Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM 1982. ÁPRILIS 28., SZERDA Húsig®!! a kacsma helyén Nyársapát jól fejlődő község Az iskolakertben tízezer csemete Nyársapáton az \ elmúlt idő­szak jelentősebb eseménye az áfész beruházásaként megépült Apáti bisztró felépítése volt. Telt ház mellett — ez száz­húsz személyt jelent — meg­rendezték akkor az első mű­soros magyarnóta-estet. A 440 négyzetméter alapterületű bisztró hatmillió forintba ke­rült. Az ízes ételeknek, a kul­turált kiszolgálásnak és szó­rakozási lehetőségnek hamar híre ment a környéken, így a bisztrót nemcsak a község lakói látogatják. Hamarabb bővítik A konyhát alaposan kihasz­nálják. Naponta háromszáz adag eledelt főznek, közétkez­tetésre. Itt ebédelnek az isko­lások, innen viszik az ebédet az óvodába, s kielégítik más gazdálkodó szervek — a fer- rókémiai raktár, a pincegaz­daság, Haladás Tsz — igényét is. Hogy a fennakadást elke­rüljék, a bisztróba előzetesen egyeztetett időpontban érkez­nek csoportosan az ebédven- cégek. Sikerült teljesíteni Nyárs­apáton a tanácsülés által el­fogadott múlt évi programot, melyben többek között szere­pelt két célcsoportos pedagó­guslakás átadása, a fogorvo­si rendelő üzembe helyezése és az orvosi rendelő átalakí­tása. Augusztus óta közmeg­elégedésre, működik egy zöld­ségbolt is, vezetője kiskeres­kedő. — Mi történt eddig ebben az évben, és melyek azok a feladatok, amiket még el kell végezni? — kérdeztük a nyársapáti tanács elnökét, La- bancz Árpádot. — Az óvoda bővítésének szükségessége égetően jelent­kezett. Kivitelezését a tanács­ülés az 1982—83-as évre előre hozta. További huszonöt, óvo­dás korú gyermek elhelyezé­sére lesz majd lehetőségünk, melyet teljes egészében saját erőből oldunk meg. Várhatóan úgy kétmillió forintba kerül. A tanács fejlesztési alapja mellett felhasználhatjuk a Haladás Tsz és a TSZKER anyagi támogatását, melyhez az eddiei megbeszélések sze­rint csatlakozik majd a pin­cegazdaság és a nagykőrösi Arany János Tsz is. Ezenkívül a FERROKÉM1A Ipari Szö­vetkezet építési anyagokkal segít bennünket. A SZÖVTERV kollektívája társadalmi munkában vállalta a tervdokumentáció elkészíté­sét. A bővítés megvalósításá­hoz egyébként további jelen­tős társadalmi munkát vár­nak. Szerelnék, ha az új épü­letrész 1982-ben tető alá ke­rülne. A munkát kisiparosok végzik. — Anyagi eszközeinket az óvoda bővítésére kell fordíta­nunk, így egyebekben ez év­re szerényebbek a lehetősé­geink. Ez persze nem' jelenti azt, hogy nem teszünk semmi mást. Igyekszünk segíteni a rászorulókon, javítani a szol­gáltatást, szebbé tenni köz­vetlen környezetünket — mondja a tanácselnök. — Pontosan miről van szó? — Ebben a hónapban ad­juk át a teljesen társadalmi munkában felépített tanácsi bérlakást egy arra rászoruló háromgyermekes család ré­szére. A belső szerelési mun­kákból van még hátra vala­mi. A régi italbolt helyén az áfész húsboltot nyitott. Ezzel — szerencsénkre — szegé­nyebbek lettünk egy kocsmá­val, s gazdagabbak egy üz­lethelyiséggel. — A nyúltenyésztők ezen­túl helyben adhatják el fel­nevelt háziállataikat. Eddig Ceglédre vagy Nagykőrösre kellett emiatt utazniuk. Lehe­tőségeinkhez mérten mi is csatlakozunk az energiataka­rékossági akcióhoz. Az álta­lános iskola egyedi olajtüze­lésű fűtését központi fűtésre alakítjuk át, melyhez közel félmillió forint kell majd. Nyársapáton a Hazafias Népfront akciót indított a ta­nácsházától ötszáz méterre le­vő Csábri erdő pihenőparkká alakításához. Hogy ide mi ke­rüljön, ahhoz közvélemény­kutatást tartottak. Telekparcellázás — Az általános iskola gya­korlókertjében kísérletképpen tízezer csemetét nevelünk, mályvacserjét és tuját. Amennyiben ez sikeres lesz. a fatelepítést saját erőből kí­vánjuk megoldani. Ez 1983 ta­vaszára eldől, a csemeték ak­kor kerülnek majd eredeti he­lyükre. — összegszerűen a nyárs­apátiak 1981-ben milyen érté­kű társadalmi munkát végez­tek, s mennyire számítanak ez évben? f — Körülbelül háromszázöt­venezer forint értékű volt az ilyen jellegű tevékenység, s ennyire számítunk most is. Főleg az óvoda bővítéséhez várjuk a lakosság és a gaz­dálkodó szervek segítségét. — Ki tudják elégíteni a családi házat építeni szándé­kozók igényeit? — Belterületen ötven da­rab kétszázötven négyszögöl nagyságú telek vár gazdára. Ez három esztendőre elegen­dőnek látszik. A területért az igénylőknek huszonötezer fo­rintot kell fizetniük. Ez az összeg magában foglalja a megépített kisfeszültségű há­lózat költségeit is. Más helységekből Az utóbbi években , más helységekből is élénk volt az érdeklődés a Nyársapáton vá­sárolható telkek iránt. Remé­lik, ez a folyamat folytatód­ni fog, és akkor még jobban fejlődhet, gyarapodhat a köz ség. Ungureán László Mozi Egy kis romantika. Színes szinkronizált amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Az emberevő medve. Szí­nes szovjet film, fél 4-kor. Vigyázz, kígyó! Színes szov jet krimi, fél 6-kor és fél 8-kor. Növényvédelem A növényvédő szerek több­sége erős méreg. Ezért fel- használásuk olykor körülmé­nyes’ és szigorú szabályok be­tartását követeli meg a ter­més betakarításánál is. Nem véletlen hát, hogy a növény- védelem szakemberei már rég­óta kísérleteznek olyan mód­szerek bevezetésével, melyek révén elkerülhetik a mérgek használatát. Az utóbbi években nagyobb lendületet adott az ilyen kí­sérleteknek Alvin Seifert né­met professzor, aki Méreg nél­küli növényvédelem címen könyvet írt, mely magyarul is megjelent, s nemrégiben a nagykőrösi áfész-könyvesbolt- ba is hoztak belőle, és a ter­melők mindjárt elkapkodták. Erről a nagy jelentőségű kérdésről és erről a könyvről tartott előadást Csikai Pál, a kertbarátok klubja elnöke, a klub legutóbbi összejövetelén. Sok kísérletet sorol fel a könyv, melyek szerint a mus­tár, kapor, fokhagyma, vörös­hagyma és gyógynövények köztes termelése a gyümöl esősből elűzi a kártevő rovaro­kat. A diófa, a fenyő, a boró­ka, a borostyán közelsége is hasznos, valamint a muskátli illata is növényvédő szer, s kipréselt levével való permete­zése megöli a levéltetűt. Kifejtette az előadó, hogy ezek a próbálkozások, a szoká­sos növényvédelmet, legalább­is egyelőre, nem pótolják. De az egészségünk védelmében csak szükséges esetekben, szakszerűen, hagy óvatosság­gal és az előrt adagokkal sza­bad permetezni. Végül Csikai Pál elmondotta, hogy a talaj­fertőtlenítésnek van egy mé­regmentes módja. A korai ter­mények letermése után, a jú­liusi melegben, a talajt terít­sük le fólialepellel, s a kárte vők a talajban pár nap alatt elpusztulnak. Kopa László Diákok a kertben A gyakorlati oktatás fontos része az iskolai munkának. Képünkön: a kocséri Gábor Áron általános iskola ötödik osz­tályosai ismerkednek a tavaszi kerti munkákkal, Miklós Ferenc és Miklós Ferencné tanárok szakértő irányításával. Varga Irén felvétele ■bhSporthírekbhí FEN Kupa villámtorna Tizenkilenc csapat nevezett, de végül 16 jelent meg a vá­rosi kispályás labdarúgó FIN Kupa villámtornán. Hideg, szeles időben is lelkesen játszottak a résztvevők. Jó hangulat, nagyszerű küzdel­mek voltak a jellemzők. A se­lejtezők összeredményei a kö­vetkezők voltak. 1. csoport, a gimnáziumi pá­lyán: 1. Pedagógusok 4 (10-1 gól), 2. 21-es Volán A 2 (2-2), 3. DÉMÁSZ 0 (1-10). 2. csoport, a Vági-lakótele- pi pályán (ez volt a legerő­sebb) : 1. Konzervgyár II-es telep 6 (7-4); 2. Mészáros Tsz 6 (6-3); 3. 21-es Volán B 5; 4. Javasolt útvonal a majálison Ne legyen forgalmi dugó! A városi rendőrkapitányság felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy május 1-én a városi majális színhelyét, a Pálfája erdőt lehetőleg ne a Pálfáji úton közelítsék meg. A városi rendőrkapitányság azt javasolja, hogy a gépko­csik az úgynevezett Pesti úton, majd a volt Hunyadi Terme­lőszövetkezet irodája irányá­ban átvezető földúton közle­kedjenek. Ezzel a megoldás­sal elkerülhető az, hogy a Pálfáji úton forgalmi dugó alakuljon ki, s csökkenthető a balesetveszély is. A közlekedés irányítói' a Pálfáji utat a ke­rékpárok és gz autóbusz­forgalom számára szeretné fenntartani. A május 1-i ünnepség 10 órakor kezdődik, a terelőút használatára és az óvatos közlekedésre különösen az ezt megelőző időszakban van szükség. Hiilösiös mondat A közvélemény és a valóság Ismerős rohant utánam az utcán a minap. Mentőangyal­nak vélt, aki könyvek, folyó­iratokból kivágott cikkek tu­catját adja majd át neki sze­rény gyűjteményéből, s mind­egyik írás a házasságok fel­bontásáról, az elvált szülők gyermekeinek neveléséről szól majd. Merthogy — mondta, neki e témáról kell előadást tartania, vagy dolgozatot ír­nia. Már nem emlékszem ponto­san a feladatára. Sajnos a ta­lálkozást is elfelejtettem. Nyil­ván valamiféle tudatalatti ide­genkedés hatására, minthogy általában nem szívesen adok kölcsön olvasnivalót. Aztán még egyszer eszembe jutott óvatos ígéretem, de ismét ki­ment a fejemből, így aztán ma is adós vagyok. Pedig lám most is ez a téma motoszkál a fejemben. Mégpedig azért, mert közben a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén is szó esett a válásokról. Válni vívmány? Az ottani vita néhány mon­datába kapaszkodva némi köz­vélemény-kutatás után elju­tottam egy mondatig, melyet többen is megismételtek. Kö­rülbelül így hangzik: Az utób­bi esztendők, évtizedek nőpo­litikái intézkedései feltétlenül hozzájárultak a válások szá­mának gyarapodásához. Különös állítás, de Nagykő­rösön, ahol minden száz meg­kötött házasságra 50—60 vá­lás jut, nem lehet egyszerűen bolondságnak minősíteni. Vizsgálódjunk hát! Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy társa­dalmunk egyetlen határozatot sem hozott azért, hogy a vá­lások száma gyarapodjék. Nem is tehette ezt, hiszen a szocia­lista társadalom alapvető egy­sége a család, s minden tö­rekvésünk a családok meg­tartására, a családi élet meg­javítására irányul. A nők kezdeményezik Ugyanakkor a válás lehető­sége vívmány is. Megoldást kínál sok problémára. Lehető­vé teszi a jogi szempontból családnak számító, de más­különben a családi élet esz­ményéből semmit meg nem valósító közösségek felszámo­lását. Persze azt is mindenki tudja, hogy a válás mint meg­oldás, újabb nehézségek for­rása is. Arról van szó, hogy a csonka családokban a leg­jobb igyekezet ellenére sem lehet teljes a gyerekek élete és nevelése. A válás tehát csak végszük­ség esetén veendő igénybe. Akikkel beszéltem többnyire azt mondták, hogy városunk­ban nem ez a gyakorlat. A nők, akik a válások nyolcvan százalékát kezdeményezik, rá­jöttek arra, hogy meg tudnak állni a saját lábukon is. Az önállóságra szellemileg és fizikailag is képesek, hiszen ezt bizonygatják a nőpolitikái intézkedések is, mikor kimond­ják, hogy a nők mindenféle munkahelyen alkalmasak a vezetésre. Szociális meggon­dolásokból a társadalom anya­gi segítséget is nyújt e férfi nélküli, női irányítású csalá­dok fenntartásához. Miért kínlódnának hát a férfiakkal, akik az otthon fa­lai között általában csak mun­kát adnak. Azon kívül iszá­kosak, meccsre járnak, kár­tyáznak, s szíves-örömest fél­relépnek. A nők tehát, miután megszerezték az asszonynak kijáró társadalmi rangot, s amint megfogalmazódik ben­nük az elégedetlenség a fér­jükkel szemben, azonnal vá­lásra gondolnak, mert ez könnyebb, mint a családi élet további fenntartása. Mármost én nem tudom, hogy az elvált nagykőrösi asz- szonyok valóban így gondol­kodnak-e. S azt sem, hogy ha ilyen gondolatmenet vezet a váláshoz, abban mennyi sze­repe van a társadalom jó szándékú intézkedéseinek. Ab­ban azonban bizonyos vagyok, hogy a nőpolitikái határozatok csak és csak akkor vehetők számításba meghatározó té­nyezőként a válásoknál, ha va­lamennyit félreértették. Aki tehát azt mondja, hogy a nagykőrösi válások számá­nak gyarapodásában része volt a nőpolitikái intézkedé­seknek és elképzeléseknek, azt is állítja, hogy a válások te­kintélyes hányada félreértésen alapult. Súlyos következmé­nyekkel járó tévedésen. Félreértésen alapult? Nekem erről a mondatról a hajdanvolt tiszazugi arzénes asszonyok jutottak eszembe. „Mit kínlódsz vele!” — mon­dogatták egymásnak az öreg­asszonyok, s beletették a mér­get férjuruk reggelijébe. Per­sze a válások és a hajdani mérgezések között aligha le­het kapcsolatot találni, any- nyira más társadalmi körül­mények között lejátszódó ese­ményekről van szó. S a je­lenben maradva azt sem hi­szem, hogy kapcsolat lenne a válások és a nőpolitikái ha­tározatok között. Még félre­értésen alapuló kapcsolatok, negatív összefüggések létében sem hiszek. Arra gyanakszom, hogy a válást kezdeményezők — nem számítva a teljesen tönkrement családokat — a nehézségektől ijednek meg, a nehézségek elől menekülnek. Sokkal korábban mint ahogy kellene. Meg sem próbálnak megküzdeni a boldogságért. Szilágyi Domokos néhány verssora jár az eszemben. Ö ezt írta: „Jobbra szerződtünk mindannyian,/ csak épp ki kell csikarni a jobbat — magun­kon belül, és kívül is —/ mert a boldogság aktív állapot, ez az egy titka van...” S egy másik versében: „Ki szűknek érzi a mindenséget: /teremt./ Így szokik a föld a rend­hez, /Földhöz a Rend.” Szakirodalom helyett ezt a néhány sort, idézetet nyújtom át említett ismerősömnek, s mindazoknak, akik megpróbál­tak segíteni a válások okai­nak felderítésében. Röviden ennyit: Ki kell csikarni a jobbat, nem pedig elmenekül­ni, hogy még csak lehetősé­gűnk se legyen erre a küzde­lemre. Egyébként pedig jó volna többet beszélgetni erről a témáról. A közvélemény kü­lönös mondata, melyre hivat­koztam, megérdemli a vizs­gálódást. Lám, egyelőre ezzel kapcsolatban csak bölcsességet tudtam mondani. Okosat nem. F. P. öregfiúk 2; 5. Viktória 1 pont­tal. 3. csoport, a Kinizsi-sport­telepen: 1. Városgazdálkodás A 5; 2. Toldi 3; 3. NEFAG 2; 4. Konzervgyári jármű 2 pont. 4. csoport, az Ifjúsági-sport­telepen: 1. Városgazdálkodás B 5; 2. Konzervgyári forgá­csoló 3; 3. Tormás 2; 4. PVCSV 2 pont. A további mérkőzéseket a Vági-lakótelepi pályán ját­szották. Meglepetésre nem esé­lyes csapat nyerte a FIN-ku- pát, némi szerencsével, de minden találkozójukon végig lelkesen küzdöttek. Az elődöntőben: Városgaz­dálkodás A—Pedagógusok 2-1, Városgazdálkodás B—Kon­zervgyár II-es telep 1-0. A 3—4. helyért: Pedagógu­sok—Konzervgyár II-es telep 0- 0, büntetőrúgásokkal a pe­dagógusok csapata lett a har­madik. A döntőben: Városgazdálko­dás B—Városgazdálkodás A 1- 0. A győztes Városgazdál­kodási B-csapat tagjai: Susán Pál — Lázár Béla, Pécsi Gyu­la, Szkulinyecz István, Kes­keny József, Tóth Ferenc. A legjobb góllövőnek Bélteky Pál (Pedagógus) bizonyult, 6 góllal. Elnökségi ülés A jubileumi küldöttközgyű­lés megbeszélése és értékelése, valamint a további feladatok meghatározása szerepelt a Nk. Konzervgyári Kinizsi Sportkö­re legutóbbi sportotthoni ügy­vezető elnökségi ülésének na­pirendjén. Űttörő lövészek A városi úttörő légfegyve­res Mészáros Kupaviadal 2. és egyben befejező fordulóját a tormási lőtéren rendezték. Több szép eredmény született. A forduló legjobbjai a kö­vetkezők voltak. Légpuska, fiúk (15 induló): Horváth Zol­tán (Kossuth-isk.) 20/154, leá­nyok (4): Kása Gyöngyi (Pe­tőfi) 20/143. Légpisztoly, fiúk (7): Ambrus Attila (Arany) 20/150, leányok (4): Kiszel Er­zsébet (P) 20/154. Csapatban: Kossuth 160/1011. összetett végeredmény. Lég­puska: 1. Balogh Zoltán (K) 40/299; 2. Kosa Sándor (P) 40/296; 3. Horváth Zsolt (K) 40/295. Légpisztoly: 1. Ki­szel Erzsébet (P) 40/300; 2. Oláh György (K) 40/286; 3. Lukácsi László (P) 40/285. Csapatban: 1. Kossuth isk. (Balogh, Horváth Zs., Sasi, Horváth I., Török, Oláh, Sza­bó, Okruhlicza, Zsuffa) 320'2168. 2. Rákóczi isk. 320/1879; 3. Arany isk. 320/1508; 4. Petőfi isk. 280/1715. SZERDAI SPORTMŰSOR Kézilabda Ifjúsági-sporttelep, 14.30: Pe­tőfi isk.—Kossuth isk., 15.30: Arany isk.—Rákóczi isk, út­törő fiú városi bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Kocsér, 14 óra: K. TSZ SK ifi—Nk. Kinizsi ifi, 16: K. TSz. SK—Nk. Kinizsi, összevont já­rási I. osztályú bajnoki mér­kőzés. Sportlövészet Tormási lőtér, 15: az általá­nos iskolás légpuska ÁFÉSZ Kupa-viadal 1. fordulója. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom