Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. ÁPRILIS 7., SZERDA

5

Húsvétkor már benépesül

A Cooptourlst megnyitotta első önálló budapesti szállodáját, a Hotel Regét. A százhatvanhárom-millió forintos beruházással épült nyolcvanhárom szobás, étteremmel, bárral, sörözővel, úszómedencével és szaunával ellátott hotelben kétszáz vendéget tudnak kényelmesen elhelyezni. Az új szálloda idei kapacitásának hatvan százalékát már lekötötték. Az első vendégeket húsvéttól fogadják.

Ha törik az ablak, csöpög a csap

Százezret kapnak az

» Idézet egy 1981. decemberi

s tanácsülés anyagából. Határo- S zati javaslat: Üröm községi ^ közös Tanácsa gazdasági-mű- k szaki ellátó és szolgáltató ^ szervezetet (röviden GAMESZ) k létesít 1932. január 1-i idő- ^ ponttól. A GAMESZ Üröm, Fő utca 1. szám alatt kezdi meg § tevékenységét.

A cél: ésszerű koordinálás

Mi is ez a GAMESZ, milyen okok, meggondolások hívták életre, milyen céllal? Ezzel a kérdéssel kerestem fel a Pest megyei Tanács költségvetési csoportvezetőjét, Gogolák Balázst.

— Egy 1979-ben kelt pénzügyminiszteri utasítás lehetőséget biztosít a tanácsoknak, hogy saját hatáskörükben, új gazdálkodási egységet-csopor- tot hozzanak létre.

— Mi tette szükségessé ezt a felsőszintű intézkedést?

— Azok a korszerűsödés, egyszerűsödés felé mutató tendenciák, melyek az államigazgatás valamennyi területét áthatják. Jövőre az államigazgatásban országosan új gazdálkodási forma lép életbe. Ennek lényege; a jelenleg szétaprózott tanácsi intézményhálózat (bölcsődék, óvodák, iskolák, művelődési házak, orvosi rendelők stb.) gazdasági-műszaki feladatainak egy kézbe összpontosítása.

— Milyen feltételekkel kell rendelkeznie az illető településnek ahhoz, hogy ezt az új gazdálkodási formát kialakítsa magának?

— Alapvető, hogy a működéshez szükséges személyi feltételeket és a megfelelő béralapot biztosítani tudja. Ez természetesen elsősorban a városokban, nagyközségekben oldható meg viszonylag könnyen, ahol egy-egy intézményben eddig is főállású dolgozó intézte a gazdasági

ügyeket s ezt a státust most az új szervezetbe át lehet csoportosítani. Meg kell teremteni a tárgyi feltételeket is; helyiségeket kialakítani a dolgozóknak, műhelyt, raktárt biztosítani a műszakiaknak, a karbantartóknak.

— Kapnak-e mindehhez megyei támogatást a helyi tanácsok?

— Csupán a műhelyek felszereléséhez tudunk némi segítséget nyújtani. vagyis minden új GAMESZ megalakulásához 100 ezer forinttal járulunk hozzá.

Ha helyben a gazda!

— Miben látja ennek az új szervezetnek a jelentőségét, mennyiben korszerű?

— Egy település valamennyi tanácsi intézményének egy gazdálkodási csoporthoz kapcsolódása a munkaerő, a pénz és egyéb anyagi eszközök koncentráltabb, hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Továbbá tehermentesíti az intézmények vezetőit az operatív gazdálkodási feladatok alól. Egyszerűsödik a tanács munkája is azáltal, hogy nem külön-külön hat-nyolc féle intézmény, hanem az ezeket összefogó egyetlen szervezet munkáját kell elleniőriznie, irányítania. A műszaki részleg pedig folyamatosan veheti sorba a karbantartásokat, javíthatja ki a gyermekeket foglalkoztató intézményekben nap mint nap előadódó ablak- törést, megrongált padokat, asztalokat, székeket, zárakat, csapokat, tetőcserepeket, ke-* rítéseket st'b., stb. Ezek mind olyan apró, ugyanakkor az intézmény működése szempontjából fontos szakmunkák, amelyekre manapság alig lehet embert szerezni.

— Nem luxus 3-4 szakmunkást főállásban foglalkoztatni ilyen kis munkákért?

A Szob és vidéke Áfész szerződéses vállalkozásba adja

a következő üzleteit:

5. sz. eszpresszó, Kóspallag 17. sz. Vén Duna vendéglő, Verőcemaros 19. sz. borozó, Zebegény 16. sz. mozgó bisztró, Börzsönyliget Az üzletekről, valamint a versenytárgyalás helyéről és idejéről az áfész áruforgalmi íőosztályán adnak felvilágosítást.

Melyiket válasszam?

Ha nem is mérföldes léptekkel

§ A kevés sokszor nagyobb gond, baj, mint a semmi. Ve- ^ esésen legalábbis ilyen furcsa, felemás helyzet állt elő i és egyelőre ott tartanak, azt latolgatják, melyik ujjúkat S harapják, hogy kevésbé fájjon. Mert ez a Budapest köz- ^ vetlen közelségében lévő, néhány év alatt majd’ 23 ez- ^ rés lélekszámú nagyközséggé duzzadt település — éppen % rohamos fejlődése miatt — komoly gondokkal küzd.

E gondok közt is első helyen szerepel az iskolai helyek szűkösségének sürgető megoldása. A megye, ismerve a helyzetet, a hatodik ötéves tervben huszonnégy új tanterem létesítésére biztosított támogatást a községnek. Ez nagy lépést jelent ugyan előre, a problémák azonban, ha csökkent mértékben, de továbbra is megmaradnak. A tények sajnos, ezt bizonyítják.

Hol szorít a cipő ?

A községben 4 általános iskola működik. Az 1-es számú (a vecsésiek ma is csak így hívják) falusi iskolában nincs különösebb gond. Annál több van a másik három körül.

És itt kezdődik a fejtörés. Ugyanis csak a 3-as számú, Petőfi téri iskola sorsa egyértelmű. A régi helyén vadonatúj, 16 tantermes iskola létesül; oktatási szárnyát már át is adták. A második ütemben felépül a tornaterem, az úttörőszoba, a politechnikai oktainduláshoz

— Nem. Az épületek állandó, rendszeres karbantartása hosszabb távon kifizetődik, azonkívül az itt dolgozó munkásokat a nyári nagytakarításoknál, festésnél, kisebb felújításoknál is foglalkoztatni lehet.

Tulajdonképpen a GAMESZ a tanácsi feladatok ésszerűbb átcsoportosításának, korszerűbb koordinálásának újabb eredménye.

— Mekkora létszámmal dolgoznak ezek a szervezetek és hány helyen működnek már a megyében?

— A létszámot az adott település intézményhálózatának nagysága diktálja, általában

3-4-5 fős a gazdasági csoport és 3-4 fős a műszaki állomány. Jelenleg 11 GAMESZ van a megyében, az első Fó- ton és Szobán alakult, 1980- ban. A tendencia természetesen az, hogy először a városokban és nagyközségekben jön létre, de ahol biztosítani tudják az összes feltételeket, ott minél előbb meg kell alakítani.

— Ez a hivatalos irányelv?

— Igen. 1983 decemberéig a megye valamennyi településén meg kell szervezni az új gazdálkodási formát. De valószínűleg többvariációs megoldás is lesz. A kis lélekszámú települések esetében elképzelhető, hogy több község társul, de előfordulhat, hogy egy- egy községben csak GESZ (mi csak így nevezzük magunk között) lesz, vagyis gazdasági csoport, műszaki apparátus nélkül.

Nagyobb lendülettel

— Most 1982-t írunk és csak tizenegy településen működik a GAMESZ. Ennek mi az oka?

— Valóban kicsit lassúbb a mozgás, mint gondoltuk, de tulajdonképpen érthető. Sok községben a tárgyi feltételek, helyiséggondok késleltetik a megvalósulást. És jelentkezik az idegenkedés is, mint általában minden új formával szemben, sőt bizonyos részérdekek, presztízsféltések is fékezik az előrehaladást.

Ennek ellenére az év második felétől várhatóan gyorsabb lendületet vesz megye- szerte a szervezés, már most hat újabb település jelezte, hogy az év végére létre szeretné hozni a maga Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetét.

S. H. K.

táshoz szükséges műhelyek, stb., és a tervek szerint az 1983/84-es tanévet a Petőfi téren, már a teljesen kész iskolában kezdhetik.

A fennmaradó nyolc tanterem azonban nem oldja meg a másik kettő gondját.

A 2-es számú iskolában — valaha zárda volt — nemcsak a hely kevés (vannak negyvenes létszámú osztályok is), de a tantermek is kicsik, korszerűtlenek. Két műszakban tanítanak, de a napközis foglalkozásokat — 1 kilométeres

körzetben bolyonganak a gyerekek ide-oda — már különböző helyeken tartják. Jövőre a két műszakot is csak körzetmódosítással tudják biztosítani.

A 4-es számú Iskolánál a tervidőszak végére jelentkezik majd égető helyhiány, ám itt más gondok is vannak. A bővítést — a meglévőhöz csatlakoztatva a nyolc új tanterem felépítését — az ötödik ötéves tervben kezdték, 1977- ben átadták, de a második ütemhez; a további négy tanterem és tornaterem építéséhez már hozzá sem kezdtek.

Az idő túl rövid

Mi lesz tehát a megoldás? Sivák Attilától, a nagyközségi tanács beruházási főelőadójától és Tóthné Rézinger Marianna gazdálkodási csoport- vezetőtől kértem a választ.

Ha a 4-es számú iskola befejezése mellett döntenek, mondták, akkor a 2-es számú iskolához hozzá sem tudnak nyúlni. A jelenlegi árak mellett a négy tanterem, tornaterem megépítése az összes pénzüket elvinné. Egy viszont biztos: a 2-es számú iskola problémája nem tűr további halasztást. Így a nyolc tantermes változat terveit még az idén elkészítik. Akkor hogyan tovább? Honnét lesz pénzük? Az egyelőre számukra is nagy kérdőjel.

Sajnos, az iskolákon kívül, egyéb beruházási gondokkal is bajlódnak Vecsésen. A szakorvosi rendelőt, amely kiemelt feladat, gyorsított ütemben kell felépíteniük. A gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a generál kivitelező és tervező, így párhuzamosan folynak a tervezési és kivitelezési munkák. A határidő azonban (1983 eleje) nagyon rövidnek tűnik, félő, hogy a rendelkezésükre álló pénz nem lesz elég.

Több a semminél

Ha már a gondoknál tartanak, folytatták, akkor meg kell említeniük, hogy a hatodik ötéves tervben óvodabővítésre egyáltalán nem kapnak támogatást.

No, de ne legyünk telhetetlenek, mondták szinte egyszerre. A beszélgetés végső summája valahogy így hangzott: igaz, hogy a kevés sokszor több problémát okoz a semminél, de azért még mindig jobb, mintha semmi lehetőségük sem volna. Ha nem is mérföldes léptekkel...

S. Horváth Klára

Sorozatgyártás: 1983-tól

Új Rába-motor

Elkészült az új Rába-motor mintapéldánya és megkezdődött kipróbálása. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1979 végén állapodott meg az osztrák grazi AVL-LIST Intézettel egy új motorcsalád létrehozásáról. Az eltelt időszak a tervek kimunkálásával, az alkatrészek legyártásával, majd az új kísérleti motor ösz- szeszerelésével telt el. A megállapodás szerint öt alaptípust fejlesztenek ki, amelyeket majd nyolc — álló, fekvő és ferde elrendezésű — változatban gyártanak. A teljesítmény alsó határa 240, a felső pedig 350 lóerő lesz. Az első motor 240 lóerős, de már a 280 lóerős mintapéldánya is elkészült. Az újdonságokat Győrött és Ausztriában alapos próbának vetik alá; a sorozat- gyártásra 1983-ban rendezkednek be.

A gyár 1969-ben kezdte a

nagy teljesítményű Rába-MAN dízelmotorok gyártását, s ezekből a 200 lóerős motorokból azóta már több mint 250 ezret gyártottak, időközben fejlesztve is a gyártmányt, például turbó feltöltéssel növelték teljesítményét.

A motorgyártás továbbfejlesztésének eredményeként az Ikarus autóbuszokba és saját gyártmányaikba — a kamionokba és a különféle erőgépekbe — a jelenleginél erősebb motorokat szerelhetnek majd be.

Az új motorok tökéletesebben égetik el az üzemanyagot, így a kipufogó gázok is kevesebb káros anyagot tartalmaznak.

Gombó Pál:

clzt kívánták!

A Nagyáruház fővezérigazgatójának (a továbbiakban röviden: igazgató) sikerült átcsábítania a tévé egyik szerkesztőjét. Természetesen kétszeres fizetéssel, vállalati autó magánrendelkezésre bocsátásával, de áruházi költségszámlán tartásával; és persze tüstént főosztályt szervezett alá.

— Kedves barátom — mondta, mikor már az exszerkesztc_ mint alkalmazott ült szemben vele a bőrfoteíben —, azt hiszem, megtaláltam az első méltó feladatot neked. Arra gondoltam, hogy szerveznénk ...

— Szerveznők — javította ki beszélgető partnere.

— ... szerveznők egy óriási akciót Ezt kívánták címmel. Ügy képzelem, képzelném, képzelnőm, hogy a vásárlóközönség körében kutatnád, kutatnod, mi kéne a jó népnek, és mi a kivánt cikkeket beszereznünk és reklámmal, hirdetéssel tömegeket vonza- nánk, vonzanónk az áruházba, ők is jól járnának és mi is, hiszen ha már bent vannak, mindenféleségeket összevásárolnánók.

— Értem — válaszólta a Propaganda-, Szervezési-. Reklám- és Közvéleménykutatásinak nevezett új főosztály vezetője. És valóban értette is; egy áruházi kívánságműsor összeállítását.

Persze, gondolta tapasztalatokon edzett agyának tekervényeivel, engem nem ejtenek át a szavak. Az Ezt kérték jó címke, szlogen, de valójában el akarják adni a bóvlit, bóve- lét... Vagy mégsem? Egy pillanatra úgy érezte magát, mint egyszer, amikor felborult a vitorlással; de hamar melegítő biztonságtudatba öltözött. Nem. ha mondjuk az derülne ki, hogy az emberek bőrtalpú cipőt akarnak, honnan szereznék be? Sehonnan. Ha netán az igazgató komolyan gondolja Is a dolgot, mit szólnak a részlegvezetők? Márpedig ha ők szabotálnak, tudom már, mi lesz. Csődöt mondok. Nem, igazgatók jönnek, igazgatók mennek, igazgatók beszélnek, szakemberek maradnak és cselekszik, ami az érdekük.

Így járván az esze, mindjárt tudta is, mit kell cselekednie. Előszöris összehívta saját részlegvezetőit és megbeszélte velük az akciót. Kívánságlapokat nyomtatnak. Minden vevő kezébe kapja, de még az utcán is beszervezik osztogatásra-begyűjtésre a rikkancsokat. A lapot kívánságokkal tölthetik tele a kedves tömegek, bedobják a készítendő gyűjtőládák- ba, onnan a főosztályra kerül, amely szerződést köt a Magyar Tudományos Akadémia Számítógépes Kiértékelő Alvállalatával, ahol is az adatokat lyukkártyára viszik, elemzik, összefoglalják, értékelik és egyáltalán űzik, amit ilyenkor űzni szokás.

Hogy így megszervezte beosztottjai munkáját, őmaga lezser pulóvert öltött és felkereste a legközelebb eső osztály, nevezetesen a Vasáru-osztály vezetőjét, mégpedig ezzel a rövid, de tárgyilagos kérdéssel:

— Mit kéne eladatni, amit nem tudsz eladni?

A kérdés tetszett az osztályvezetőnek és né-:

mi töprengés után így szólt;

— Kocsilámpákat. Lovaskocsihoz való, gyertyával kivilágítható vaslámpákat. Van a raktárban vagy hatezer darab, de ki használ ma lovas kocsit? Ha használ is, ki világít gyertyával?

— Szépek a lámpák? Mert műtárgyként ugyebár, a nosztalgia ugyebár...

— Csúnyák sajnos. Laposra sikerültek és rózsaszínre festették.

— Miért vetted át?

— Árukapcsolás. Kerti ásókhoz. Eredetileg exportra készítette egy kisiparos Ugandába, de ott nem vették át, mert a gyertyák nem maradnak meg benne.

— Nagyszerű! Exportból visszamaradt áru! — kiáltott fel a mi emberünk és már ment is tovább kutatóútján.

Egy hét alatt minden osztályt végigjárt. Kigyűjtötte mindazt, amit igazán kívánhat a közönség, mert meg is kapja. A textilosztályról 70 centi széles, 2 méter hosszú lepedőket (közös rekamiéval rendelkező elvált házaspároknak!); az óraosztályról magyar ébresztőórákat (nem kell bele elem, egy éjszaka alig fél órát késik vagy siet, de műemlék jellegével atyáink szellemét idézi); a bőrosztályról műanyag szivartartókat, a könyvosztályról Lovas Botond: Virágzik az almafa című regényét (kiadták az író 90. születésnapja tiszteletére), és így tovább.

Akkor elment szabadságra. Mire visszajött, megérkezett a számítógépes kiértékelés. Bezárkózott irodájába és kérte az alapanyagokat is. A nagy komputeres Műhöz hozzá se nyúlt. A kérdőíveket viszont több napig böngészte, néhányat diadallal kiemelt közülük, Kocsilámpákat ugyan senki se kért, de sírokra való díszlámpát özv. Pócs Benőné, és ez még tippnek is jó volt. (Exportból visszamaradt strlámpa, gyászgyertyának. Ha nem tetszik a rózsaszín, házilag átfesthető feketére.) Olcsó lepedő után viszont sokan ácsingóztak és jó könyvek után is.

V

égül is elkészült az „Ezt kívánták” lista, Kedvgerjesztö indoklással és mindenütt megjelölve, hogy kik kérték többek közt. ha nem is pont azt, amit ajánlott a lista, de legalább afféleséget. mert az óra az óra, a könyv az könyv, sőt a 60 collos csavar is csavar. A kész listát és a mellékelt reklámszöveget bevitte az igazgatóhoz, aki megszemlélte és elkomorult. Hosszan töprengett, közben bal lábát rázta az asztal alatt, majd a jobbat is, végül keze is remegni kezdett, aztán így szólt: — De kedves barátom, nálunk nem elég kihirdetni, hogy mit kértek az emberek, pénzt is kell adjanak az áruért. Ezeket a holmikat szépen leselejtezzük, maga meg készítsen egy másik listát, valóban vevőket vonzó cikkekről.

A tévéből átszerződött főosztályvezető dühbe jött (főleg a visszamagázódástól). nem tudott uralkodni magán és így fakadt ki:

— Ha tudom, hogy ez ilyen bonyolult munka. sohasem szerződök magukhoz! Nálunk még olyanokat is kérhettek a nézők, amit nemhogy nem láttak, de még azt sem tudták róla, hogy létezik!