Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

1982. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI tmriíap ft PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Szombati takarítás Városépítési koncepció Mit hozhat tizenöt esztendő? Éfe A kívülállóknak Szentendre meglepően tiszta, rendezett, a helybéliek szerint viszont bosszantóan piszkos. Az igaz­ság ezúttal valószínűleg a két vélemény között található, bár hajiunk arra, hogy inkább a város lakóinak higgyünk. Hasonlóképpen vélekedhet­tek az illetékesek is, hiszen az elmúlt hét szombatjára vá­rosi nagytakarítást hirdettek. Az akcióra már régebben fel­hívták a szentendreiek figyel­mét, s nyilván az alapos pro­pagandának Is köszönhető: a nagytakarítás sikerrel járt. Pontos adatokkal nem szolgál­-J?, hatunk, de a szervezők szerint két-három ezren szorgoskod­tak szombaton az utcákon és a tereken. A Városgazdálko­dási Vállalat és a GAMESZ erre a napra kölcsön adta a gépeit, sőt, mintegy 40 kon­ténert is elhelyeztek az utak mentén. E szemétgyűjtőket az­óta már — soron kívül — el­szállították, és a házak elé ki­rakott limlomot — egyúttal lomtalanítást is szerveztek — szintén elvitték. A városi nagytakarítási na­pot a jövőben rendszeressé kívánják tenni. Vajon milyen lesz majd Szentendre tizenöt esztendő múlva, vagy vegyünk egy ké­sőbbi időpontot: az ezredfor­dulón? Megváltozik-e majd a belváros arculata? Miként ala­kul az izbégi városrész? Hát a Vasvári lakótelep? A Pis- mány vagy a vasúti villasor? E káídések bizonyára foglal­koztatják a Szentendrén élő­ket. A városi tanács legutóbbi ülésén hasonlókra vártak fe­leletet a résztvevők is. A vá­rosépítési koncepció ekkor került — Bulik István főmér­nök, műszaki osztályvezető előterjesztésében — a tanács­ülés elé. Az előterjesztés igen érdekes olvasmány, ebből emeltünk ki néhány fontosnak tűnő gondolatot. Tisztuló levegő Kezdjük talán az egyik leg­lényegesebbel (ettől sokan félnek), fejlesztik-e az ipart a városban vagy sem? Nos, az előterjesztésből kitűnik: nem. A szakemberek úgy vé­lik, hogy jelentős iparfejlesz­tés, bázisipar telepítése nem kívánatos a környéken. Sőt, a meglevő iparterületeket is csak minimális mértékben bő­vítik. Örömhír az is: a fog­lalkoztatottsági szerkezet mó­dosul, fogalmazhatnánk úgy is, ésszerűsödik. Azaz csök­kenteni kívánják a kényszer­ből ingázók számát. Ehhez já­rulhat hozzá az is, hogy a kör­nyezetet nem szennyező, nem zavaró kisüzemek létrehozá­sát a lakóterületen is lehetsé­gesnek" vélik. Ismét a lakás Sokakat izgat az Is, hány lakás épül maj,d az elkövet­kezendő 15 esztendőben? A Ma megnyitja kapuit Tavasz a szabadtéri múzeumban Tavaszra készültek a Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban, népszerű nevén a skanzenban, amely egyaránt vonzza a já­rás és város lakóit, de az or­szág más tájain élő embereket is. Rendbehozták a házakat, csinosították a portákat, hogy a mai nyitásra minden készen várja a látogatókat. Új tájegység A Felső-Tisza vidéki tájegy­ség után tavaly elkészült a kisalföldi tájegységet bemuta- tató épületcsoport egy része is. Az itt látható épületek, nép­rajzi emlékek kicsit még új­donságnak számítanak, mivel tavaly az őszi zárás előtt két héttel nyitották meg a mú­zeumnak ezt a részét. A táj­egységre jellemző épületeket 1979 óta folyamatosan telepí­tik, jelenleg négy lakóház, melléképületek, ólak, pajták, kutak várják a látogatókat. Természetesen a szentend­rei múzeum — hagyományai­hoz híven — idén sem csak az élettelen, mesterséges faluval várja az érdeklődőket. A há­zak, az udvarok minden hó­nap első vasárnapján benépe­sülnek, megélénkülnek: a leg­különbözőbb bemutatók zajla­nak majd a házak között. E programokról érdeklődtünk Káldi Máriától, a múzeum közművelődési csoportvezető­jétől. Népszokások — Ezeken a vasárnapokon úgynevezett technikai bemuta­tókat tartunk, a ház körüli munkákat szemléltetjük az eredeti, hagyományos eszkö­zök használatával. Az eddigi gyakorlattól eltérően most egy-egy vasárnap sokféle te­vékenység látható, majd hogy a program minél változato­sabb, gazdagabb legyen. Ke­nyeret, lángost sütünk majd. vajat köpülünk. A kisalföldi tájegység kovácsműhelyében • mesterség fogásait leshetik el a látogatók, de működni fog a mosonszentmiklósi tipróma- lom is. Ezek a bemutatók minden hónapban ismétlőd­nek, de mindig kínálunk vala­mi mást is. Április 4-én, pél­dául egy kiszejárás nevű tél- temető-tavaszköszöntő nép­szokást elevenítünk föl iskolás gyerekek közreműködésével Április 11-én természetesen húsvéti népszokásokat. Az egyik berendezett kisalföldi házban eredeti festékekkel a hagyományos módos pingá- lunk majd húsvéti tojást. Be­mutatjuk a komálás vagy mátkálás néven ismert nép­szokást, amely egykor a hús- véthoz, másutt pünkösdhöz kötődött. Május első vasár­napján majálissal várjuk láto­gatóinkat, a gyerekeket külön foglalkozásokkal, a felnőtteket népzenei bemutatókkal, tánc­házzal és májusiaállítással. amit Magyarszerdahelyről le­hetne idehozni, fölépíteni és vendéglőnek berendezni. Bon­tásához, fölépítéséhez a mú­zeum szakmai segítséget nyúj­tana, a költségeket azonban nem tudja vállalni. Pedig a látogatók számából ítélve nem lenne rossz üzlet itt vendég­lőt nyitni. tervek 2815 új lakás tető alá hozataláról adnak számot. Ezekből 1060 a telepszerű; 435 a korszerű csoportos, családi házas; 680 a hagyományos családi házas kategóriába tar­tozik majd, 640 pedig rekonst­rukció során jön létre. S hogy hol? Telepszerű lakások épülnek majd egyebek között a Felszabadulás lakótelepen, a László telepen, a Pannónia te­lepen, valamint a Vasvári la­kótelepen. Fontos megállapí­tása a határozatnak az is, hogy a lakások kétharmad részét a három vagy az ennél több szo­bás otthonoknak kell kiten­niük. S a közlekedés A városépítési koncepció, mely az általános rendezési terv része, részletesen foglal­kozik a különböző körzetek­ben levő intézmények fejlesz­tésével is. Itt is — a rendezé­si tervhez hasonlóan — gon­doltak a lakosság számának növekedésé mellett az üdülő­népesség emelkedésére. A fej­lesztés fő iránya a következő­képpen alakul majd: a város- központban elsősorban a ke­reskedelmi, vendéglátóipari és a szolgáltató tevékenységre kívánnak nagyobb gondot for­dítani. Kereskedelmi egysége­ket hoznak létre egyebek kö­zött a vasúti villasoron, a Fel- szabadulás lakótelepen, ízbé­gen és Pismányban. A Pannó­Kanyarfufás nia telepen bölcsőde épül, a Vasvári lakótelepen pedig ál­talános iskola. Sorolhatnánk még, de már többször foglalkoztunk az új intézmények kialakításának terveivel, s ezekre még több­ször vissza is térünk. A köz­lekedésről is többször ejtet­tünk már szót, de mégis fon­tosnak tűnik kiemelni az elő­terjesztésből azt részt, mely szerint a külső körút eddigi koncepciója fölütvizsgálatra szorul. Az új úthálózatot a Dunakanyar távlati forgalmá­nak, valamint a főváros minél könnyebb megközelítési lehe­tőségeinek figyelembevételével kívánják megtervezni. A ter­vek szerint a jövőben kisebb autóbuszokat üzemeltetnek, de azokat gyakrabban indítják, így a közúti tömegközlekedés sokkal magasabb színvonalú lehet. - ' Optimizmus Ipartelepítés, lakás, ellátás, l&zlekedés. Mindössze négy részterületét emeltük ki a vá­rosépítési koncepciónak. Pon­tosabban ésak vázoltuk a ter­vezettnek a mindennapokat oly nagyon meghatározó el­képzeléseit. S ha a fejlődés üteme nem is olyan biztató, mint ahogy azt néhány évvel ezelőtt hittük, abban azért reménykedhetünk, hogy a le­ges-legszükségesebbek valósulnak. meg­A TIT járási-városi közgyűlése Ismét fél évtizedre Több látnivaló Gyalogolni? Azt, hogy a szentendrei skanzen látnivalói mennyire vonzóak, azt nem kell külö­nösebben bizonygatni, a láto­gatottság adatai mindennél többet mondanak. A nyitás évében, 1974-ben 43 ezren ke­resték föl a múzeumot, s ez a szám évről évre növekedett. Olyannyira, hogy tavaly már 195 ezer érdeklődő fordult meg a múzeumban. Egy-egy vasárnap két-háromezet a lá­togatók száma, de volt már ti­zenötezer is egyetlen napon. A múzeum, sajnos — saját hibá­ján kívül — nem tudja a leg­ideálisabb körülményeket megteremteni. A skanzen hat kilométerre van a várostól, s bizony a busz elég ritkán köz­lekedik. nem igazodik az ér­deklődők számához. Ugyan­csak régi gond a vendéglátás. ■Szükség lenne egy vendéglőre, vagy egy korszerű büfére. A múzeum évek óta hiába keres ehhez partnert, egyedül, saját erőből pedig nem tudják meg­oldani ezt a gondot. Ajánlot­tak már egy csárdaépületet, Annál is inkább, mivel a múzeum folyamatosan bővül, állandóan gyarapodnak a lát­nivalók. Hozzáfogtak már a nyugat-dunántúli tájegység telepítéséhez is.^Vas és Zala megye népi építészetét mutat­ják majd be. Ez a következő négy-öt év feladata lesz, de néhány, még berendezetlen épület már most is áll az or­szág e néprajzi emlékekben igen gazdag vidékéről; . M. N. P. A TIT szentendrei járási-vá- rosi szervezetének közgyűlését az elmúlt héten tartották meg. A résztvevők nemcsak az el­nökség beszámolóját hallgat­ták meg — az 1977 és 1981 kö­zött eltelt időszak ismeretter­jesztő munkájáról adtak szá­mot—, hanem öt évre újjává­lasztották a járási-városi szer­vezet elnökségét, valamint sza­vaztak a megyei küldöttgyű­lésre delegáltakra is. A szer­vezet elnöke dr. Juhász Attila (a járásbíróság elnöke), alel- nöke Szabó Ferenc (a városi tanács osztályvezetője), titká­ra pedig Pistyur Jánosné (a művelődési központ főelőadó­ja) lett. A közgyűlésen megvitatták a járási-városi szervezetek előtt álló feladatokat is. Egyetértet­tek abban, hogy ismeretter­jesztő tevékenységüket alap­vetően meghatározzák e terü­let sajátosságai. Az itt műkö­dő üzemek, az üdülőkörzet éppúgy, mint az ingázás — differenciált ismeretterjesztési módszereket követel meg. A figyelemre méltó szerve­zeti program részletes elemzé­se leginkább a TIT-szervezet- ben tevékenykedők érdeklődé­sére tarthat számot. Gyakorla­ti megvalósulását viszont na­gyon sokan érezhetik majd. Mindazok, akik felkeresik az ismeretterjesztő előadásokat, a politikai vitaköröket, a film­klubokat, az idegennyelvű tan­folyamokat, s azokat a rendez­Holnap nyílnak a kapuk ' “ ' ' j ;■ . . Sokak szerint Szentendre modern épületei közül a legszebb az új postahivatal. Avatásara holnap délután fél 3-kor, a felsza­badulási ünnepséggel egy időben kerül sor. * Erdősi Ágnes {elvétele vényeket, amelyeknek létrejöt­te a TIT szentendrei járási, városi szervezete tagságának köszönhető. A szentendreiek, úgy tűnik, megirigyelték a népszerű Fu- tapest-akciót, s Hajdú Gábor sportfelügyelő megszervézte a Fútakanyart. A kanyar, azaz mintegy 700 ifjú és kevésbé ifjú szentendrei először a múlt hét végén futott. A részt­vevők egybehangzó véleménye szerint a kocogás remekül si­került, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezentúl minden évben közös futásra invitálják majd a vállalkozó­kedvűeket. A rendezésben egyébként oroszlánrészt vál­lalt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bizottsága is, a mintegy 5 kilométeres tere­pet ők hangosították be. • © Tanácsülés. Kedden ülést tartott a városi tanács: Nizák Imre tanácselnök-helyettest saját kérésére felmentették — a Pest megyei Beruházási Vál­lalat igazgatóhelyettese lett — helyére Havass Imre került, aki ez idáig a városi pártbi­zottság titkára volt. ® Koszorúzás. Április 1-én, délután 3 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak ' Visegrá- don, az elesett szovjet katonák sírjánál. A szentendrei járás párt- és állami vezetői, vala­mint munkáskollektívái he­lyezik el a megemlékezés vi­rágait. © Vízi viadaL Ma, csütör­tökön délután fél kettőkor avatják fel a központi általá­nos iskola tanuszodáját, mely a város valamennyi általános iskolásának rendelkezésére áll majd. A kisiskolások vízi via­dallal, úszóversennyel kedves­kednek az avatáson részt ve­vőknek. ® Űj forgalmi rend. Hol­naptól megváltozik a szent­endrei Kossuth utca forgalmi rendje. Ezentúl nem a város felé, hanem kifelé lesz egyirá­nyú. Az autósok a belvárosból az új posta felé közlekedhet­nek majd ezen az úton. i A tárgyalóteremből! A kalandok éjjel kezdődtek A szentendrei V. Péternek voltak izgalmas napjai, nem kevésbé persze azoknak, akik­nek a gépkocsija megtetszett a 21 éves fiatalembernek. A sajátos kalandok valahogy mindig egyformán kezdődtek, úgy, ahogyan a legelső, még a múlt év novemberének végén, a pomázi új lakótelepen: V. Péter, éjszaka sétálni ment... Aztán figyelmes lett egy Moszkvicsra, és elhatározta, hogy kocsikázni indul. És in­dult is (előbb persze a pillangó­ablakot benyomta) Vísegrád- ra. Visszafelé csak Dunabog- dányig jutott, olt a motor le­állt. Az autót az árokban ta­lálta fneg tulajdonosa, kétezer forintot költhetett rendbehoza­talára. * Hősünk december elején is­mét sétálni indult. Fortuna, no meg egy feledékeny autótulaj­donos jóvoltából, a szentendrei piactéren egy nyitott hátsó aj­tajú Moszkvicsra lelt. Leány­faluig hajtott, a gépkocsit a község szélén hagyta, majd ha­zament. A sétákat séták követték. Hol a pillangóablakot nyomta be, hol csavarhúzóval 'feszí­tette ki az ajtót, hol meg a csomagtartón keresztül köze­lítette meg a vezetőülést. A foglalkozás nélküli fiatalerri- bert egyébként továbbra sem hagyta cserben a szerencse, megesett, hogy az indítókulcsot az ajtóban találta... Ügy tűnik, a tulajdonosok­hoz már kevésbé volt oly ke­gyes a Fortuna. Külünösen ahhoz a balsorsú szentendrei férfiúhoz nem, akinek — pár napon belül —, mind a két gépkocsiját kölcsön vette V, Péter. Igaz, elindítani egyiket sem tudta (csak a lejtő aljáig ért le), de kárt mind a két jár­műben sikerült okoznia. Egyébként az ilyen eredmény­telen kísérletek sem vették el a feltehetőleg történelmi ér­deklődésű ifjú kedvét. Meg­esett, hogy még hajnalban újabb kocsit kötött el, tjogy azzal ismét az egykori királyi tartózkodóhely, Visegrád felé vehesse útját. A hetedik éjszakai kalando­záskor igazoltatták. Ügyét a Szentendrei Járási és Városi Bíróságon dr. Juhász Attila tanácsa tárgyalta. Kirándulá­sainak ára: egyévi — fogház­ban letöltendő — szabadság- vesztés. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Miser István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom