Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

^Mdap 1982. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Magyar és szovjet vezetők támatvóltósa § Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov- jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, vala- S mint Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná- S csónak elnöke táviratot küldött Kádár Jánosnak, az § MSZMP KB első titkárának, hosonczi Pálnak, az Elnöki ^ Tanács elnökének, valamint Lázár Györgynek, a Ma- ^ gyár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének ha- zánk felszabadulásának 37. évfordulója'alkalmából. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szov jetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében őszinte üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertaná­csának, a testvéri Magyarország összes dolgozójának, nemzeti ünnepük, az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 37. év­fordulója alkalmából. A szovjet hadsereg, teljesítve felszabadító küldetését, 1945. április 4-én befejezte a hitlerista betolakodók kiűzését a ma­gyar földről. Magyarország munkásosztálya, parasztsága, értel­misége saját sorsának irányítójává vált, a kommunisták párt­jának vezetésével történelmileg rövid idő alatt felépítette a haladó szocialista államot, modern ipart és magas termelé­kenységű mezőgazdaságot hozott létre, jelentős sikereket ért el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a népjólét emelésé­ben. Az elmúlt éveket a Szovjetunió és Magyarország gyü­mölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködésének elmélyülé­se fémjelezte a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. A Nagy Október zászlaja alatt született szovjet— magyar barátság a marxizmus—leninizmus és a szocialista Internacionalizmus elvein alapuló elválaszthatatlan szövet­ségbe kovácsolta országaink népeit. E szövetség éltető ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt igaz testvéri kapcsolata, nézetazonossága és szo­ros együttműködése. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség szilárd láncszemeként jelentősen hozzájárul a baráti országok egysé­gének erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tevékenysége továbbfejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság következetesen békeszerető külpoli­tikát folytat, a nemzetközi küzdőtéren határozottan védelmezi a szocialista államok egyeztetett irányvonalát, töretlenül sík- raszáil a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéért, az euró­pai és az általános béke megszilárdításáért. Ebben rejlik a Magyar Népköztársaság tekintélyének széles körű és megérde­melt elismerése a világban. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk Önöknek, kedves barátaink, az ország valamennyi dolgozójá­nak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa ál­tal kitűzött nagy és felelősségteljes feladatok végrehajtásá­ban, a fejlett szocialista társadalom építésében, a kommuniz­mus eszméinek győzelmiéért, a népek békéjéért és biztonsá­gért vívott nemes harcban. ^ Éljen örökké a Szovjetunió és Magyarország testvéri né­peinek megbonthatatlan szövetsége! Kádár János, az MSZMP KB első titkára, hosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György minisz­terelnök köszönő választóviratot küldött heonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, vala­mint Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ün­nepünk, hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmá­ból küldött szívélyes üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat. 37 esztendeje annak, hogy 1945. április 4-én a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg hősies harcok és nagy áldoza­tok árán felszabadította Magyarországot a fasizmus igája alól. Ezzel új fejezet kezdődött a magyar nép történetében. Megnyílt előtte a lehetőség, hogy saját kezébe vegye sorsá­nak intézését, s a munkásosztály pártjának vezetésével elin­duljon a társadalmi haladás, a szocializmus építésének útján. Az elmúlt, történelmileg rövid időszak alatt népünk le­rakta és megszilárdította a szocializmus alapjait, s jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határoza­tait megvalósítva a fejlett szocialista társadalom építésén mun­kálkodik. Országépítő tevékenységének nélkülözhetetlen erő­forrása, sikereinek legfontosabb biztosítéka az a testvéri ba­rátság, sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés, amely pár­tunkat és országunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a világ első szocialista államával, a kommunizmust építő szov­jet néppel összeköti. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcso­latai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elveire, eszméink, céljaink, alapvető érdekeink azonos­ságaira épülnek. Egységünk, testvéri barátságunk szilárd és megbonthatatlan. Meggyőződésünk, hogy országaink és né­peink szoros szövetsége és együttműködése a jövőben is tovább mélyül és erősödik. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség országaival összefogva aktív részt vállal a Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevé­kenységében, síkraszáll a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom, minden haladó társadalmi erő egységének erősíté­séért, a szocialista közösség nemzetközi céljainak megvalósítá­sáért, a haladás és a béke ügyének győzelméért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért. A magyar népet őszinte örömmel töltik el azok a kiemel­kedő eredmények, amelyeket a szovjet nép lenini pártja ve­zetésével a kommunista társadalom építésében elér. Cselek­vőén támogatja a Szovjetunió békeszerető, lenini külpolitiká­ját, amely a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, a konfliktusok békés, tárgyalások útján történő rendezésére, a társadalmi haladás előmozdítá­sára irányul. Megköszönve nemzeti ünnepünk alkalmából küldött jókí­vánságaikat, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek, s Önökön keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, az egész testvéri szovjet népnek. Továb­bi kiemelkedő sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ban, a kommunizmus építésében, az emberi haladásért, a vi­lágbékéért vívott fárdhatatlan küzdelmükben. Herczenik Gyula megnyitja az ünnepséget Gödöllőn Lenin szobránál ünnepelt a megye A városi pártbizottság első titkárának köszöntője után Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés alelnöke lépett a mikrofonhoz. Rövid, de értelemhez és szívhez egyaránt szóló beszédében méltat­ta Jelszabadulásunk évfordulóját. Károm tanulság a mának Péter János a nagygyűlés előadója Hatásos megemlékezésében az ünnep Leninhez kapcsolódó három nevezetességét emelte ki. Mint ahogy a többi között mondotta, a három nevezetes­ségnek tanulságait kiválta megfogalmazni, azt, hogy mindhárom tanulság segítsé­get nyújt mai feladataink meg­valósításában is. Az, hogy április 4-ét össze­kapcsoltuk Lenin szobrának avatásával, méltóképpen ün­nepeljük a felszabadulást, mert összefüggés van Lenin és második világháborúban aratott Szovjetunió és szövet­ségeseinek győzelme között. LeniSi művének fő eredmé­nye, hogy a régi cári Oroszor­szág napja leáldozott és he­lyén a szovjethatalom terem­tett emberi életet, új társadal­mat. Leninnek ez a műve az egész világ sorsában meghatá­rozóvá vált. A második világ­háború sorsát is a Szovjetunió népeinek hősiessége döntötte el. Az első szocialista állam volt a meghatározó tényező a német fasizmus leverésében is. S a Szovjetunió létének volt döntő szerepe abban is, hogy az 1960-as években felbomlott a gyarmati rendszer, s a ki­zsákmányoló társadalom nem tudott gátat vetni enrrek a fo­lyamatnak. A Szovjetunió áll a béke­harc élén is, s hogy a háborús uszítok minden kardesörteté- sük ellenére sem tudták kirob­bantani a harmadik világhá­borút, nem véletlen, hogy a haladás erői győztek e nehéz harcban —, s ez szintén Lenin államának érdeme. Amikor hazánk felszabadu­lására emlékezünk — mondot­ta a szónok —, akkor a Gödöl­lő parkjában álló Lenin-szobor jelkép. Jelkép, mert Lenin ma is állandóan hat életünkre, mind eredményesebb mun­kánkra. Lenin szavait idézte Péter János, mondván, a nagy előd tudta, hogy a proletárdik­tatúra győzelmével, úton a szo­cializmus megvalósulása felé, még nem ér véget a harc. A megvalósulás közben számta­lan akadállyal kell számolni. S mi is tudjuk: a felszabadu­lás nagy műve nem fejeződött be 1945. április 4-én. Ügy, ahogy a költő. Váci Mihály fe­jezte ki, a felszabadulást, az emberi életért folyó küzdelmet tanulni és gyakorolni kell. Le­nin hagyatékának egyik szép és maradandó, újraérlelődő gyümölcse e gondolat; kicsi­nyek és felnőttek, fiatalok és öregek egyaránt napról napra tudják hogyan, miként kell munkálkodni új, gyarapodó életünkért. Péter János emlékeztette az egybegyűlteket nehéz viszo­nyainkra, felhős nemzetközi helyzetünkre, s mint mondot­ta: számunkra legnagyobb di­cséret, hogy a nehézségeket le­győzve előre haladunk. Gödöl­lő jelenét említette, e város — hangsúlyozta a szónok — ki­csinyben példázza a nagyot: a szűkös lehetőségek között is mennyit fejlődött. Néhány év­vel ezelőtt, aki erre járt, a megvalósítandó tervekről nem hitte volna, hogy My hamar teljesülnek. Ma Gödöllő szép, rendezett város! A válasz A másik nevezetesség, foly­tatta az ünnepi előadó, hogy Lenin szobra az egykori ki­rályok kastélyparkjában áll. Ez a tény is jelképezi a ma­gyar nép sorsának változását, válasz — és méltó válasz a történelmi igazságra. Péter Já­nos idézte a magyar történel­met, Kossuthnak a szabadság- harc idején mondott mozgósí­tó beszédét, s emlegette a szó­nok az 1867-es esztendőt, ami­kor Ferenc József császár Gö­döllőn alapozta meg a csá­szári-királyi üdülőhelyet, s a történelem válaszát: 1918. ok­tóber 28-án Károlyi Mihály járt e városban, itt volt Strom­feld Aurél főhadiszállása a Magyar Tanácsköztársaság idején ... Gödöllőn átvonult a történelem... A Szovjetunió győzelme a német fasizmus felett új kor­szakot teremtett Magyarorszá­gon, olyan korszakot, amikor a népek sorsában már nem az országhatárok a döntőek ha­nem az újfajta élet megterem­tése. Ezért az új társadalo­mért dolgozunk mindennap. Varga Imre átveszi Benedek Jánostól a város emlékplakettjét azokat, akik áthaladva a vá­roson, megállanak ma és min­denkor ezután a szobor tövé­ben. Varga Imre miért így alkot­ta meg Lenint? — kérdezte önmagától a szónok. Az alkotó egyénisége is magyarázatot ad erre. Egyszer azt mondotta a mester: a természet őt elem­zőkészséggel verte meg! Is­merjük Varga Imre híres szobrait, a Parlament előtt álló Károlyi Mihályt, Radnóti Miklós szobrát Mohácson, Ró­mában is a magyar történe­lem egy darabkáját helyezte el... valamennyit az ő töp­rengő, elemző természetével alkotta. így hatott rá Lenin, akinek egyénisége ma is fel­ébreszti az alkotók fantáziá­ját, Lenin minden emberre mély hatással van. 1917. januárjában Lenin a zürichi emigrációban előadást tartott a nemzetközi ifjúsági konferencián. Akkor 47 éves volt, s azt mondotta hallgató­ságának: Mi öregek, nem va­lószínű, hogy megérjük a népi forradalom győzelmét. Alig telt el néhány hét, s Lenin hazaigyekezett, előkészíteni a forradalmat. Először elemezte a stratégiai helyzetet, utána indult a harc a győzelemért.. J Lenin az utókort is figyel­meztette: minden történelmi helyzet más taktikát kiván. a változó kor, változó politikát diktál. Nekünk is szól: az élet változó menetében változó eszközökkel kell harcolnunk az előrehaladásért, a nemzet­közi biztonságért, a békéért — fejezte be nagy tapssal fo-. gadott beszédét Péter János, , Pest megyéért emlékérmek Miért így? A harmadik nevezetesség, folytatta Péter János, az, hogy Lenin szobra itt emelkedik az új művelődési ház mellett. Lenin ülő alakban, könyvvel a kezében, gondolataiba mé- lyedve, töprengőn, elemzőn, tanulva. Ez a szobor is ösztö­nöz minderre valamennyiün­ket, azokat, akik itt élnek, s A szónoklat után Péter Já­nos az egybegyűltek szűnni nem akaró tetszésnyilvánítá­sa mellett leleplezte Lenin szobrát. Hentz Károly, a KISZ váro­si bizottságának titkára meg­köszönte Varga Imre szobrász- művész alkotását. Az ünnepség hangulatát emelte, hogy a nagygyűlés részvevői előtt vehették át ma- g-s kitüntetésüket, o Pest me­gyéért Emlékérmet az arra ér­demesek. A Pest megyei Ok­tatási Igazgatóság; (Göndics Zoltán, az Oktatási Igazgató­ság igazgatója és Matók Lajos tanár vette át a kitüntetést a kollektíva nevében.) dr. Ko­vács Gyula, az OTP Pest me­gyei Igazgatóságának vezető­je; valamint dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igaz­gató főorvosa. (Lapunk 7. ol­dalán mutatjuk be a kitünte­tetteket.) Itt vette át a Munka Érdem­rend arany fokozatát Forgács Ferenc veterán. Gödöllő dísz­polgára. körzeti alapszerveze­ti párttitkár. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának plakettjét a Ganz Árammérőgyár kollektí­vája nevében Szabó István, a gyár igazgatója vette át. A településfejlesztésben el­ért kimagasló eredményéért járó oklevelet és jutalmat (la­punk negyedik oldalán számo­lunk be) Benedek János, a vá­ros tanácselnöke vette át. Ezt követően többen kapták meg Gödöllő építésében, szépí­tésében végzett kiváló, áldo­zatos munkájukért a város pla­kettjét. Ezután a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem diákjainak és a város általános iskolásainak közreműködésével felhangzott az Internacionálé. Miközben a tömeg énekelt a megye veze­tői és a meghívott vendégek sora a Lenin-szoborhoz indult, egy-egy szál vörös szegfűt ten­ni a mű talapzatára. Velük egy időben iskolások, óvodások tengere özönlötte el a szobor környékét egy-egy szál. vagy csokor vörös szegfűvel, piros- fehér-zöld nemzetiszínű és vörös zászlócskákkal, amelye­ket az alkotás mögötti dombon tűzdeltek le S még ezen túl is tudták fokozni a hatást a rendezők: kétszáz galamb röp­pent a magasba. A csodaszép áprilisi verőfényes napon iga­zán szépen ünnepelt a megye Gödöllő városában. S amikor elhangzottak már az utolsó ak­kordok, a tömeg osztani kezdett — százá­val maradtak felnőttek-kicsinyek Lenin szobra körül. A szobrok általában — így szoktuk meg — magaslaton állnak, kiemelkednek a hét­köznapi emberek közül, letekintenek az ar­ra haladókra ... Ez a l.enin egybeolvad a környezettel. Járdaösvények vezetnek felé. Ez a Lenin hív, oda kell menni hozzá, le­ülni mellé, vele együtt töprengeni. Ez a Le­nin közénk tartozik, éppúgy gondolkodik, mint mi, akik ezután is vissza-visszatérünk Varga Imre alkotásához, megértve, meg- érezve, hogy a mester emberi Lenint alko­tott. aki tanulásra, cselekvésre késztet ben­nünket, mutatja, hogyan kell, hogyan érde­mes élvünk. S hogy nem csupán e sorok írója gondolja így, bizonyítja n tömeg, amely kéretlenül hívatlanul is ott ünnepelt tovább: Gödöllő befogadta a szobrot, olyan, mintha időtlen idők óta ott tartottá kezében a könyvet, a parkban. S. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom