Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1982. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Rendesig a Matamtészélf Enyhül az iskolai teremhiány Amikor a VI. ötéves terv éveire tervezett feladatokat és az azok Valóra váltását segítő társadalmi munkákat jóvá­hagyta Cegléden a városi ta­nács, lévén a fejlesztés közös ügy, sorra értesítette a mun­kahelyeket a listára került főbb teendőkről. Az ilyen ösz- szefogásban, ha még alapos rutinjuk nincs is, de gyakor­latuk már van a városbeliek­nek. Több ezer társadalmi- munka-óra szól a ceglédiek javára, e segítséggel már épí­tettek óvodát, járdát, parko­sítottak, csinosították munka­helyüket, s más, hasonlóan közhasznú feladatokat oldot­tak meg. Seregnyi segítő / Junó Lászlóval, a városi ta­nács társadalmi munkákat szervező és irányító előadójá­val ezekről beszélgetünk. — A városban ötvenkét ipa­ri vállalat, intézmény van. Konkrét vállalást többen már jeleztek, ám ez a rAunkáknak csak csekély részét jelenti. Nálunk a társadalmi munka néha olyan, mint valami ta­nácskozás: amikor bejelentik, hogy várják, a hozzászóláso­kat, először csak egy-két je­lentkező akad, végül annyi, hogy akár hajnalig is lenne miről szólni. Most is csak az 'Stell, hogy belelendüljünk. A Kelet-magyarországi Pince- gazdaság jelezte, hogy most több mint ezer óra társadalmi munkát vállalnak. A Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatósága 400 órá­nyit jelzett vissza. A város­gazdálkodási vállalat nem szá­mokat, hanem helyeket neve­zett meg, hogy hol, miben ad­nának segítséget. A MÁV ceg­lédi körzeti üzemfőnöksége, a kórház dolgozói, a 20-as Volán Vállalat, a Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat, a KÖZGÉP is jelentkezett. Cegléden, fontossági sor­rendben, az általános iskolai tantermek számának bővítése az első. A Pesti úton, a Mé­száros Lőrinc Általános Iskola mellett, ahol most parlag a te­rület, mert lebontottak egy életveszélyes, roskatag házat, szeptemberben már új iskola­részben fogadják a gyereke­ket. Kétszintes épületrésznek kell elkészülnie négy tante­remmel. Kivitelezését a Ceg­lédi Járási Építőipari Szövet­kezet vállalta, tizenkét más vállalat kapcsolódna a mun­kálatok végzésébe. A beruhá­zás úgy 3—4 millió forintos, sok-sok társadalmi munkával, ami már javában tart. A VO­LÁN 1/11-es Vállalat szállító- járművel, rakodó munkagép­pel segít. A Pest megyei Tele­püléstisztasági Vállalat ceglé­di parképítő üzeme, a KÖZ­GÉP ceglédi gyárának munká­sai, a városgazdálkodási vál­lalat, a Dél-Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat mind dolgozik itt. Régészeti lelet — Az alapozáshoz már hoz­zá lehetett volna fogni — mondja Junó László —, de a pincerész kialakításakor a munkások törmelékre, tár­gyakra figyeltek fel, értesítet­tek a Kossuth Múzetmot. Va­lóban, régészeti leletekre lel­tek, így hát néhány napot le­letmentésre, adatrögzítésre a muzeológusoknak adtak, övék lett a terep. Azután folytatód­hat a társadalmi munka: a föld visszatöltése, daruzás, a két szint falazása, melyre munkahelyi, üzemi, vállalati kőműves brigádok vállalkoz­nak. Papíron áll, fehéren-feke- tén: az 1120 órára tervezett vakolási •• - munka a ; DélrPest megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat dolga lehetne. A villany- szerelést 1126 órában a Vas­ipari Elektromos és Műsze­rész Szövetkezet kivitelezhet­né. Gázvezeték szerelésére 319 óra, burkolásra 415 óra mun­ka elegendő volna. Festést, mázolást vállalhatna a' ven­déglátók brigádja, csatlakoz­hatnának hozzájuk kisiparo­sok, akikre a bádogosmunka is vár. A KPM ceglédi üzem- mérnöksége égy bitumenes ké­zilabdapálya építésére tett ígé­retet, ez az iskolához kapcso­lódik. Az iskolaudvaron két faház felállítása, szerelése a végé­hez közeledik. Ez is oktatási célokat szolgál. Azelőtt a Kos­suth Ferenc utcai építkezések színhelyén iroda, jelvonulási épület volt, most új életet kezd. A paneleket a szolnoki ház­gyárból hozzák az új, kétszin­tes, négytantermes iskolához. Az abonyi téglagyár 13 ezer Ez már történelem A 'kezdet krónikáját írják A KISZ zászlóbontásának 25. esztendejében az évfor­dulót ünnepelve, mozgalom­történeti pályázatot hirdet a KISZ járási bizottsága és a já­rási hivatal művelődési osztá­lya. A pályázaton minden olyan fiatal részt vehet, aki kedvet érez arra, hogy kutas­ba, gyűjtse, megírva foglalja egybe mozgalomtörténetét an­nak a településnek, üzemnek, intézménynek, ahol él, illetve ahol dolgozik. A pályaműben rövid átte­kintést .kell adni a KISZ- munka folyamatáról 1957-től napjainkig, valamint jelen feladatairól, további fejlődése lehetőségeiről. Javasolt témák: 1957, a megalakulás, a belső szerve­zeti élet kibonlakozása, fon­tosabb központi határozatok hatása, a KISZ politikai-ideo­lógiai tömegbefolyása, sport és honvédelem, táborozás, kul­turális munka, úttörőből KISZ-taggá válni. Az említetteken kívül is bármely más, fontosnak tar­tott témakörrel foglalkozhat a pályamű. A műfaj is kötet­len. A terjedelem legfejlebb 20 gépelt oldalnyi lehet. A beküldési határidőt 1983. január 1-re tűzték ki. Leadni a KISZ járási bizottságához lehet. A pályázat eredményhirde­tése jövőre, március 21-én, a forradalmi ifjúsági napok ün­nepségén lesz. A ' nyertesek jutalma belföldi utazás, könyv, más értékes tárgy lesz, és a zsűri által arra érdemes­nek ítélt pályamunkákat köz­kinccsé teszik. A járási KiSZ-bizottság ha­marosan módszertani levelet ad ki a pályázóknak. Ebben közismert helytörténészek út­mutatása alapján ismertetik az anyaggyűjtés és feldolgozás fortélyait, felsorolják azokat a krónikaírókat, akikhez egy- egy településen segítségért for­dulhatnak, továbbá a már megjelent forrásanyagra is felhívják a figyelmet. B—30-as téglát gyárt az épít­kezéshez. Az építőanyagot a közelben, az Árpád utca és a Damjanich utca közti szanált területen tárolják, mivel az iskoiaudvar kicsi, ez pedig kö­zel van. A társadalmi munkára a szerződéskötés április 10-ig tart. A fiatalokat az iskola- épület takarításával szívesen megbízzák. De nemcsak az iskolához kell sók szorgos kéz ebben az évben. A. város pihenő-kiser- deje és környéke, a pihenő­parkká alakuló Malomtószél, az épülő, felújuló művelődési központ megannyi munkát ad. A kórház dolgozói az épület előtti, Törteti úti parkolóhely rendezését vállalták, a Duna— Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat és a 20-as Volán Vál­lalat is ad ehhez segítséget A város iparnegyedében új út­szakasz építéséhez fognak ösz- sze. Lesz munka a Külső Kö­rösi úti, 4-es számú óvodánál is. Művelődési centrum ___ A tisztasági és a fásítási hó­nap megannyi társadalmi munkára ad alkalmat. Meg­kezdik a Reggel utcai lakóte­lepi művelődési centrum ki­alakítását. ’ Megújul a Körösi úti emlékparksáv. — .Munka bőven van, csak győzzük — summázza a fő­szervező. E. K. Festik, szerelik a padokat Vifgyázi'Hiik rájuk! A ceglédi Városgazdálkodá­si Vállalat felfrissítve, vidám színre festve hamarosan fel­szereli a padokat a parkok­ban, pihenőhelyeken. Remé­lik, ebben az évben kevesebbe kerül majd a javítás, nem lesz annyi p adnyűvő, park rongáló, mint tavaly. Sajnos, évente több tízezer forint ér ték megy veszendőbe a ron- gálók miatt. Ä kitüntetett városépítő A platánok közt pompás palota Részt vett minden nagy munkákon ^ A park fáinak csupasz J ágai közül madár rakta fé- J székként tűnik elő a jö- J vendő sportcsarnok fém- ^ szerkezete. Felsejlő tágas t méretei ellenére nem bont- ^ ja meg a kert egyensúlyát, J belesimul tömegével a ha- J ta.lmas fák koronái közé. A J meztelen oldal- és tető váz ^ ma még valóban olyan, ^ mint valami törékeny galy- ^ lyakból rótt fészek, amelyet J egy hőriiiorgas daru épít- J get az ország különböző tá­ji jairól összehordott anya- J gokból. A munka irányító- í ja nincs benne a képben. Ö J az építkezéshez tartozó ba- J rakkhan ül a lepedőnyi J tervrajzok mellett, s kép- J zeletben talán már készen i látja a csinos csarnokot. Szabó Ferenc főművezető közreműködésével változott és alakult ki a mai Cegléd vá­rosképe. Negyven éve, amikor inasnak szegődött a kőműves dinasztia sarja, aligha gon­dolta, hogy valaha úgy építke­zik majd, ahogy a korabeli te­hetős gyerekek a Märklin ösz- szerakó játék elemeivel ját­szadoztak. Felnőtt a feladatokhoz Dolgos élete során felnőtt feladataihoz, állandóan tol- dozgatta tudását, szakmai tan­folyamokon és magánszorga­lomból olvasva a legfrissebb irodalmat. Városbeli születé­sű és huszonhatodik éve dol­gozik a — jelenlegi nevén — Duna—Tisza közi Építőipari Vállalatnál, melynek megha­tározó szerepe van a település fejlődésében. — Milyen nagyobb építke­zéseket irányított a városban? — A Rákóczi úti négyeme­letes' házakat, a kórházat, a gabonasilót, a pártházat, a ré­gi és az új Várkonyi iskolát, a Dózsa kollégiumot, továbbá a Károlyi lakótelep kilencven százalékát. — Ezek közül melyik volt a legfogósabb feladat? — Egy kórház felépítése a legösszetettebb munka. Sok­féle különleges igényt kell fi­gyelembe venni. Magas szintű szervezettség, jó minőségű munka nélkül nem megy.. — Melyik alkotására a leg­büszkébb? — Kecskeméten rám bízták annak idején a vállalati köz­pont irodaházának kivitelezé­sét. Cegléden a pártszékház sikerült szépen. Szakmailag nagy próba volt a kétezer va- gonos gabonatárház megvaló­sítása. A hatalmas tornyokat csúszózsaluzással készítettük, sűrített levegős rendszerben juttatva a betont a helyére. Ez a csúszózsaluzásos módszer akkoriban újdonság volt, két hónapig éjjel-nappal szaka­datlan ment a betonozás. A Lenin .parkban épülő sportcsarnokban egyszerre kétszázan nézhetik majd a sportversenyeket. A Duna—Tisza közi Épí­tőipari Vállalat jelenleg a fémszerkezetet szereli. Apáli-Tólh Sándor felvétele Albertirsai újdonság Lövészverseny a kupáért Űj létesítménnyel gazdago­dott Albertirsa: versennyel egybekötve nyitották meg ün­nepélyesen, s adták át rendel­tetésének a sok társadalmi munkával elkészült nagyköz­ségi lőteret. A versenyt az MHSZ nagy­községi vezetősége, a helyi tanács és'az MHSZ járási ve­zetősége hirdette meg klubjai részére. Részt vett az avatón Randies Béla, az MHSZ ceg­lédi járási titkára, Fazekas László, a KISZ járási bizott­ságának titkára. Bíró Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke elmondta, hogy ilyen sporttelep készítését tu­lajdonképpen már igen régen eltervezték, hiszen a sport és a honvédelmi nevelés egyaránt fontos része a fiatalok életre való nevelésének. Tavaly ta­vasszal láttak azután munká­hoz. A nagyközségi tanács 200 ezer forintja mellé ugyaneny- nyit ajánlott fel építtetésére a helybeli Szabadság Termelő- szövetkezet. Helyét a vásártér mellett jelölték ki, a jövőben megépülő sportcentrumhoz csatlakoztatva. Rendezték a terepet, kiépítették a lőálláso- kat, felállították a szükséges palánkokat. A lőtér elkészíté­sére igen sok társadalmi mun­kát fordítottak. Ennek elisme­réséül az MHSZ Kiváló mun­káért kitüntetés ezüst fokoza­tát kapta meg Rubi Károly titkár, a bronz fokozatot Bíró Zoltán tanácselnök. A Sza­badság Tsz elnöke, Valent Mi­hály a Kiváló társadalmi munkáért elismerő oklevelet vehette át. A megnyitón lezajlott az Albertirsa Kupáért indított verseny. A kupát a nagyköz­ségi tanács ajánlotta fel. Jövő­re, úgy tervezik, vándorserle­get készíttetnek, hagyomány- nyá teszik ezt a lóversenyt. Ezen az elsőn igen szép ered­mények születtek. Több or­szágos bajnok is megtisztelte részvételével a megnyitót. A standard pisztolyos kate­góriában 89 körös eredmény­nyel első lett Nagy abonyi György, a Volán HK verseny­zője, az MHSZ válogatott ke­ret tagja. Varga János, a KÖZGÉP HK sportolója is magas szintet képvisel, 83 kö­rös eredményével. Az Albertirsa Kupa most. az eredmények alapján a Vo­lán HK tulajdonába került. A vendéglátó Albertirsai HK a KÖZGÉP HK után a harma­dik helyre került. V. Princz Mária — Mos szakmai újdonságot is kipróbált? — A Rákóczi úti új Vár­konyi iskola CLAASP-rend- szerben készült. Ugyancsak el­tért a megszokott kivitelezési módtól. Most itt, a Lenin parkban könnyűszerkezetes csarnokot emelünk. A tartóváz karcsú acélbordázata a Dunai Vasműből származik. Megállapodott emberek — Az építőiparról az elmúlt években meglehetősen vegyes vélemény alakult ki. A veze­tése alá tartozó területen mik a tapasztalatai? — A vállalatnak ez az épí­tésvezetősége 27—28 éve áll fenn. A munkásgárda zöme megállapodott ember, aki hosszú ideje itt keresi a kenyerét. Vannak köztük, akik húsz éve nem változtattak he­lyet. Itt voltak kőműves-, ács­tanulók, s megmaradtak köz­tünk. A többség ceglédi, tör- teli, abonyi. Megbecsülik ma­gukat, nincs panasz a munká­jukra, fegyelmükre. Nálunk nincs létszámhiány és a ván­dormadár is viszonylag kevés. — Magának épített-e már házat? — Vállalati szolgálati la­kásban lakom. Valahogy úgy alakult az életem, hogy erre nem kerülhetett sor. Két gyer­mekemet becsülettel felnevel­tem. Fiam bölcsész diplomát szerzett, a lányom kereskedő. A feleségem, egészségi állapo­ta miatt, nem mehetett állás­ba, kellett a keresetem a csa­ládra. — önt úgy tartják számon, mint aki szívesen és sokat tesz a városáért. Milyen munkák­ban vett részt? — Jó a kapcsolatunk a tanács műszaki vezetésével. Ha kér­nek valamit, megtesszük. A kórház környékén például be­segítünk az autóparkoló épí­tésébe, földhordássaí, talaj- egyengetéssel. Két éve, ami­kor az a havas tél volt, toló­lappal tisztítottuk meg az uta­kat. Az Ady Endre utcai óvo­dában többféle munkát vé­geztünk. Sok szombati, vasár­napi köíreműködést vállal­tunk a munkatársaimmal. Már ismerjük az idei feladatot: az iskola építésénél egy épület­szintnek a falazási teendői ránk várnak. Általában szíve­sen jönnek az emberek dol­gozni, ha pontosan tudják, lát­ják az értelmét, hasznát a fá­radozásuknak. Megértik, hogy közvetlenül vagy közvetve ne­kik és a családjuknak is jobb lesz, ha fejlődik a város. Neki többet Jelent — Hogyan látja Cegléd vál­tozását? — Az utóbbi 16—18 évben kielégítő a bővülés, korszerű­sítés. Korábban lassan halad­tunk előre. Persze, némely do­logra még szükség lenne, mint például új utakra, meg a kor­szerű strandfürdő kiépítésére. ★ Szabó Ferenc, a városi fel- szabadulási ünnepségen vette át a Cegléd városért emlék­plakettet, kimagasló társadal­mi munkája elismeréseként. Szereti szülőhelyét, új létesít­ményeit, amelyekben az ő al­kotómunkája is benne van. Ha elkészül, bejár majd a sport- csarnokba is, mert a futball mellett a teremsportok érdek­lik. Valamikor, legény korá­ban az e helyen állt Vigadó­ban ismerkedett a birkózással és az ökölvívással. Neki talán még többet jelent, mint más­nak a platánok közti palota. Tamasi Tamás Véradó vöröskeresztesek Nyársapáton gyakran hallat magáról a Ferrokémia Ipari Szövetkezet kirendeltségének Május 1. szocialista brigádja. Hat esztendeje alakultak. Azóta többször bizonyították, hogy tettrekészek. Jó munká­jukkal elnyerték már a Ki­váló szocialista brigád címet. Nemcsak a termelésben je­leskednek. Különösen a vörös­keresztes feladatokból veszik ki a részüket a községben. Rendszeres látogatói egy idős, magányosan élő asszonynak, segítenek, amiben tudnak. Nyugdíjasok napjára készülő­ben részt vesznek a szervezés­ben, ajándékok készítésében. Mióta a brigád brigád, rend­szeresen ott vannak a községi térítésmentes véradónapon. Két éve önkéntes készenléti véradó brigádot alakítottak, rendszeresen jelentkeznek so­ron kívüli véradásra. Jelen­legi vezetőjük, Bognár István alapszervezeti párttitkár, ma­ga is állandó véradó, Barkóczi Józsefné brigádvezető éppen ily példamutató. Mindannyian vallják: a segítség tudatában még lelkesebbek munkahelyü­kön is. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom