapodásokra jussa­nak. A békés egymás mellett * élés, az egyenjogúság el­veit követve, kormányunk tagjai széles körű, eredmé­nyes tárgyalásokat folytattak Nyugat-Európa, Latin-Ameri- ka, Ázsia és Afrika számos or­szágának képviselőivel a köl­csönös érdekeknek megfele­lően. Z A Központi Bizottság ki- "* fejezte a magyar kom­munisták szolidaritását az imperializmus, az újgyarmato­sítás, a faji megkülönbözte­tés, a katonai diktatúrák el­len harcoló népekkel, és moz­galmakkal. Megerősítette szolidaritá­sunkat a hazája függetlensé­gét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicara- guai néppel. A Palesztin Felszabadításl Szervezet végrehajtó bizott­sága elnökének, Jasszer Ara. fainak hazánkban tett látoga­tása során ismételten meg­nyilvánult együttérzésünk és cselekvő szolidaritásunk a Pa­lesztina! arab nép áldozatos harcával. A közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezésének elengedhetetlen fel­tétele az izraeli csapatok tel­jes és feltétel nélküli kivoná­sa, a megszállt arab terüle­tekről, a palesztinai arab nép jogának biztosítása önálló nemzeti államának létrehozá­sára. s a független és bizton­ságos lét garantálása a térség valamennyi állama részére. H A béke megőrzéséért, a * * társadalmi haladás ügyé­nek előmozdításáért vívott vi­lágméretű küzdelemben pár­tunk megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom pártjai és min­den más demokratikus, hala­dó erő összefogásának. Az utóbbi időben sajnála­tos módon vita keletkezett pártunk és az Olasz Kommu­nista Párt között. A Központi Bizottság megerősítette a pártsajtóban már nyilvánosan is kifejtett álláspontunkat. Elfogadhatatlannak tartjuk az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának érté­kelését a lengyelországi ese­ményekről és azt, hogy en­nék kapcsán kétségbe vonja a szocialista országok fejlődő­képességét, vitatja azt a vi­lágtörténelmi szerepet, ame­lyet a Szovjetunió és a szo­cialista országok a népek ja­vára a béke védelmében be­töltenek. Pártunk a nézetelté­rések elvi tisztázásának a hí­ve. Küldöttségünk ezt szem előtt tartva fejtette ki állás­pontunkat az Olasz Kommu­nista Párt vezetőivel folyta­tott megbeszélésen. Az internacionalista szolida­ritást és együttműködést moz­dították elő az ecuadori, a görög, a holland, az osztrák, a portugál és a Sri Lanka-i kommunista párt, a Nyugat- Berlini Szocialista Egységpárt, a Mozambiki FRELIMO-Párt, az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottsága, a Mada- gaszkári Függetlenségi Kong­resszus Párt vezetőivel foly­tatott megbeszélések, vala­mint az MSZMP küldöttségé­nek részvétele a francia, az indiai és a kanadai kommu­nista párt kongresszusán. O A pártjaink közötti köl- csönös megértést, a bé­ke megőrzéséhez, az orszá­gaink közötti kapcsolatok fej­lesztéséhez fűződő közös érde­keket szolgálták a Francia Szocialista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt, a Tanzániai Forradalmi Párt és a Malgasi Forradalom Élcsa­pata párt képviselőivel foly­tatott megbeszéléseink. II. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981. októberi együttes állásfoglalásának megfelelően a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás fejlesztésének irányelv-tervezetét az erre fel­kért társadalmi, állami szer­vek és tudományos testületek az elmúlt hónapokban megvi­tatták. A Központi Bizottság és a Minisztertanács — a vi­ták tapasztalatait hasznosítva — a további munka alapjául szolgáló irányelveket jóvá­hagyta. 4 Az elmúlt két évtizedben ■' történelmi jelentőségű előrelépést tettünk a lakás- viszonyok javításában. Húsz év alatt hazánkban 1 millió 600 ezer lakás épült. A csa­ládoknak csaknem fele költö­zött új. korszerű otthonba. A 70-es években a lakásépítés mértéke minden korábbit fe­lülmúlt; a 100 lakásra jutó családok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pedig 200-ról' 145-re mérséklődött. A lakásállo­mány minőségének javulását szemlélteti, hogy 1970-ben csak minden tizedik, az évti­zed végén már minden negye­dik lakás három- vagy több- szobá§ volt, a komfortos laká­sok aránya megkétszerező­dött, a lakások kétharmadá­ban van vízvezeték és fürdő­szoba. Az V. ötéves terv idő­szakában 75 ezer tanácsi la­kást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított a lakás­építésre és -felújításra. Az új lakások kilencven százaléká­hoz anyagi támogatást vagy kedvezményt adott. A lakos­ság anyagi körülményei lehe­tővé tettek, hogy a családok jelentős része, a maga erőfe­szítésével is hozzájáruljon a lakásviszonyok javításához. Ez év elején, több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az ország­ban. ennek mintegy háromne­gyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért ered­ményeink nemzetközi összeha­sonlításban is figyelemre mél­tóak, és jó alapot adnak ar­ra, hogy tovább lépjünk a la­káskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapítot­ta, hogy a jelentős eredmé­nyek ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültsé­gek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő ré­sze csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai kö­zött a lakásépítés és -fenntar­tás terhei egyenetlenül osz­lanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülnek kö­vetkezetesen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata, sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégí­teni a szükségleteket, ugyan­akkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagá­nak megóvásában. 2 A Központi Bizottság és * a Minisztertanács meg­állapította, hogy a második ti-zenöt éves lakásépítési prog­ram alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Ügy foglalt állást, bogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvaló­sítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerű­sítésével összehangolt erőfe­szítéseket kell tenni a lakás- helyzet további javításáért. Óvni és lehetőség szerint nö­velni kell a meglevő lakások hásználati értékét. A lakóhá­zak karbantartásában, kör­nyezetük kulturáltabbá téte­lében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkeZe- lőségek munkáját, az anyag- ellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügyinté­zést. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács szük­ségesnek tartja, hogy a la­káshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakás­igények kielégítésében érvé­nyesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erő­södjék a szociális megfonto­lás. Meg kell teremteni a felté­teleit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A (Folytatás a 2. oldalon.) A költészet napját köszöiítve Irodalmi est Szentendrén Nagy Gáspár megnyitja a költészetnapi eseménysorozatot Veress Jenő felvételé Szentendreiek, környékbe­liek, s budapesti érdeklődők gyülekeztek tegnap este a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár klubövezetében a költészet napja eseménysoro­zatának ünnepélyes megnyi­tójára. A rendezvény kétszáz résztvevőjét Rozgonyi Ernőné dr., a művelődési központ igazgatója, s Doroszlai Ferenc, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezetője kö­szöntötte, , majd bevezetőt mondott Nagy Gáspár költő, az Írószövetség titkára: — Valaki nemrégiben mon­dotta: csönd van a költészet körül. Nyilván a fényes botrá­nyokat, 1 az izgalmat kiváltó nagy versek hiányát panaszol­ta ez a lakonikus megállapítás. Elsietett leltárt nem készíte­nék a nyolcvanas évek elején, de nem hihetem el ebben a vi­szonylagos csönben sem, hogv nincs is szavunk a költészet­ről, vagy: a költészet nem hal­latja szavát. A versek azt mutatják, hogy éppen az örök hiányból és árvaságból építke­ző József Attila a kapocs a múlt és a jelen között. — Hát a mát nézzük, a mai magyar költészet erdejében sétálgatunk, bizony könnye­dén el lehet tévedni — mond­ják —, de tán éppen a gaz­dag burjánzás, a sokfelé ága­zó utak, bátran vállalt, egyé­niséget kívánó ösvénye a csa- lános semmibe vezető kudarc- állék jelzik: különösebb nagy tapsok nélkül is szerves orga­nizmus létezik... Mi is a vers, mi végre van az egész? Egy ügyes legényke úgy vála­szolta meg a kérdést: „a vers az, amit mondani kell”. A költészet ünnepén ez különö­sen belülről jövő, parancsoló imperatívusz. Az Írószövetség titkárának megnyitó szavai után Baranyi Ferenc József Attila-díjas köl­tő vezetésével kezdődött a mai magyar poéták remekeit felso­rakoztató műspr. Ennek alap­hangját Szimfónia című köte lének előszavát idézve így ad­ta meg Baranyi Ferenc: a költő kényelmetlen, mint a lelkiismeret... A műsorban közreműködött Avdai Györgyi, Merényi Judit. Juhász Jácint, s a Kaláka együttes. A helyszínen könyv­vásárt tartott a szentendrei Tóth Árpád könyvesbolt, s köteteiket, hanglemezeiket a helyszínen dedikálták a költők — Baranyi Ferenc, Kovács István és Nyilasy Balázs —, valamint a ’ Kaláka együttes tagjai. . Költészetet ünnepelni úgy is lehet, hogy nem színészek, hanem diákok, kétkeziek, ér­telmiségiek mondanak maguk választotta költeményeket kö­zönség előtt. Tegnap délelőtt Szentendrén, a megyei műve­lődési központ kluDjában azok álltak dobogóra József Attila arcmása elé, akik érzik, hiszik a ritmusba ágyazott szó hatal­mát: amatör versmondók. Tisztelik a költészetet, mert tudják, hogy a versek megta­nulásával szebbé tehetik a maguk életét, hogy a versek elmondásával jobbá varázsol­hatják a hallgatók hétköznap­jait. A megyei tanács, az SZMT, a KISZ és* a MÉSZÖV Pest megyei szervezete a szentend­rei művelődési központtal kö­zösen Versmondópalyázat ’82 címmel akciót indított. Nyolc­van fiatal jelentkezett; Duna­keszin, Szentendrén és Duna- varsányban tartották a terü­leti bemutatókat, tegnap a legjobb versmondók álltak a közönség és a zsűri elé. A megyei KISZ által felajánlott díjat Fechtl Etelka, a ráckevei gimnázium másodikos tanuló­ja nyerte. Második lett Hor­váth Olivia, a dunakeszi Rad­nóti Irodalmi Színpad tagja, a dobogó harmadik fokára Pé­ter Pál, váci könyvtáros állt. A MÉSZÖV különdíját Szász Andrea ceglédi gimnizista, az SZMT díját pedig Korpácsi Géza ceglédi népművelő kap­ta. A színvonalas bemutatkozá­son Petőfitől a huszadik szá­zadi avantgárd költészeten át Pilinszky Jánosig idézték a versmondók a magyar líra gyöngyszemeit. Szentendre vá­rosa érzelmileg- gazdag han­gulatteremtést kapott az esti programhoz, a költészet nap­jának itt rendezett országos megnyitójához. V. G. P.—Kr. Gy. — KözIiet— Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap ró Antal, az Országgyűlés el­nöke táviratban üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­nökévé, Li Dzong Okót, a KNDK közigazgatási tanácsa elnökévé és Hvan Dzang Jo- pot, a KNDK Legfelsőbb Né­pi Gyűlésének elnökévé tör­tént újraválasztása alkalmá­ból. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára, aki Prágában részt vett a szocialista országok szovjet baráti társaságai ve­zetőinek nemzetközi tanácsko­zásán, csütörtökön hazaérke­zett Budapestre. A konferen­cia részvevői megvitatták azokat az időszerű tennivaló­kat, amelyek a testvértársa­ságokra hárulnak az orszá­gaikban folyó szocialista épí­tőmunka elősegítésében, és a világbéke megőrzésében. A ta­nácskozás résztvevőit fogadta Jindirch Polednik, a CSKP KB titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom