Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

■ Abonyi krónikám Befejezéshez közeledik a kukoricavetés Plántálják a paradicsomot A bolondos áprilisi időjárás miatt az abonyi mezőgazda­sági üzemeknek is kellett egy­kéin,após kényszerpihenőt tar. tani, ennek ellenére a munká­latokkal tervszerűen halad­nak. Az ősszel elvetett kalá­szosoknak kedvezett a hűvös, csapadékos idő, szépek, meg­erősödtek a vetemények. A József Attila Tsz-ben be­fejezték a napraforgó vetését, a 700 hektáros kukoricater­mesztésre kijelölt területen már csak 200 hektáron kell a magot a földbe juttatni. A ga­bonák vegyszeres gyomirtásán túl vannak, és folyamatosan végzik a kapásokét. A hét ele­jén megkezdték a paradicsom palántázását. Egyelőre a lu­cernával van gondjuk, mert a hűvös . időben nem fejlődött kielégítően, pedig rövidesen kaszálni kellene. Á gazdaság­hoz megérkezett a kislibák el­ső szállítmánya, az idén 30 ezer darabot nevelnek a ke­resett és jól jövedelmező szár­nyasokból. A kedvezőtlen időjárás el- i lenére szorgalmasan dolgoz- I nak a Ságvári Endre Tsz-ben. Százharmincöt hektáron be­fejezték a lucerna telepítését, földiben van a cukorrépa és a napraforgómag. Az utóbbi kiét növényt 400, illetve 412 hektáron termesztik. Elvetették a kukorica 80 százalékát, e héten ezzel is végeznek. Ebben a szövetke­zetben a kalászosok vegysze­res gyomirtásával van egy kis gond, a hiidag miatt nem ha­ladtak olyan ütemben, mint tervezték. Hasonló a helyzet az Üj Világ Termelőszövetkezetben, ott is a növényvédelemmel maradtak le. A gazdaságban vetik a kukoricát. Nagy terü­letű kertészetükben százhúsz hektáron szépen zöildell a sár­garépa. Ennek a növénynek sem kedvezett a hűvös, csapa­dékos idő. A korai káposzta palántázását már befejezték, a kései fajtát előreláthatólag 10 nap múlva kezdik. Elké­szültek a paraddcsomágyak 200 hektáron, és a napokban hoz­zálátnak a növény kiiültetésé- hez. Egy tanulmányút élményei Kubassek János, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és Móga János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója nem mindennapi utazásra vállalkozott. Egyetemi diplo­mamunkájukhoz helyszíni ta­nulmányútra indultak Dél- és Délkelet-Ázsiába, jártak In­diában, Nepálban, Ceylonban, MaEaysiában és Szingapúrban. összesen 65 ezer kilométeres utat tettek meg, melynek költ­ségeit ösztöndíjukból, előadá­sokból, írásaik honoráriumá­ból, alkalmi munkákból és sok lemondással járó takaré­kossággal teremtették elő. A majdnem egyéves tanul­mányút élményeiről, az abo­nyi könyvtár meghívásának eleget téve, Móga János teg­nap Barangolás Kasmírban és Tibetben címmel színes dia­vetítéssel egybekötött élmény- beszámolót tartott a művelő­dési házban. Adósságért, a településért Mindig az emberek között Tarkó Sándor negyvennyolc éves. Ha eddigi életútját csak címszavakban kísérelnénk meg vázolni, az sem lenne egyszerű, mert sok fontos ál­lomása van. Az úttörő mozga­lommal kezdődet, a Dísz­ben végzett tevékenységgel folytatódott, majd a katona­évek következtek, s a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. Részt vett a sportéletben, a tanácsapparátus irányításá­ban. Jelenleg függetlenített pártmunkás. Tarkó Sándort, az abonyi nagyközségi pártbizottság tit­kárát nemcsak sok irányú közéleti tevékenysége folytán ismerik, hanem úgy is, mint aki Abonyban született és nőtt fel. Mégis, amikor jelenlegi beosztásába került, enyhe szo­rongást érzett, az ismert köz­mondás motoszkált benne, miszerint senki sem lehet próféta saját hazájában. Akarni, tenni kel! — Magas mércét kellett ál­lítani magam elé, mert bizo­nyítani akartam. Az -egyik tö­rekvésem az volt, hogy azok­kal az emberekkel is együtt tudjak dolgozni, akiknek va­lamikor tanítványa voltam. Most örömmel mondhatom, sikerült. — Ma mit tart o legfonto­sabb feladatnak? — A pártmunka szerves re­ize az emberek boldogulá- >áért, a település fejlődéséért larcolni. Ahhoz, hogy jó lég­kor, megfelelő munkamorál tlakuljon ki, lényeges a lakos­ság anyagi, erkölcsi, politikai, sulturális igényeinek kielégí­tése. Ez a felfogás nem egyedül- illó, mégis értékmérő, mert nem egyik napról a másikra jut el valaki idáig. Ennek előzményei vannak. Akarni, tenni kell. És ez rá mindig jellemző volt. Mielőtt a kato­nasághoz bevonult, soha nem végzett fizikai munkát. Ott, miután alakulata bányában is dolgozott, egy év leforgása alatt kiváló bányász lett. A helyi gépállomáson eltöltött évek is említést érdemelnek. Nehéz és mostoha körülmé­nyek között dolgoztak, mégis képesek voltak megoldani a nezőgazdaság szocialista át­szervezését. Tíz esztendeig irányította a település sport- mozgalmát, szabad idejének nagy részét erre áldozta. — Munkamódszeréhez tar­tozik, hogy sokat van az em­berek között. Miért? — Ahhoz, hogy eredményt tudjunk felmutatni, fontos, hogy kapcsolataink széles kö­rűek és jók legyenek. Arra törekszem, hogy lehetőleg mindenről a helyszínen tájé­kozódjam, ezért sűrűn felke­resem az üzemeket, intézmé­nyeket. Az emberek ügyes­bajos dolgát tőlük szeretem hallani. Az irodától, ha egy mód van rá, el kell szakadni. Bár még gyakrabban mehet­nék közéjük. Megszokott kör­nyezetükben még nyíltabbak, hajlanak az őszinte beszéd­re, és szavaikra egyenes, egy­ben meggyőző választ kell ad­ni. Ellensége vagyok a bürok­ráciának, a sokféle papír­munkának. Szerintem ha va­lamit élőszóval el lehet intéz­ni, akkor maradjunk ennél. Határozottabb, meggyőzőbb. — A községpolitikai célok megvalósítása érdekében sem szabad elhanyagolni a terüle­ti munkát, annál is inkább, mert Abonyban sok olyan üzem és intézmény működik, melyek nem önállóan gazdál­kodnak. Ezeknek a központjá­val kapcsolatot kell teremte­nünk, hogy megismerjék tele­pülésünket, gondjainkat, ered­ményeinket. Alaposan tájékozott — Mennyi időt fordít ön­képzésre, kikapcsolódásra? — Nincs sok szabad időm, bár bevezették az ötnapos munkahetet. Rendszerint nincs szabad szombatom, mert több­nyire ezekre a napokra ter­veznek sok helyen rendez­vényt, és azokon ott kell len­nem. A politikai tájékozott­ságot mindig felszínen kell tartani. Tarkó Sándornak három évtizedes munkásmozgalmi te­vékenysége során számos ün­nepi pillanatban volt része, ezt bizonyítják eddigi kitünte­tései, melyek a közelmúltban a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával gyarapodtak. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1982. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK A munkásosztály iisinepén Vendégsereg az erdei tisztáson A Pest megyei Hírlap Ikiiiöaldadása, rejtvény, tombola Országszerte javában tart a készülóaés május elseje mél­tó megünneplésére. Cegléden, külön jelentőséget lad a nap­nak, hogy ezúttal itt zajlik majd a megyei központi ün­nepség. Fellobogózolt, virágdí­szes város fogadja az érkező vendégsereget, több ezer em­ber fogadására készültek fel. Az ünnepség a csemői erdő nagy tisztásán zajlik, s ezért az erdőhöz aznap megkülön­böztető jelzéssel ellátott autó­buszokat indít a 20. Volán Vál­lalat a Szabadság téri végál­lomásról. Javarészt a város­központból indulnak az üzemi, vállalati különbuszok is. A gyülekező helyeket kijelölték, ismertették a lakossággal. Ünnepi köszöntő Mint a Pest megyei Hírlap már jelezte, az ünnepi nagy­gyűlés május 1-én 10 óra 30 perckor kezdődik, a nagy er­dei tisztáson. Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára mond megnyitót, ün­nepi köszöntőt tart dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. A rendezők kérik a nagygyűlés résztvevőit, hogy a csemői ta­lálkozóhelyeikről a tisztásra 10 óra 10 percig igyekezzenek, foglalják el ott is helyüket. Az ünnepséget, az lnterna- cionálé elhangzása után, egész napos, eseményekben bővelke­dő majális követi. A prog­ramról több ezer színes szóró­lap készül, melyhez a helyszí­nen ki-ki könnyen hozzájut­hat majd. Délelőtt 11 órától a ceglédi Kossuth Művelődési Központ néptánccsoportja szerepel a nagy pódiumon. Műsoruk cí­me: Játsszunk táncot! Bemu­tatkozik Hümpfner Károly ve­zényletével a ceglédi Erkel Fe­renc Álami Zeneiskola úttörő- és ifjúsági fúvószenekara is. Több száz gyerek látványos bemutatója lesz a .Majális tor­na. Bizonyára sokan lesznek kíváncsiak a Magyar Néphad­sereg Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett művész- együttesének műsorára. Szí­nes forgatag lesz az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola tanulóinak esernyős tor- naginkorlata. jó hangulatot teremt a művelődési központ citerazenekara. Színes forgatag Májusi köszöntő címmel magyarnóta-, népdal- és ka- bareműsor zajlik, neves részt­vevőkkel. Fellép majd a nagykátai Tápiómente szövet­kezeti együttes ének- és tánc­kara. bemutatót tartanak a CVSE akrobata tornászai, lesz dzsudo- és karatebemutató, fellép a P. Box együttes, az elmaradhatatlan diszkót Baráz Miklós vezeti. A tribünnel szemközti so­ron, a központi tisztáson nép- művészeti és termékbemutató kínál látványosságot. A tisz­tás mellett közösségi játékok zajlhnak. Bizonyára sikere lesz a ma­jálison a Pest megyei Hírlap különkiadásának és a lap fotóriporterei által készí­tett expressz bemutató­nak, melyen a közönség az ün­nepségen frissiben készült fel­vételeket láthatja. A rejtvény- játék szeerncsés nyertesei — a játékot a Pest megyei Hírlap rendezi — ceglédi és járásbé­li gyárak, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, gazda­ságok felajánlott meglepetése­it kaphatják meg, amelyek többsége értékes jutalom. A lap fődíja egy kerékpár lesz. Az erdőben játékos sportve­télkedők zajlanak, a városi sportfelügyelőség rendezésé­ben. A gyerekek a körhinta közelében felállított minipó­diumon a Handa-banda című mesejátékot láthatják. A ceg­lédi majálisra helyet kért és kapott egy seregnyi mutatvá­nyos, bazár- és édességárus. A vendéglátásról az arra leg­illetékesebbek gondoskodnak: a vendéglátóipari vállalat ceg­lédi , területi igazgatóságának kihelyezet stábja és az áfész. Több munkahely a hagyomá­nyokhoz híven „önellátó” lesz: az üzemi konyha készíti az íz­letes egytálételt, kínálnak virslit, debrecenit, lacipecse- nyét. Mcjiíis mindsiúift Mivel a ceglédi, megyei ün­nepségre a jarásbeli települé­sekről is sokan készülődnek, a községi megemlékező ünnep­ségeket eszerint szervezték most. Csemőben, Nyársapáton, Mikebudán külön nem tarta­nak május I-i ünnepet. Busz viszi az ünneplőket a megyei ünnepségre. Ceglédbercelen április 30-án 16 órai kezdettel a cseröi is­kolában tartanak emlékünnep­séget, a szónok Tupi József, a Hazafias Népfront községi bizottságának tagja lesz. Ko- cséron is ezen a napon ünne­pelnek, délután 15 órakor a művelődési házban lesz a gyűlés, szónoka Király Kál­mán tanácselnök. Május 1-én a kocsériak a községi kiserdő­ben majálisoznak. Abonyban május 1-én dél­előtt 10 óra 30 perckor kez­dődik az ünnepség a vásárté­ren. A szónok Tóth György, a Mechanikai Művek helybeli gyáregységének vezetője lesz. Egész napos majális követke­zik ezután. Albertirsán május 1-én dél­előtt 10 órakor a sportpályán az óvodásoknak KRESZ-vetél- kedőt rendeznek. Délután 14 A TERMÉSZET MEGÚJU­LÁSÁNAK JELKÉPE a má­jusra szerte .Európában. Ennek a kultusznak a zöldág-kihelye­zés, alakoskodás zöld ágak­kal, a fa lebontását kitánco­lással és vidám ünnepséggel kötötték egybe. Az első hazai leírása Temesvári Pelbárttól származik, ami megfelel — mai ismereteink szerint is — a tényleges eredeti magyará­zatának „Quaero namque: Cur salitum est...”, magya­rul: Kérdezem tehát, miért szokás ... díszíteni az ajtókat lombos ágakkal... Hieropo- liszban zöld lombokkal jelöl­ték meg Fülöp apostol házát, hogy majd hajnalban rátörje­nek ellenségei, de csodálatos módon megmenekül, mert a vele együttérzők minden ajtó­ra helyeztek zöld hajtásokat. A támadók tanácstalanul és értetlenül, álltak ... A székelyek hajnalfa, Ja­kabja (Fülöp testvére), Jakab­ig stb. néven említik, sőt Tes- sedik Sámuel a templomi mú- jusfaállítást is élő szokásnak írta le. Minden rétegre kiter­jedt a május}aállítás és ma­jális szokása a hónap első napján. József nádor a fő­nemesek körében hasonló ün­nepségeket rendezett májas elsején, a gyakorlati szervező munka Szapáry gróf feladata volt. Az ünnepség és a vidám játékok sokban hasonlítottak órakor a Romantika erdőnél nagygyűlés lesz, Kőhalmi Mi­hály, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tit­kára tart beszédet, utána sö- tedésig tart a majális, a vi­galom, sporteseményekkel gazdagítva. A dánszentmiklósiak május 1-én délelőtt 9 órára a sport­pályán gyülekeznek. A május­ünnep szónoka Barta Sándor, a Micsurin Tsz párt-vb tagja. Sportrendezvények zajlanak a nap folyamán. Jászkarajenőn a május 1-1 ünnepség délelőtt 8 óra 30 perckor a sok társadalmi mun­kával készült lőtér felavatásá­val kezdődik: Heiman Gyula, tanácselnök adja át a lőspor- tolóknak. 10 órakor a községi erdőben ünnepi gyűlést tarta­nak, május 1. jelentőségéről Vörösvárszki Ottó iskolaigaz­gató emlékezik meg. Majális­sal folytatódik a nap azután. Törteién délelőtt 10 órakor ünnepi felvonulást rendeznek. Az ünnepség szónoka Fajka János, a községi pártvezetőség titkára lesz. majd majális kö­vetkezik a kiserdőben. a maihoz, hisz’ volt zsákban- futás, póznamászás, birkózás, fogócskázás stb. A győztesek díjakat kaptak. A XV. századtól ismert a fa kiválasztásának, elhelyezé­sének és díszítésének módja. A kiszemelt májusfát sudárig feltisztították a kidöntés után, amit a legények vagy csapat­ban emeltek az eladó lányok ablaka alá, vagy esetenként egy-egy legény a jövendőbeli­jének. Egyszerűbb megoldás­nak számított, ha a bíró vagy a pap háza elé helyezték el az egyetlen májusfát, ami a falu minden leányának szólt.., SZALAGOKKAL, KESZKE­NŐVEL, virágokkal, teli üveg borai, hímes tojásokkal, kerék­kel díszítették a fákat. Jogo­san vetődhet fel a kérdés, vajon milyen fafajról van szó? Az északi féltekén minden­képpen a zselnice meggy volt a legalkalmasabb erre. Üde a lombja, tetszetős a koronája, hosszú a törzse és tavasszal a héját jól adja. Azért fontos ez, mert a legények a törzset lehántották. A finn Kalevala és észt Kalevipoeg eposz szin­te minden egyes lapján szere­pel a zselicefa, mely minden esetben szerelemjelkép is. A májusfabontás kitáncolás­sal kezdődött, ellentétben az állítás rejtett módjával, az is­merősök jelenlétében. Má­szással gyűjtötték be a dísze­ket, miközben vidám zene A zeneiskolában Hangverseny nyugdíjasoknak Nyugdíjasok számára ren­deznek hangversenyt május 7-én, pénteken délután 17 órai kezdettel, a ceglédi Erkel Fe­renc Állami Zeneiskola nagy­termében. Közreműködik a zeneiskola vonós és fúvós ze­nekara, vezényel Dávid Sán­dor és Hümpfner Károly. A Dózsa klubban Irodalmi gyöngyszemek Zenés irodalmi műsor hang­zik el a ceglédi Dózsa klub­ban május 3-án, hétfőn dél­után fél három órai kezdettel, középiskolások számára. Euró­pa és más földrészek XX. szá­zadi irodalmából ad ízelítőt Tatay Éva és a Horváth—Be­nedek duó. Ksskerteseknek szánták Elmarad az előadás A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ májusra egy előadássorozatot tervezett, kertbarátok számára. A kis­kertek, hétvégi telkek tulaj­donosainak a programtervről értesítést küldtek ki. Mint most jelezték, egyelőre techni­kai okokból az előadássorozat elmarad. A későbbi időpontról értesítik az érdeklődőket, az érdekelteket. szólt, zöld ágakkal rejtett em­berek alakoskodva táncoltak és válságpénzt gyűjtöttek. Saj­nos, a faállítás szokása lassan kimegy a divatból. Negyedszá­zada 10—15 helyen is volt má­jusfa a kisvárosokban, fal­vakban: ma már csak elvétve. Üjabb keletű viszont, hogy az épülő lakóházak falainál — függetlenül május elsejétől — helyeznek el fát, ami a ház elkészültéig a földben marad. Érdekességként említhető, hogy a német hiedelemvilág­ban kevésbé kedves ünnep volt, hisz a Walpurgis éjsza­ka boszorkányok ideje, külö­nösen a Harz-hegység vidékén. EBBŐL A SZÍNES NÉPHA- GYOMÁNYBŐL nőtt ki május elseje, a munkások nagy nem­zetközi ünnepe. 1309-ben a 11. Internacionálé rendezői elha­tározták, hogy e napon a munkások a nyolcórás munka­napért fognak tüntetni. Az esemény tragikus következmé­nyei ismertek, így erre is emlékezünk e napon, mikor vidám ünnepségek idézik a dolgozók nemzetközi méretű összetartozását és összefogá­sát szerte a világon. A ma­gyar folklórban az egyik leg­markánsabb. továbbfejlődő, még ma is alakuló hagyomány a majális szokásvilága. Dr. Surányi Dezső ISSN 0133-2.500- (Ceglédi Hírlap) Unatkoznak a sátoros pulóver­árusok a ceglédi piacon: ritkán lá­tott vendégként köszöntik a gyér számú vevőközön­séget. Nem csoda: nagy pelyhekben hull az április vé­gi (!) hó, s ugyan kinek jutna eszé­be ilyenkor mel­lényt, pruszlikot, nyári kardigánt vásárolni? Az egyik árus végül elrikkantja magát: — Ide, ide, asz- szonyok, férfiak! Bolond április Szánkót, ródlít, sí­lécet vegyenek! A csizmás, nagy­kabátos atyafiak, fejkendős asszo­nyok egy pillanat­ra lecövekeinek, s aztán morgolódva mennek tovább. Ám a bosszantó­tréfás kikiáltó csa­logató szavait igaznak véli egy nénike, s oda­megy az árushoz. — Tényleg ..., van eladó ródli­ja ...? — kérde­zi bátortalanul. Az árus ránéz, vacogó száján ki­présel egy halk káromkodást, s dühösen rántja le sátra fóliatetejét. Csomagol. A hupikék, jaj­vörös színű puló­verhalom tetejéfn pillanatok múlva ujjnyi vastagon fehérük a Béla- napi hó... (B. I.) Cur sseSifusn est Sudár magas, díszes májusfák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom