Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

■ Abonyi krónikái A munkahely számon tartja őket Napközijük korszerűbb lesz Akad majd, aki ajtót nyit rájuk Egy tavaly készült felmérés szerint Abonyőan 3151 hatvan éven felüli ember él. Nyugdí­jat 2310, járadékot 203 kap, családja tart el 307-et, társa­dalmi gondoskodásban 80 ré­szesül. Ennek a tekintélyes létszámú embercsoportnak a helyzetéről beszélgettünk Pető Istvánnéval, a nagyközségi ta­nács igazgatási előadójával. — Mi a tapasztalata, meny­nyire törődnek a munkaadók volt dolgozóikkal? — Többségüknek jó kapcso­lata van a nyugdíjasokkal. Termelőszövetkezeteink pél­dául minden évben nyugdíjas­találkozót szerveznek, ezen tá­jékoztatják volt dolgozóikat egykori munkahelyük sikerei­ről, eredményeiről és a gon­dokról, bajokról is szólnak. Fi­gyelmesen meghallgatják az idős emberek tanácsait, és ha jók az elgondolások, megszív­lelik, ha kérnek valamit, azt igyekeznek teljesíteni. Minden gazdaság, a szociális körülmé­nyektől függően, anyagi jutta­tásban részesíti idős tagjait. Százötvenen kapnak nyugdíj- kiegészítést. Lehetőleg min­denkit felkeresnek otthonában és ezek a beszélgetések is eny­hítik a magányosság érzetét. Beszélgetésre vágynak — A tanács mit tesz az öre­gekért? — Nálunk az idős emberek­kel való foglalkozás a szociál­politikai előadó dolga. Akik rászorulnak, pénzbeli támoga­tásra számíthatnak. Ebben az évben másfél millió forintnál többet fizetünk rendszeres, il­letve rendkívüli szociális segély címén. Rendszeres segélyezés­ben hatvankilencen részesül­nek. Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a házi gondozásnak. Ezt a munkát társadalmi aktí­vák végzik, akik naponta meg­látogatják gondozottjaikat, be­vásárolnak, ebédet visznek, mosnak rájuk, és kitakarítják lakásukat. Mi magunk foglal­kozunk a tanács nyugdíjasai­val és a veteránokkal. Rend­szeresen meglátogatjuk őket. Sokszor többre becsülnek egy jó szót, mint néhány száz fo­rintot. Gyakori, hogy idős em­berek levélben kérik, men­jünk el hozzájuk, mert valami fontosat szeretnének mondani. A látogatás során kiderül, hogy csupán beszélgetésre vágytak, másra nincs szüksé­gük. Bevált intézmény az öregek napközi otthona. Lakói rend­szeres orvosi felügyelet alatt allnak, és napi háromszori ét­kezésben részesülnek. Nyugdi­juk nagyságától függően fi­zetnek térítést az ellátásért. Akik 1600 forintnál keveseb­bet kapnak, nem fizetnek. — Milyen céljai vannak a tanácsnak? Tanyai klubok — Legfontosabbnak a házi, szociális gondozás továbbfej­lesztését tartjuk, még több emberről akarunk ebben a formában gondoskodni. Kor-* szerüsítjük az öregek napközi otthonát, mosógépet, centrifu­gát veszünk az intézménynek és zuhanyozó épül. A termelő- szövetkezetek közreműködésé­vel szeretnénk megoldani, hogy a tanyán élők is bejus­sanak a napközibe. Szállításu­kat a tsz-ek oldanák meg. A népfrontbizottsággál közösen tanyai klubokat akarunk lét­rehozni, amelyeket ők is láto­gatnának. A társadalmi és tö­megszervezetek, üzemek és in­tézmények is összeállították a maguk terveit. Sajnos, egyes családtagok nem törődnek idős hozzátartozóikkal, hónap- vagy évszám rájuk sem nyitják az ajtót. Gy. F. Kukorica a halaknak Érdemes lesz horgot vetni Tanyák a tóparton típusterv szerint Az egykori abonyi agyagbá­nya helyén kialakított halas­tónál megjelentek a horgá­szok. Igaz, többségük még csak a kora délutáni órákban me­részkedik a tó mellé, mert a vizet a hosszú tél és a vastag jégpáncél alaposan lehűtötte. Nagy zsákmányra sem szá­míthatnak, 6—7 kapás közül esetleg egy. ha sikeres, ezért különös izgalommal figyelik, megmoccan-e a zsinór? ■ A kilátások egyébként ked­vezőek, mert a két évvel ez­előtti telepítésből jó fogásra számíthatnak, így például pontyra, compóra, amurra, ke­szegfélékre. A következő évék­ben is érdemes lesz horgot vet­ni, mivel az utánpótlás telepí­tése nem maradt el. A növen­dék halacskákat Százhalom­battáról szerezték be. A halállomány táplálásáról az egyésület szervezetten gon­doskodik. Saját termesztésű kukoricával etetik majd a ha­lakat. A horgászoknak mód­jukban lesz tanyát építeni. A községi tanács Ybl Miklós szo­cialista brigádja már elkészí­tette a típustervrajzot, most már a vállalkozókon a sor. A száznál több tagot számláló egyesületbe nemrég Juhász Ist­vánná is belépett, ő az első abonyi nő. aki horgászbotot vett a kezébe. Gy. A hétvégeken vissiajár elllil Vida Mária, az abonyi postahivatal kézbesítője a közel­múltban nyugdíjba vonult. Lapunkból, a Pest megyei Hírlapból neki volt a legtöbb előfizetője a községben. Hét végén, szomba­ton és vasárnap, alkalmi munkavállalóként, vissza-visszatér és az újságot ilyenkor ismét tőle kapják az olvasók. Gyuráki Ferenc felvétele Több előadáson vetítik Az első magyar Oscar-díjas játékfilm, a Mephisto iránt nagy az érdeklődés Cegléden is. A Szabadság Filmszínház ezért az eredetileg tervezett­nél több előadásban mutatja be. Április 8-tól 14-ig a ka- maramoziban vetítik, továbbá április 12-től 14-ig a nagyte­remben este hatórai kezdettel. (Ezeken a napokon a Remény joga című új magyar filmet a kamaramoziban láthatják a nézők.) Dzsessz mindenkinek A ceglédi Dózsa-klubban pénteken, április 9-én hang­verseny lesz, este 19 órai kez­dettel. Dzsesszműsor részese lehet a közönség. Jávori Vil­mos és Berki Tamás fellépése igen színvonalas bemutatót ígér. Áprilisban még két zenei rendezvény lesz: 17-én. a szü­lők estjén nosztalgiabál és 18- án pedig diszkó. inán A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1982. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Jé étvágyú a város Kosárral, boltról boltra járva Finom Matek kerülnek az ünnepi asztalra Baráti együttműködés Szomszédaim megy a tsz Megbeszélik, ki, hegy csinálja A hazai és külföldi ipari vál­lalatok, üzemek között létre­jött együttműködésre számta­lan példa van, és egyre több mezőgazdasági nagyüzem kez­di felismerni ennek jelentősé­gét. A napokban az abonyi József Attila Tsz egy csehszlo­vákiai közös gazdasággal kö­tött együttműködési szerző­dést, amely szerint a kölcsö­nös előnyök figyelembevétele mellett a két mezőgazdasági nagyüzem baráti kapcsolatot létesít. Folyamatosan tájékoztatják egymást gazdasági eredmé­nyeikről, termelési tapaszta­lataikról, a termelést elősegí­tő újítómozgalomról, a tagság életéről és munkájáról. Rend­szeres tapasztalatcseréket szerveznek a szocialista brigá­doknak és társadalmi szerve­zeteiknek. A munkában élen­járó dolgozókat csereüdülte­tésre küldik, megismerik egy­más kultúráját, nemzeti ha­gyományait. Közös sportren­dezvényeket és ifjúsági talál­kozókat tartanak. Budapesten Értékes vízi győzelem Á Budapest serdülő bajnok­ságban a Bp. Volán csapatá­val játszott a Ceglédi VSE ser­dülő vízilabdacsapata. Ceglédi VSE—Bp. Volán 12:7. Cegléd: Rátóti, Lakatos, Ócsai, Halasi, Kiss, Sajgál, Zsí­ros. Csere: Gábor. Póti, Tóth, Tánczos, Pap. Góllövők: Zsí­ros (6), Kiss (4), Sajgál, Laka­tos. Edző: Lakatos István. Ki­tűnő játékkal, értékes győzel­met aratott a csapat, ami kez­detnek cseppet sem rossz. ■ár A Budapest úttörőbajnok.dí- gon a Ceglédi VSE a Cs. MSK­val játszott. Jól sikerült a leg­kisebb „vizesek” bemutatko­zása, mert szép eredményről adhattak számot. Az egész csa­pat jó teljesítményt nyújtott az úttörő I./B. oszály első bajno­ki mérkőzésén. Ceglédi VSE—Cs. MSK 14:10. Cegléd: Szabó, Vámosi. La­katos, Sajgál I., Kiss. Karsai, Zellei. Csere: Tóth, Tánczos, Sajgál II., Öcsai, Gór, Nagy. Edző: Kelemen István. Góllö­vők: Ócsai (3), Sajgál I. (3), Lakatos (2), Kiss (6). B. M. sok seregét várják terített asztalhoz, egymást érik a nagy családi és baráti össze­jövetelek, a jó falatokkal marasztalók. A locsolkodók várása ked. vés, szép szokás maradt sok családnál. Főtt tojást festenek színesre, ajándékul szánják, cserébe a jókívánságért, az elmaradhatatlan kölnizuha- tagért, amely ilyenkor szám­talan illatár-változatban kap­ható, s amelyből jut minden hölgynek, legyen bár tipegő korú ébredő virágszál vagy matróna. Nyuszi, csibe A húsvéti csokifigurákból Cegléden több mázsa elfo­gyott. Kapósak voltak a nyu­szik, csibék — a későn futók­nak már csak az apróbb cso­kitojásból, a húsvétinak álcá­zott bonbonos dobozokból és a méregdrága, díszdobozos csokicsibéből jutott (mert ké­rem, a díszes göngyöleget sem adják ingyen). Sorakozik a boltok polcain néhány plasz­tik nyuszi, cukorból készült tojásdrazséval, töltve, ám ez nem kelendő. A figura ked­ves, de a vevők vagy a plasz­tikot, vagy az olcsó cukorka­félét nem kedvelik. Vásárol­tak viszont jókora mennyi­ségben „szóróanyagot”, vagyis mindig, minden ajándékhoz jó csokiszeleteket, táblás ké­szítményeket, nápolyit, tea­süteményt. Kölni és parfüm árusításá­val szinte minden, vegyiáru­val is foglalkozó önkiszolgáló bolt, az illatszerbolt és az áruház illatszerosztálya fog­lalkozott. Több ezer forintot költöttek a ceglédiek rózsa­vízre, drágább és olcsóbb il­latár beszerzésére. Kelendőek voltak a kölni díszdobozok, csomagocskák is, amelyeket ajándékozni lehet. Jegyzet Róluk beszéltek, nélkülük A fórumra invitáló meg­hívó jó előre, az esemény előtt úgy két hét­tel megérkezett. Kétségbe­vonhatatlan ul- közérdekű volt a téma, amely a ma­gánépítkezésekhez szüksé­ges építőanyagok beszer- ellátás alakulásával fog­lalkozott. Cegléden és környékén sokan építkeznek ily mó­don, s várhatóan fognak is. Á lehetőségek ismereté­ben nem számít — nem is számíthat — mindenki lakótelepi lakásra. Véges a keret és az összeg is, amit egy-egy család új ottho­nának vásárlására, építte­tésére, átalakítására, bőví­tésére fordítani tud. A ta­karékosán gyűjtögetett pénz mellé kell az OTP segítsége. Építőanyag vá­sárlásakor sem kínálja mindenki az első osztályú árut, csak a használható, jó anyagokat. De azokat időben. Megesik, hogy adj uram, teremtőm mindjárt. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság országo­san vizsgálja a lakosság magánerős építkezéseihez kellő építőanyag-ellátás helyzetét. A ceglédi járási­városi NEB is foglalkozott ezzel. Megerősíteni a ta­pasztaltakat és felmérni a vizsgálat óta történt válto­zásokat, fórumot hívtak össze, amelyre elsősorbati azokat invitálták, akiü ta­valy kaptak építési enge­délyt. A meghívó mellé kérdőívet is mellékeltek. Ezen az érdekeltek írás­ban válaszolhattak egy-égy közérdekű kérdésre, tsa- ját tapasztalatuk alapján. Érdeklődésre számot- tartó eseménynek ígérke­zett az építkezők fóruma. A témakör előadója körül­tekintően, alaposan felké­szült, naprakész adatok­kal szolgált, érintve ezek­kel a kérdés színét-fonák­ját. C sakhogy az érdeklődés elmaradt. Hiába vitte hetven ház­hoz, vagy annál ás több­höz a meghívást időben a postás. Néhány kérdőív ugyan kitöltve visszaérke­zett, de közel sem annyi, mint amennyire a téma fontosságát illetően számí­tottak. Jelen voltak, akik­nek hivatalból ott kellett lenniük. Ott volt a téma­körrel foglalkozó beszá­moló készítője (ismertette is az egybegyűltekkel mind­azt, amit tetemes társadal­mi munkája során az épí­tőanyag áruellátással, a ceglédi építkezésekkel kap­csolatban megtudott.) És jelen volt két-három építkező. Igaz, az ankét kezdetét délután három órára ter­vezték. Ilyenkorra nem biztos, hogy beér a járási hivatal épületébe az, aki hattól kettőig dolgozik. Aki később kezd, nem kér redzkedik el, nem cserél műszakot a délutános, sza­badnapot sem kér. Aki hi­vatalból megjelenik? An­nak .feladata, munkahelyi kötelessége ez. S meglehet* munkaideje esetleg kötet­len. Jó lett volna hallani több tucat érdekelt véleményét, tapasztalatát. Jó lett volna valós képet kapni a témá­ról. Arról, hogy mi a jó és mi a rossz? Miben lehet­ne segíteni? Néhány ész­revétel, elképzelés ötlet­adó lehetett volna. Hasz­nos gondolattal egészít­hette volna ki a vizsgálati témáról szóló jelentést, amelynek így nem akta­szaga, hanem friss malter­szaga lehetett volna. A kiküldött meghívón a rendezők udvariasan fel­tüntették: „Aktív közre­működését előre is megkö­szönjük”. Az építkezők ta­lán azt hitték, hogy aktív közreműködésnek számít majd az is, ha az ankét után az újságban érdeklőd­ve olvassák véleményezik az arról megjelenő cikket? T ény. hogy valami hiba csúszott a dologba. Le­hetetlen, hogy a ceglédi épít­kezők közül a téma csak ennyi embert érdekelt iga­zán. E. K. Élelmet ilyenkor, szokás szerint nem kétnapos ünnepre elegendőt, hanem több napra valót szereznek be a legtöbb háznál. Alapvető élelmisze­rekből nem volt hiány, az ellátásban nincsen fennaka­dás. Aki otthon süt, többféle vajat, margarint találhatott a hűtőtárolókban, találhat most is a hétvégi hajrás napokban. Van kakaó, kávé, mazsola, fa­héj, vaníliás cukor elegendő. Hiánycikknek talán csak a kókuszreszeléket lehet nevez­ni ebben a „műfajban”. Tor­tabevonathoz kellő csokianya­got, darát akár jó előre is beszerezhettek. A mélyhűtőben tengeri hal, bontott csirke és aprólékcso­magok serege található. Fogy s pótlódik a készlet. A pénz­tártól távozók blokkjai,' kosa­rai mutatják, hogy jó étvá- gyúak a ceglédiek. Gyári isf házi is A kirándulni készülődök konzervféléből találnak vá­lasztékot, egyedül az olajos­hal konzerv választék cseké­lyebb, mint ilyenkor lenni szokott, de így is lesz mit a tálra vagy a szendvicsre ten­ni. Tormareszeléket, mustárt szintén kapni most. Húsvétkor a terített aszta­lok ínycsiklandó főszereplője a főtt sonka és a tojás. Nos, ebből hetekkel ezelőtt meg­kezdte a szállítást a húsipar és a termelőszövetkezeti áru­sítóhelyek is kínálják a há­ziasán füstölt sonkát, darabol­tak kötözöttet, a füstölt csül­köt is. Mivel Cegléden a disznó­ölésnek, téli eseménynek ha­gyománya van, így sok háznál valódi házi sonka kerül terí­tékre. A bolti áruból lesz, az utolsó percig. Jól * felkészül-, hetett a kereskedelem. A beszerzés, a konyhamun­ka java a háziasszonyok gondja. Szép feladat, de csep­pet sem könnyű. Sokan mondják, az eddigi szokáso­kat szinte feledni kellett és az új ötnapos munkahéthez alkalmazkodva jó előre meg­venni azt, ami otthon is tá­rolható. Csütörtöktől várha­tóan nagy lesz a tumultus mégis. Erre főként az élelmi­szerboltok készültek fel. Forgalmas piac Fogynak a szörpök, az üdí­tő italok. Remélhetően min­den józan ésszel gondolkodó ember megérti az ilyenkor felhangzó, régi kérést: gyere­keknek szeszes italt ne kí­náljanak egy háznál sem! A hetipiacot járva, ott tá­jékozódva megnyugodhat a szemlélő. Alapvető zöldség­gyümölcs minden kapható. Nem hiánycikk a hagyma, a fokhagyma, a káposztaféle sem. Primőr saláta, retek, friss uborka is kínálja magát a ceglédi elárusítóhelyeken. A paraj, a sóska ára borsos, de ezt általában csak kis meny- nyiségben veszik, főként a család legkisebbjeinek szánva ebédre, vacsorára. A vásárló- közönség inkább a leveszöld­ség és a tojás drága voltát veszi zokon, s nem állja szó nélkül, hiszen zöldség tudva­levő, igen bőviben termett ta­valy. Tyúkot, csibét sok ház­nál seregével tartanak, az utóbbi napokban azt sem le­het mondani, hogy „zimankós ,az idő, nem tojnak a tyúkok.” Mindent egybevetve: Ceglé­den minden lehetőség meg. volt arra, hogy ki-ki számítá­sai szerint vásároljon, készü­lődjön a húsvéti traktára. ISSN 013J-2500 (Ceglédi Hírlap) i A város napok óta a húsvé­ti ajándékos, lakomás ünne­pek előkészületeinek lázában ég. Cegléd e téren hagyo­mányőrző. Rokonok, ismerő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom