Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM 1982. ÁPRILIS 28., SZERDA A serdülők kőjében Nem léinek a fizikai munkától Hogyan formálnak véleményt a világról? Vadászok hajnali akciója Megcsappant a gerleszám Hogyan vélekednek az őket körülvevő világról, a felnőt­tekről a most eszmélő serdü­lők? Ez a kérdés foglalkoztat­ta a minap a párt városi bi­zottságát. Minden társadalom igyekszik fogékonnyá tenni az ifjúságot a politikáját megha­tározó eszmék iránt. Ez a tö­rekvés érvényesül — a párt irányításával —, hazánkban is. Különösen nagy jelentősége van ennek a szervezett okta­tás körülményei között, ezért kerül ez a téma időről időre a párt vezető testületéi elé. A középfokú tanintézetek­ben folyó világnézeti nevelő­munkát, a tanulók közgondol­kodásának, közösségi maga­tartásának tapasztalatait vi­tatták meg legutóbbi ülésükön a párt városi bizottságának tagjai, s egyúttal megvizsgál­ták és kijelölték az ezzel kap­csolatos további feladatokat is. Tantárgyhoz kapcsolódik A Sárik Ferenc első titkár elnökletével tartott ülésen Gi- ba István, a ceglédi pedagó­gus pártvezetőség titkára ter­jesztette elő a jelentést. Az elmondottakból kitűnt, hogy alapos helyzetismeret birtoká­ban került' napirendre a kér­dés. A pedagógusok pártveze­tősége, az agitációs és propa­ganda-munkabizottság segítsé­gével végzett széles körű fel­mérést a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetek­ben. Az oktatáspolitikai pártha­tározat is feladatul tűzi a vi­lágnézeti nevelés elmélyítését, hiszen társadalmunk jövője attól is függ, milyenné formá­lódik az ifjúság — állapítja meg a dokumentum. Nap­jainkban a marxista—leninista eszme széles körű elterjeszté­se a cél. A városbeli középiskolák­ban átgondolt és eredményes világnézeti nevelés folyik — szögezi le a jelentés. Az isko­latípusok sajátosságainak megfelelő nevelési koncepciót dolgoztak ki. Az öt középfo­kú iskolában folyó politikai munkát két pártalapszervezet irányítja. A kommunista pe­dagógusok segítik az iskola- vezetést, a nevelőtestületet. Rendszeresen figyelemmel kí­sérik a pedagógusok ideológiai felkészültségét, megteremtik fejlesztésének lehetőségeit. Eb­ben az évben például bevált a pedagógusoknak tartott elő­adássorozat, amely a világné­zeti nevelés helyzetével is fog­lalkozott. A leggyakoribb nevelési színtér a tanítási óra. Első­sorban a történelem, a föld­rajz, a magyar, a biológia, a fizika és a kémia alkalmas a materialista világnézet meg­alapozására — hangzott el a pártbizottsági ülésen. A szak­munkásképzőkben valamivel nehezebb a helyzet, mivel ott hiányzik a Világnézetünk alapja című tantárgy, amely kellő keretül szolgálna az is­meretek rendeszerezéséhez. Az e tárgyat előadó nevelők, va­lamennyien elvégezték a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, és felkészítő tan­folyamon is részt vettek. Érzelmi szálakkal A tudományos megalapo­zottság mellett, az érzelmi azonosulás és a felnőttek meg­győző véleménye is fontos. A jelentés hangoztatja, hogy a diákoknak természetes közeg a szocialista rendszer, nagyra értékelik emberközpontúsá­gát, elért életszínvonalunkat, ugyanakkor türelmetlenek a társadalom ellentmondásaival szemben. Útkeresők, s ezért véleményüket meg kell hall­gatni, hiszen csak így lehet kiszűrni belőle azt, ami he­lyes értelmezést kíván. A diákok gondolkodására nagy hatással van családjuk nézete. Jelenleg a tanulók tíz százaléka — mintegy 200 diák —, veszélyeztetett és hátrá­nyos helyzetű a középiskolá­sok közül. Egy felmérés sze­rint a fiatalok a család fel­adatai közül, a gyereknevelést tartják a legfontosabbnak. El­gondolkodtató, hogy az iskolá­sok egy része saját családját nem tekinti követendő példá­nak, még azok sem, akik gondjaikat megoszthatják szü­leikkel. Sokan hiányolják a meghitt családi programokat, elítélik az alkoholizmust és jövendő családjukban egyenle­tesebb teherviselést akarnak meghonosítani. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik szüleiket példaképnek te­kintik. A jelentés arra is figyelmez­tet, hogy ahogy a gyerekek nőnek, a szülői pedagógiai se­gítség színvonala elmarad a gyerek által igenyelttől, és a követelményektől is. Ezen vál­toztatni kell. A legtöbb család a szükségesnél kevesebb időt fordít gyermekére, sokszor meg sem érti sajátos gondjait. Az iskoláknak kell jobban fel­készíteni a szülőket és felkel­teni ilyen irányú felelősségér­zetüket. Helytelen volna, ha a szülők csak gyerekük tanul­mányi előmenetelét kísérnék figyelemmel, s nem érdeklőd­nének a közösségben végzett munkájuk iránt. Az iskola egyben a munká­ra nevelés színhelye. A diá­kok szorgalma általában meg­felelő. A tanulók fele részt vesz a tanulmányi versenye­ken. Ugyanakkor hiba, hogy az ipari iskoláknál az elméle­ti tárgyakat a szakmai gya­korlati tudnivalók mögé so­rolják. Az érettségi, illetve a felvételi tárgyakat előtérbe helyezik a középiskolások. A fizikai munkától nem idegen­kednek. Helytállnak az épí­tőtáborokban. Tavaly nyáron Ceglédről 349-en vettek részt a közös munkában, s közülük minden negyediket megjutal­mazták szorgalmáért. A fel­nőttek munkavégzését hagyon kritikusan nézik. A társada­lom jelentős problémájának látják a lógást, a laza mun­kafegyelmet. A közösségi életben A testület megállapította, hogy a város középiskolás fiataljai egyetértenek a párt politikájával, és megvalósítá­sában részt vesznek. Fontos­nak tartják a problémák őszinte feltárását, és a közvé­lemény tájékoztatását. Az a cél, hogy a fiatalok tenniaka- rását a közösségi életben hasznosítsuk, hiszen a közös­ségi magatartás a világnézeti nevelés próbaköve. Az isko­lákban tartalmas a közösségi élet, s ha ez az igény a fel­nőtté váló fiatalokban meg­gyökeresedik, hasznos tagjai­vá válnak a társadalomnak. A diákparlamentek közösségi fe­lelősségérzetükre hívták fel a figyelmet. A középiskolákban megha­tározó a KISZ-szervezetek szerepe. Háromnegyed részük tagja az ifjúsági mozgalom­nak. A pártalapszervezetek, az iskolai pártcsoportok rendsze­resen foglalkoznak az iskolai KISZ-élettel. A színvonalas munkát több magas KISZ-ki- tüntetés tanúsítja. A diákok közül másfélszáz ifivezető. A vizsgált téma summázá- saként a testület megállapí­totta, hogy a ceglédi középis­kolákban, szakmunkásképzők­ben eredményes világnézeti nevelőmunka folyik. A diákok közgondolkodása, közösségi magatartása fejlett. Erősíteni kell a diákönkormányzatot, növelni döntési jogkörüket, fe­lelősségüket. A pártbizottság — a jelen­tés elfogadásával egyidejűleg —, feladattervet hagyott jóvá, amely megszabja a pedagógus pártvezetőség és -alapszerve­zetek, a KISZ-szervezetek, is­kolai KISZ-bizottságok, üze­mek, intézmények kommunis­ta vezetőinek, a Hazafias Nép­front, a sportegyesületek, az MHSZ és az iskolaigazgatók tennivalóit, a világnézeti ne­velés kibontakoztatása érde­kében. Gondozni kell Szomjazó csemeték Cegléden a néhány hete el­kezdődött fásítási, parkosítási akció során, sok kis facseme­tét ültettek már el, utcákban, lakónegyedekben. Ám, a faül­tetés nem minden: a csemeté­ket ápolni kell — így például nem árt, ha g környék lakói időnként meglocsolják a fács- kák, cserjék tövét. A csemete­készlet nem fogyott ki, jut őszi telepítésre is. Lírai színmű Én, fe, ő A szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátékára kerül sor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti termében pénteken, április 30-án dél­után 17 órai kezdettel. Arbu­zov Én, te, ő című lírai szín­művét mutatják be, az ifjú­sági bérleti sorozat előadása­ként. Úszásoktatás lesz Feltöltik a medencét Komisz szél ide, zord idő oda, a ceglédi strandfürdő, má­jus 2-án kaput nyit a nagykö­zönség előtt. Mint máskor, épp úgy felkészültek a sze­zonkezdetre. A tanév végén úszni tanulhatnak a gyerekek, tanfolyam indul. A tanfolyam­ra már május 10-től lehet je­lentkezni. Váltófutók eredménye Tömegsport: Városunkban nagyon népszerű a kispályás labdarúgás. Így különösen nagy volt az érdeklődés az év első nagyobb rendezvénye, a „FIN Kupa” iránt. A CVSE pályáján huszonnégy együttes mérte össze erejét. Erős me­zőny, kiegyenlített erőviszo­nyok és több színvonalas ösz- szecsapás jellemezte e tornát, mely végig rendkívül sport­szerű volt, a játékvezetőknek egyetlen alkalommal sem kel­lett az elkövetett szabályta­lanságot kiállítással büntet­niük. Az elődöntő egyik mérkőzé­se a Viktória és a KIOSZ kö­zött külön izgalmakat is ho­zott. A játékidő végén 0-0 volt az eredmény, a továbbjutás sorsát 7 méteres rúgásokkal döntötték el. A párharcban — ez ritkaság — csak a huszon­ötödik büntetőrúgás döntött, a Viktória javára. Ezután a döntőt, erőnlétüket jól kama­toztatva, biztosan nyerték az öregfiúk. A döntőben: öregfiúk—Vik­tória 2-0. A 3. helyért: KÖZGÉP —ÉVIG 3-2. A végeredmény: 1 öregfiúk, 2. Viktória, 3. KÖZGÉP, 4. EVÍG. ★ Kétszáz mázsa búza marad Csak köszönettel említhető a három cegédi vadásztársaság vállalkozó kedvű csoportja, hi­szen hajnali pihenésüket sem féltve, vállalták a gerleirtást. A szakemberek várakozását is túlszárnyalta az akció ered­ménye, ugyanis szemmel lát­hatóan csökkent az állomány. A munka végén égető ten­nivalók adódnak; az előidéző okok megszüntetése végérvé­nyesen megoldhatja a kérdést. Meg kell vizsgálnunk azokat a feladatokat, amelyek számot­tevően csökkentik a gondatlan madáretetés mértékét. Helyte­len az a nézet, hogy sosem szokott lenni hiány a mérések­nél, a magvak szórása, gon­datlan tárolása pedig tény. Persze, lehet nagyvonalúan kezelni a gerleinváziót, de nem ezután. A túlszaporodás alapvető előidézője a táplá­lékbőség volt. Az a helyes üzemi szemlé­let, ha az érdekelt vállalatok maguk is felmérik a környe­zetükben a tennivalókat, illet­ve igénybe veszik a környe­zetvédelmi munkabizottság szakmai segítségét. A rengeteg gerle sokat pisz- kolt, s ma már végig lehet menni az érintett területeken, ráadásul a baromfiak vizét is kevésbé fertőzik a beteg ma­darak. A gerlék okozta mag­veszteség sem kicsi. si úttörőelnökség és a KISZ városi bizottsága megrendez­te a felszabadulási váltófutó­versenyt. Az eredmények: az üzemek csoportjában, nőknél és férfiaknál: 1. PENOMAH. Az iskolák vetélkedésében: az általános iskolásoknál: 1. Mé­száros L., 2. Táncsics M., 3. Várkonyi 1. iskola. A középis­kolások között: leányok: 1. Kossuth Gimnázium, 2. Köz- gazdasági Szakközépiskola, 3. Egészségügyi Szakközépisko­la. Fiúk: 1. Kossuth Gimná­zium, 2. Mezőgazdasági Szak- középiskola, 3. 203. számú Bem Szakmunkásképző Inté­zet. az embernek Számításaink szerint a mos­tani kilövések éves viszonylat­ban véve 11,5 hektár jó búza­föld termését szabadítják fel, veszik ki a madarak falánk csőréből. A jó föld és jó ter­més hektáronkénti 60 mázsás búzahozamot takar. Ez is elég­gé bizonyítja, hogy a tenniva­lók eredményes megoldása kö­telesség. A környezetvédelmi munka- bizottság figyelemmel kíséri, hogy az üzemek felszámolják a magforrások szabad préda­helyeit. A vadászok, hatósági szervek jól szervezett és ösz- szehangolt munkája eredmé­nyes volt. Az urbanisztikai hasznot a ceglédiek már is él­vezik, a zajos hajnali ébresz­tőt a lakosság megértéssel fo­gadta. Dr. Surányi Dezső Abonyban Majális a vásártéren Az idei május elsején is ma­jálison ünnepelnek az abo- nyiak, amelyet — a korábbi évekhez hasonlóan —, a vá­sártéren tartanak. Gazdag program várja az érdeklődő­ket. A rendezvény délelőtt fél 11-kor rövid ünnepi kö­szöntővel kezdődik, amit fő­városi művészek vidám, ze­nés műsora követ. Egy órakor hőlégballon emelkedik a ma­gasba, amely 60 percig lebeg a levegőben. Ezután kispályás labdarúgó-mérkőzéseket ját­szanak, majd fél 4-kor vidéki csapatok részvételével mo- tocross bemutató következik. A tánckedvelőknek discót rendeznek a művelődést ház­ban. A majálison lesz büfé, kör­hinta és céllövölde. Az ünnep előestéjén koszo­rúzást ünnepséget rendeznek a művelődési ház falán elhelye­zett abonyi születésű orvos, a magyar munkásmozgalom ki­emelkedő egyénisége, dr. Csil­lag Zsigmond emléktáblájá­nál. T. T. A sportfelügyelőség, a váró­üvegházitól parkokba, utcákra A Városgazdálkodási Vállalat kertészeti üzemében nevelik azokat a virágokat, palántá­kat, amelyek egész nyáron át a ceglédi parkokat, utcai virágtartókat díszítik. Laskói Péterné és Szabó Ferencné a kiültetésre váró növényeket gondozzák. Apáti-Tótb Sándor felvétele U. L. Á medve bőre A kis csapat, honnan, honnan nem toppant Cegléd központjába. Kicsit csatakosan, latyakosan, csu­pa sár cipőben ropták a fázósak csárdását a Kos- suth-szobor tövében. Egyi- kük-másikuk kivénhedt sporttáskát, iszákot igazga­tott a karján, a vállán. Szé­les jókedvük szinte a tavasz hiányzó melegét szórta a térre. A nap eseményeiről beszélgettek. Munka közben történt sztorikról, próbaté­telekről, ügyeskedésről és ügyetlenkedésről. Helyzet- komikumokat elevenítettek fel, legjobban az nevetett, akivel az eset történt. Mint kiderült, kinn jár­tak a csemői kiserdőben, a május elsejei ünnepség majdani színhelyén. Az elő­készületekben segítkeztek, hiszen a terepet is rendezni kell. hogy zökkenőmentesen befogadja majd a várható nagy néptömeget, hogy he­lye legyen a televíziósok­nak, mutatványosoknak, népművészeknek és bazáro- soknak, lacikonyhásoknak és táncosoknak, zenészek­nek egyaránt. — Hanem most már Ihatnánk valamit — je­gyezte meg egyikük. — Hát nem ittál, Janó- kám? — támadtak rá töb­ben is a kérdéssel. — Ott volt hat termosz tea, hiá­ba főzték a lányok? — Tea... brrr... — bor- zongott a férfi a szó halla­tától is. — Valami rövid, az kellett volna. — Kaphattad volna stampedlis pohárban... — Ne heccelődjetek már — könyörgött a szomjas torkú. — Ihatnánk vala­mit. — Most már igen — egyezett bele a csapat. — De ott kinn az erdőben nem. Arról volt szó, hogy segítünk szép majálist ren­dezni, ugye? Mondtuk, nem iszunk előre a med­ve bőrére, ugye? Igyál otthon! Könyörgő tekintettel pásztázta a csoportot a szószóló. A többiek nevet­ték. — A csudába is szaki- kám, nézd meg, mi van a táskádban! — biztatták. N yílt a táska, lapos büty­kös titkolódzott ben­ne. Láttára a kunyeráló táskatulajdonos szava is elakadt, hirtelenjében már nem is fázott. — Hát ez hogy kerül ide?! — Hogy kerül, hogy ke­rül. Ez a brigád ajándéka. Jutalmul, hogy velünk együtt álltad a szavad. Va­lódi kisüsti, finánclátta. Nvugodtan ihatod, Jozsóék- tól való. De ha sokallod, most épp ráérünk, meghív­hatsz. .. — Azon ne múljon — derül a szomias képe. — Az asszony délelőttös volt. otthon van. Ha mást nem, hát süt maid palacsintát. És mennek, indulnak csa­patban. Roppant jó kedvük van. E. K. ISSN 0133—2,50» (Ceglédi Hírlap) Labdával, kispályán Sportszerű volt a játék «

Next

/
Oldalképek
Tartalom